Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam 235. szám ÁRA: 1988. október 1., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A testület új elnökhelyettese: Szokodi Ferenc Ülést tartott Heves Megye Tanácsa Napirenden a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a VII. ötéves terv eddigi végrehajtása Szokodi Fe­renc eskütétele Szó és tett Elszoktunk a valódi vi­táktól, vagy az is elképzelhe­tő, hogy igazából meg sem barátkoztunk velük az el- műlt évtizedekben. Mert alighogy valamilyen kérdés­be úgy istenigazából bele­megyünk, máris sokan elle­nérzéseket fogalmaznak meg. Úgy vélekednek, hogy a sok szó a tettől veszi el az erőt, miközben minden ol­dalról igyekszünk megra­gadni a probléma lényegét, elfelejtkezünk a cselekvés­ről. Látszólag igaza van az így érvelőknek, mert valóban sok energiába kerül érveink kifejtése, álláspontunk tisz­tázása. De túlságosan sok rossz döntés született a kö­zelmúltban ahhoz, hogy ne értékeljük a tisztán látást. Mert végülis egy valamire való eszmecserében min­denki nyer. Ha jól körülvo­nalazott nézetek hangzanak él, akkor a döntésbe bele le­het építeni azokat. A tervek realitása, sokoldalú megfo­galmazása segíti a valóra váltást. Nem kevesen marasztalják el például a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer körül zaj­ló polémiát, köqnyedén le­söpörve az asztalról ellenző­inek véleményét. Pedig ép­pen mi, Heves megyeiek tudhatjuk a legjobban a kis­körei tapasztalatok nyomán, hogy mennyit ér a kellően előkészített munka, s milyen ellentmondások keletkez­nek, ha egy-egy fázisról elfe­lejtkeznek. Az országossá terebélyesedett vita után már nem lehet ugyanúgy folytatni a dunai munkálato­kat. S ha a józan ész végül is azt diktálja, hogy be kell fe­jezni, amihez hozzá kezd­tünk, akkor is érdemes volt mérlegre tenni a különböző elképzeléseket. Inkább az jelent problémát, hogy nem a megkezdés előtt zajlott le ez a társadalmi né­zet- és érdekütköztetés, mert akkor lényegesen na- : gyobb szerepet kaphattak volna a szakmai szempon­tok, s kevesebbet a politikai­ak. De így sem kell az ilyen és ehhez hasonló kérdések­től tartani, hanem meg kell találni azt a módot, hogy mi­nél többen érezhessék, hogy számítanak a véleményükre, hatást gyakorolhatnak dön­tésekre. Mert nagyon veszé­lyes minden szempontból, ha mind több ember érzi azt, hogy valahol valamit elhatá­roznak, s ahhoz neki semmi köze sincs. Különösen ak- í kor, ha nagyon közelről érinti személyes érdekeit a változás. Ilyenkor hiába . akarj ák a tettre mozgósítani, elkezdődik az utólagos szó­csata, felüti fejét a kétely. A vita, vagyis a ’’szó” maga \ is tett, hogyha nemcsak szál- < macséplés, hanem azt jelen- í ti, hogy az érdekeltek idejé- ■ ben megfogalmazhatják vé- í leményüket, beleszólhatnak i sorsuk alakításába. Ezért jj nem kell félni az eszmecse­réktől, sőt, nem is szabad megspórolni azokat. Gábor László Bőséges napirendű ülést tar­tott pénteken Egerben Schmidt Rezső elnök vezetésével Heves Megye Tanácsa. A testület min­denekelőtt tudomásul vette a végrehajtó bizottság jelentését a két ülésszak között végzett mun­káról, a soros döntésekről, intéz­kedésekről. Ezt követően jelen­tették be, hogy a megüresedett elnökhelyettesi funkció betölté­sére a Hazafias Népfront Heves Megyei Elnöksége tesz javasla­tot. Mészáros Albert, a HNF me­gyei titkára ismertette, hogy az időközben más beosztásba ke­rült dr. Kovács Sándorné helyére Szokodi Ferencet, a hatvani váro­si pártbizottság jelenlegi első tit­kárát javasolják. A népfront je­lölését a megyei tanács tagjai el­fogadták, majd sor került a titkos szavazásra. Ennek eredménye­kéit — ötven érvényes és igenlő, illetve egy érvénytelen szavazat­tal — Szokodi Ferencet a testület a megyei tanács kulturális, mű­velődési, egészségügyi, valamint az ifjúsági és sport területeken felügyelő elnökhelyettesévé vá­lasztotta. Az újonnan megvá­lasztott tisztségviselő ezt követő­en letette a hivatali esküt, majd köszönetét mondott a bizalo­mért. A tanácskozás további részé­ben Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese teijesztette a résztvevők elé a környezetvédel­mi feladatok eddigi megvalósítá­sáról szóló beszámolót, amely­nek summázataként kiemelte: szűkebb hazánkban két térség­ben égetőek a tennivalók. Az egyik, sok gondot okozó terület Visonta és környéke, ahol—a ja­vulás ellenére — még mindig a legszennyezettebb a levegő. A Thorez Bányaüzemhez, illetve a Gagarin Hőerőműhöz közel eső településeken a mért szennyezés értéke többszöröse a megenge­dettnek, de érezhető á terület víztelenítésének káros hatása is. Az egyre bővülő ipari tevékeny­ség sürgős intézkedéseket kíván a vízgazdálkodási rekonstrukció, valamint a szilárd por-, illetve a kéndioxid-szennyeződés csök­kentése érdekében. A megye településeinek egészséges és teljes ivóvízellátása érdekében a végrehajtó bizottság azt javasolja a tanácsnak — hangzott el —, hogy a következő években, illetve tervidőszakban e program befejezése mellett a szennyvízcsatorna-hálózat és a víztisztító telepek fejlesztése ke­rüljön az első helyre még úgy is, hogy a tanács a pénzügyi helyzet függvényében ezeket úgynevezett céltámogatásban részesítse. A környezetvédelmi témához többen hozzászóltak: Laboda Zsigmond tanácstag azt emelte ki, hogy a megelőzésre való ösz­tönzést váltsa fel a kényszerítés, mert ha késlelkedünk, a bírság már nem ér semmit. A környe­zetvédelemben a hatóság legyen következetes már a beruházás tervezésekor... Dr. Varga József tanácstag a környezetvédelmi bi­zottság nevében támasztotta alá mindezt azzal, hogy megoldásu­kig e problémákkal kiemelt fel­adatként foglalkozzunk: helyi­leg meghatározott sürgősség és lehetőség alapján. Mészáros Al­bert a népfront eddigi eredmé­nyeiről szólt, majd a lakosság ak­tívabb bevonására hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Rakonczi Zoltán, a környezetvédelmi és vízügyi tár­ca miniszterhelyettese mondta: Heves megye volt az első a veszé­lyes hulladékok átmeneti tárolá­sának megoldásában, járjon hát élen a föld-, a talaj- és általában a környezetvédelemben. La­punkban korábban már szól­tunk, itt csak említést teszünk a megye mező- és élelmiszer-gaz­daságát érintő tanácsi felmérés­ről. Megállapítható — mondta Jurányi János, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tály vezetője -, hogy az eredmé­nyeink alapján az országos 5-6. helyet foglaljuk el a termelés és az ellátás skáláján az egyre növekvő költségek ellenére. Ezt erősítette meg — s a további alapanyagár­növekedésre hívta fel a figyelmet — Koós Viktor, valamint Szabó Ágoston tanácstag, mint a me­gyében dolgozó 1300 szakember képviselője is. Mindketten hang­súlyozták: csak velük együtt le­het úgy alakítani a termelési rendszerek tevékenységét, hogy előtérbe kerüljön a hozamok nö­velése mellett a piaci minőség ér­téke. A tanácskozás Molnár Mik­lósáé dr. -nak, a tervosztály veze­tőjének két előterjesztésével folytatódott. Elsőként arról adott reális képet, hogy miként alakult a VII. ötéves terv eddigi teljesítése. A jelentést a tanácstagok átta­nulmányozták, s véleményezték is a bizottsági szinten. Ezúttal Czibik Márton, az SZMT titkára hozzászólásában tolmácsolta a megyei szakszervezeti elnökség megállapítását, miszerint: a leg­főbb célok, közös tervek megva­lósultak, sőt, némely területen túl is léptünk az elképzeléseinken. A jövőt illetően felhívta azon­ban a figyelmet arra, hogy a min­dennapi élet újabb és újabb kihí­vásokat hoz: gondolni kell pél­dául a foglalkoztatási nehézsé­gekre, főként a megye északi és déli részein, az első ízben munká­ba állók segítésére, a falvak né­pességmegtartó szerepére, a helyi gazdálkodó szervek kezdemé­nyező teendőire, vagy például a korszerűbb lakásgazdálkodásra. Folytatva a sort, szó volt a jövő évi terv előkészítéséről is, itt fő­ként a városok, a falvak anyagi támogatásának áttekintését ja­vasolta Vajda Pál és Tóth Tibor tanácstag. Heves Megye tanácsának ülé­se egyéb kérdések és napirendek megbeszélésével fejeződött be. Pillanatkép az ülésteremből (Fotó: Perl Márton) Kegyelemben részesített Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rende­letet hozott az 1956. október 23.- 1957. május 1. közötti idő­ben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelmében ré­szesítéséről. Ennek alapján men­tesül a büntetett előélethez fűző­dő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését ke­gyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadság- vesztést végrehajtották. A ke­gyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve aki az államellenes bűn- cselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közve- szélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügyminiszter felülvizsgálja, és indokolt eset­ben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést te­het az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló közsé­gekben községi tanácsok szerve­zéséről. A határozat végrehajtá­sáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizott­sága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács bírák felmentéséről és meg­választásáról határozott, és egyé­ni kegyelmi ügyekben döntött. Politikai Bizottsági tagokat mentettek fel Az SZKP Központi Bizottsága döntései Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénte­ken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párt­tisztségviselő felmentési kérel­mének, tekintettel nyugdíjba vo­nulásukra. Ennek értelmében felmentet­ték Politikai Bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomencevet, PB-póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB tit­kári tisztségéből Vlagyimir Dol- gihot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bi­zottság tagjává választották, Va- gyim Medvegyevet, a KB titká­rát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját a Központi Bizottság tit­kárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Biijukovát és Anatolij Lukjano- vot a Politikai Bizottság póttag­jává választották. Biijukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmen­tették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet fel­mentették a pártellenőrzési bi­zottság elnöki tisztéből is. E tiszt­ségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. (Az ülésről részletesen a 2. olda­lon számolunk be.) Rendőrök, munkásőrök ünnepe Tegnap délután közös állo- mánygyulésen emlékeztek meg Egerben, a megyei rendőr-főka­pitányság épületében a fegyveres erők napjáról a munkásőrség megyei törzse és a megyei rend­őr-főkapitányság dolgozói, ame­lyen részt vett dr. Asztalos Mik­lós, a megyei pártbizottság titká­ra is. A jelenlévőket Csivincsik János r. ezredes, főkapitány-he­lyettes köszöntötte, majd a Him­nusz elhangzása után Kiinga György, a megyei munkásőrpa- rancsnok helyettese felolvasta a honvédelmi, a belügyminiszter, valamint a munkásőrség orszá­gos parancsnokának ez alkalom­ból kiadott közös díszparancsát, majd kitüntetésekre és elismeré­sek átadására került sor, amelye­ket Domoszlai Lászlót, ezredes, főkapitány és Polonkai András megyei munkásőrparancsnok nyújtott át. Bejelentették, hogy Földi Zol­tánt, az egri Balázs Ignác munká- sőregység századparancsnokát, Gorzsás András r. törzszászlóst és Tóth Józsefi, őrnagyot az El­nöki Tanács Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki. A bel­ügyminiszter, illetve a munká­sőrség országos parancsnoka a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Ferenczi Lajos r. őrnagynak, Zombori Józsefnek, a megyei törzs munkatársának, a Mátra Volán igazgatójának; a Közbiz­tonsági Érem arany fokozatát nyújtották át Fehér Imre r. zász­lósnak, és soron kívül rendőr alezredessé léptették elő dr. Csa­tái Tamás r. őrnagyot. Ők a bu­dapesti, illetve a parlamenti ün­nepségen vették át elismerései­ket. Az ünnepségen kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Bóka Sándor (Eger), Szécsényi László (Hat­van), valamint szolgálati helyein Somodi Tibor (Eget), és Szókifp Károly (Eger). Az ezüst fokoza­tot vehette át Molnár András (megyei törzs), Molnár Ernő (Eger), Varga István (Gyön­gyös), Garay Tóth János (Gyön­gyös), Czövek Károly (Heves), Prommer Béláné r. zászlós, és Rátkai Ferenci, százados. Bronz fokozatát kapta Lukács László (Eger), Kiss István (Gyöngyös), Hamvas István (Hatvan), László Lajos (Heves), Forgács István i. zászlós és Ludányi Gyula r. had­nagy. A Munkásőr Emlékjel­vényt tizennyolc személynek adományozták. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát nyújtották át a rendőr­ség részéről Bauman AntalzÁsz- lósnak, Bergmann Béla zászlós­nak, Fajka János II. o. szakfő­tisztnek, Fischer László zászlós­nak, Juhász Ferenc törzsőrmes­ternek, Laczi János zászlósnak, Kalcsó Gyula főhadnagynak, Karanyicz Lászlóné főtörzsőr­mesternek, Kelemen Árpád fő­törzsőrmesternek, Kovács Ist- vánnéIII.o. szakfőtisztnek, Óvá­ri István főhadnagynak, Papp László főtörzsőrmesternek, Pa­taki István főtörzsőrmesternek, Bónusz Mihály alezredesnek, Román Károly főtörzsőrmester­nek és Tóth József alezredesnek. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatával tíz, bronz fokozatá­val pedig kilenc személyt tüntet­tek ki. Kiváló Rendőr jelvényt öten kaptak. Nyugállományba helyezése alkalmából soron kí­vül rendőr őrnaggyá léptették elő Kállai Ferenc századost, a szolgálat példamutató teljesíté­séért pedig rendőr hadnaggyá Szuromi József alhadnagyot. Ki­váló Munkáért kitüntető jelvényt hárman, Kiváló Társadalmi Munkáért érmet pedig hatan vettek át. Dicséretben és juta­lomban tizenhármán részesül­tek. * Pénteken reggel a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ün­nepélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászla­ját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére vontak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom