Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 13., kedd KALEIDOSZKÓP 5. A városépítő Pollack Mihály A Deák téri evangélikus templom Házak. Épületek sora. A vá­ros, a kor arca, jelené és múltté is. A benne élők igénye, lehetősége, szükséglete alakítja, a sok-sok közös sors. A közösség történel­me épül minden falba. A kő, a vas, a márvány, a tégla sokszoro­san túlél egy-egy emberi életet. Ha nem pusztítják hadak és há­borúk, s laknak a falak között, elélnek száz évekig. Mindig voltak mesterei az épí­tésnek, akik tudásukat, tehetsé­güket maradandóvá örökítették a falakban. Egy-két évszázad óta, pedig már nevüket is őrzi az emlékezet. A reformkor volt az, amely Magyarországon — annyi mással együtt — az építészetet is fellen­dítette. A polgárélet városokat követelt, hogy megmutassa ma­gát, erősödő hatalmát. Ennek a kornak volt egyik legkiemelke­dőbb építésze Pollack Mihály. Bécsben született 1773. au­gusztus 30-án. A bécsi akadémi­án Hohenbergnél tanult, aki ud­vari építészként először tervezett Ausztriában angolkertet a Schönbrunn számára. Tőle ta­nulta Pollack a nyugodt arányok fontosságát. Az iskolaévek után három év külföld következett. A céh törvényei így kívánták. Pol- láck Itáliába utazott. Dél derűjé­vel gazdagodva 1798-ban Pestre érkezett, s alig egy évre rá már kérte céhfelvételét. Első megbízatásként a Deák téri evangélikus templomot ké­szítette el, amelynek azóta már külső (toronnyal tervezte) és bel­ső képe is megváltozott, de még így is érződik Pollack markáns kifejezésmódja: a klasszicizmus. Világos, egyszerű, áttekinthető és finom ritmus jellemzi stiláris és formai tekintetben egyaránt. Keze nyomát még ma is változat­lanul őrzi a templom melletti is­kola és lelkészi hivatal. A századforduló éveiben al­kotta a besztercebányai és a kör- möcbányai evangélikus templo­mot. Ezt követő nagyobb megbí­zatása a pécsi székesegyház épí­tése volt, amely 1805-től 1832-ig tartott. A régi falakat falköpeny- nyel vette körül kívül-belül, s be­lülről még vaskapoccsal is össze­fogta a falakat. 1806-ban kezdő­dött az egykori Sándor-palota építése a várban, melyet most fognak felújítani. S erre az idő­szakra esett a székesfehérvári megyeháza építése, mely ugyan­csak Pollack munkája. 1808-ban megalakul a Szépé­szeti Bizottság, amelynek elő­ször tagja, majd vezérlő egyéni­sége volt. A bizottság létrejötte a pesti építkezések sokasodását eredményezi. 1808-tól 1828-ig Pollack száznyolc lakóházat ter­vezett, polgárházakat és palotá­kat. Nagyon sok elpusztult ezek közül, nagyon sokat átépítettek, de a város különböző pontjain ma is állnak az általa megálmo­dott falak. Köztük van a Hor- váth-ház, a Kossuth Lajos és Szép utca sarkán az Andrássy- palota a Szép utcában, a Wurm- ház a Dorottya utca 6. alatt, az üllői úti Josephineum. Az abla­kok elrendezése nyugodtságot és méltóságot sugall, s a bejáratok mindenütt hangsúlyosak. A dí­szítés visszafogott, egyszerűség és harmónia uralkodik rajtuk. Áll még a Zichy család kastélya Szőnyben és Nagylángon, a dégi Festetics-kúria, az alcsúti kastély (megjelenésében a Nemzeti Mú­zeum előzményének tekinthe­tő), s az alkotó Pollack nevét di­cséri a terézvárosi plébániatemp­lom oltárainak sora, s a sárospa­taki könytártercm elrendezése is. Bár Széchenyi nem kedvelte, József nádor (talán épp ezért) becsülte munkásságát. A polgári követelményeknek megfelelő épülettípusok kialakításával stí­lust teremtett. Tehetséges meste­rek, mint Hild József és Kasselik Ferenc csak folytatták, amit ő el­kezdett. Talán a Szépészeti Bi­zottmányban betöltött tiszte mi­att 1830-tól megfogyatkoztak megbízásai és semmilyen közé­pítkezés után nem fogadott el tiszteletdíj at. Építette a szek­szárdi és a jászberényi megyehá­zat, mindkettő dísze városának, híres pesti középületei között volt az 1848-ban leégett Vigadó, valamint a sajátos, sok átalakít- tatást szenvedett Ludovika Aka­démia. Kitartóan dolgozott. Megve­tett minden kontármunkát. Hit­te, hogy a mívesség és a szorga­lom alkothat csak maradandót. Szorgalmazta volna a pesti Or­szágház építését is. Még terveket is készített hozzá. A művészet „politikai, nem­zeti, társadalmi életünk emeltyű­je” — hangoztatta Kölcsey az 1832-es országgyűlésen. Leghí­resebb művének a Nemzeti Mú­zeumnak tervét Pollack már 1836-ban elkészítette. A falak ma nemzeti kincseinket őrzik. Az épület derűt és magabiztossá­got sugároz, szinte zenei harmó­niát. Nemzeti építészetünk egyik legszebb objektuma. Pollack 1855. január 5-e óta halott, művei azonban tovább él­nek. Itt vannak körülöttünk, áll­nak a falak. Hirdetik városépítő művészetét, azt, hogy építeni csak jövőnek szólót, csak mara­dandót szabad. J. Á. Pest szíve, a belváros közepe a mai Vörösmarty tér, ahol az egy­kori Váci kapu előtt a városba bebocsátásra vártak hintók, sze­kerek. A teret természetes mó­don alakította ki a fejlődés, itt az óváros és az 1780-ban létesült új (Lipót) város találkozásánál. Nevezték Séta térnek, Színház térnek, Gizella és Károlyi Mihály térnek. A Színház tér nevét on­nan kapta, hogy 1812 óta ott állt a hatalmas német színház. Ami­kor 1844-ben leégett, a város új nevet keresett a térnek. A dús­gazdag Lyka Demeter Anasztáz bőrkereskedő és bankár nagy ösz- szeget kínált fel, ha nevét visel­heti a tér, melynek 6. számú há­zában (a mai Gerbeaud-cukrász- da épületében) lakott. Ezt nem fogadták el, hanem amikor a ki­rályi pár legidősebb lánya eskü­vőjét tartotta, nászajándékul a főhercegnőről Gizella térnek ne­vezték el a teret. A Hild József építette Lyka- házat a 70-es évek humora a négy szabó házának nevezte, mi­vel hogy itt lakott Cisele Ántal szabómester, Lyka Anasztáz bőrszabó azaz bőrkereskedő, Kovács Sebestyén Endre sebész, tehát „emberszabó”, s itt műkö­dött a Kereskedelmi Bank, amely részvényeket „szabott”. Tűzvész pusztította el a hajda­ni német színházat. S helyére 1873-ban Haas-palota néven emelt hatalmas bérházat Linzba- uer Imre építész. A palota a II. világháborúban súlyosan meg­rongálódott, lebontották, a he­lyén parkolóhely volt egy ideig, majd ide épült néhány éve a kul- túrcentrum. A kedves kis belvárosi tér bő­vítéséről s megszüntetéséről egyaránt sok szó esett már. Ki akarták tárni, összenyitni termé­szetes folytatásával, a József ná­dor térrel. De a rendezésnek haj­dan a harmincadhivatal egyeme­letes háza állta útját. Pedig már József nádor tervezete szerint is le kellett volna bontani a Har­mincad utcai épületet. Széchenyi István egyemeletes áruházat, majd a Nemzeti Casinót kívánta itt felépíteni, Pest város tanácsa a nagy árvíz után pedig az új vá­rosházát. Amikor az 1850-es években megroggyant, majdnem összedőlt a harmincadház, mégis lebontották, de nem éltek a két tér egyesítésének lehetőségével. Akkor már tervezték a Vigadót, építéséhez pénzre volt szükség; felparcellázták hát, s eladták a telket négy részre osztva. A be­vételt, 341 ezer forintot valóban a Vigadó építésére fordították. A Vörösmarty tér kinyitása még egyszer szóba került, mi­előtt a Vigadó mögötti kultúr- centrum felépült. Az erősen megsérült Vigadót a Városliget­be, a Vajdahunyad-vár épület- csoportjához kívánta átplántálni a tervezői képzelet. S akkor egé­szen a Duna-partig kitárulhatott volna a tér, a szűk utcás belvárosi negyed. De mivel a Vigadót elsőrendű műemlékké, védendő városképi jelentőségű épületté nyilvánítot­ták — lebontásról szó sem lehe­tett. A tervezőknek így a helyre- állítást, a Vörösmarty téri foghíj beépítését kellett megoldaniok. Tallós Elemér, a Közti építész- mérnöke ezt úgy tervezte meg, hogy az új épületet, a Vörös­marty téri kultúrcentrumot első és második emeletén összekap­csolta a Vigadóval. A korszerű­ség és az egyszerűség jegyében fogant irodaház földszintjén hangszerboltot, képzőművészeti bemutatótermet rendeztek be. A tér nevezetes, jó ízeiről hí­ressé vált épülete a Gerbeaud- cukrászda. A svájci cukrász 1884-ben jött Magyarországra, családi és üzleti kapcsolatra lép­ve Kugler Henrikkel, akinek a Gizella téren volt cukrászdája. Gerbeaud Emil a cukrászdát csokoládégyárral bővítette, s a millenniumi kiállítás egyik érde­kes színfoltjaként mutatta be csokoládégyártási eljárását. A névadó költő, Vörösmarty Mihály szobra csak 1908-ban került a tér közepére. Romanti­kus, szép gondolat szülte az akci­ót: nemzeti gyűjtésből emeljenek szobrot a költőnek. Több mint 40 év telt el akkor a költő halála óta. 1900-ban az Otthon írók és Hírlapírók Köre Erős Gyula in­dítványára országos mozgalmat hirdetett. Az október 28-i ta­nácskozáson ott volt Jókai Mór, Eötvös Loránd, Beöthy László, a Nemzeti Színház igazgatója, Ráth György, az Országos Kép­zőművészeti Tanács elnöke, Mé­száros Imre, az Operaház igazga­tója, Herczeg Ferenc, s a kör el­nöke, Rákosi Jenő. Megindult a gyűjtés, a főváros közgyűlése 10 ezer koronát sza­vazott meg erre a célra, a király ötezer koronát ajánlott fel, a Bu­dapesti Hírlap 156 674 koronát gyűjtött, még a koldus Liszkay János is odaadta egyetlen kin­csét, máriás húszasát. A 200 ezer korona birtokában a szoborbizottság huszonegy magyar művészt kért fel, hogy készítsen pályaművet Vörös- martyról. Az évekig elhúzódó pályázatot végül is Kollár Ede nyerte meg, aki Teles Edével együtt három évig mintázta bronzból a főalakot, a költő, s carrarai márványból a soksze­mélyes szoborcsoportot, a Szó­zatot megszemélyesítve. 1908. május 24-én, vasárnap leplezték le a szobrot. A parádés ünnepségről így számol be a ko­rabeli krónikás: „1908. május 24-én, vasár­nap. Szép májusi vasárnap volt, amikor a zászlóval, virággal és lombbal ékes Gizella téren lehul­lott a lepel a Szózat költőjének szobráról ... A férfiak szalon­ruhás tömegét a nők virágos ta­vaszi toalettje, a katonatiszti uni­formis és a lengyel küldöttek pompás díszruhája tarkította. Ott volt a költő veje, Széli Kál­mán, leányaival és unokáival, ott a király képviselője, József fő­herceg Auguszt főherceg­asszonnyal, a kormány Wekerle Sándor miniszterelnökkel az élen, a polgármester, az Akadé­mia, a vármegyék küldöttei, iro­dalmi, művészeti társulatok ve­zetői, Budapest iskolái, az egye­temi ifjúság. Ott fénylett a szo­borba komponálva a koldus aranyhuszasa . . .” S ott ragyognak a talapzaton a költő szavai: „Hazádnak rendü­letlenül légy híve, óh, magyar!” Kádár Márta Az alcsúti kastély Tudományos kishírek Fogyatkozó homokpartok A Nemzetközi Földrajzi Unió tanulmánya szerint a világtenge­rek legtöbb homokpartja egyre keskenyebbé válik. A homokkal bontott tengerpartoknak 70 szá­zaléka évenként legalább 10 centi­méterrel keskenyedik, s ezen belül egyharmaduk évenként több mint egy méterrel hátrál. A homokpar­toknak csupán az egytizede nö­vekszik a tenger irányába, míg 20 százalékuknak a szélessége válto­zatlan marad. Több tényező is okozhatja a ho­mokpartok visszaszorulását, s ezek a tényezők az időtől és helytől függően más-más mértékben ér­vényesülnek. Némelyik ausztrál kutató szerint a homokpartok las­sú eltűnése többé nem magyaráz­ható azzal, hogy a tengerszint álta­lánosságban emelkedik. Ellenben nyilvánvalóvá vált, hogy a homok­padok visszaszorulása némelykor az emberi tevékenységgel függ össze. Például ahol duzzasztógáta­kat építenek vagy a folyókat sza­bályozzák, ott csökken a folyók ál­tal a tengerbe szállított homok­mennyiség. Ez különösen világo­san megmutatkozott a Nílus deltá­jában, hiszen az asszuáni gát elké­szülte óta a homokpad évi 40 mé­terrel szorult vissza. Fogaskerék helyett golyók A hagyományos fogaskerekek helyett kis golyók viszik át az erőt egy új amerikai hajtóműben. A súrlódásmentes áttétel két forgó tárcsából áll, közöttük számító­géppel megtervezett és a bolygó­pályához hasonló csatornákban kis golyók forognak. Az újfajta át­tételben csak a bevezetett energia két százaléka vész el súrlódás kö­vetkeztében — jóval kevesebb, mint a hagyományos hajtóművek­ben. Nagy nyomású technológia — olcsóbban Mikroelektronikában felhasz­nálható hajszálvékony huzalok és új anyagok állíthatók elő nagy nyomással és nagy hőmérsékleten. A fémes nyersanyagot hidraulikus nyomással alkalmas fúvókán saj­tolják át. Az egyenletes kereszt­metszetű és jobb felszíni minőségű hajszálvékony aranyhuzalok a leg­korszerűbb elektronikai elemek előállításához is felhasználhatók. Még fogaskerekeket is lehet gyár­tani a nagy nyomású technológiá­val — nincs szükség utólagos for­gácsoló megmunkálásukra. A Né­met Demokratikus Köztársaság potsdami technológiai intézetében kifejlesztett új eljárással évente öt­millió márka értékű nemesfémet lehet megtakarítani. Rovarirtók a növényekben Mintegy 1500 növényfajról tudjuk, hogy olyan vegyi anyago­kat termelnek, amelyek mérgezik az őket károsító rovarokat. Ha jobban ismernénk ezeket a vegyi anyagokat, a nemesítéskor azokat a fajtákat részesítenénk előnyben, amelyekben a legtöbb a kártevők­re ható mérgező anyag. Kezdeti sikereket már értek el. Például a gyapotban csersavat ta­láltak, márpedig egy egyesült álla­mokbeli kutatócsoportnak az a gyanúja, hogy a csersav a gyapot­növényt az egyik legveszélyesebb kártevőjétől, az amerikai dohány­bagolylepkétől védi. Hasonlókép­pen vizsgálták a kukoricának az amerikai kukoricabagoly-lepkével és a napraforgónak a napraforgó­mollyal szembeni ellenállását. E vizsgálatok azért is hasznosak a rovarölő szerekkel ellentétben, hogy e természetes védőanyagok egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben halmozódnak fel a nö­vény ama részein, amelyek emberi táplálkozásra alkalmasak. f HEVES MEGYEI állásajánlatai: MEZŐGAZDASÁG I TERMELŐESZKÖZ-KERESKEDELMI VÁLLALAT (AGROKER): Eger, Kistályai út 18. Felvételre keres pneumatikái áruforgalmi előadói munkakörbe műszaki főiskolát végzett mérnököt. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉG: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvesz esztergályos, elektronikai műszerész szakmunkásokat; targoncavezetőt, továbbá női munkaerőt betanított munkára. FINOMSZERELVÉNYGYÁR EGER: Felvételt hirdet forgácsoló, vegyész szakmunkások részére. Fel­vesz továbbá női munkavállalókat szerelő munkakörbe, nyugdíjas férfi munkavállalót portásnak. FŐVÁROSI ÁSVÁNYVÍZ- ÉS JÉGIPARI VÁLLA IÁT: Gyöngyös, Damjanich u. 6.: Vegyes tüzelésű kazánhoz három műszakos munkarendbe vizsgá­zott fűtőt keres felvételre. MÁRTA VOLÁN EGRI ÜZEMEGYSÉGE: Eger, Lenin út 194. Felvesz autószerelő, gépjárműszerelő, hálózati villanyszerelő, he­gesztő, hőkezelő, kovács, karosszérialakatos szakmunkásokat és targoncavezetőket. Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint. Juttatás: a dolgozó részére Heves megye területén ingyenes uta­zás, családtagoknak utazási kedvezmény. Jelentkezni a fenti cí­men a munkaügyi csoportnál lehet. Telefon: 10-122/88 mellék. HEVES MEGYEI TÁVKÖZLÉSI ÜZEM: Eger, Fellner Jakab u. 1. Villanyszerelő szakmunkást alkalmaz telefonszerelő munkakör­be. Felvételre keres továbbá segédmunkásokat. EGRI DOHÁNYGYÁR: Eger, Somogyi Béla u. 4. Felvételt hirdet fiatal lányok és fiúk részére gépmunkára, három műszakos munkarendben, jó kereseti lehetőséggel. A Vörösmarty tér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom