Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 217. szám ÁRA: 1988. szeptember 10., szombat 2.20 FORINT Grósz Károly befejezte hivatalos baráti látogatását az NDK-ban Pénteken délután befejeződtek azok a hivatalos tárgyalások, amelyeket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára vendéglátójá­val, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az Állam­tanács elnökével folytatott. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának székházában megtartott megbeszé­lést követően közös közleményt adtak ki. (Ezt lapunk 2. olda­lán közöljük.) Igazságok A legbonyolultabb helyze­tekben lehet legnehezebben rendet tenni. Sokszor évek alatt gyűjtögetett indulatok­kal, tényekkel és szóbeszé­dekkel kerülünk szembe, amikor egy konkrét esettel kapcsolatban szeretnénk fel­tárni a valóságot. Nemrégiben én is úgy jár­tam, mint a anekdotabeli bí­ró, aki meghallgatván az egyik pörös felet, rábólint, hogy tökéletesen igaza van. De ugyanezt teszi a másiknál is. Majd amikor valaki csodál­kozva veti szemére, hogy ez az ítélet teljes képtelenség, rövid töprengés után az utóbbinak is csak helyeselni tud. Egy el­mérgesedett ügy résztvevői­vel ültem le külön-külön, hogy tisztázzam álláspontju­kat. Egymással már régen nem tudnak emberi módon tárgyalni, de engem,mint kül­ső szemlélőt, elfogadtak. Első hallásra meg kellett, hogy értsem szempontjaikat. Életük nem könnyű, mert az állandó perlekedésben föl­emésztik idegrendszerüket, idejüket, sőt anyagi veszteség is éri őket. Mindegyiküknek akadt egy olyan igazsága, amely feltétlenül megragadta azt, akivel személyes kapcso­latba kerültek. Egyikük rá­adásul a mérleg serpenyőjébe hajlott korát, értékes múltját helyezte, míg másikuk nagy családját, vállalkozói erényeit is maga mögé sorakoztathat­ta. így aztán, ha valakitől se­gítséget kértek, az mozgósí­tott is talán mindent az érde­kükben, hiszen teljesen meg­győzőnek találhatta az érvelé­süket, s elképzelhető, hogy utána sem nézett a másik fél nézeteinek. Ebből aztán az alakult ki, hogy még elkeseredettebbé vált a küzdelem, és kilátásta- lanabbá az ügy tisztázása. Va­lóságos aktacsomók gyűltek össze feljelentésekből, felleb­bezésekből és határozatok­ból. Sajnos, még azt is hozzá kell tenni, hogy már nem is a konkrét kérdésekről, a meg­oldási lehetőségekről vitat­koztak, hanem az ellenséges világ jelképét látták a másik­ban. Így aztán a kompromisz- szumokra, az értelmes megol­dásra csekély a lehetőség, mert újabb és újabb jogi csa­tározások vannak kilátásban. Nehezen jutok magamban dűlőre ezzel az esettel kap­csolatban. Szomorú vagyok és tanácstalan, mert nehéz a felek igazságán túl egy általá­nosabb álláspontra jutni. Pontosabban, az általam java­solható kiút nem biztos, hogy számukra is az. Jó lenne, ha azt a célt tűznék maguk elé, hogy valóban pontot tegye­nek az ügy végére, s úgy, hogy mindenkinek megfelelő le­gyen. Mert így, hogy mind a ketten a saját, alátámasztható nézeteiket védik, s kevéssé próbálják meg megérteni a másik jogi és érzelmi szem­pontjait, tovább nyújtják, vál­toztatják értelmetlenné a csa­tározást. Gábor László A tárgyalások után Grósz Károly nemzetközi sajtóértekezletet tar­tott a niederschönhauseni kas­tély konferenciatermében. „Megelégedéssel mondha­tom, hogy látogatásom megfelelt a várakozásnak” — mondotta a magyar pártvezető az egybegyűlt újságíróknak. „Eredményes, hasznos eszmecserét folytat­tunk, jobban megismertük az NDK-beli tapasztalatokat, az it­teni elképzeléseket a jövőről. Nagyra becsüljük a Német De­mokratikus Köztársaságban el­ért eredményeket és tiszteletben tartjuk azt a gyakorlatot, amely megfelel a nemzeti adottságok­nak. Annak is örülünk — ezt tár­gyalásaink bizonyították —, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban megfelelő nyi­tottsággal, tárgyilagosággal fi­gyelik a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját. Úgy éreztük, hogy útkeresésünket ro- konszenv kíséri. Őszinte megelé­gedéssel állapítottuk meg, hogy kétoldalú kapcsolataink fejlesz­tése előtt nincsenek sem politi­kai, sem gazdasági akadályok. Úgy ítéljük meg, hogy a két or­szágban rendelkezésünkre álló szellemi, műszaki kapacitás ki­használása az egyik legsürgősebb teendő.” Bevezető nyilatkozatában Grósz Károly külön kitért arra a találkozóra, amelyen ő és az NDK nagyvállalatainak képvise­lői vettek részt péntek délelőtt. Grósz Károly kiemelte Ma­gyarország és az NDK külpoliti­kai törekvéseinek teljes össz­hangját, méltatta az NDK béke­kezdeményezéseit, és hangsú­lyozta, hogy Magyarország is mindent megtesz az enyhülési folyamat erősítéséért. A jelen lévő újságírók közül igen sokan választ vártak arra, hogy miként alakul Magyaror­szág és Románia viszonya az ara­di Grósz-Ceausescu találkozó után és sok kérdés hangzott el az erdélyi magyar kisebbség helyze­tével kapcsolatban. Grósz Károly elmondotta, hogy még Ceausescuval történt találkozója előtt levélben fordult az ENSZ-hez és ebben a levél­ben állást foglalt a nemzeti ki­sebbségek jogainak világméretű érvényesítése mellett. Az aradi találkozóról a követ­kezőket mondotta: „Ceausescu főtitkárral való találkozásunk eredményeit az élet fogja minősí­teni, nem a szavak. Az ENSZ- nek küldött levelünk a találkozó előtt ment el”. „Természetesen tájékoztat­tam Erich Honeckert romániai tapasztalataimról, amit ő köszö­nettel tudomásul vett”. Hozzá­fűzte, nem ismeretes számára, hogy az NDK vezetőinek mi az álláspontja a Romániában élő 200 ezer fős németajkú kisebb­ség helyzetéről. A berlini főtitkári találkozón sort kerítettek atnagyar gazdasá­gi és politikai reform kérdései­nek mély elemzésére, hiszen az MSZMP mindig is kötelességé­nek tartotta, hogy tájékoztassa elképzeléseiről és szándékairól a testvérpártokat. „Erich Honec­kerrel egyetértésben azt a véle­ményt valljuk, hogy minden párt a hazai adottságoknak és körül­ményeknek megfelelően keresi a választ a felvetődött kérdésekre; a politika bírája csak az a társa­dalom lehet, amelyben a párt dolgozik. így tehát az eszmecsere és a beszélgetés a kölcsönös tájé­koztatásjellegét ölti — mondotta a főtitkár. A magyarországi reformfo­lyamat két évtizedében igen sok eredmény, ám nagyon sok ku­darc is volt — fejtette ki Grósz Károly. „Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy semmit sem le­het félszívvel csinálni. Nagy ta­nulság továbbá az, hogy egyedül a gazdaságban nem lehet refor­mot véghezvinni; a gazdasági és a társadalmi folyamatok össz­hangját biztosítani kell”. Utalt a jelentkező nehézségekre, ame­lyekkel csak úgy lehet megbir­kózni, ha az ember kellően kitar­tó és türelmes, s ha dolgozik. A pluralizmusról szólva alá­húzta, hogy a felvetődő kérdések helyes megválaszolásához szük­ség van a vélemények sokszínű­ségére. A fejlődés során nem szűnnek meg automatikusan a társadalmi érdekkülönbségek, ellentétek. Minden új fejlődési szakasz új ellentmondásokat és új érdekkülönbségeket vet fel. Eljutottunk ahhoz a felismerés­hez is, hogy a bölcs válaszok bir­tokosa nem lehet egyedül a párt, szükségünk van mások vélemé­nyére is, ezért nyitottak vagyunk minden ellenvéleményre. Az NDK és Magyarország gazdasági helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott, hogy nem a gazdasági viszonyokban jelentkeznek a különbségek, ha­nem az irányítási műszerekben. Az eltérő gyakorlatok közös ne­vezője azonban az érdekek köl­csönös érvényesülése lehet. En­nek a felismerésnek kell megha­tároznia a magyar vállalatok kül­gazdasági tevékenységét az NDK-beli partnerekkel szem­ben. Ha érdekeik úgy diktálják, alkalmazkodniuk kell a külső körülményekhez, ha pedig nem, akkor nem kell üzletet kötniük, (folyt.) Magyarország pénzügyi hely­zetéről szólva a főtitkár elismer­te, hogy hazánk adósságállomá­nya magas, ám hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a kormány­zat lemondana további hitelek fölvételének lehetőségéről. A ki­tűzött cél az, hogy 1990-ig meg­álljon az ország adósságterhei­nek növekedése. Magyarország még csak fontolóra sem vette adósságai törlésének kérelmezé­sét; az ország képes visszafizetni külső adósságait, ám ez hosszabb időt igényel. Az atomfegyvermentes euró­pai övezetekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Grósz Károly leszögezte: Magyaror­szág boldogan csatlakozik bár­miféle atomfegyvermentes öve­zethez. Magyarország partner kíván lenni annak az elképzelé­sének a részletes kidolgozásá­ban, amelynek célja a Skandiná­via és a Balkán közötti közép­európai térség atomfegyvermen­tes övezetté való nyilvánítása. A nemzetközi munkásmozga­lom pártjaival folytatott együtt­működés új területeként említet­te Grósz Károly, hogy újabban nemcsak a kommunista pártok­kal, hanem a szocialista és a szo­ciáldemokrata pártokkal is el­mélyíti kapcsolatait az MSZMP. Ennek példájaként említette pártunknak a finn szociálde­mokratákkal és az olasz szocia­listákkal közösen előterjesztett kezdeményezését, amelynek az célja, hogy szoros együttműkö­dés alakuljon ki az atomfegyver­rel nem rendelkező államok kö­zött. Ezt az elképzelést a Német Szocialista Egységpárt is támo­gatja. Párbeszéd gazdasági vezetőkkel Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a minisztertanács elnöke pénteken délelőtt a magyar- NDK gazdasági kapcsolatokban fontos szerepet játszó kombiná­tok, külkereskedelmi vállalatok vezetőivel találkozott. A találkozó után Németh Miklós hasznosnak értékelte ezt a magyar fél kérésére létrejött eszmecserét. Magyar újságírók­nak nyilatkozva az MSZMP KB titkára elmondta: — A tanácskozás azt tükrözte — állapította meg Németh Mik­lós —, hogy NDK-részről to­vábbra is a hagyományos együtt­működési kapcsolatokra helye­zik a hangsúlyt. Készek bővíteni a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, a kooperációt, de nem szándékoznak vegyesválla­latokat létesíteni. Mint néhány felszólalásból kitetszett, az NDK-ban is láthatóan kezd elő­térbe kerülni a piaci szempontok figyelembevétele. A korábbi évekhez képest nagy mértékű légkörjavulásnak tekinthető, hogy egymás gazdaságirányítási rendszerét nem minősítgetjük, elismerjük egymás alapelveit, tiszteletben tartjuk egymás gya­korlatát. A két ország irányítási rendszere között immár két évti­zede jelentős eltérések vannak, e különbségek azonban eddig sem hátráltatták az együttműködést, sőt, példás eredményeket értünk el. A tárgyalások és ez a találko­zó minden bizonnyal elősegíti együttműködésünk további fej­lődését — nyüatkozta az MSZMP KB titkára. * Kétnapos hivatalos baráti lá­togatásának befejeztével Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a minisztertanács elnöke hazauta­zott a Német Demokratikus Köztársaságból. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a Központi Bi- I zottság titkára és Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője fogadta. Jelen volt Georg Folk, a Német Demokra- [ tikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A tavalyinál nagyobb termésre számítanak — Finanszírozás új alapokon — Közös akarattal, a terhek közös vállalásával Szólok és borok a megváltozott helyzetben Lassan szeptember közepénél tartunk, amely a szüreti időszak kö­zeledtét jelzi történelmi borvidékeinken. Ennek jegyében készül a következő hetek nagy munkájára az Eger-Mátravidéki Borgazda­sági Kombinát kollektívája is. A várható terméskilátásokról, a sző­lő- és borágazat problémáiról, a partneri együttműködés jelentősé­géről érdeklődtünk Váradi János vezérigazgatónál. Mint elmondta, napjainkban a dásából adódó lehetőségek közvélemény érdeklődésének együttes értékelése azt eredmé- középpontjában áll a szőlő- és nyezi, hogy az átvett termés 50 borágazat is. A jelentkező gon- százalékát december 31-ig, a dók nem mai keletűek. A köz- másik 50 százalékot pedig a jövő gazdsági feltételek új gondolko- év március 31-ig tudják kifizetni dási módra kényszerítik a terme- úgynevezett „guruló forintban ”, löket, a feldolgozókat és az érté- másrészt váltóban. Azok a ter- kesítés szakembereit. A feszült- meló gazdaságok, amelyek pén- ségek a megváltozott pénzügyi és zeszközeiket a termés közös fi- hitelgazdálkodással, a termelés nanszúrozásával, készletezésével finanszírozásával, elsősorban a rendelkezésre bocsátják, tehát rubelelszámolású szocialista és a képesek várni 1989. március 31. belföldi piac beszűkülésével, után is, azokat a kombinát az egyes helyeken az igényektől el- éves 20 százalékos kamatnak térő termelési szerkezet és szül- megfelelő érdekeltséggel ösz- vonal alakulásával függnek ősz- tönzi. Tudják, hogy ez merőben sze. A borágazat döntően hosszú eltér a korábbi években megszo- évek óta hitelből gazdálkodott, kott hagyományos készpénz fi- amely jelenleg nem áll korláttá- zetéstől, amikor a termelők az nul rendelkezésre. Emellett nőtt áru átvételét követően rövid a pénzeszközök kamatterhe, időn belül megkapták a teljes ér- amely az ágazat jövedelemter- téket. Ennek jelenleg semmilyen melő képességét alapvetően reális feltétele nincs! Ez az a megnehezítette. Ezeket figye- pont, ahol a szőlő- és borágazat lembe véve dolgozták ki közösen feszültségeit a termelő gazdasá- partnereikkel, az érdekképvise- gok és az ebben résztvevők a leti szervekkel az idei szüretre kombináttal közösen vállalják, vonatkozó elképzeléseket. Az elmúlt időben országosan A szőlőtermés mennyisége a és a megyében is különböző napokban elvégzett végleges megbeszéléseken, összejövetele- becslések alapján a tavalyi szin- ken egyeztették a lehetőségeket, tét jelentősen, az országosan vár- a követelményeket. Az árpoliti- ható átlagot pedig különösen kát mindenekelőtt a közösen át­meghaladja. Az elmúlt évihez ké- gondolt piaci lehetőségek, az ér- pest a kombinátpartnergazdasá- tékítélet befolyásolja, melyre gai várhatóan mintegy 20-25 bel-és külföldön jelenleg számít- százalékkal több. termést takart- hatnak. Döntően ezeket mérle- tanak be, mint tavaly. Igaz, hogy gelték, amikor olyan árszerkeze- a szőlő még „többször kint al- tét alakítottak ki, amely ösztönzi szik”, ahogy a gazdák mondják, s a termelést, ezzel együtt a minő- ez veszélyeket rejt magában. A séget jobban elismeri. Széthúz- lisztharmat az esetleges kedve- ták az árskálát és többet adnak zőtlen időjárással párosulva 20- azokért a szőlőfajtákért, ame- 30 százalékos terméscsökkenést lyek a piacon jól értékesülnek és is okozhat. A jelenlegi kilátások megfelelő jövedelmet adnak, a szakemberek véleménye sze- Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt rint 80-100 mázsás hektáron- évhez képest alapvetően más tí- kénti átlagra engednek követ- pusú árak várhatók. A korábbi- keztetni. A vállalatnak 450-480 ak ugyanis hiányhelyzetre épül- ezer mázsa szőlő átvételére, fel- tek. A mostaniak viszont a több­dolgozására és elhelyezésére kell lettermelés, a minőségi feldolgo- felkészülnie. Ehhez a feltételek zás lehetőségét is magában kell, rendelkezésre állnak. Termelő hogy hordozzák. Az árak min- partnereik egy része ugyanis ren- den bizonnyal tükrözik majd a delkezik feldolgozókkal és táró- szőlő- és borágazatban kialakult lókkal is. Ezt figyelembe véve helyzetet, de azt is, hogy tudja-e mintegy 100-130 ezer hektoliter ez az ágazat együttesen vállalni a termésmennyiséget befogadó tá- gondok megoldását, annak érde­rolóteret bérelnek a megyén ki- kében, hogy a közös érdekeltség vül más borvidékeken is. Ezek egyértelműen megnyilvánuljon, szakmailag tökéletesek, minő- Lényegében ez az árkialakítás ségromlást nem eredményeznek, messzemenőleg a lakosságot ugyanakkor igénybe vételük, az ösztönzi. Célja, hogy a belföldi odaszállítás jelentős többletkölt- piacon sokkal nagyobb arányban séget okoz. kerüljön forgalmazásra olcsó és A kombinátnál úgy vélik, jó minőségű áru. hogy pillanatnyilag a pénzügyi Heves megye politikai és álla- finanszírozás a legkritikusabb mi vezetőivel, valamint a part- pont a szüreti előkészületeknél, nergazdaságokkal való egyezte- Reális gondolkodást csak akkor tés alapján a borkombinát illeté- tudnak ebben kialakítani partne- keseinek az elmúlt évekhez ha- reikkel, ha a népgazdaság jelen- sonlóan az a véleménye, hogy légi helyzetét figyelembe véve az szőkébb hazánkban a szőlő és azzal összefüggő pénzgazdálko- bortermelés adottságai jobbak az dási, a hitelezési problémák szem országosnál. Ahhoz, hogy a jö- előtt tartásával a megváltozott vőben stabil termelési ágazat helyzetből indulnak ki. A finan- maradhasson, ezeket fokozottan szírozásra az Országos Kereske- ki kell használnia. Bíznak abban, delmi és Hitel Bank Egri Igazga- hogy a jelenlegi szüreti gondok is tóságával többszöri egyeztetést döntően a közös akarat és a ter- folytattak. Részükről az ágazat hek közös vállalása alapján oldó­alapos ismerete, a jó szándék és dik meg. segítőkészség nyilvánul meg. Ez, és a vállalat jelenlegi gazdálko- Mentusz Károly A szüret előtt mossák a bortárolőkat az egri borkombinát árnyékszalai pincészetében (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom