Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 214. szám (213. szám)

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1988. szeptember 6., kedd 1,80 FORINT Áldozatok Némiképp bosszankod­tam, mikor a jó múltkorában — a televíziós Szomszédok sorozat egyik epizódjában — azt láthattuk, milyen áldo­zatkész helytállással festet­ték szülők és tanárok az álta­lános iskolát. Talán ez még­sem átlagos — vádoltam ma­gamban a valóságtól való el­rugaszkodás miatt a műsor szerzőit. Aztán minderre rá­cáfolt a gyakorlat. Helybeli pedagógus isme­rőseim erősítették, bizony nemcsak a fővárosban for­dul ez elő, megyénkben sem ritka, hogy az oktatási intéz­mények vezetői kénytelenek berendelni a kollégákat fel­újításra, iskolaszépítésre. Pénzszűke vagy vállalkozó htján magad uram, ha szol­gád nincs alapon bizony-bi­zony ők is megfogják a sep­rűt, lapátot, esetleg még a festékes ecsetet is. Mi több, egyik fiatal tanárnőről hal­lottam, hogy az elmúlt évek­ben igazgatója egyenesen arra kérte, utasította, hogy hozzon rendbe egy megrok­kant széket, így járulva hoz­zá az oktatómunka eredmé­nyességéhez. Hogy valóban így történ­t-e vagy nem, most már kár lenne firtatni utólag, minde­nesetre ezt szülőként is mindannyian tudjuk, hogy az ilyen jellegű társadalmi munkára igen gyakran kény­telenek ösztönözni az isko­lák bennünket. S mert min­denkinek a saját gyermeke sorsa a legfontosabb, hát többnyire megteszi a kért szívességet. Az azért mégis elgondolkodtató, hogy a tár­sadalom működési zavarai egyre többször kényszerítik ilyesfajta megoldásokra az intézmények, jelen esetben az iskolák felelőseit. Az effajta szükséghelyze­tek az élet más területein sem mondhatók ritkának. Az egyik fodrászüzletben például záróra előtt fél órá­val már azért nem fogadják a vendéget, mert takarítónő híján a szakalkalmazottak kénytelenek rendbe tenni az üzlethelyiséget. Mondanom sem kell, ott is természetesen mindenfajta pótlék és fizet­ség nélkül. Ezek a jelenségek termé­szetesen többet ártanak egy- egy szakma presztízsének, mint az pénzben kifejezhető lenne. Nem beszélve még az érintett dolgozók munkahe­lyi közérzetéről. Nem könnyű feladat re­ceptet adni a változtatásra. Igazságtalanság lenne hi­báztatni a munkahelyi veze­tőket is, akik — ez nem két­séges — az esetek kilencven százalékában kényszerből folyamodnak efféle megol­dásokhoz. Ezeket az áldoza­tokat tehát a méltányosság határáig meg kell tennünk egyelőre. Csak az a kérdés, milyen mértékben és med­dig... Jámbor Ildikó Grósz Károly beszéde a Politikai Főiskolán Nyilvános egyetemi tanácsüléssel kezdődött meg hétfőn az MSZMP Politikai Főiskolájának új tanéve. A Magyar Néphadse­reg Művelődési Házában megtartott ünnepi ülésen Romany Pál rektor köszöntötte a résztvevőket, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság tit­kárát, valamint a KB osztályainak, intézményeinek vezetőit, a KB több tagját, a társegyetemek, főiskolák rektorait, főigazgatóit, il­letve az elsőéves hallgatókat. Tájékoztatót adott arról, hogy az in­tézmény új tartalommal és felépítéssel, új tanszékek alakításával kezdi a reformtanévét. Újdonság, hogy a levelező tagozaton kizá­rólag egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkező hallgatók kezdhetik meg tanulmányaikat. A hároméves képzésre több mint kétszeres volt a jelentkezés, közülük minden eddiginél többet — 231-et — vettek fel. A nappali kurzuson 55-en kezdik meg a kö­vetkező napokban tanulmányaikat, hogy négy év múlva politoló­gusi oklevéllel lépjenek ki a főiskola kapuján. A most már egyete­mi szintű intézményben csaknem llOO-an bővítik politikai isme­reteiket, s több százan továbbképző tanfolyamokon vehetnek részt. Az immár négy évtizede működő főiskola — hagyományai­hoz híven — továbbra is kapcsolatot tart fenn az ösztöndíjasokkal, akik a moszkvai, a bostoni Harward és más egyetemek fakultásain tanulnak. nőségű társadalom létrehozásá­hoz. Ezt csakis és kizárólag a szocializmus demokratizálása segíti elő, ami természetesen ösz- szekapcsolódik a gazdasági és kulturális fejlődéssel. A szocia­lizmust ezért úgy is értelmezhet­jük, mint a gazdaság demokrati­zálását. — így és ezen a ponton kap­csolódunk a nemzetközi mére­tekben folyó rendszer-vitához — jelentette ki. — Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint arra, hogy a szocializmus megújításával bizo­nyítsuk, rendszerünk életrevaló­ságát, fejlődésre való képességét, történelmi küldetését. Lehet, hogy eszmei és politikai ellenfe­leink megmosolyognak bennün­ket naivitásunk miatt. Tudjuk, hogy kortársaink egy része, köz­tük a szocializmus egykori hívei sem mind társaink a bizakodás­ban. Azt is világosan látjuk, hogy a fejlett tőkés országok gyorsab­ban és határozottabban tudtak reagálni a gazdasági világfejlő­dés új tendenciáira. Mi mégsem a kapitalista út követésében látjuk a megoldást — noha annak szá­mos módszerét bátrabban és tu­datosabban szándékozunk fel­használni -, hanem a szocializ­mus megújulásában leljük meg a kiutat. Nem állítjuk, hogy a mar­xizmuson kívül nem gondolható el — önmagában teljesen logikus — eszmerendszer, de mi a marxi és a marxista elméletet olyan ér­téknek tekintjük, amelyet felad­ni semmiképpen nem akarunk, vele sokkal többre vagyunk ké­pesek, mint nélküle. Amikor ha­zai feladatainkat átgondoljuk, nélkülözhetetlen számunkra a marxi módszer következetes al­kalmazása. Ezen a nyomvonalon tartjuk égetően szükségesnek a párt mai funkciójának tisztázá­sát, benne az elméleti-ideológiai munka megújítását a pártmozga­lomban. (Folytatás a 2. oldalon) ”Ne fogyatkozzon a színházalapító lendület” Évadnyitó társulati ülés Hétfőn délelőtt évadnyitó tár­sulati ülésre került sor az egri Gárdonyi Géza Színházban. A megjelenteket — a társulat tagja­it, illetve a vendégeket — Bókái Mária színművész, szakszerve­zeti titkár köszöntötte. Ezt köve­tően Gáli László igazgató-fő­rendező az elmúlt, s a soron kö­vetkező évadot elemezte. Mint hangsúlyozta, köszönet illeti meg mind a művészeket, mind a közönséget: a kinyújtott kéz viszonzásra talált. A színhá­zalapítás nehéz körülmények között történik, s így is értelmes, szép időszakot hagyhatott maga után az induló együttes. Csak a munkát és a munka által elérhető örömöket kínálhatja tagjainak ez a csapat: itt a legfontosabb, hogy mi történik este 7-től 10-ig, míg felgördül a függöny. Nem társa­dalmi vitákat, hanem életet sze­retnének megjeleníteni a színpa­don, segíteni az eligazodásban a művészet erejével. Maga a szín­házalapítás folyamatát három évre tervezték, az elsőn jutottak túl. November végére készen lesz a színészház, épülnek a műhe­lyek is. Már nem tizenhat, hanem huszonkilenc színész tevékeny­kedik az új szezonban. A sikerek önmagükért beszélnek: a szak­mai elismerés sem késlekedett. A színházpártoló egyesület támo­gatásával gazdag programmal, elismerésre méltóan lehetett zár­ni a nyári Agria Játékokat. Gon­dok is jelentkeznek: hiányzik a műhelyház, kevés a terem, kelle­ne a színházi zenekar. A társa­dalmi közeg segítsége nagy: jó lenne, ha az induláson túl is meg­maradna a színházteremtő len­dület. A szerződtetési mérleg kedvező: senki nem távozott, s idejött Aldobolyi Nagy György zenei vezető, Balogh Ágnes, Bicskei Kiss László, Blaskó Ba­lázs, Bregyán Péter, Czvetkó Sándor, Dimanopulu Afrodite, Fráter Kata, Gáspár Tibor, Ko­csis György, Mikula Sándor, Oláh Zsuzsa, Saárossy Kinga, Urban Andrea és Várhelyi Dé­nes színész, Szabó Ágnes és Sző­ke István rendező, Szarka János rendezőasszisztens és Burai Andrea súgó. A Harlekin Báb­színházát erősíti Béres Deák Ka­talin és Galántai Csaba bábszí­nész, és Szilágyi Ágnes bábren­dező. Ezt követően Demeter Zsu­zsa, a Harlekin Bábszínház mű­vészeti vezetője szólt elképzelé­seikről. Ezután Haffnerné dr. Miskolczi Margit, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője húzta alá, hogy az együttes tagjai egriekké vál­tak: nagy öröm a városnak, hogy ilyen színháza van. Dr. Kovács János, a megyei tanács művelő­dési osztályának vezetője hang­súlyozta, hogy a fenntartók ugyanúgy szeretnének gondos­kodni az intézmény fejlesztésé­ről, mint eddig. Molnár István, a HNF városi titkára azt a szerepet köszönte meg, amelyet az együt­tes tagjai a település társadalmi életében vállaltak. Bő gél József a Művelődési Minisztérium szín­házi főosztályának főelőadója a büszkeségről és a felelősségről beszélt. A kritika és a közönség elismerte az újonnan alakult tár­sulat munkáját, így kell tovább folytatni a kibontakozást is. A minisztérium a kiemelkedő csa­patteljesítményt nívódíjjal jutal­mazta. Ezt nagyon kevés együt­tes érdemelte ki az elmúlt éva­dért, s ezek közül is az egyik leg­magasabb összeg az egrieket ille­ti meg. Végezetül Gáli László igazga­tó-főrendező köszönte meg az elismeréseket, amelyek a közös tevékenység értékét mutatják meg, s sikeres évadot kívánt az egész társulatnak. Egerben kétezer-hatszázhatvan, Gyöngyösön ötszáz hallgató Tanévikezdés főiskoláinkon Immár hagyományosan csak az elsős „gólyák" vettek részt a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanévnyitó ünnepségén (Fotó: Szántó György) Tegnap óta valódi nagyüzem van az oktatásban, hiszen az általá­nos iskolák múlt szerdai tanév­kezdése után a felsőoktatási in­tézmények is megnyitották ka­puikat. Megyénkben hétfőn két helyen, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolán, illetve Gyöngyösön, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Vállalat- gazdasági Üzemmérnökképző Intézetében köszöntötték az új tanévet. A Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola dísztermében a Himnusz elhangzása után dr. Orbán Sán- úorfőigazgató-helyettes köszön­tötte a széksorokban ülő „gólyá­kat” és az elnökség tagjait, köz­tük Kiss Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát, valamint Ár­vái Lászlóné és Fábryné Dobai Ilona országgyűlési képviselő­ket. Az ünnepi beszédet dr. Szűcs László mondta el. Mint a 41. ta­névébe lépő intézmény főigazga­tója hangsúlyozta, a szeptemberi újra kezdés mindig a kritikus közfigyelem középpontjába he­lyezi az iskolát, hiszen egész tár­sadalmunk érdekelt abban, hogy eredményes, korszerű oktató munka folyjék. Maguk a peda­gógusok is kíváncsian latolgat­ják, hogy a mostani szorító kö­rülmények között milyen feltéte­lek mellett dolgozhatnak. Nos, a főiskola mind több hallgatót vesz föl, hogy a képzés növelésével enyhítse a még min­dig gondokat okozó pedagógus­hiányt. Jelenleg 1670 nappali, és több mint 980 levelező tagozatos diák küzd a diplomáért, húsz tanszék 224 főállású oktatójá­nak irányításával. A létszám nö­vekedése viszont nem jár a tárgyi feltételek javulásával, s a zsúfolt­ság feszültségeket okoz. Kollégi­umi szállást csak a diákok 30-40 százalékának tudnak biztosítani, és a város számos intézményétől kénytelenek tantermeket bérel­ni. Ugyanekkor e körülmények mellett is látni kell azokat a milli­ókat, amelyeket a kormány az oktatásügy finanszírozására for­dít. Tudomásul kell vennünk, hogy egy átalakuló világ nehéz éveit éljük, s a pozitív változások negatív hatásokkal is járnak. A kultúra, a műveltség tekintélye csökken, és egyre inkább a pénz­zel mérhető dolgok hajszolása dominál. Ebben a helyzetben a pedagógusokra vár a szellemi, erkölcsi értékek közvetítésének feladata, hogy a visszahúzó kö­rülmények ellenére is kiművelt nemzedék születhessen az ezred­forduló Magyarországán. Az ünnepi beszéd után dr. Perge Imre főigazgató-helyettes vezetésével az első éves hallga­tók esküt tettek, majd dr. Szűcs László kézfogással is a főiskola teljes jogú polgáraivá fogadta őket. A tanácsülés utolsó program­jaként kihirdették a kinevezése­ket és kitüntetéseket. Dr. Honfi László adjunktust a testnevelés tanszék, Nagy B. István docenst a rajz tanszék vezetésével bízták meg. Docensi kinevezést kapott Hidy Pálné dr, dr. Lengyel Zol­tán, Ary Tibor, dr. Vida József, Kishonthy Jenő, és dr. Kovács Ernő. Évfolyamelső hallgatói kitün­tetésben részesült Trézlné Stau- dinger Csilla harmadik évfolya­mos, és Fehér Ferenc második évfolyamos hallgató. Csikós A n­dor adjunktus Pedagógus Szol­gálati Emlékérmet kapott. Gyöngyösön, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Termé­szettudományi Karának Válla­latgazdasági Üzemmérnökkép­ző Intézetében a 26. oktatási évet kezdték meg a hétfő délelőtti ta­névnyitóval. Az épület aulájá­ban dr. Magda Sándor igazgató üdvözölte a hallgatókat, illetve az elnökség tagjait, köztük dr. Bíró Ferencet, a GATE dékánját, Sallós Gyulát, a MEDOSZ me­gyei titkárát és Nagy Emilt, a vá­rosi pártbizottság titkárát, majd átadta a szót dr Wachtler István igazgatóhelyettesnek, aki ünnepi beszédében üdvözölte a hallga­tókat, köztük a 120 elsőst, akik ezután ismerkednek meg a felső- oktatás követelményeivel, és ér­tékelte az elmúlt tanévet, az új feladatokat. Mint elmondta, az utóbbi évek legfontosabb fejle­ménye a kétszintes elágazásos rendszerű vállalatgazdasági ag­rár- és üzemmérnökképzés be­vezetése volt. Az első év tapasz­talatai kedvezőek, az idei tanév első félévénél kell majd dönteni­ük a hallgatóknak, melyik irány­ban folytatják tovább — immár Gödöllőn — tanulmányaikat. Szólt a levelező hallgatók ré­szére Nyíregyházán létesített konzultációs központról is, mely kényelmesebbé, gördülékenyeb­bé teszi az oktatást. Beszéde vé­gén a szónok sok sikert kívánt az oktatói testületnek és a diákság­nak az új tanévhez, majd közzé tették a kinevezéseket. Dr. Vasas Joachimot, a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságának ok­tatási igazgatóját címzetes egye­temi tanárrá, dr. Koren Jánost, a markazi Mátravölgye Termelő- szövetkezet elnökét címzetes egyetemi docenssé, dr. Misi Sán­dor nyugalmazott MÉM főosz­tályvezetőt címzetes főiskolai ta­nárrá nevezték ki. A Jó tanuló, jó sportoló címet ezúttal Kalina Pál harmadéves hallgató nyerte el. Az ünnepség a Gyöngyösi Álla­mi Zeneiskola tanárainak műso­rával ért véget. A tanévkezdés napjait éljük a pártoktatásban is. Tegnap kezdte meg munkáját Egerben az okta­tási igazgatóságon a bentlakásos pártiskola, illetve az esti egyetem három éves általános tagozata. Ugyancsak hétfőn tartották a ta­valy végzettek bizonyítványosz­tásával egybekötött nyitóünnep­ségeket Hatvanban, Lőrinciben és Sírokban. Ma Egerben, Gyön­gyösön, Füzesabonyban és Heve­sen kerül sor hasonlókra. A jövő héten a szakosító tagozaton és a speciális kurzusokon is megkez­dődik az oktatás. tegyük és korszerű, a magyaror­szági viszonyoknak megfelelő szocialista megoldásokat talál­junk a fejlődés új problémáira. — Miközben napi gondjaink sokaságával birkózunk, — s a bo­nyolult helyzet gyakran nem te­szi lehetővé, hogy a legkézenfek­vőbb megoldásokat alkalmaz­zuk, sőt nem egyszer távlati érde­keinket sértő azonnali intézke­désekre is kényszerülünk — még inkább fontos tudatában lenni annak, hogy a szocializmus meg­újulásának aktív részesei va­gyunk. Felelősségünk valóban történelmi. A kor követelmé­nyeihez kell igazítani egész poli­tikai rendszerünk működését, amelynek egyik célja is, de esz­köze is egyben a magyar gazda­ság modernizálása. Mindez meg­határozó módon érinti jövőnket, a szocializmus perspektíváját, hazánk és népünk felzárkózását a világfejlődés élvonalához. Jól tudjuk azonban, hogy a gazdasá­gi elmaradottság felszámolása önmagában és automatikusan nem vezet el egy magasabb mi­A tajéKoztatot Kővetően Urosz Károly tanévnyitó előadást tar­tott. Először az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte az ünnepségen megje­lenteket, mindazokat, akik hall­gatóként és oktatóként az elmé­leti, ideológiai, politikai képzés és továbbképzés legkülönbö­zőbb formáiban, a marxizmus- leninizmus eszméinek terjeszté­sében és megismerésében részt vesznek. Bevezetőjében emlé­keztetett arra, hogy a politikai oktatás minden évadja termé­szetszerűen kapcsolódik az adott időszak legfontosabb feladatai­hoz. Hozzátette: most az MSZMP májusi országos érte­kezletének jegyében, az ott elfo­gadott állásfoglalás szellemében a legcélszerűbb számbavenni a teendőket. A pártoktatás mai fel­adatait vizsgálva szélesebb me­zőt kell tekintetünkkel átfogni. A pártértekezlet állásfoglalására utalva hangsúlyozta: nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését éssze­rűvé, hatékonnyá, eredményessé

Next

/
Oldalképek
Tartalom