Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 21., péntek Határoztak a fiatalításról Kína — Szovjetunió Befejeződött a JKSZ KB ülése Belgrádban szerdán éjfélkor befejeződött a JKSZ KB újabb bővített ülése, amelyet néhány órával az előző, hétfőn kezdő­dött és három napon át tartott plénumot követően tartottak meg. A JKSZ 1986 júniusában megválasztott mostani központi bizottságának ez utóbbi ülésén Vidoje Zsarkovics, a KB-elnök- ség tagja beszámolót terjesztett elő az 1974-es alkotmány módo­sításáról folytatott másfél éves vita eredményeiről. A vitában Milan Kucsan, a Szlovén Kom­munisták Szövetsége elnöke a hadsereg eddigi finanszírozási módjával szembeni szlovén el­lenvetésekről, Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke pe­dig a gyökeres gazdasági reform megvalósítása szempontjából szükséges változtatásokról szó­lott. Az ülés szorgalmazta, hogy a tagköztársaságok képviselői újabb nézetegyeztetéseiken ke­ressenek közös megoldást a még nyitott kérdésekre, hogy a parla­ment az új alkotmányt ez év no­vember végéig elfogadhassa és kihirdethesse. Mint már jelentettük, a Köz­ponti Bizottság előző, szerda este véget ért ülésén egyhangúlag el­fogadott határozatban rögzítette a JKSZ közvetlen feladatait az ország jelenlegi politikai, gazda­sági és társadalmi válságának le­küzdésében. Az tartalmazza azt a döntést is, hogy a JKSZ Köz­ponti Bizottsága tagjainak egy- harmadát a legközelebbi másfél­két hónap alatt fiatalabb káde­rekkel váltják fel. A JKSZ Központi Bizottsága 165 tagból áll. A szervezeti sza­bályzat szerint ezek közül 20-20- at a tagköztársaságok, 15-15-öt pedig a két autonóm tartomány kommunista szövetségei, illetve a néphadsereg pártszervezetei választanak meg és delegálnak. Megbízatásuk négy évre szól és tagságukat a JKSZ kongresszu­sának kell megerősíteni. A hat tagköztársaság, a két autonóm tartomány kommunis­ta szövetségeire, valamint a nép­hadsereg pártbizottságára most az a feladat vár, hogy november végéig eldöntsék, a JKSZ Köz­ponti Bizottságában lévő képvi­selőik közül kiket hívnak vissza, s kiket delegálnak helyükre. Egyi­dejűleg le kell cserélniük saját ve­zető testületeik tagjainak egyhar- madát is. A határozat azt is kimondja, hogy a JKSZ KB tagjai a jövőben nem tölthetnek be szövetségi, tagköztársasági és autonóm tar­tományi szintű állami tisztséget. A Központi Bizottságnak jelen­leg 30 ilyen magas állami beosz­tású tagja van. Hatvanegy tagú bizottság Dolgozza ki a CSKP új programját Lubomír Strougal volt cseh­szlovák kormányfő is tagja an­nak a bizottságnak, amely kidol­gozza a CSKP új programját. Emlékezetes, hogy a CSKP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén döntöttek arról, hogy a testület tagjaiból álló bi­zottság dolgozza ki a párt új prog­ramját. A 61 tagú bizottság elnö­ke Milos Jakes főtitkár. A bizott­ság tizenhét fős vezetőségében olyan KB elnökségi tagok, illetve KB-titkárok mellett kapott he­lyet Strougal, mint Vasil Bilak, Jan Fojtik, Gustáv Husák, Jozef Lenárt, illetve Ladislav Adamec, az új miniszterelnök. A testület­nek tagja egyebek között Franti- sek Kű/ento akadémikus, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia közgazdasági intézetének igaz­gatója, aki a reformokkal kap­csolatos kérdések egyik szakér­tője. A listát csütörtökön tette köz­zé a Rudé Právo, amely a köz­ponti bizottsági üléssel foglalko­zó kommentárjában azt írta, a párt történetében tulajdonkép­pen először dolgoznak ki progra­mot. Az újság azt hangsúlyozta, hogy a program nem lehet csak az ideológusok, vagy még kevés­bé személyek szűk csoportjának a műve. Elkészítésekor az egész párt tapasztalataiból kell kiin­dulni, az egész pártnak részt kell vennie a kialakításában — húzta alá a Rudé Právo. Az angolai elnök Pekingben Jang Sang-kunnak, a Kínai Népköztársaság elnökének meg­hívására csütörtökön ötnapos hi­vatalos látogatásra Pekingbe ér­kezett Jósé Eduardo Dos Santos, angolai elnök. Angola függetlenné válása óta első ízben látogat angolai állam­fő Kínába. Dos Santos Peking­ben a legmagasabb szintű kínai vezetőkkel a kétoldalú kapcsola­tokról és időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyal. Az angolai államfő pekingi látogatásának befejeztével a Szovjetunióban tesz rövid munkalátogatást októ­ber 27-29. között. Magyar—iráni kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság kap­csolatai rendezettek, azokat semmilyen vitás kérdés nem ter­heli. A két világháború között lé­tesített diplomáciai kapcsolatok a második világégés idején meg­szakadtak, s 1951. óta váltak — az 1964-es esztendőtől nagykö­veti szinten — ismét folyamatos­sá. A két ország kapcsolataiban új fejezet kezdődött az 1979 febru­árjában lezajlott iráni iszlám for­radalom után; a Magyar Nép- köztársaság az elsők között is­merte el a forradalmat követően megalakult teheráni kormányt, majd az 1979 áprilisában kikiál­tott Iráni Iszlám Köztársaságot. A magasabb szintű diplomá­ciai érintkezés kezdete Várkonyi Péter külügyminiszter 1983 no­vemberi iráni tárgyalásaitól da­tálható, látogatását Velajati iráni külügyminiszter egy évvel ké­sőbb viszonozta. 1979 és 1985 között számos miniszteri és mi­niszterhelyettesi szintű tárgyalá­son vitatták meg a gazdasági, ke­reskedelmi, közlekedési, mező- gazdasági és egészségügyi kap­csolatok fejlesztésének kérdése­it. A kétoldalú kapcsolattartás eddig legfontosabb állomása Hoszeirí Muszavi iráni miniszte­relnöknek — magas rangú kül­döttség élén — 1986 októberé­ben tett magyarországi látogatá­sa volt; budapesti megbeszélései újabb lendületet adtak a kontak­tusok további fejlesztésének. Idén januárban Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár folytatott szívélyes és nyílt légkö­rű tárgyalásokat Teheránban. Parlamenti küldöttségek cseréjé­re is sor került: legutóbb Mo­hammad Szadeg Halhali ho- dzsatoleszlám, a Madzslisz (par­lament) külügyi bizottságának elnöke vezetésével szeptember­ben járt Budapesten az iráni tör­vényhozás küldöttsége, amely Korom Mihály, az Alkotmányjo­gi Tanács elnöke vezette magyar parlamenti küldöttség egy évvel korábbi iráni látogatását viszo­nozta. A harmadik világ államai kö­zül Irán Magyarország legfonto­sabb kereskedelmi partnerének számít. A magyar export értéke tavaly megközelítette a 120 mil­lió dollárt, de volt olyan esztendő — például 1982 —, amikor a két fél 250-250 millió dollár érték­ben vásárolt egymástól. Jóllehet, Irán jelentős erőfeszítéseket tesz exportszerkezetének javítására, az ország vásárlóereje elsősorban olajbevételeitől függ. így ennek ingadozása kihat a magyar áruk iráni értékesítési lehetőségeire is. 1987-ben Magyarország 750 ezer tonna iráni kőolajat vett, s további olajimportról folytatód­nak a tárgyalások. (A megálla­podás az árkérdések rendezésé­től függ.) 1984-1986 között a magyar export 12,5 százaléká­nak megfelelő mértékben im­portáltunk olajtermékeken kívül egyéb cikkeket Iránból. A magyar kivitelben éveken át 65-80 százalékot tettek ki az alapanyagok és félkész termé­kek, de a nyolcvanas évek elejé­től fokozott erőfeszítéseket te­szünk gépek és berendezések, valamint komplett termelő léte­sítmények szállítására. A legna­gyobb magyar exporttételek kö­zé számít az Energiagazdálkodá­si Intézet és a Transelektro 40 millió dolláros szerződése, amelynek alapján Heller-Forgó rendszerű hűtőberendezéseket szállítanak a Sahid Radzsa-i hő­erőműhöz. Az ügylet előzménye az az 50 millió dolláros korábbi szerződés, amelynek értelmében az isfahani erőművet ugyanezzel a rendszerrel látták el. Megálla­podás született egy 11 millió dol­lár értékű kerékpárgyár felépíté­séről is az Iszlám Köztársaság­ban, a Tungsram 4,3 millió dollár értékű izzólámpagyárat szállít Iránba. A Komplex Külkereske­delmi Vállalat 4,5 millió dollár értékű baromfifeldolgozó építé­sére és 6,5 millióért 16 hűtőház felszerelésére kötött szerződést iráni partnerekkel. Magyarország a kölcsönös előnyök alapján kész résztvenni Irán háború utáni újjáépítésé­ben, s' — a szakemberek megíté­lése szerint — elsősorban az energiahálózat, a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztésében nyílhatnak erre reális lehetősé­gek. ‘ Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisz­tertanács elnökének küszöbön álló teheráni látogatása bizonyá­ra hozzájárul a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok feltételeinek ja­vításához is. A csúcstalálkozó esélyei Ha a korábban bejelentett és az év vége előtt sorra kerülő kí­nai-szovjet külügyminiszteri tár­gyalások zökkenőmentesek lesz­nek, akkor egy korai időpontban sor kerülhet a két ország vezetői­nek csúcstalálkozójára — jelen­tette ki csütörtöki sajtóértekezle­tén a kínai külügyminisztérium szóvivője. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy ilyen értelemben nyilat­kozott az elmúlt napokban a kí­nai-szovjet csúcstalálkozó lehe­tőségéről Teng Hsziao-ping, az ország első számú politikusa, Csao Ce-jang pártfőtitkár, Li Peng miniszterelnök és Li Hszi- en-nien, a kínai népfront elnöke. A külügyi szóvivő túl korai­nak minősítette a válaszadást ar­ra a kérdésre, hogy kínai részről ki találkozik majd Mihail Gor- bacsovval. Mint megjegyezte, a kínai-szovjet kapcsolatokat még nem normalizálták, s ennek oka az ismeretes három akadály megléte. Jelenleg erőfeszítéseket tesznek ezeknek az akadályok­nak az eltávolítása érdekében, hogy lehetővé váljék a kapcsola­tok normalizálása Kína és a Szovjetunió között. Egy kérdésre válaszolva a kí­nai szóvivő gyakorlatilag elutasí­totta Ro Te Vu dél-koreai elnök­nek azt a javaslatát, hogy hívja­nak össze nemzetközi értekezle­tet a koreai egyesítés kérdésének megvitatására. — Kína — mon­dotta a szóvivő — a Koreai-fél­szigeten tapasztalható feszültség csökkentése és a stabilitás bizto­sítása érdekében azt a javaslatot támogatja, hogy kezdjenek tár­gyalásokat Észak-Korea, Dél- Korea és az Egyesült Államok részvételével. Mint emlékezetes, ezt a javaslatot a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya terjesztette elő. A kínai szóvivő bejelentette, hogy november 10. és 24. között Li Peng miniszterelnök hivata­los, baráti látogatást tesz Thai- földön, Ausztráliában és Új-Zé- landon. Ez lesz Li Peng első kül­földi útja azóta, hogy Kína mi­niszterelnökévé nevezték ki. Új típusú szkafanderben Kétszázötvenkét perces űrséta Hazánkban befejeződött a közös hadgyakorlat Csütörtökön véget ért a Ma­gyar Néphadsereg alegységei­nek, valamint a Szovjet Hadse­reg kijelölt törzseinek és csapata­inak részvételével hazánkban megtartott közös hadgyakorlat. A katonai tevékenységben részt­vevő alakulatok megkezdték visz- szatérésüket helyőrségeikbe. A brazil államfő Leningrádban Moszkvai hivatalos program­ját befejezve csütörtök délelőtt Leningrádba utazott Jósé Sar- ney, brazil államfő. A Kreml György-termében a vendéget és feleségét Mihail Gorbacsov és felesége búcsúz­tatta. A szovjet főváros vnukovói re­pülőterén lezajlott ünnepélyes búcsúztatáson Anatolij Lukja- nov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettese köszönt el Sarney-tól. A Mír űrállomás két kozmo­nautája, Vlagyimir Tyitovés Mu- sza Manarov 252 perces űrsétát tett csütörtökön délelőtt, hogy elvégezze az űrkomplexum meg­felelő üzemeltetéséhez szüksé­ges, külső munkálatokat, 6 újabb berendezéseket szereljen a Kvant modul külső burkolatára. A munkálatokat a Szojuz TM-6 űrhajóról Valerij Poljakov kuta­tóorvos kísérte figyelemmel, egyidejűleg ellenőrizve az űr­komplexum fedélzeti rendszere­inek működését. A két szovjet űrhajós moszk­vai idő szerint 10 óra előtt egy perccel lépett ki a zsilipajtón. Először az egyik röntgentelesz­kóp detektorblokkját cserélték fel. Mint a szovjet televízió reg­geli adásában emlékeztetett rá, a korábbi, nyári űrséták idején a berendezés cseréje meghiúsult, mivel az egyik tartógyűrűt nem tudták kinyitni az űrhajósok. A holland és angol tudósok közre­működésével készült detektor cseréjéhez rövid idő alatt külön­leges célszerszámokat dolgoztak ki, amelyeket teherűrhajóval jut­tattak el az űrállomásra. Tyitov és Manarov a detektor­ról előbb leszerelte a hőszigetelő burkolatot, majd megszabadí­tották a szerelékétől. A leszerelt blokk helyére új, korszerűsített detektor került, amelyre rákap­csolták az áramszolgáltató kábe­leket, és helyreállították a hővi­sszaverő szigetelést is. A két kozmonauta ezután, az év végére tervezett szovjet-fran­cia űrrepülés előkészítéseként a dokkoló zsilip külső burkolatán tartószerkezetet szerelt, amelyre az akkor végzendő munkák so­rán lesz szükség. Felállítottak emellett egy antennát is, amely az amatőr rádiósokkal való kap­csolatfelvételt hivatott elősegíte­ni. Tyitov és Manarov a 4 óra 12 percig tartó űrséta során új típusú szkafandert viselt: az űrruhákat a nyílt kozmoszban eddig végzett munka tapasztalatai alapján korszerűsítették és módosították. Japán üdvözli a KNDK-felszólalást Japán üdvözli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság „friss hozzáállását” ahhoz a Korea-közi csúcstalálkozóhoz, amelyre Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke tett javaslatot az ENSZ-közgyűlés előtt elhangzott beszédében. Szovjet és amerikai megfigyelők előtt az elmúlt napokban 41 cirkálőrakétát semmisítettek meg az Egyesült Államok egyik arizonai támaszpontján (Népújság-telefotó — MTI-Press) A PFSZ kezdeményezései A Palesztin Nemzeti Tanács — a palesztin mozgalom emigráns parlamentje — november 12. és 14. között Algírban tartja ülését, amelyen a PFSZ legutóbbi poli­tikai kezdeményezéseit vitatják meg. A hírt a szervezet tuniszi il­letékesei közölték csütörtökön a Reuter brit hírügynökséggel. Az Észak-magyaroszági MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat értesíti Tisztelt Üzletfeleit, hogy a füzesabonyi telepe 1988. október 24-31. közötti időpontban éves vagyonmegállapító leltározást tart. Ezen idő alatt mindennemű áru eladása és átvétele szünetel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom