Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-04 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 237. szám ÁRA: 1988. október 4., kedd 1,80 FORINT Becsülettel elvégezték munkájukat — Mégis nagy a bizonytalanság — Csapadékmentes, hosszú őszre számítanak — Sokan vannak táppénzen — Alapanyaggondok — Visszafogta az adó... — Ahol túlteljesítették a tervet — Egyéni bérezéssel — Nem árt leszűrni a tanulságokat Háromnegyed év után: vegyes képet mutat gazdaságunk Talán egyetlen évben sem kísérte olyan figyelemmel a gazdasági eredmények alakulását a közvélemény, mint mostanság. Olyan időket élünk ugyanis, amikor a legkisebb eredmény is megbecsülésre érdemes. Ez év elejétől felgyorsultak az események gazdaságunkban. Nem mindegy már az egyénnek sem, hogy miként alakulnak a tervek, mennyi valósul meg az elképzelésekből. Milyen minőségű áruval vagyunk képesek megjelenni a piacon, s az sem mindegy, hogy hol találnak vevőkre a magyar ipar, mezőgazdaság termékei. Kétségtelen — ezt igazolják a szám szerinti adatok -, hogy az elmúlt évihez képest történt előrelépés. Mindez azonban közel sem biztos, hogy elegendő gazdasági kibontakozásunkhoz. Ennek elemzése még nem aktuális. Egyelőre annak jártunk utána körképünkben, hogy az esztendő utolsó negyedévének elején hogyan állnak megyénk termelő egységei eredeti terveik megvalósításával. Ezek a MÁT- RAFÉM-ben gyártott tubusok külföldi piacon találtak vevőre Jelenlévő múlt Az utóbbi időben a jelen égető kérdései felé fordult a figyelem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elfeledkezhe- } tünk a múltról. Annál kevés- ! bé, mert rájövünk: az elmúlt ;' j évtizedek, évszázadok jelen- : | tősen megszabták minden- i napjainkat. Egyre több újság- ; cikk, sikeres történelmi esszé, ; hiánycikké váló históriai kö- j tét figyelmeztet arra, hogy ; ? mennyire jelenlévő az, amiéi- ■ : múlt. Nem árt erre gondolni, : amikór egy hagyományos rendezvénysorozat kezdődik megyénkben is, a múzeumi és műemléki hónap. Ilyenkor : fokozottan igyekeznek felhívni magukra a figyelmet a különböző intézmények. A nyári nagy ’’rohamok” után a csendesebb őszi napok lehetőséget teremtenek arra, hogy a helybeliek érdeklődését elégítsék ki, újabb híveket szerezzenek maguknak. Főleg a diákságban igyekeznek fölkelteni a kíváncsiságot, hogy ne szakadjon meg a folyto- ; nosság, s nemzedékről nemzedékre szálló örökség hű őrzői lehessenek. Nem könnyű feladat helytállni a múzeumokban, ahogy napjainkban a kultúra egyetlen területén sem. Az egyébként sem jelentős összegeket tovább nyirbálták a gazdasági . nehézségek, már-már a működésképtelenségig eljuttatva I az intézményeket. Különösen akkor szembeötlő ez, ha arra gondolunk, hogy például az egri várban egy meleg nyári ; napon sok ezer ember megfordul, s fogadásuk, s utána a rendbetétel meghaladj a az ott dolgozók lehetőségeit. S hiába dől meg szinte évről évre a látogatói statisztika, nem jut ; több pénz a fenntartásra. Az ünnepen, a kitüntetett figyelem hónapjában erre is gondolni kell, mert semmiféle költségvetési meggondolás sem vezethet odáig, hogy jóvátehetetlen kár érje az értékeket. Megyénk, s különösen Eger haszonélvezője annak, hogy értékes tradíciókkal, szép múzeumokkal és műemlékekkel rendelkezik. Nem fordulhat tehát elő, hogy csu- ' pán a szinten tartásra vagy még arra se áldozzunk. Egy választás lehetséges, a továbblépés, mert különben veszít érdekességéből, vonzerejéből ez a tájegység. Az elmúlt években jó alapot teremtettünk ehhez, a gondosság meghozta gyümölcseit. Ám nem lehet megelégedni a keretekkel, újabb és újabb érdekességről kell gondoskodni ahhoz, hogy ne maradjunk le az idegenforgalom világméretű versenyében. A múlt jelen van életünkben: az egriek mindennapos környezete a történelem. Arra emlékeztessen ez bennünket, hogy tartozunk: az örök- ■ ség ápolása, megőrzése, sőt továbbfejlesztése kötelességünk. S ilyenkor mondjunk ’ ( köszönetét azoknak, akik hi- ; ’ vatásszerűcn foglalkoznak ' ezzel, sokszor kevés anyagi és erkölcsi megbecsülésben ré- i szesedve. Gábor László | ________ ____| A szüreti időszak adta az aktualitását annak, hogy mindenekelőtt megyénk egyik jelentős szőlőtermelő gazdaságában, az an- dornaktályai Egervölgye Termelőszövetkezetben érdeklődjünk. Bajzát László elnök közel sem volt rózsás jókedvében. Mint elmondta, ennek legfőbb oka, hogy még a mai napig sem sikerült megállapodniuk az Eger- Mátravidéki Borgazdasági Kombináttal a szőlő áráról. Azt az ajánlatot ugyanis, amit az Egervin tett, elfogadhatatlannak tartják. Még a szőlő előállításának költségeit sem fedezi. Ha tovább tart a huzavona, s nem sikerül reális árban megegyezniük, akkor a termelőszövetkezet fennállása óta először veszteséges lesz, a kertészeti ágazat. S ami a leginkább fájó: ők becsületesen elvégezték a munkájukat, teljesítették azokat a célkitűzéseket, amikre vállalkoztak. Az elnök szerint a tagok körében nagy az elkeseredés azért is, mert nem-, csak végleges árat nem tudnak mondani, hanem azt sem, hogy mikor fizetik ki a szőlőért járó pénzt. A többi ágazat teljesítette a terveket, eredményesen gazdálkodtak. Befejezték a napraforgó betakarítását, s október 3-án láttak hozzá az őszi búza vetéséhez. A következő hétfőn kezdik a ku- koriéa betakarítását, aztán jöhet az őszi mélyszántás. Ahhoz, hogy jó minőségben fejezhessék be a még hátralévő feladatokat, csapadékmentes, hosszú őszre lesz szükségük. A Mátravidéki Fémművekben Simon János gazdasági igazgató arról tájékoztatott bennünket, hogy időarányos tervteljesítésük elmaradt az elképzeltektől. Mindezt több okra lehet visszavezetni. Egész esztendőben ónozott lemezhiánnyal küzdöttek, aminek következményeként a füzesabonyi gyár koronadugó előállítását hátráltatta. Jelenleg is csak csökkentett teljesítménynyel dolgozhatnak az alapanyag- hiány miatt. A láncgyártásban is ugyanezek a gondok jelentkeztek. Gyakori programmódosításokat kellett végrehajtaniuk a tubus- és aerosolgyártásuk közben, mert nem állt rendelkezésükre az ütemnek megfelelően alumínium és festék. A gazdasági igazgató szerint az anyagellátás csak egyik oka a visszaesésnek. A tavalyihoz képest az év eddig eltelt időszakában jóval többen voltak táppénzen, s jelentkezett a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatása is. Egy-két termelési egységüknél belső szervezési és vezetési gondok is közrejátszottak az eredmények visszaesésében. Tőkés exportjuk teljesítése közel van a tervezetthez, bár ettől is elmaradtak. A vállalat ez évi tervének elkészítésekor 120 millió forint nyereséggel számolt. A bekövetkezett pénzügyi változások, a piaci helyzet romlását követően, s az említett okok miatt ez csak 80 millió forint körül várható. Sokkal örömtelibb dolgokról számolt be Horváth Béláné, a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese. Mint elmondta, tavaly kiugróan eredményes évet zártak. Az idei eredmények alakulása is biztató. Úgy a forgalom, mint az árrés s a nyereség terén túlteljesítették a tervekben rögzítetteket. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindez egy igen szigorú költséggazdálkodással párosult. Érdekes volt, amit a Jászberényi Aprítógépgyár Hatvani Gyáregységének vezető helyettesétől, Dohányos Jánostól tudtunk meg. Égyéni teljesítménybérezést vezettek be, s vannak olyan területek, ahol kiscsoportos elszámolásban dolgoznak. Olyan munkásunk nincs, aki 100 százalék alatt teljesítene. Ezek után az eredmények sem maradhatnak el. Időarányosan túlteljesítették terveiket. Ezen belül a tőkés exportjuk a duplájára nőtt az elmúlt évhez viszonyítva. Újra meg kell állapítanunk, hogy a kép meglehetősen vegyes. Úgy tűnik, hogy még mindig nem mindenhol érzékelik kellőképpen: súlyos gazdasági nehézségekkel kell megküzdenünk. S ez csakis akkor lehet eredményes, ha mindenki egyformán beáll a sorba. Ugyanakkor a szabályozókat, rendeleteket hozó testületeknek is mielőbb le kellene szűrniük azokat a tanulságokat, amelyek az év eddig eltelt időszakában már világosan látszanak. Akár az itt elmondottak alapján is... Kis Szabó Ervin A Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eredményeihez ez a képünkön látható gyögyösi Mátrai úton lévő bolt is jelentősen hozzájárult (Fotó: Szántó György) Budapest A Varsói Szerződés Katonai Tanácsának ülése A Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsa Budapesten tartja soron következő, 38. ülését. A tanácskozásra hétfőn hazánkba érkezett a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság Hadserege és a Szovjet Hadsereg küldöttsége. A delegációkat Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint Tóth Tibor altábornagy, az MN vezérkari főnök első helyettese fogadta. A katonai küldöttségek röviddel megérkezésük után megkoszorúzták a Hősök terén a hazánk szabadságáért és függetlenségéért elesett Magyar Hősök Emlékművét, valamint a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet. A Katonai Tanács hétfőn délután megkezdte munkáját. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kormány és a Magyar Néphadsereg vezetése nevében köszöntötte a Katonai Tanács ülésének résztvevőit, akik Viktor Kulikov- nak, a Szovjetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők fő- parancsnokának elnökletével ültek össze. A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a Katonai Tanács olyan időben ülésezik, amikor a világpolitikában bonyolult folyamatok mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb kérdésben, a leszerelés témakörében a Varsói Szerződés, azon belül is elsősorban a Szovjetunió ragadta magához a kezdeményezést. Ezt igazolják a szovjet-ame- rikai csúcstalálkozók, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás, a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentéséről folyó tárgyalások előrehaladása, valamint az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentését szolgáló tanácskozás előkészítésének eredményei. Mindezek mellett azonban — mutatott rá Kárpáti Ferenc — azt is világosan látni kell, hogy az enyhülési folyamat még nem vált visszafordíthatatlanná. Ezt igazolják, hogy a NATO vezető körei változatlanul folytatják korábban megindított fejlesztési programjaikat, keresik annak lehetőségét, hogy a leszerelésre, megsemmisítésre kerülő közepes és rövidebb hatótávolságú atomeszközök hiányát más, korszerű, hagyományos eszközökkel pótolják. Továbbra is tö- (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta a Világbank első elnökhelyettesét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Moeen Ahmad Qureshit, a Világbank első elnökhelyettesét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Világbank magyarországi kormányzója. Későbbre halasztották a kormány és a gazdasági Kamara képviselőinek találkozóját A kormány képviselőinek és a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetőségének hétfőre tervezett munkatalálkozóját közös megállapodás alapján későbbi időpontra halasztották. Ennek egyik oka az, hogy a találkozó napirendjén szereplő jövő évi népgazdasági tervet még nem sikerült megfelelően előkészíteni. A halasztást azonban az is indokolta, hogy Beck Tamást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága a tervezett találkozóval egyidőben összehívott ülésére meghívta. Magyar-NSZK tárgyalások Hétfőn a Kereskedelmi Minisztériumban megkezdődött a magyar-NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési bizottság 10. ülésszaka Török István kereskedelmi államtitkár, illetve Otto Schlecht szövetségi gazdasági államtitkár vezetésével. Az NSZK-beli delegációban a magyar gazdasággal több évtizedes kapcsolatban álló cégek vezető tisztségviselői is helyet kaptak, köztük a Siemens, a Krupp, a Bayer és a Quelle szakemberei. A magyar tárgyaló küldöttség munkájában is számos vállalati szakértő vesz részt. A vegyesbizottsági ülés jelentőségét növeli, hogy egy héttel ezelőtt írták alá hazánk és az Európai Gazdasági Közösség kereskedelmi és együttműködési megállapodását és ennek előkészítésénél az NSZK fél számottevő támogatást nyújtott. A mostani tárgyalásokon a vendégek tájékoztatást kapnak reformtörekvéseinkről, a társasági törvény tervezetéről, és kiemelten kezelik a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit, különös tekintettel újabb közös vállalatok létrehozására. (MTI) Az infláció m am jtw mm g a jm a « jovore csökkenthető Az MNB elnökének sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank idei tevékenységéről és jövő évi feladatairól. Elmondotta: a népgazdaság külső megítélése szempontjából kulcskérdés a tervben előirányzott feladatok teljesítése. A jegybank folytatja szigorú pénzügyi politikáját, a IV. negyedévben az MNB további 17 milliárd forinttal csökkenti a refinanszírozási hitelkeretet, a kereskedelmi bankok hitelezési lehetőségét. A külső pénzügyi egyensúly szempontjából fontos, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezetthez közel fog alakulni. Gondot jelent azonban, hogy a költség- vetés hiánya a tervezett 10.4 milliárd forintot túllépi. A deficit azonban Bartha Ferenc szerint 15 milliárd forinton belül lesz. Az ország külső megítélésének az is lényeges szempontja, hogy mennyire halad előre a tervezett liberalizálási program. Az MNB szükségesnek tartja a bér-, az ár- és az importrendszer liberalizálását. Az MNB azzal számol, hogy jövőre némiképp tovább javul a folyó fizetési mérleg helyzete, az idei 5-600 millió dolláros hiány (Folytatás a 2. oldalon)
