Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 213. szám (212. szám)
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 5., hétfő 5. POSTAFIÓK 23. Lapunk cikkeire Levelek az illetékesektől A pontosság kedvéért Még egyszer a gyöngyöshalászi ügyről Üzen a szerkesztő Dr. W. L. Amikor ebben az ügyben az első mondat nyomdafestéket kapott, még nem hihettük, ekkora kérdéssé terebélyesedik, ilyen sokszereplős, több ágra nyíló tényállással kell számolnunk. Eddigi ismereteink szerint jogi lépések is követték — követik egymást — kell is követniük —, így a közlésre szánt levél adatai, megállapításai csak útközbeni állomásai egy több szakaszból összetevődő folyamatnak; erre is tekintettel megvátjuk, amíg a jogerős intézkedés pontot tesz a folyamat végére. Akkor, társadalmi tanulságai miatt is, célszerűnek tartjuk feldolgozni ezt a vállalkozást. Hogy kik, hol állnak ebben az ügyben és azok, akik netán állnak is itt, vagy ott, nálunk eddig nem jelentkeztek. Mi fórum vagyunk, a nyilvánosság egy szelete, az a feladatunk, hogy a ránk bízott munkát elvégezzük. Indulatok, részrehajlás és egyoldalúság nélkül. Egy bizonyos: a teljes tényállást még most sem ismerjük, mert a feltárt információk innen is, onnan is szemléltetik a magatartást, de „hézagok” még találhatók ebben az építősdi vállalkozásban. V. I. Idézzük: „Július 25-én. hétfőn 14.15-kor a Rákóczi úti Afor-nál (Egerben) a Trabantomba keveréket tankoltam, 18 1-t és fizettem érte 410,— Ft-ot. Közölték, emelkedett a benzin ára. Az újságból azt olvastam, hogy az áremelkedés 26-tól lépett életbe. Kérdésem: milyen jogon fizettetett velem többet a kútkezelő a megengedettnél?” Ma nem tudjuk eldöntetni, hogy megkárosították, mert a bizonyítás nem lehetséges az esetre nézve. Ott, akkor, nyomban tisztáznia kellett volna, milyen egységárat mutatott az óra a kútnál, jogosan volt-e arra az egységárra állítva, amivel önnek számoltak. A panasz azért írtuk le, mert napjainkban, az árak rohama idején akadnak, akik ezt a veszélyes konjunktúrát kihasználják a vásárlók idegeinek a rombolására. N. E. Végre egy kis forgács a boldogságból, ebből a manapság ritka anyagból. Szorgalma és jól hasznosított munkaeredményei folytán most már két tanult szakmája is van, és dolgozhat az egészségügyben. Ám a sóhaj is kihallatszik a szavak mögül: szeretne a gyerekekhez eljutni, mert annyira szereti őket. Ahogy mi megismertük, ezt a célját is el fogja érni. Köszönjük levelét. „Beloiannisz utcaiak" jeligére Idézünk: „A Beloiannisz utca lakói, kérjük, hogy itt a nagy autóbusz-forgalmat szíveskedjék csökkenteni, mert lehetetlen bírni éjszaka is azt a nagy figyelmetlenséget, tülkölést, zörgést, rohanást, amit csinálnak. A nagy fehér házból, ahol a Finommechanika garázsa van, 28—30 autó közlekedik. Ezek éjjel az ablakok alatt rohangálnak, az autósiskolások is töretik be az új kocsijukat, iszonyú zaj és füst közepette.” Hírül adjuk, hogy ne csak a közlekedésrendészet, hanem maguk a zajt és izgalmakat keltők is értesüljenek arról, mit tehetnek a közelükben lakók érdekében, és mit nem tehetnek a környezet ellen. G. K. A méhész önt nem utasíthatja, mikor hordja be a szénáját, mivel, géppel-e vagy lóval. A méhész az ön engedélye nélkül, tévedésből költözött a maga szomszédságába, neki kell önhöz igazodnia. Akiknek az ég áldása büntetés — ezzel a címmel közöltünk egy cikket, amelyben az egyik riportalany a következőket nyilatkozta: „Szóltunk a kábeltévéseknek, hogy jöjjenek ki, vegyék fel, hogyan néz ki kétemeletnyi lakás. Azt válaszolták: nem érnek rá, mert a nyugdíjas-találkozón forgatnak.” Lapunk 1988. augusztus 31-én megjelent írására, Jónás Zoltán az Egri Városi Televízió felelős szerkesztője a következőket válaszolta: „Augusztus 5-én, a késő esti órákban a lakásomon valóban felhívott a ház egyik lakója — nem az idézett cikkben nyilatkozó — és elmesélte égi áldásukat. A téma érdekelt és kölcsönösen abban állapodtunk meg, hogy a legközelebbi beázáskor azonnal megkeresnek, s mi rögzítjük az ott látottakat a ház lakóinak véleményével együtt. Ezt egyébként a hívó fél találta jó megoldásnak, mert már jócskán a beázás után voltunk, és nem lehetett volna az eredeti állapotot rögzíteni. Azóta — szerencséjükre — valószínűleg nem áztak be, mert nem kerestek. Szívesen állunk közérdekű témákban — s a cikkben leírtak alapján ezt annak tartom — készenlétben, hiszen ez is feladatunk! (A városi televízió örömmel segítené mind a cikk íróját, a lakókat és természetesen az építő vállalatot is a megoldás keresésében.) Másnap egész nap valóban forgattunk, tényleges kapacitásunk többszörösével a III. országos nyugdíjas-találkozón — az Ablak szerkesztőségének teljes megelégedésére. Fogalmazzunk és emlékezzünk tehát, lehetőleg pontosan!” * Lapunk augusztus 22-i, hétfői számában olvasói levelet közöltünk a bélapátfalvi ABC-áru- házban észlelt hiányosságokról, bántó viselkedésről, eladói hanyagságról. A cikkre Koczka Bertalanná üzletvezető a következő megjegyzést fűzte: „Az ABC-áruház kereskedelmi tevéEgerbaktán a községi tanács nagy figyelemmel kíséri a cigánylakosság helyzetét. Számuk: 320, s ez a lakosság mintegy 20,7 százalékát jelenti. Az utóbbi tíz évet figyelembe véve gyarapodtak. Lakáshelyzetüket illetően jelentős fejlődés tapasztalható. Régen többségük a szociális követelményeknek meg nem felelő viskókban lakott, jelenleg 46 családi házban 206-an élnek. Ezek legnagyobb részébe a vizet is bevezették, és sok helyen van fürdőszoba. Nagy részük a munkaképes korosztályhoz tartozik, s állandó munkát vállal. A gazdálkodás racionalizálása miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nem megfelelően tevékenykedőket elküldik az üzemekből. A tanács a munkaviszonnyal nem rendelkezők és a munkaképtelenek részére rendszeres vagy rendkívüli szociális segélyt utal ki. A tankötelezettség megszegése sajnos többször előfordul. Az kenységét az elmúlt egy évben a település lakóinak megelégedésével és a felügyeleti szerv dicsérő elismerésével végezte. Az egri áfész vezetői több alkalommal helyszíni ellenőrzést tartottak, vizsgálva többek között boltunk áruválasztékát, alkalmazottaink eladói munkáját. Mindenkor írásban rögzítették, hogy egységünk kiemelt figyelmet fordít az áru- és választékbőségre. Az alkalmazottak tevékenységéről szintén elismerően szóltak. A nagyközségi és megyei tanácsi ellenőrök is hasonlóan minősítették munkánkat vizsgálataik során. A lakosság elégedettségét tükrözi az a tény is, hogy a vásárlók könyvében eddig egyetlen elmarasztaló véleményt nem olvashatnak sem az áruválasztékra, sem az eladók munkájára vonatkozóan. Az olvasói levél időpontjában az engedélyezett 2,2 millió forint készlet helyett 4,8 milliót érő árumennyiség állt a vásárlók rendelkezésére. A cikk megjelenését követően az egri áfész úgynevezett célvizsgálatot rendelt el, s nem talált olyan körülményt, amit jegyzőkönyvezni kellett volna. Munkatársaink fiatalok, egy részük pályakezdő dolgozó. Szeretik a kereskedői szakmát, szinte valamennyien a településen laknak, így ismerik és tisztelik az itt élőket. Mondhatom, hogy olyan emberi kapcsolatot alakítottak ki a vásárlókkal, amely kizárja az udvariatlanságot, a modortalanságot. A levél közlése arra volt jó, hogy dolgozóink figyelmét még inkább felhívjuk a gondosabb kereskedői munkára. Sajnáljuk viszont, hogy a vásárló a névtelenség könnyebb útját választva bírálta tevékenységünket. Őszintén mondhatom, hogy mi a vásárlókért, az ő érdekükben mindent megtettünk eddig, s teszünk ezután is. * Miért sántít a Dervis?és Ismét a Dervisről címmel a Népújságáltalános iskola elvégzése után kevesen vállalják a továbbtanulást, csak néhányuk kerül szakmunkásképző intézetbe. Az itteni cigányügyi koordinációs bizottság évente kétszer végez ellenőrzést. Ezek során tapasztalhatták, hogy kevesen élnek egészségesen. A helység belterületén építkezők, illetve lakást vásárlók ez alól kivételt jelentenek, s ők ritkán követnek el szabálysértéseket. A rendszertelen életmód, a nem kielégítő lakáshelyzet, valamint a szakképzettség hiányára visszavezethető nehéz fizikai munka miatt az átlagosnál gyakoribb a megbetegedésük, számukhoz, arányukhoz viszonyítva az átlagosnál gyakrabban fordulnak orvoshoz. Ezzel együtt is sok tekintetben javult az e településen élő cigányság helyzete, de még mindig sok a teendő. ban megjelent cikkekre Permay Gyula, a Panoráma Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese az alábbiakat írta a levelében: „Mindkét cikkben hivatkozás történt nevemre, de sajnálatos módon mind az újságíró, mind az üzletvezető pontatlanul fogalmazott. A leírtak általánosan jelentkező problémák az új üzemeltetési formáknál, amelyek közül legelterjedtebb a jövedelemérdekeltségi és a szerződéses üzemeltetési rendszer. A Dervis, mint kis létszámot foglalkoztató üzlet természetesen az utóbbi formában létezik. így a válaszcikkben az üzletvezető ezt helytállóan reklamálta, és igaza van abban is, hogy a vendéglátóegység forgalmát negatívan befolyásolta az, hogy a terasz kialakítását a tanács nem engedélyezte. Ettől függetlenül azonban az ételkínálattal többet lehetett volna foglalkozni a fogyasztók és a jól felfogott üzleti érdekekre való figyelemmel egyaránt. A törökös hús sütéséhez az üzlet előtt a Köjál engedélyt adott, s az értékesíthető áruválasztékban további ételféleségek is szerepelnek: hideg-melegszendvicsek, falatkák, melegített húsok, tojásételek, sütő- és édesipari termékek stb. Igaz, hogy a licit nem volt óriási, de a havi 5900 forint megítélése olyan összehasonlításban, hogy több mint például egy kezdő pedagógus fizetése, mégiscsak számottevő. S ha már a vállalatokat érintő cikkek korrigálásánál tartunk, itt kell megemlítenem a Népújság augusztus 20-i számában Egy régi egri Pest-Budán című riportot. Az ott leírtakkal ellentétben Debreceni András sohasem volt az Unicornis Szálló főnöke, ez az egység Fitala Endre, a jelenlegi üzletigazgató „keze alatt nyílt”. A Dervis Borozó szeptember 1-jétől ugyancsak szerződéses formában új személyzettel dolgozik, akiktől elvárjuk, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelően, választékos életkínálatot biztosítsanak. Kisebb-nagyobb bosszúságok Hét vége — péksütemény nélkül Túrái lakos létemre már több éve a reggelihez a péksüteményt Hatvanban szerzem be, mivel főállásom és mellékfoglalkozásom egyaránt ehhez a városhoz köt. Az is ösztönöz erre, hogy falumban a pékáru nagy része úgyszólván csak gyurma . . . Mégis az utóbbi időben feltűnően megszaporodott a panasz a péksütemény-ellátásra a Rákóczi úti ABC-ben. Többször kellett bosszúsan otthagynom vásárlásaim kedvenc színhelyét, mivel vagy kifli vagy zsemle nem volt, vagy olyan kevés érkezett, hogy sorban állva sem jutottam már hozzá. Legutóbb az egyik szombaton sem volt pékáru az üzletben, mondván, hogy nem érkezett. Körútra indultam, mert arra voltam kíváncsi, hogy vajon mi a helyzet a többi boltban. Meglepetésemre valamennyúúj- hatvani üzletben ezekből a termékekből bőséges áru állt a vásárlók rendelkezésére. Ebben az áruházban naponta nagyon sok diák, bejáró dolgozó vásárolná meg reggelijéhez a finom süteményt, ha a sütőipar rendszeresen és elegendő mennyiséget szállítana. Vajon mi az oka ennek a furcsa elosztásnak? Az Új Tükör 1988. augusztus 14-i, 33. számában ismételten foglalkozott a ún. gyöngyöshalászi üggyel. Az Egy film alkotói című írás az 1988. január 24-én megjelent Láthatatlan film című írás folytatása és ebben Jakab Istvánnal, a Heves Megyei Tanács titkárával lefolyt beszélgetésből az alábbi részlet érinti a Népújságot: Riporter: Úgy tudom, Lévai László éppen a Népújságban elferdített, vagy éppen csak nem bizonyítható állítások miatt újra pert indított. Sőt még két másik gyöngyöshalászi személy is követte példáját.” Jakab István: „Úgy vélem, a Népújság túlzottan személyeskedve írta le az ügyet. Nem lett volna szabad így kiteregetni azoknak az embereknek az ügyes-bajos dolgait. De ha már itt tartunk, szeretném megjegyezni, hogy az ön írása is sok vonatkozásban nem korrekt.” Fentieket azért idéztük, hogy a Népújság felelősségére vonatkozóan adatokkal szolgálhassunk, az eddig lefolyt eljárások és a birtokunkban levő iratok alapján. 1. Lévai László, ellenünk — eddigi tudomásunk szerint — nem indított pert, periratok hozA Gyöngyösi Szüret rendezvénysorozatán belül került sor nemrégen a KAEV dolgozói részére meghirdetett hagyományos sportnapra. Ennek az idén a gyöngyösi gyáregység kollektívája volt a házigazdája. Az ünnepélyes megnyitóra a városi sporttelepen került sor, ahol Lakatos Imre, a 4. sz. gyár igazgatója köszöntötte a 400 résztvevőt, majd Kishonti István, a nagyvállalat műszaki igazgatója nyitotta meg a rendezvényt. A versenyzők 6 sportágban — kispályás labdarúVizsgálatok, a közjavára címmel 1988. április 11-én, hétfőn egy inteijút olvashattunk lapunk harmadik oldalán. A beszélgető partner Csepelyi Károly, a NEB megyei elnöke volt, aki a mai teendők, feladatok mellett visszatekintett az elmúlt 30 esztendőre is. Elmondta, hogy a megyei testület 1958. március 11-én alakult, amelynek első elnöke az azóta már elhunyt Ivády József volt. Az alapítók közül többeket is felsorol név szerint, de nem Lapunk augusztus 22-i, hétfői számának 8. oldalán a Tárgyalóteremből című írásunkban a kiskorú Sz. Magdolna édesapja által mondottak — amelyek hatósági közlésen alapszanak — a zánk nem érkeztek Lévai Lászlóval kapcsolatban. 2. LJngi István, a Heves Megyei Bíróságnál a R 20. 472/ 1988. sz. alatt iktatott pert indította, amelyben a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, perrendi okokból. Az ügy jogerősen nincs lezárva. 3. Hegedűs Gyula 20. 370/ 1988. sz. alatt iktatott keresetét ugyancsak idézés kibocsátása nélkül utasította el a Heves Megyei Bíróság, mert a felperes az eljárás szabályait nem tartotta be, nem tett eleget a Pp. 342., 343. paragrafusaiban foglaltaknak. 4. A Gyöngyösi Városi Bíróság előtt 7. B 138/1988. sz. alatti büntetőügyben folyik eljárás Hajzer Antalnéés társa ellen, tehát Hajzemé oldaláról a Népújság ellen eddig eljárás — tudomásunk szerint — nem indult. Még egy megjegyzés: Dr. Jakab István álláspontját, mely szerint lapunk nem korrektül járt el az ügyben, kissé furcsának találjuk, annál is inkább, mert cikkünket megjelenése előtt módjában állt áttanulmányozni, és a szükséges észrevételeket megtengás, teke, lövészet, asztalitenisz, atlétika, sakk — mérték össze tudásukat. Az első helyen a gyöngyösi gyáregység sportolói végeztek, sőt a szakszervezet által felajánlott különdfjat is ők nyerték. A díjkiosztásra a főiskolán került sor, ezt egy vacsora és egy zenés műsor követte. Az ország különböző részeiről érkezett KAEV-dolgozókat a szervezők mátrai kirándulásra is elvitték. Nemesik Lászlóné Gyöngyös említi közöttük Zimándi Mátyás nevét, aki a NEB társadalmi elnökhelyettese volt. Özvegyétől, Zimándi Mátyásnétól tudjuk, s ezt bizonyítják a dokumentumok is, hogy 1983-ban férje e munkájáért a népi ellenőrzés 25. évfordulójára emlékplakettet kapott a KNEB-től. Tagja volt továbbá a megyei pártbizottságnak, az MSZBT elnökségének, a KBT vezetőségének, s ő volt a megyei fegyelmi bizottság elnöke is. környezetében élők előtt félreérthető. A tényékhez hozzátartozik: Kisszőlősi Szántó Dénes elleni eljárás — mint utólag kiderült — Sz. Magdolna édesapjának feljelentésére kezdődött. AZ EGRI INGATLANKEZELŐ, -KÖZVETÍTŐ ÉS LAKÁSBERUHÁZÓ VÁLLALAT 1988 szeptemberében felnőtt szakmunkás- képző tan folyamot indít — bádogos — tetőfedő szakmákban. JELENTKEZNI LEHET az Ingatlankezelő, -közvetítő és Lakásberuházó Vállalat — Eger, Zalár József u. 1—3. — személyzeti vezetőjénél. V ______________________________________________________y H ermann Györgyi Eger Gólya József Ferenc Túra KÁPOLNA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ egy fő fiatal SZAKKÉPZETT FÉRFI ELADÓT felvesz az egri Villamosipari Szakboltjába. FIZETÉS: KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS SZERINT. SZAKIRÁNYÚ KÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ELŐNYBEN! ÉRDEKLŐDNI LEHET: Áfész-központ {kereskedelmi osztály) Kápolna, Kossuth u. 23. „B” kategóriás tsz ÁLLÁST HIRDET NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMÉRNÖK, valamint GÉPÜZEMELTETŐ ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. BELÉPÉS AZONNAL. JELENTKEZNI LEHET mg-főmérnök, illetve személyzeti vezetőnél. LAKÁST BIZTOSÍTUNK. FIZETÉS MEGÁLLAPODÁS SZERINT. KÖVETELMÉNY: szakirányú főiskola, 5 éves vezetői tevékenység. CÍM: Kossuth Mgtsz Borsodivánka, József Attila út 57/a. Egerbaktán Javult a cigányszármazásűak helyzete ni. Vasas-sportnap Ki volt még a megyei NEB alapító tagja? Az apa tette a feljelentést