Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

2. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 29., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A látogatás során kifejezésre jutott, hogy Ma­gyarország és a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyo­mányos fegyverzet csökkentésének mielőbbi meg­kezdését. 4. ) A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ha­zánk érdekelt az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet bécsi utótalálkozójának eredményes befejezésében; a helsinki folyamathoz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívásában. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodás létrejöttét. Magyarország és az EGK kapcsolatainak szerződéses rendezését jelenti a ke­reskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazda­sági együttműködésről szóló megállapodás aláírá­sa, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvétele. E lé­pés jelzi külpolitikánk nyitottságát, az európai együttműködés iránti érdekeltségünket és elkötele­zettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fontos kül­gazdasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibon­takozási programunk eredményes végrehajtásához. 5. ) A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rendezésének elhúzódása, az Izrael által megszállt területeken kibontakozott né­pi mozgalommal szemben alkalmazott elnyomó in­tézkedések miatt. Megállapította, hojy a térség tar­tós békéjének csak a realitásokat elfogadó, komp­romisszumra kész magatartás, a valamennyi érde­kelt fél részvételével megrendezendő nemzetközi konferencián kidolgozásra kerülő politikai megol­dás lehet az alapja. A Központi Bizottság támogatásáról biztosította a magyar-izraeli kapcsolatok bővítésére irányuló külpolitikai lépéseket. Helyesli a Koreai Köztársa­sággal létrejött megegyezést a konzuli jogkörű ke­reskedelmi képviseletek kölcsönös létesítéséről. A realitásokat figyelembe vevő diplomáciai kezde­ményezések — hazánk közvetlen érdekeinek szol­gálatán túl — hozzájárulhatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. 6. ) A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapodást, mint a háborús konfliktus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszü­netet ellenőrző ENSZ-erők munkájában hozzájá­rul hazánk és a két érintett ország kapcsolatainak sokoldalú fejlődéséhez is. II. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. 1. ) Megállapította, hogy a tagkönyvcserével kap­csolatos feladatokat a pártszervek, az alapszerveze­tek, az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagyfokú politikai felelősség­gel, szervezetten hajtották végre. A párttagokkal folytatott véleménycsere, a tagság javaslatai és kez­deményezései fontos változások eijesztőinek bizo­nyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos pártértekezlet összehívásához és annak döntései­hez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz való tartozás mel­lett foglalt állást. Kezdeményezte a párt megújítá­sát, és kifejezte, hogy cselekvőén részt kíván venni ebben a folyamatban. A tagkönyvcsere időszaká­ban több mint 73 ezer személy, a tagság 8,3 százalé­ka került ki a pártból. A taglétszám június 30-án 816.622 volt. A párttagság jelenlegi összetétele le­hetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbázi­sú, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben jelen­tős befolyást élvező tömegpártként működjön. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teendői közepette — és éppen azokkal összefüggés­ben is — több energiát és nagyobb figyelmet fordít­sanak az új tagok felvételére. Különösen fontos az, hogy a párt politikai vonzerejét növelve meggyor­sítsuk a fiatal korosztályok közeledését a párthoz, és javítsuk a tagságon belüli arányukat. 2. ) Az országos pártértekezlet vitájának és állás- foglalásának központi kérdése a politikai intéz­ményrendszer átalakítása volt. A Központi Bizott­ság ennek érdekében az elmúlt négy hónapban megfelelő kezdeményezéseket tett. Megkezdődött az Alkotmány felülvizsgálata. Kidolgozásra került és ma már széles körű társadalmi vita tárgya a gyü­lekezési és az egyesülési jogról szóló törvény terve­zete. Elkészült és a közeljövőben nyilvánosságot kap az új választójogi törvény tervezete is. Az álla­mi életben sok tekintetben újszerű gyakorlat hono­sodott meg. A szakszervezeti mozgalom, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek és mozgalmak is hozzá­kezdtek munkájuk megújításához. Mindennek eredményeképpen nyitott, demokratikus közélet van kialakulóban. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére. A Központi Bizottság rámutat, hogy hosszabb folyamatról van szó, a végleges eredmény még nem érzékelhető, ez azonban nem lehet türelmetlenség forrása. Törvényszerűnek kell tekinteni, hogy e fo­lyamat kezdeti stádiumában a vélemények polari­zálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt ta­pasztaljuk a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A Központi Bizottság emlékeztet az országos pártértekezlet állásfoglalására, amely szerint a nép­hatalom érvényesülésének és gyakorlásának felté­tele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocia­lista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a politikai intézményrendszer megújításában. 3. ) A közhangulatot erőteljesen befolyásolják a gazdaság elégtelen teljesítményéből fakadó társa­dalmi feszültségek, a romló életkörülmények. A több mint másfél évtizedes folyamat negatív követ­kezményeit, a külső és a belső gazdasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazdasági moz­gásterünk lényegesen szűkült. Az állami irányító szerveknek egyértelműen és kiszámíthatóan kell szabályozniuk a gazdasági fo­lyamatokat. A közvéleménynek, a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jövőjéért viselt felelőssége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tar­tani a nemzetközileg is leértékelődött termelést. A gazdasággal összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kapcsolatos kérdések. Érdemtelenül kevés figye­lem fordul a vállalkozás, a gazdálkodás, a termelés felé. Uralkodóvá vált a helyi érdekek fenntartás nélküli képviselete, a könnyítésekért, a kivétele­kért, a változtatási kényszerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszer­vezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkavállalók kollektív érdekképviseleti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok — köztük a sztrájk — megoldási mechanizmusainak pontos, törvényi szabályozását. Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések minden esetben anyagi káro­kat okoznak, ezért elkerülésük társadalmi érdek, és a konfliktusok megoldásában részt vevő partnerek felelőssége is. 4. ) A Központi Bizottság a pártértekezlet állás- foglalásának megfelelően továbbra is kezdeménye­zi és ösztönzi a politikai intézményrendszer és a gazdaság reformját, a szocialista pluralizmus meg­teremtésének folyamatát. A párt tagjainak és szer­vezeteinek fel kell készülniük a kialakulóban levő többoldalú politikai életben való eligazodásra és helytállásra. 5. ) A Központi Bizottság a közelmúlt politikai eseményei közül figyelmet érdemlő és további elemzést igénylő kérdésnek tartja az Új Márciusi Front felhívását, az alternatív környezetvédő, ifjú­sági és egyéb mozgalmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demokrata Fórumot az alapítók szerve­zetté nyilvánították. A Központi Bizottság a párt- szervezetek és tagjaik, az állami szervekben, a tár­sadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták ma­gatartásához a következő kiindulási alapot kívánja nyújtani: A Központi Bizottság támogatja, hogy az állam­polgárok az Alkotmány és a törvények keretei kö­zött élhessenek politikai jogaikkal, beleértve a gyü­lekezéshez és az egyesüléshez való jogot. Egyúttal hangsúlyozza, hogy pártunk viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mellett elsősorban a tettek, a cselekedetek határoz­zák majd meg. Az MSZMP a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érdekében válto­zatlanul párbeszédre, a lehetséges együttműködési területek felkutatására törekszik. Célja a nemzeti közmegegyezés újjáteremtése és nem a nép meg­osztása. Figyelmét ugyanakkor nem kerüli el, hogy a különböző mozgalmakon belül munkálnak olyan erők is, amelyek szándéka a párbeszéd meghiúsítá­sa, a feszültség élezése; egyes esetekben fellépnek szocializmusellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az agresszív, antidemok­ratikus, az új politikai kultúrához méltatlan mód­szereket. Támogatja a kormányt, az állami szerve­ket a törvényesség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és véleményére támaszkodva maguk mérlegeljék a működési területükön alakuló különböző csopor­tok tevékenységét. Adjanak útmutatást a párt tag­jainak más szervezetek nyílt fórumain való vitázó részvételhez. Rendszeresen vitassák meg a kiala­kult helyzetet és kellő rugalmassággal határozzák meg teendőiket. A Központi Bizottság ehhez folya­matosan biztosítja a pártszervezetek összehangolt fellépéséhez szükséges politikai irányelveket. 6. ) A Központi Bizottság azzal számol, hogy a párton belüli viszonyok átalakítása, a párt demok­ratikus megújulása hosszabb folyamat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyénisé­geket válasszanak meg tisztségviselőknek, akik ké­pesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló ar­culattal képviselni, érvényesíteni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen a párt poli­tikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos előítélettől és leegyszerűsítéstől meg kell szabadulnunk. Természetesnek kell tekinte­nünk, hogy mozgalmunk sokszínű, és ennek a lé­nyegi ügyekben kell egységgé alakulnia. Ismét sajá­tos kétfrontos küzdelem feltételei között dolgo­zunk. Különböző nézetekkel, áramlatokkal és az ebből eredő vitákkal a párton belül is hosszabb tá­von együtt kell élnünk. A Központi Bizottság emlékeztet rá: az országos pártértekezlet hitet tett a párt politizáló képességé­nek fejlesztése mellett. Ennek fő erejét a közös poli­tikai elvek és célok talaján álló, önállóan működő pártszervezetek képezik. Ebben az irányban kell haladnunk. ///. A Központi Bizottság elfogadta a Központi Bi­zottság és a területi pártszervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre vonatkozó javaslatot. Elha­tározta, hogy létrehozza saját tanácsadó testületét, a megyei pártbizottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegeljék hasonló testületek megalakítását. Rámutatott, hogy a megalapozott döntéshozatal egyik elemévé válhat szakértői tanácsadó testületek működése. A tanácsadás az előzetes ellenőrzés esz­közeként hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéseknél számba vegyék a különböző véleményeket, bele­értve a párton kívül kialakult nézeteket, felfogáso­kat is. A politika szintjére emelt, jól működő szak­értői tanácsadás teljésebbé teszi a pártdemokráciát. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bi­zottságot, hogy tegyen javaslatot a tanácsadó testü­let személyi összetételére. Robottechnika — automatizálás — gazdaságosság (Folytatás az 1. oldalról) Automatizálási Szakosztály és a Mikroelektronikai Vállalat is. A nemzetközi rendezvény cél­ja az automatizálás, a robottech­nika fejlődésének bemutatása, a tapasztalat- és információcsere biztosítása, s nem utolsósorban az, hogy bővüljenek az együtt­működési kooperációs kapcso­latok. A három nap során a sza­kembereknek lehetőségük nyűik arra is, hogy megvitassák a hazai robottechnika eredményeit is. A konferencia előtt ugyan­csak a Mátra Művelődési Köz­pontban nyűt meg a Gépipari Tudományos Egyesület Gyön­gyösi Szervezete, valamint a Gép- és Szerszámértékesítő Vál­lalat Korszerű gépek és szerszá­mok — gazdaságossabb gyártás című kiállítása, amelyet Kovács László, a vállalat vezérigazgató­ja ajánlott a szakemberek figyel­mébe. A bemutatóra 13 hazai és 6 külföldi cég hozta el termékeit, többek között a Finomszerel­vény gyár, a Magyar Acélárugyár, a Mikroelektronikai Vállalat és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár. A kiállítás nem titkolt célja, hogy áttekintést nyújtson a ter­melőeszköz-ellátás jelenlegi helyzetéről, a gyártók és felhasz­nálók közvetlen kapcsolatát se­gítendő. A meghívott szakembe­rek számára a konferencián el­hangzó előadásokhoz konkrét bemutatókkal is szolgálnak a ki­állító cégek. Az automatizálás eszközei között találhatjuk a pneumatikus és hidraulikus ele­meket, rendszereket, vezérlés- technikai eszközöket, robotokat, kézi- és forgácsoló szerszámo­kat. A nemzetközi konferencián, amelyen hat ország közel kétszáz szakembere vesz részt, dr. Ba­logh Béla, a Mikroelektronikai Vállalat vezérigazgatója üdvö­zölte a plenáris ülésen megjelen­teket. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi műszaki életben is nagy változás következett be: közelebb kerülni a piachoz, s a vevő igényeinek jobban megfe­lelni. Ezek az igények ma már sokkal összetettebbek, mint akár néhány éve is voltak, s ezt a komplexitást eszközként segíti az automatizálás, a robottechni­ka. Ám nem lehet mellékes az sem a gyártó cégeknek, hogy ma­ga az előállítás mind gazdaságo­sabb legyen mindenki számára. Dr. Mátai László, a GTE ügy­vezető főtitkára arról szólt, hogy napjainkban elengedhetetlen a műszaki fejlődés felgyorsítása, az ipar fejlődésének érdekében. Murcsányi László, Gyöngyös Város Tanácsának elnökhelyet­tese a vendéglátók nevében kö­szöntötte a konferencia résztve­vőit. A plenáris ülésen két elő­adás hangzott el: dr. Marton Jó­zsef, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság osztályvezetője a robottechnika fejlődési irány­zatairól és hazai helyzetéről adott tájékoztatót, Németh Fe­renc, a Tungsram Rt. Robottech­nikai Tudományos és Termelési Központ főmunkatársa az Inter- robot lehetőségeiről és hatásáról szólt a hazai robot gyártásban. A nemzetközi konferencia há­rom napja során számos tudo­mányos előadás hangzik el az au­tomatizálásról, a gyártó rendsze­rekről, a vezérléstechnikáról s az alkalmazástechnikáról. A sza­kembereknek lehetőségük nyűik szakmai látogatásra és kerekasz- tal-beszélgetésre is. Mikes Márta Ünnepségek, kitüntetések (i fegyveres erők napján (Folytatás az 1. oldalról) Emlékplakettet vehetett át: Berta Ervin nyugállományú tit­kárhelyettes, Kóla Sándor ezre­des, megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok. Bronz oklevelet kapott Vígh László (Eger). A Haza Szolgála­táért Érdemerem arany fokoza­tával jutalmazta a honvédelmi miniszter Zagyvái Gábor őrna­gyot, az MHSZ megyei titkárhe­lyettesét és Varjasi 7i6ornyugál- lományú gazdasági főelőadót. Ezüst fokozatát kapta: Gonda Márton (Eger), bronz fokozatát pedig Kocsis József (Egercsehi) és Pejkó Béla (Domoszló). A Honvédelmi Érdemérem kitün­tetés különböző fokozatait 52 személynek nyújtották át. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatát vette át az egri ünnepségen Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Tsz elnöke, ezüst fokozatát Bolla Iván (Gyöngyös) és Mat a Sándor (Eger). Bronz fokozatával Kasza Józsefet, Juhász Lászlót és Szabó Sándort (mind Eger) jutalmaz­ták. A helyi ünnepségeken ezen­kívül 13 ezüst, 18 bronz fokoza­tot adtak át az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetésből, vala­mint 14 megyei titkári oklevelet is. A Szocialista Hazánkérthon- védelmi vetélkedő országos dön­tőjén első helyezést elért megyei csapat tagjai is különböző elis­meréseket és kitüntetéseket kap­tak a megyei ünnepségen. A megyei polgári védelmi pa­rancsnokság tegnap délután a megyei tanács nagytanácstermé­ben rendezte meg fegyveres erők napi ünnepségét, amelyen kitün­tetések és jutalmak átadására is sor került. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Tóth Tihamér őrnagy és Tóth Mihály, a poroszlói tsz el­nöke, ezüst fokozatát Szabóné Kiss Katalin (Göngyös), bronz fokozatát pedig Szén János •(Makiár). Az országos PV és hátországvédelmi parancsnok dicséretben és jutalomban része­sítette Prokaj Béla alezredes, megyei PV törzsparancsnokot. Ä Szolgálati Érdemérem 30 év után járó fokozatát vette át Kecskeméti László őrnagy, 25 évi fokozatát pedig Csucska Zsolt őrnagy. Király Attila fő­hadnagyot századossá léptette elő az országos parancsnok. A PV Kiváló Parancsnoksága cí­met nyerte el az ecsédi Egyetér­tés tsz, a PV Élenjáró Parancs­nokságát pedig a pélyi községi tanács. A PV Kiválója lett: Kal- csó Károly (Ecséd), a PV Élenjá­rója pedig Nyeső András) Eger). A Honvédelmi Érdemérmet nyújtották át 30 évi szolgálat után három, 25 év után öt, 20 év után tizenkettő, 10 év után tizen­három és 10 év után kilenc fő­nek. A megyei parancsnok 68, a megyei PV törzsparancsnok pe­dig 32 személyt részesített dicsé­retben és jutalomban. Ugyancsak tegnap ünnepel­ték a délutáni órákban a fegyve­res erők napját a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokságon, ahol szin­tén sor került jutalmak és kitün­tetések átadására. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem ezüst fo­kozatát vette át: Horváth István százados, bronz fokozatát Simon József főhadnagy és Póczik Ist­ván polgári alkalmazott. A Szol­gálati Érdemérem kitüntetést nyújtották át tíz év után Lengyel János és Németh Sándor száza­dosoknak. Kiváló Munkáért ki­tüntető jelvényt kapta Madarasi Gyuláné, Honvédelmi Érdemé­rem 20 év után fokozatát Vincze József né, 10 év után Háger Lász- lóné polgári alkalmazottak, akik megkapták a törzsgárda jelvényt is. Dicséretben és jutalomban ré­szesült tizenhat személy, a tarta­lékos tiszti állományból pedig 82 férfit léptettek elő. Budapesten a HM-ben vette át a Haza Szolgálatáért Érdemé­rem arany fokozatát őz v. Kocsis Ferencné (Felsőtárkány) sok- gyermekes édesanya és a lakásán özv. Márkus Károlyné (Eger). Ennek ezüst fokozatával jutal­mazták Hajnal Bernátot (Eger, Finomszerelvénygyár), dr. Koz­ma Józsefet (Eger, megyei ta­nács) és Varga Jánost (Gyön­gyös, Építő és Szakipari Szövet­kezet). Jutalmat vett át a sorozá­son és a külön bizottságban vég­zett eredményes tevékenységé­ért Harcsa Ferenc r.törzsőrmes- ter, valamint Pejkó Béla (Do­moszló). Tegnap megemlékeztek a fegyveres erők napjáról Eger­ben, a megyei tűzoltó-parancs­nokságon is, ahol az országos tűzoltóság parancsnoka a bel­ügyminiszter megbízásából eredményes tűzvédelmi munká­juk elismeréséül és a szolgálat­ban elért kiváló eredményeiért a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntette ki Mlinkó Pál tű.századost, bronz fokozatával pedig Tiszály Sán­dor (Nerpelét) önkéntes tűzoltó­századost, valamint Kiss Lajos tű.törzszászlóst, Szepesi Ferenc tű. főtörzsőrmestert és Tőzsér László főhadnagyot. A Tűzbiz­tonsági Érem arany fokozatát vette át Fehér Zoltán tű.száza- dos, Bessenyei István tű.zászlós, Kozsda János tű. főtörzsőrmes­ter, Semperger József (iparcikk kisker. dolgozója), Bartus József (Bélapátfalva) önkéntes tűzoltó­százados, Kökény Gyula (Gyön­gyös, Bugát Pál Kórház), Szép László (Kisköre) önkéntes tűz­oltó-főtörzsőrmester, Nagy De­zső (Sarud, tsz), Huják Ferenc (Gyöngyös, önkéntes tűzoltó­törzszászlós) és Misi Kálmán (Visonta, tsz). Ezüst fokozatával jutalmazták Jászberényi Miklós tű.főhadnagyot, Kondás György és Hegede László tű.alhadna­gyokat, Pálinkás János tű.főtör- zsőrmestert, Viski Jánost (Selyp), Schröffel Gyulát (Vi­sonta) és Nagy Jánost (Mezősze- mere). A Tűzbiztonsági Érem bronz fokozatát vette át Csató Tibor, Kuzman József, Fodor Imre, Szabó Pál és Garami Gábor tűz­oltó- -főtörzsőrmesterek, Kiss Róbert tű.alhadnagy, Posik László (Bükkszék) önkéntes tűzoltózászlóst, Molnár László (Eger), Szanyi Istvánná (Tárná­méra), Zsudai Károly (Tiszaná- na) önkéntes tűzoltó- alhadnagy, Rab József né (Eger), Vingender Sándor (SZOT, mátrai igazgató­ság), Dávid József (Hatvan) tű.alhadnagyot, Horváth Gyula (Gyöngyös) tű.százados, a Mát­ra Volán dolgozói, valamint Ha- nyi Károlyné (Kompolt). Kiváló Tűzoltó kitüntető jel­vénnyel Antal László tű.főtör- zsőrmestert és Kiss Lajos főhadnagyot jutalmazták. Az elismeréseket Lukács Őe7ű tű.ez­redes, megyei parancsnok adta át. Telefonközpont Magyarországnak A svéd Ericsson cég bejelen- kelet-európai országnak. nem teljesíthette a megrendelést tette, hogy hosszú késedelem A 47 millió svéd korona érté- mindaddig, amig meg nem kapta után megkezdte egy korszerű, kű szerződést az Ericsson —mint az amerikai hatóságok engedé- téljes egészében digitális telefon- közölték —, már évekkel ezelőtt lyét bizonyos, az Egyesült Álla- központ szállítását Magyaror- megkötötte az Elektroimpex mokban készült alkatrészek ex- szágnak, az első ilyen központot Külkereskedelmi Vállalattal, de portjához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom