Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 29., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Beszélgetés Mészáros Alberttal, a HNF megyei titkárával A népfront továbbra is a nemzeti összefogáson munkálkodik Világ körüli úton a Pattinka — Kicsinek bizonyultak a tárgyalótermek — Almanektár Hatvanból — A fővárosban a Mátrai Csemege és a Gyöngyösi Paprikás kelendő — Ahol kisebb az üzlet — Félkész kenyér, briós — A svédeknek kincs a textilhulladék Sikerrel szerepeltek megyénk cégei A mozgósítás, a szervezés, a vé­lemény- és javaslatgyűjtögetés már önmagában nem elegendő az érdemi létezéshez, ezért jogilag és politikailag biztosított valós mun­kára van szükség, a mozgalmi jel­leg maximális megőrzése mellett. Csak így tudunk a politika előké­szítésében, végrehajtásában és el­lenőrzésében megfelelően részt venni a már zajló folyamatokba behatolni és kisebb-nagyobb mér­tékben befolyásolni annak irá­nyát. Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsá­gának titkára fogalmazott így a HNF Országos Tanácsának leg­utóbbi ülésén. A testület arról tár­gyalt, hogy a mai magyar társada­lomban mi a népfront helye, szere­pe, feladata. E téma szolgált alap­jául beszélgetésünknek is, mely­ben elsősorban a megyei feladato­kat igyekeztünk számbavenni. — Ön az említett eseményen úgy fogalmazott, hogy a HNF legutób­bi kongresszusa után növekedett e mozgalom tekintélye, népszerűsé­ge. Hogyan értékelné az elmúlt há­rom évben történt folyamatokat? — Megyénk népfrontmozgalma az 1985-ös, legutóbbi kongresszus óta is az MSZMP szövetségi politi­kájának szellemében dolgozott — válaszolta Mészáros Albert.—Iga­zodott a változó körülményekhez, olyan politikai intézménnyé vált, amely nemzeti talajon jött létre, sa magyar társadalomban mással nem pótolható. A népszerűség nö­vekedése elsősorban annak tulaj­donítható, hogy teret adott a re­formgondolatok kifejtésének. Mindez jelentősen elősegítette azt a társadalmi,, politikai mozgást, • amely a májusi országos pártérte­kezlet után az országban, a meg­újulás szellemében megindult. A lehetőségekhez mérten közremű­ködtünk a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális célok ki­alakításában, azok megvalósításá­ban. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy az élet nem min­denben igazolta a népfront megyei küldöttgyűlésének, illetve leg­utóbbi Vili. kongresszusának megállapításait: egyesek megala­pozatlanul optimistának bizo­nyultak, míg másokat meghalad­tak a felgyorsult társadalmi ese­mények. A korábban felhalmozó­dott,. s napjainkra kiéleződő fe­szültségek miatti bizalomvesztés kisebb mértékben érintette moz­galmunkat, ennek is tulajdonítha­tó, hogy a közvélemény nem tette felelőssé a tapasztalt hibákért, mégis indokolt, hogy megyénkben is áttekintsük helyzetét, s újrafo­galmazzuk a politikai intézmény- rendszerben betöltött szerepét. — Társadalmunk fejlődésének mostani és különösen jövőbeni' tendenciáit jelentős átrendeződé­sek, strukturális változások jelzik. A szocializmus hagyományos, monolitikus politikai szerkezete és gyakorlata átadja a helyét egy új tí­pusú, plurális szerveződésnek. Mi a szándéka ebben a helyzetben a HNF-nek? — Országosan és megyénkben is arra törekszünk, hogy tevékenye ségünk és megnyilatkozásaink fél­reérthetetlenül tükrözzék: szocia­lizmust akarunk, demokratikus módon. Ez felel meg a nemzet identitástudatának, lelkiismereté­nek és érdekviszonyainak. Meg­győződésünk, hogy ezzel a szán­dékkal képesek leszünk egységet teremteni és lerakni egy űj politi­kai munkamódszerrel létrehozott közmegegyezés alapjait. Ez az elv, a régivel ellentétben nem az állam­polgár végrehajtó szerepére, bele­törődésére épít, hanem a politika formálásában is aktív részvételére. A mozgalom a demokráciát nem ajándéknak tekinti, hanem törté­nelmi vívmánynak. Valljuk: a de­mokratizmusnak elsősorban nem a termelőegységekben, hanem a politikában, a közéletben kell ér­vényesülnie. Ehhez olyan gyakor­lat szükséges, amely maradéktala­nul biztosítja az emberek állam- polgári és szabadságjogait, ugyan­akkor a munkában nem tűri el a la­zaságot. — A néphatalom érvényesülésé­nek és gyakorlásának eszköze a szocialista pluralizmus. Ugyanak­kor gyakran hangzik el manapság a kérdés: hogyan egyeztethető ez össze az egy pártrendszerrel... ? — Nyilvánvaló, hogy az egy- pártrendszer sztálini változata ki­zárja a szocialista pluralizmust, az ugyanis a pártot és az államot „pártállammá’' olvasztja össze, a társadalmi szervezeteket végre­hajtó jellegű „hajtószíjszerepre” kárhoztatja, a társadalom organi­Mészáros Albert: A megyei bi­zottságnak nem „kitalált" napi­rendi pontokkal kell foglalkoznia (Fotó: Szántó György) kus politikai képességeit, önszer­veződési törekvéseit legyengíti, il­letve korlátozza. Ezzel szemben a szocialista pluralizmus feltételezi a társadalom nyilvánossága előtt zajló pártpolitikát, amelynek több biztató jelével találkoztunk már eddig is. Elég, ha a Központi Bi­zottság szeptember 27-i, illetve a megyei pártbizottság október 13-i ülésére, s ezek nyilvánosságára utalok. Egyébként Huszár István, a HNF főtitkára az országos tanács októberi ülésén kinyilvánította, hogy az egypártrendszer körülmé­nyei között a népfront nem tartja magát a pluralizmus letéteménye­sének. Ezzel összefüggő feladatai­nak csak mint a benne tömörült társadalmi, érdekképviseleti és tö­megszervezetek, mozgalmak, kü­lönböző egyesületek, egyházi és nemzetiségi szervezetek együtt­működési kereteként a korszerű tartalmú szövetségi politika egyik legfőbb intézményeként tud meg­felelni. Ezért erősíti együttműkö­dését korábbi partnerei mellett azokkal az űj szerveződésekkel, amelyek a szocializmust, alkotmá­nyos rendünket az ország szövet- ségesi kötelezettségeit elismerik. Világnézeti és politikai meggyőző­désére, nemzetiségére, korara és nemére való tekintet nélkül azt te­kintjük igazi szövetségesnek, ba­rátnak, politikai társnak, aki fi­gyelmeztet a veszélyekre, megóv a káros döntésektől, idejében segít a legjobb szándékú határozatok ese­tében is bekövetkező hibák kijaví­tásában, vitába száll, aki sem ön­magáról, sem másról nem tételezi fel a tévedhetetlenséget. — Lesz-e változás a társadalmi szervezetekkel, az állampolgári egyesületekkel való viszonyuk­ban? — Megyénk népfrontmozgalma a jövőben is kezdeményezi a társa­dalmi szervezetek, állampolgári egyesületek közös fellépését fon­tos társadalmi célok megvalósítá­sáért. Párbeszédet kezdeménye­zünk a különböző társadalmi szer­vezetekkel és egyesületekkel, hogy kinyilváníthassák: kívánnak- e, s ha igen milyen feltételekkel akarnak részesei lenni a népfront­nak, mint a szocialista pluralizmus intézményének. Ez kölcsönösen növelheti azt a lehetőséget, hogy jobban támaszkodhassunk egy­másra, hogy együtt kezdeményez­zünk politikai akciókat, összefo­gásra használjuk fel a mozgalmat a közös érdekű ügyekben, együtt vállaljunk aktív szerepet a politikai vitákban, a feladatok kimunkálá­sában és megoldásában. Számí­tunk továbbra is a szakszerveze­tekre, a megújulás útját járó KISZ- re, a szövetkezeti mozgalomra, az érdekképviseleti szervekre, az ér­telmiségi szervezetekre s minden olyan szervezetre, akikkel eddig is együtt tevékenykedtünk. Megte­szünk mindent azért, hogy a kü­lönböző vallási felekezetek hívei és közösségei továbbra is vállalják szűkebb hazánk építését, a társa­dalom előtt álló célok megvalósí­tását, miközben biztonságban és szabadon gyakorolhatják vallásu­kat. Kialakítjuk és erősítjük a ne­mek és a nemzedékek közötti kommunikáció új kereteit, folya­matosan és határozottan kiállunk a társadalomnak azon rétegei és csoportjai mellett, amelyeket a je­lenlegi gazdasági és szociális gon­dok a leginkább sújtanak. — A HNF Országos Tanácsá­nak mostani ülésén Pozsgay Imre államminiszter azt hangsúlyozta, hogy fokozni kell e mozgalom közjogi szerepét. — A népfront közjogi funkció­jának hatékony ellátásával a vá­lasztások, a népszavazás lebonyo­lításában betöltött szerepével erő­síteni kívánja az állampolgárok befolyását és ellenőrző jogát a népképviseleti, államigazgatási szerveit felett. Igényeljük, hogy ilyen jellegű működésének, funk­ciójának, hivatásának tartalmát és formáját alkotmányjogi kérdés­ként kezeljék. Az új alkotmányban meg kell határozni a népfrontot politikai és jogi értelemben egya­ránt. Befolyása és működése nem függhet szubjektív megítélésektől, aktuálpolitikai szempontoktól, egyesek ambícióitól. Továbbra is segítséget kívánunk nyújtani az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok munkájához, igyek­szünk minél több fiatalt bevonni munkánkba. Mint ismert, részt ve­szünk a törvények, tanácsi rende­letek társadalmi vitáinak szervezé­sében is. Szeptemberben a gyüle­kezési és egyesülési törvény terve­zetét ötven helyen elemezték a megyénkben, s az 1300 résztvevő közül mintegy 200-an mondták el rendkívül hasznos véleményüket. Javaslataikat az alkotmányjogi munkabizottság elnöke feldolgoz­ta és az országos tanács illetékesei­hez elküldte. Mostanában a vá­lasztójogi törvény társadalmi vitá­ját készítjük elő 150 ilyen rendez­vényt szervezünk a megye 118 te­lepülésén. Közjogi viszonyaink megújítása szempontjából nagy je­lentőséget tulaj donítok többek között az alkotmány megújításá­nak, a népszavazás bevezetésének. Egyébként megyénkben javítani kell a népfronttestületek és a nép- képviseleti, önkormányzati szer­vek együttműködését. Ennek ér­dekében megfelelő szabályozás szükséges. Többek között annak a -félreérthetetlen és félremagyaráz- hatatlan elvnek a kimondására, hogy sem a községekben, sem a városokban, sem a megyében, nem alárendeltje a népfront a ta­nácsnak vagy más szervezeteknek. — Hogyan tervezik munkájuk fejlesztését? — Úgy, hogy a hatalom gyakor­lásában politikai tényezőként partnerré tudjunk válni az állami tevékenység társadalmi ellenőrzé­sében, a helyi döntéshozatal kez­deményezésében és társadalom- politikai megalapozásában, to­vábbá a stabilizációs és kibontako­zási program teljesítésében, a re­formfolyamatok ösztönzésében és egyeztetésében. Megítélésem sze­rint több olyan tényező is akad, amelyre építhetünk. így a jelenleg is hozzánk tartozó tagszervezetek­re, a körzeti, helyi és megyei nép­frontbizottságokra, a testületek mellett működő szakosodott mun­kabizottságokra és tanácsokra s még ide sorolhatnám egyebek mellett a különböző társadalmi cé­lokért létrejövő, hozzánk tartozni kívánó autonóm szervezeteket. Fontos tényként említhetem, hogy a politikai élet súlypontja áthelye­ződött a közélet területére, nagy­mértékben megnőtt a lakóterületi politikai munka fontossága. A te­lepülések kisebb-nagyobb közös­ségeiben is megfogalmazódnak ál­lampolgári igények, szembesül­nek az érdekek, találkoznak vagy éppen ütköznek az állami szervek intézkedéseivel. Mindez indokol­ja, hogy alulról fölfelé építkező, demokratikusan működő, plura­lista politikai intézménnyé vál­junk. A népfront fő munkaszínte­rei a helyi és a területi választótes­tületek, azok munkabizottságai és az általuk kialakított munkaterü­letek, munkaformák. Megyénk népfrontmozgalmának politikai irányt szabó testületé a megyei bi­zottság, amelynek legalább negye­dévenként kell üléseznie, s nem „kitalált” napirendi pontokkal, hanem az adott időszak legfonto­sabb társadalompolitikai, gazda­sági, művelődési, szociálpolitikai ügyeivel kell foglalkoznia. Mégpe­dig a nyilvánosság biztosításával. Fontos az is, hogy az elnökség az eddigieknél jobban szervezze a gyakorlati végrehajtást, s hogy az egyébként is kis létszámú appará­tusunk úgy korszerűsítse munka- módszereit, hogy hatékonyabbá válhasson tevékenységünk. Ösz- szefogásra, közös munkára hívjuk és vátjuk megyénk minden állam­polgárát, társadalmi szervezetét, egyesületét, közösségét. Mozgal­munk támogat minden olyan kéz-, deményezést, amelynek célja a társadalmi, politikai, gazdasági megújulás egy szocialista Magyar- országért. Homa János Pillanatképek az őszi BNV után Mindig is az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár látványosabb a szemnek, hiszen itt a fogyasztó előtt méretik meg a gyártó, a ve­vők szeme előtt alakul ki az egészséges verseny. Hogy ki ho­gyan állja a sarat, nemcsak a ki­rakatban, hanem a tárgyalóter­mekben is dől el. Hiszen a cégek nem titkolt célja a minél sikere­sebb üzletkötés. Lapunkban olvasóink részle­tes beszámolót olvashattak az idei őszi BNV-ről. De vajon mi­lyen eredmények születtek a vá­sár ideje alatt és után, Heves me­gyéből ki hogyan szerepelt a ran­gos bemutatkozón. Nos, kezdjük talán mindjárt a Pattinka üzem szereplésével, amelynek igazgatója Prokai László a következőkről tájékoz­tatott: több mint tíz éve állítanak ki ezen a találkozón, és kihasz­nálva a nemzeti jelleget, nem egy külföldi céggel tárgyaltak mar. Köztük a svédek, az NSZK-beli- ek érdeklődtek termékeik iránt. Most éppen az NSZK-beli Leib- lan cég tetszését nyerték el a gyöngyösi Pattinka termékei: a 250 grammos csomagolású kis- perecek iránt érdeklődtek. Már csak az árajánlatuk tisztázása maradt hátra, és útnak indulhat a ropogós csemegéből nem keve­sebb, mint kétmillió csomag. Újabb jó hírrel számolhatott be Prokai László: még az elmúlt hónap végén útnak indult egy kamion Malmöbe az eddig is közkedvelt sóspálcikával. Egyébként a belföldi üzletek szé­lesítése is céljuk, több új termék­kel jelentkeznek a piacon, köz­tük a mini pizzával. Jó a kapcso­latuk a Skálával és a hazai ÁBC- hálózattal is, amely a legutóbbi nemzetközi vásáron csak tovább gazdagodott. A Debreceni Tartósipari Kombinát „színeiben” vett részt a vásáron a Hatvani Konzerv­gyár. Két vásámagydijas termé­küket ismét elhoztak: a tépőzá­ras dobozos sonkás és kolbászos krémet. Sikert aratott az üdítői­talok közül az alma- és a na­rancsnektár, a nemzetközi pia­con pedig sláger továbbra is a pa­radicsomsűrítmény. A tárgyaló- termük mindennap nyitva volt a vásár idején, és számos komoly érdeklődő jelentkezett. A Heves Megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat igazgató- helyettesétől, Harmos Ferenctől megtudtuk, hogy ők a Budapesti Közért Vállalattal állnak elsősor­ban üzleti kapcsolatban. Az idei BNV-n sajnos kis teret kaptak ahhoz, hogy bemutathassak a teljes teremekskálájukat. Jórészt a tavalyi BNV vásárdíjas termé­keiket hozták el ezúttal is, a Mát­rai Csemegét és Gyöngyösi Pap­rikást is. Igen közkedvelt a tájjel­legű disznótoros, előrecsoma­golt fóliás hurkájuk, kolbászuk. Igazi újdonsággal jelentkezett a Heves Megyei Sütő- és Édesi­pari Vállalat, amely első ízben árusított a BNV-n a Közép-Ma­gyarországi Tejipari Vállalat standján. Szipszer Imre igazgató szólt róla: Négyféle konyhakész terméket is bemutattak: a 22, 25 grammos kenyérkét, a tejes zsem­lét, és a brióst, amelyet csupán elősütöttek és jégszekrényben 14 napig, mélyhűtőben öt nőnapig is eltartható. A háziasszony csak előveszi a péksüteményt es per­cek alatt kész a friss, ropogós étek. Nem csoda, hogy nagy volt az érdeklődés e termékek iránt a vevők részéről is. Sokan keresték föl a Török Bazárt is, amely 90 négyzetmé­teres szabadtéri standon hozta el a Kelet különlegességeit. Mint He vér János igazgatótól meg­tudtuk, 15 ezer dollar — 4,2 mil­lió forint értékben — árultak. Nemcsak a lakásberendezési tár­gyak nyerték meg a látogatók tetszését, hanem a török rézáruk, fehérneműk, bőráruk és édessé­gek. Hogyan lehet hulladékból milliókat nyerni? Nos, a Füzesa­bonyi Áfész tudja a titkot: a BNV-n első ízben szerepeltek Flex-xel nevű termékükkel, amelyet a bútoriparban, az épí­tő- és textiliparban egyaránt nagyszerűen tudnak hasznosíta­ni. Jó hő- és hangszigetelő, azon­kívül szabadidőruhák bélelésére is kiválóan alkalmas. Bár első íz­ben szerepeltek a BNV-n, Fajt József, a Füzesabonyi Áfész áru­forgalmi osztályának vezetője el­mondta, hogy egymásnak adták a kilincset az érdeklődők* és ko­moly ígéretet kaptak a termék iránt a svéd IKEÁ cégtől is. Mikes Márta Kelet-Európábán elsőként: mikroökonómiai képzés . Marxizmusoktatás — módosított tantervvel Bizonyos alaptalan híresztelé­sekkel ellentétben, nincs szó ar­ról, hogy a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemen szeptembertől háttérbe szoríta­nák a marxizmus oktatását, vagy a képzés marxista szemléletét. Az egyetemi reform keretén be­lül ugyanakkor valóban elő­térbe került a klasszikus támlá­sok dogmatikus felfogásának át­értékelése, egy hatékonyabb marxista szemlélet kialakítása — hangsúlyozta az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában Csáki Csaba, az MKKE rek­tora. Az 1988/89-es tanévtől kez­dődően több tanszéken is alap­vetően módosított tanterv alap­ján folyik a hallgatók képzése. Egy jó közgazdásznak meg kell ismerkednie korunk legjelentő­sebb közgazdasági áramlataival, de ez távolról sem jelenti a mar­xizmus kiiktatását. A hallgatók továbbra is alaposan tanulmá­nyozzák Marx műveit, de túl kí­vánunk lépni a vulgáris megkö­zelítések, a sztálinista leegysze­rűsítések idejétmúlt gyakorlatán — mutatott rá az egyetem rekto­ra. Csáki Csaba felhívta a figyel­met arra, hogy a képzés egész szerkezetének módosulásán be­lül az egyik legfeltűnőbb változás a politikai gazdaságtan tanszé­ken megvalósuló új képzési rend, ezenbelül a korábbiaktól teljesen eltérő szempontok szerint kidol­gozott új tananyag. E tanszéken készült el az elsőévesek számára az új, „Mikroökonómia” című tankönyv. Ilyen jellegű önálló résztárgyat első ízben oktatnak kelet-európai szocialista ország közgazdasági felsőoktatási in­tézményében. Szabó Katalin, a Politikai Gazdaságtan Tanszék vezetője az MTI munkatársának elmond­ta, hogy az új tankönyv a gazda­sági viszonyokat az egyes gazda­sági szereplők: a vállalatok, a háztartások, az intézmények fe­lől közelíti meg, s azok cselekvé­seinek mozgatórugóit igyekszik feltárni. E mikroökonómiai ösz- szefüggések bemutatása nélkül nem lehetséges a hazánkban for­málódó piacgazdaság jellemzői­nek megismerése. A „Mikroö- konómia”tankönyv lényeges új­donsága, hogy az irodalomjegy­zékben számos neves nyugati ku­tatóra hivatkozik. A könyv alko­tóinak szándéka ugyanis az, hogy a korábbinál jobban hasz­nosítsák a nyugati társadalomtu­domány kimagasló képviselői­nek elméleteit is. A diákok a második félévtől a népgazdasági folyamatokkal foglalkozó „ Mikroökonómia” rejtelmeivel szélesebb világgaz­dasági összefüggések elemzése közben ismerkedhetnek meg. E tananyagok nem egy meghatáro­zott társadalmi rendszerre jel­lemző, hanem bármely' gazda­ságra vonatkoztatható szabály- szerűségekkel foglalkoznak. Az egyetemen úttörő szerepre vál­lalkozó politikai gazdaságtan tanszéken — a korábbiaktól elté­rően — csak ezt követően tanul­mányozzák a hallgatók a szocia­lista és a kapitalista fejlődés sajá­tosságait. A reformtörekvések egyéb­ként áthatják az egész közgaz­dászképzést tájékoztatták az MTI munkatársát. Igyekeztek kiküszöbölni a korábbi rendszer azon hiányosságát is, hogy a kép­zés nagyobbrészt makrogazdasá­gi jellegű volt, miközben kevés vállalkozó szellemű, az üzleti életben eligazodásra képes, gya­korlati közgazdászt találtak a vállalatok. Az előrejelzések sze­rint a hallgatók túlnyomó több­ségét az új rendszerben vállalati munkára készítik fel. Új teherszállító utánfutók Lentiből Zala megyében, a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezet­ben új típusú teherszállító utánfutók gyártását kezdték meg. A 21 ezer forintért for­galomba kerülő 3 mázsa te­herbírású utánfutó rugózását a terheléstől függően lehet ál­lítani, valamint mindenféle tí­pusú személygépkocsi kere­ke, így pótkereke is használ­ható hozzá. Ebből a típusból évente ezer darabot terveznek gyártani. (MTI-Fotó: Czika László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom