Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 27., csütörtök Grósz Károly befejezte tárgyalásait Iránban A hivatalos látogatáson a/ Iráni Iszlám Köztársaságban tartózkodó Grósz Károly miniszterelnök találkozott vendéglátójával, Mir I löszein Muszavi iráni miniszterelnökkel. (Népújság-telefotó — MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Délután Grósz Károly több iráni minisztert fogadott, akik a szálláshelyén keresték fel a magyar kormány elnökét. Megbeszélést folytatott Isza Kalantari mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel, a magyar-iráni gazdasági vegyesbizottság iráni társelnökével, Golam Reza Safei ipari miniszterrel, valamint Muhammad Hoszein Dzsalali védelmi miniszterrel. Kalantari mezőgazdasági miniszter a Grósz Károllyal tartott találkozón hangsúlyozta, hogy az Iszlám Köztársaság elsőrendű céljai közé tartozik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztése, annál is inkább, mivel a lakosság élelmiszer-szükségletének 25-30 százalékát az ország kedvező éghajlati adottságai ellenére is importból kénytelenek fedezni. Grósz Károly rámutatott, hogy Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a vízgazdálkodás terén. Ami pedig a mezőgazdaság, illetve a növénytermesztés kérdését illeti, a magyar termelési rendszerek minden vonatkozásban kiállják a próbát. A miniszterelnök javasolta ezeknek a rendszereknek a tanulmányozását, és azt, hogy az iráni fél más, szóba jöhető lehetőségekkel összevetve versenyeztesse a magyar ajánlatokat más országokéival. Grósz Károly a Golam Reza Safeivel folytatott megbeszélésen kikérte az iráni ipari miniszter véleményét egy kábelgyártó üzem esetleges magyar létesítése, valamint a Medicor együttműködési lehetőségei felől. A kormány elnöke együttműködésre alkalmasnak mondta és az iráni gazdasági vezetők figyelmébe ajánlotta a magyar ipar lehetőségeit a gumiabroncs-futózás technológiája, a float-üveg- gyártás, valamint a cementművek építése és rekonstrukciója terén. Szóba kerültek a kölcsönös kereskedelmi szállítások ellentételezésének és fizetési módozatainak kérdései is. Szerdán este Kázmér Zsig- mond nagykövet rezidenciáján Grósz Károly találkozott a tehe- ráni magyar kolónia tagjaival. Grósz Károly és az általa vezetett magyar kormányküldöttség csütörtökön, iráni hivatalos látogatását befejezve, hazautazik. Start szombaton Fellövés előtt a Burán Az eredeti program szerint haladnak az Energia elnevezésű szovjet univerzális hordozórakéta-rendszer kísérleti felbocsátásának előkészületei. A TASZSZ szovjet hírügynökség közlése szerint jelenleg a hordozórakéta és az általa majd Föld körüli pályára bocsátandó Burán űrhajó fedélzeti és más berendezéseit ellenőrzik, és készülnek az üzemanyag-feltöltésre. A tervek szerint az Energia hordozórakéta 1988. október 29-én, moszkvai idő szerint 6 óra 23 perckor indul útnak. „Álszent” akció? Bálnamentő jégtörők Kedden Alaszka partjaihoz érkezett az a két szovjet jégtörő hajó, amely az Egyesült Államok kérésére részt vesz a jégpáncél foglyává vált szürkebálnák mentésében. A „Makarov tengernagy” és a „Vlagyimir Arszenyov” amerikai szakértők által készített adatok fel- használásával hozzá is látott a bálnák szabadulási útját elzáró, csaknem a tengerfenékig leérő jégfal feltöréséhez. A két bálna csaknem három héttel ezelőtt került ajég csapdájába Barrow városka közelében, s azóta amerikai szakértők az eszkimó lakosság segítségével sokféleképpen próbáltak utat nyitni az állatoknak a nyűt tenger felé. Például több léket is vágtak, hogy jelezzék a szabaduláshoz vezető utat, és biztosítsák az oxigén-utánpótlást. A legfőbb gondot az okozza, hogy a bálnák egy sekélyebb — mindössze négy méter mély — tengerrészbe kerültek, így a mentési munkálatok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az állatok mélyebb vizek felé úsznak a jég alatt. Az amerikai szakértők mindenesetre eljuttatták a szovjet jégtörőknek műhold által készített fényképfelvételeiket és a mentéshez szükséges többi adatot. Új fejezet a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban Helmut Kohl: „megtört a jég” Üj lap, új fejezet nyűik a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok történetében — hangsúlyozta moszkvai tárgyalásait értékelve, szerdán megtartott nemzetközi sajtóértekezletén Helmut Kohl. A nyugatnémet kancellár teljes egyetértését hangoztatta Mihail Gorbacsovnak azon megállapításával, hogy a kétoldalú kapcsolatokban „megtört a jég,,, s hozzáfűzte: jelenlegi látogatását nem szabad elválasztani az SZKP KB főtitkárának jővő év első felében esedékes bonni útjá- tól, a két csúcstalálkozót egy egésznek kell tekinteni a párbeszéd alakulása szempontjából. Kohl utalt arra, hogy megállapodás született: a bonni látogatás során írják alá azt a közös politikai dokumentumot, amely a kapcsolatok további építésének alapjául szolgál majd. Ä sajtóértekezleten jelen voltak a Kohl kíséretében érkezett miniszterek, így Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Rupert Scholz védelmi miniszter is. Kohl rámutatott: a Mihail Gorbacsov bonni látogatásáig hátralévő fél esztendő lehetőséget ad arra, hogy tovább tökéletesítsék a távlati együttműködést meghatározó dokumentumokat, konkrét formába öntve az elképzeléseket. Hangsúlyozta, hogy az SZKP KB főtitkárával négy- szemközt és szélesebb körben folytatott megbeszélései — amelyek összesen csaknem tíz óráig tartottak — rendkívül őszinte, nyílt légkörnek, jó hangulatúak voltak, megteremtették a bizalom alapját. Realisták vagyunk, mert tudjuk, hogy bizonyos kérdéseket eltérő módon közelítünk meg, de ugyanakkor optimisták is a kapcsolatok fejlődésének lehetőségeit értékelve — mondta a kancellár. Kedvezően értékelte a külügyminiszterek megbeszéléseit, s utalt arra, hogy a diplomaták a jövőben is folytatják intenzív konzultációikat. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az a közös vélemény alakult ki: a bécsi utótalálkozót november közepéig sikeresen be lehet fejezni, s az év végéig ki lehetne dolgozni az európai hagyományos fegyverzet és haderő csökkentésével foglalkozó tárgyalások mandátumát. A nyugatnémet fél ugyanakkor támogatásáról biztosította az emberi jogok kérdéskörében Párizsban és Koppenhágában összehívandó konferenciát, illetve a moszkvait is, amennyiben hasonló keretek között rendezik meg, illetve az anyagi előfeltételeket is sikerül tisztázni. Kohl ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a szovjet fél megerősítette: ez év végéig minden olyan elítéltet szabadon engednek, akiket nyugaton politikai fogolyként tartanak számon. Szólt arról is, hogy Bonn elvben nem utasítja el az Egyesült Államok és Kanada részvételével megrendezendő európai csúcs gondolatát, de ehhez rendkívül alapos előkészítő munka szükséges. A kancellár méltatta a védelmi kérdésekkel foglalkozó miniszterek tárgyalásait, megemlítve, hogy először került sor ilyen találkozóra a két ország között. Reményét fejezte ki, hogy Dmit- rij Jazov honvédelmi miniszter elkíséri Mihail Gorbacsovot Bonnba, s hozzáfűzte: a két ország vezérkari tisztjei további hivatalos találkozókat tartanak a jövőben. Kohl részletesen taglalta a Moszkvában aláírt kétoldalú megállapodásokat és jegyzőkönyveket, de elsősorban a gazdasági együttműködés kérdéseinek, a Nyikolaj Rizskowal folytatott tárgyalásoknak szentelt figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás kedvező feltételeket teremt a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakoztatásához. Az egyes kérdésekben meglévő elvi eltérések nem akadályozhatják a gyakorlati és ésszerű rendezés kialakítását, s a főtitkárral megállapodtunk arról, hogy külügyminisztereink a (Nyugat-Berlinről kötött) négyoldalú megállapodás alapján hosszú távú és gyakorlati megoldásokon fognak munkálkodni — jelentette ki a kancellár, majd az EGK és a KGST közötti kapcsolatok létrejöttéről mondott elismerő szavakat. Európa megosztottsága kapcsán beszélt „hazája megosztottságáról,,, realitásnak minősítve a „német közösség,, létét. Ugyanakkor rámutatott: tiszteletben tartják a meglévő és érvényes szerződéseket, csak békés eszközökkel törekszenek céljaik elérésére. Bevezetője végén Kohl köszönetét mondott a vendégszerető fogadtatásért, s hangsúlyozta, hogy egyetért Mihail Gorbacsov megfogalmazásával: a kétoldalú kapcsolatok nagy fordulatának voltak tanúi, s egyben véghezvi- vői is. Szólt arról is, hogy megállapodás született a szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozók rendszeressé tételéről, a bonni látogatást követően is. A nyugati újságírók kérdései elsősorban a politikai foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos szovjet állásfoglalással, illetve az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó moszkvai konferencia bonni támogatásával függtek össze. Mint a válaszokból kiderül, nem új keletű bejelentésekről van szó, Sevardnadze külügyminiszter párizsi sajtóértekezletén már szó esett erről, s a bécsi utótalálkozón is, s az NSZK is ugyanitt már állást foglalt a moszkvai konferenciát illetően. Nyugati állásfoglalások szerint Bonn „túl messzire megy,, Moszkvával fenntartott kapcsolataiban — aggályoskodtak egyes kérdezők, de Kohl kancellár egyértelműen elutasította ezeket a feltevéseket, hangsúlyozva, hogy az NSZK hű szövetségeseihez, a hitelek kérdéseiben sem tekinthetők „úttörőknek,, a nyugatnémet bankok. Kitért arra is, hogy a szocialista országokba irányuló exportot korlátozó COCOM-lista sok tekintetben elavultnak tekinthető. Kohl szavai szerint látogatását nem lehet „könyvelői,, szemmel értékelni, a politikai lépések mérlegét, hasznosságát nem lehet „december 31-vel lezárva,, megállapítani. Rámutatott: a Szovjetunió az NSZK legnagyobb keleti partnere, s — szavai szerint — ugyanilyen szerepet játszik az NDK viszonylatában is, emellett a Varsói "Szerződés vezető nagyhatalma, s ezért a kétoldalú kapcsolatokat hosszú távra kell tervezni, minőségileg magasabb szintre emelve azokat. » Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szovjetunióbeli látogatása hivatalos részének befejeztével szerdán este Moszkvából elutaztak a kancellár kíséretéhez tartozó nyugatnémet miniszterek. Hans-Dietrich Genschert, Rupert Scholzot és a küldöttséghez tartozó többi minisztert Eduard Sevardnadze, Dmitrij Jazov és más szovjet hivatalos személyiségek búcsúztatták. Helmut Kohl a csütörtöki napot Vlagyimirban és Szuzdalban tölti, majd a tervek szerint este utazik haza. Vita Bulgáriában a mezőgazdaságról Bulgáriában országos vita előzi meg a BKP Központi Bizottságának e hónap végére vagy november elejére kilátásba helyezett ülését, amely az ország mezőgazdaságának jövőjéről dönt majd. A vita már azért is figyelemre méltó, mert a nagy nyilvánosság előtt először fogalmazódnak meg, íródnak le a hivatalostól eltérő nézetek. Erre jellemző, hogy ugyanazon a napon, ami- kor.a Rabotnicseszko Deloban a KB mezőgazdasági titkára az alig egy éve — a mezőgazdaság „szu- perintenzív modelljének” keretében — létrehozott brigádok átszervezésének szükségességéről beszél, Todor Zsivkov idevonatkozó „feljegyzéseire” hivatkozva, az Otecsesztven Front első oldalán megjelent fejtegetés már a címében hangsúlyozza, hogy „a brigádokat nem átszervezni, hanem támogatni kell”. Másrészt az is kiderül a vitából, hogy — a „szuper intenzív modell” kifejezés sugallta látszattal ellentétben — nem egy ragyogóan működő népgazdasági ág még hatékonyabbá tételéről van szó, hanem egy hosszú éveken át érvényesült hibás politika következményeinek elhárításáról. Illetve: arról is. Nem lehet ugyanis tagadni, hogy ma a lakosság sokkal kisebb hányada foglalkozik mező- gazdasággal, mint 30-40 évvel ezelőtt, sokkal több terményt előállítva annál. Ám éppen a BKP lapja volt az, amely első oldalas minapi publicisztikájában egy — az egész bolgár mezőgazdaságot jelképező — meg nem nevezett faluról szólva elmondta, hogy a termelőszövetkezeteket akkor vonták össze, évtizedekkel ezelőtt, felülről jött utasításra, amikor azok virágzani kezdtek, kialakították saját arculatukat. „Lent” fegyelmezetten végrehajtották ugyan az utasítást, de annak helyességéről senki sem volt meggyőződve, s a szövetkezeti tagok részéről tapasztalható is volt némi „csendes és passzív” ellenállás. És az átszervezések valóban nem igazolódtak, a terméshozamok nem nőttek, csak a zűrzavar halmozódott, az elégedetlenség érlelődött. Szerepet játszott ebben mindenekelőtt a háztáji gazdaságok „kegyetlen korlátozása”, a háztáji állattartás megakadályozása, a természetbeni juttatások leállítása. Mindez ugyanis arra kényszerítette a parasztokat, hogy a mezőgazdaságon kívüli munkaterületen keressenek minél több pénzt, hiszen mindent pénzért tudtak már csak megvenni: ezzel megszűnt kötődésük a földhöz. A falvak elnéptelenedtek... Teljesen világos, hogy az elhibázott agrárpolitikának is szerepe van — az egymást követő aszályos éveken kívül — abban, hogy például tavaly hivatalos közlés szerint 700 millió levát tett ki (csaknem 12 milliárd forint) a mezőgazdasági terméskiesés. A túlzott központosítás nyomán pedig a szövetkezetek összevonásával létrehozott óriási agráripari komplexumokban egy élősködő „agrárbürokratikus réteg” (egy olvasói levél nevezte így) alakult ki, amelynek nem érdeke a helyzet gyökeres megváltoztatása, s éppen ezért gátolja az átalakítást. Ä falvak elnéptelenedése krónikus munkaerőhiányhoz vezetett; az őszi betakarításhoz kisiskolásokat kell igénybe venni, bár munkájuk nem lehet produktív. (Egy tévériportból kiderült, hogy miközben az adott gyerekcsoport fejenkénti napi munkája 2,80 levát ért, a munkahelyre történő kiszállításuk költsége meghaladta a 4 levát.) A fontosabb kérdés most az: mit ígér a jövő? Milyen alternatívái vannak a fejlődésnek? A válasz — némileg a magyar múltat idézve, s nem minden irónia nélkül — az, hogy „a föld azé lesz, aki megműveli”, A szocialista tulajdon — ahogyan itt fogalmaznak — „egy és oszthatatlan”, ez azonban nem mond ellent annak, hogy a szocialista tulajdont képező földet, a megműveléséhez szükséges gépeket, eszközöket stb. egyes személyek, családok, önszerveződésű csoportok és kollektívák, brigádok (lényegében az egykori szövetkezetek) kapják meg bérletbe, például 50 évre. Szó van a felduzzadt irányító struktúrák csökkentéséről, a „parazita adminisztrációs láncszemek” felszámolásáról. A konkrét megoldásokról csak a KB-ülésen döntenek. Valószínű, hogy több lehetőséget kínál majd egyszerre a realitásokat most jobban számba vevő vezetés. Valamennyinek szolgálnia kell a földhöz való kötődés megerősödését, a migrációs folyamatok visszafordítását. Itt nem felszámolni akarják a falvakat, mint Romániában, hanem kulturális lehetőségeiben gazdagítani, vonzóvá tenni fiatalok és szakemberek számára egyaránt. A legközvetlenebb eszköz e folyamat megindításához — amiben minden vitatkozó egyetért — az, ha gyorsan megemelik a felvásárlási árakat, javítják, illetve olcsóbbá, elérhetőbbé teszik a mezőgazdasági technikát és igénybe veszik a szakemberek hozzáértését a közvetlen termelésben. Ehhez újfajta bérezésre is szükség van, amit Bulgáriában az akkordban vélnek főként megtalálni. A lényeg az, hogy mindenki gazdaságilag legyen érdekelt a mezőgazdasági termék jó minőségében és minél nagyobb meny- nyiségében, vezető és dolgozó egyaránt. A gazdasági reform eddigi — viszonylag kis — lépései után a mezőgazdaságban tehát áttörést ígér a jövőről folyó vita. Ezt az ígéretet igazolni azonban csak a közeledő KB-ülés tudja, amely — úgy tűnik — már igencsak novemberre marad. De legalább mindenki kifejtheti a véleményét... Nagy Károly Felszólító nyilatkozat A KNDK neheztel A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője szerdai sajtó- nyilatkozatában bírálta a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság közötti kapcsolatlétesítést, mivel ez független államként kezeli Dél-Koreát. Az állásfoglalás szerint ezáltal a KNDK és Budapest között „abnormális helyzet” jött létre. Ennek „haladéktalan rendezésére” szólítja fel Magyarországot, és a dél-koreai — magyar kapcsolatok elmélyülése esetére minden ebből eredő következményért Magyarországra hárítja a felelősséget. Gyorslista Nyereményjegyzék az 1988. október 25-én megtartott októberi te- lelottó-jutalomsorsolásról, melyen az októberi telelottó-szelvények és az október havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Dacia 1310 TX tip. személygépkocsira szóló utalvány C Trabant Combi tip. személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse utalvány (30.000 Ft) E Vásárlási utalvány (10.000 Ft) F Vásárlási utalvány (9.000 Ft) G Vásárlási utalvány (7.000 Ft) FI Vásárlási utalvány (5.000 Ft) A nyertes.szelvényeket 1988. november 16-ig kell atotó-lottó kirendeltségek, az OTP-fjőkok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V, Münnichf Ferenc u. 15.) eljuttatni. 5 884 072 g 81 056 554 \i 81 367 634 d 83 031 912 h 5 891 849 h 81 072 108 g 81 375 411 f 83 055 243 1 5 907 403 f 81 087 662 e 81 383 188 f 83 063 020 h 5 930 734 f 81 095 439 g 81 390 965 h 83 070 797 g 5 946 288 f 81 103 216 g 81 414 296 d 83 078 574 h 5 969 619 d 81 110 993 h 81 523 174 h 83 094 128 h 5 985 173 f 81 336 526 g 81 530 951 h 83 101 905 f 81 009 892 h 81 344 303 g 83 000 804 h 83 148 567 f 81 025 446 d 81 352 080 h 83 024 135 g 83 156 344 e