Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 3., szombat A legolcsóbb energia Visontán a jövőt építik A Népújság kérdez, válaszol: Bódi Béla, a GHV vezérigazgatója Miközben széles körű társadalmi vita zajlik a bős-nagymarosi vízlépcső építéséről, addig kevés szó esik a már működő, s energiát biztosító erőműveinkről. Pedig nemegyszer a megyénkben telepített Gagarin Hőerőmű Vállalattal kapcsolatosan is felizzottak már a nézetkülönbségekből származó viták. Nemrégiben például akkor, amikor megszületett a döntés: a 800 MW-os erőmű felújításáról. Azóta lapunkban többször beszámoltunk erről a nem kis jelentőségű munkálatról. Nemegyszer felmerült, hogy még mindig az innen származó energia a legolcsőbb-e, mennyire súlyosak a felújítási terhek, tartható-e a meghatározott ütem, s mindez arányban áll-e a ma már közel sem mellékes környezetszennyezéssel? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestünk választ Bódi Bélától, az erőmű vezérigazgatójától kért interjúnkban. Parabola antenna — nagyközösségnek nri 1 ^ \ * Televíziós adas, vétel a műholdról Hazánkban is az a jövő útja, minél nagyobb legyen a televíziós műsorválaszték. Jól szolgálja ez a kitekintést a nagyvilágra, s egyúttal az idegen nyelvek tanulására is ösztönöz. A Magyar Posta jelenleg három adás: a Sky és Super Channel, valamint a francia TV-5 csatorna sugárzásának vételét engedélyezi. Ahhoz azonban, hogy az említett állomások képei — a hangkísérettel együtt — eljussanak az egyes készülékekhez, bizony jó néhány technikai feladatot kell megoldani. Erre vállalkozik többek között megyénkben az Elektromos Karbantartó Vállalat, amely nálunk elsőnek végezte Parádfür- dőn a nagyközösségi rendszer kialakítását. — Mindenekelőtt, talán a legfontosabb: hogyan áll a felújítás ? — Közel két esztendős műszaki előkészítő munka alapján született meg a döntés a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójáról. Ezek szerint úgy határoztuk meg a munkát, hogy a három 200 MW-os blokkegység, tehát 600 MW erőművi teljesítmény átépítése jelentse az első szakaszt. Egy blokk rekonstrukciójára két esztendőt szántunk, s 1991 közepéig a három kétszázas blokk elkészül. — Mibe kerül egy blokk átépítése, s mit jelent ez konkrétan ? — Mintegy 9 milliárd forint a blokkonkénti beruházási költség. Egyes berendezések teljes lebontásra kerülnek, s helyüket az újonnan megépülő erőművi fő- és segédberendezések veszik át. — Kik a kivitelezői a munkáknak ? — A szétszerelést, illetve a bontást követően a nyugatnémet EVT licenc alapján a Ganz Danubius Vállalat Kazángyárának tervezésében és gyártásában a lengyel Energomontaz cég külső szerelésével új, korszerűsített konstrukciójú kazán épült fel. Ugyancsak hazai gyártásban és szerelésben, azonban a nyugatnémet Lurgicég kooperációjával és licencadásával a Kohászati Gyárépítő Vállalat kivitelezésében megépült az igen kedvező és jó hatásfokkal dolgozó elektro- filter. Új szénőrlő berendezések, korszerű irányítástechnikai rendszerek (Festő, Siemens) épültek be, az említett főberendezések (turbina, generátor, hűtőrendszer stb.) teljes felújítást nyertek. Ezzel a munkával a IV. sz. blokkon készültünk el 1988. első negyedév végén, s az előzetes hidegpróbák után került sor 1988. április 16-án 11.30 órakor a rekonstruált blokk országos hálózatra kapcsolására. — Mennyi üzemideje volt ennek a blokknak ? Nem túl hamar kellett milliárdokat költeni a fenntartásra ? — Ezeknek a 200 MW-os blokkoknak az üzemideje átlagosan mintegy 100 ezer üzemóra, amikorra elbontásra kerülnek. Emögött 15-16 esztendő tényleges üzemidő húzódik meg. Ez kétségtelenül mintegy 25-30 százalékkal kevesebb üzemidő, mint az, amit az energetikai barnaszeneket hasznosító szénerőművek hasonló blokkjaival el lehet érni. Esetünkben azonban nem tekinthetünk el attól, hogy egyrészről a Gagarin Hőerőmű főberendezései prototípus jelleggel épültek annak idején, mivel a hazai energiagép-gyártás- nak ezek voltak az első — azóta exportképessé vált — ilyen nagy berendezései. Másrészről attól sem tekinthetünk el, hogy a Gagarin Hőerőmű a Visontán külfejtéssel igen gazdaságosan kiaknázható hazai lignitre épült. Ez a lignit mint ismeretes, igen alacsony hőtartalmú energetikai fűtőanyag, átlagos fűtőértéke 1500 kcal/kg (6280 kJ/kg) s a lignitnek mint ismeretes, mintegy fele, azaz 50 százaléka nedvességtartalom, mintegy 25 százaléka pedig nem éghető, az úgynevezett hamutartalom, és egyéb szeny- nyező anyagokat is tartalmaz. Lényegében a lignit súlyarányára vetített, kalorikusán hasznosítható szénarány mintegy 20 százalék. Amellett tehát, hogy ez a fűtőanyag igen alkalmas, gazdaságos villamosenergia-terme- lés céljára, a jelenlegi hasznosítási mód mellett olyan hátrányos tulajdonságokkal is rendelkezik, hogy a fűtőértéke szélsőséges határok között gyorsan változik, ami az erőművi tüzelőberendezésekre rendkívül hátrányos és azok élettartamát csökkenti. Ami pedig a rekonstrukció gazdaságossági kérdését illeti, azt három szám bemutatásával támasztom alá. Az 1960-as évek árszínvonalán, amikor a Gagarin Hőerőmű épült, 1 kW teljesítmény beépítése 10 ezer Ft/kW fajlagos beruházási költségszintet jelentett. Manapság hasonló új erőmű építésének számításánál 50-60 ezer Ft/kW fajlagos beruházási költségszinttel számolnak. Az erőmű korszerűsítő rekonstrukciója 15 ezer Ft/kW fajlagos beruházási költségigényű. Könnyen belátható tehát, hogy a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciós programja igen gazdaságosnak értékelhető. — A szakmai megítélés szerint a ligniterőmű termelése a legolcsóbb a hazai villamosenergiarendszerben. Mennyire veszi figyelembe ez az értékelés ezeket a súlyos felújítási terheket? — Belső számításaink szerint a villamosenergia-termelési volumenünket 2010-ig figyelembe véve, ezek a rekonstrukciós költségek mintegy 8,5 fillér/kWó fajlagos költséggel növelik meg a jövőbeni önköltséget, természetesen a mai árakon számítva. Ugyanakkor a korszerűsítés révén javul az erőmű kaolikus hatásfoka, a hatásfokjavulásból eredő költségcsökkenés viszont mintegy 10 fillér kilowattóránként, a várható karbantartási költségmegtakarításokat figyelmen kívül hagyva. így tehát a rekonstrukció révén nemhogy önköltségnövekedés, hanem önköltségcsökkenés várható ettől a programtól. A villámosenergia- termelésünk fajlagos önköltségét nem az növeli, hogy rekonstrukciót hajtunk végre. Sajnos az utóbbi esztendőkben a szénbányászat olyan erőteljesen növelfe a lignit árát, hogy ez az elmúlt 10 évben meghaladta a hatszorosát, azaz konkrétan az elmúlt 10 esztendő alatt a visontai lignit hatósági ára 620 százalékkal növekedett. Ezért mi szűkebb körben, a magunk házatáján nem olajár-, hanem lignitárrobbanásról beszélünk, s meg kell jegyeznem,hogy ezzel magunk is meglehetősen nehezen szembesülünk. Ezért hallani gyakran manapság arról, hogy a Gagarin Hőerőmű és a Mátraaljai Szénbányák között időnként kitör az árháború. Mindez természetesen azért történik, mert ha a lignit termelési költségeire a jövőben is olyan intenzíven rakódnak rá ahhoz közvetlenül nem tartozó költségek, mint ahogy az eddig történt, akkor az állami döntéshozók is el fognak bizonytalanodni abban a kérdésben, hogy szabad-e jelentős nemzeti kincsünket, a lignitet ilyen mértékben hasznosítani a villamosener- gia-termelés céljából. — Milyen összefüggést találtak a tüzelőanyag minősége és az üzemkészség között, beleértve végül is azt a blokkonkénti 2 éves kiesést is, amit ez a felújítás igényel? — Az erőművi blokkok üzemkészsége és a felhasznált lignit minősége között — mint az gondolom már az előzőekből is kiderült — igen szoros összefüggés van. A folyamatosan érkező lignit fűtőértéke az 1500 kcal/kg átlagos érték körüli ingadozása plusz-mínusz 25 százalék határok között jellemző. Ez nyilvánvalóan azt eredményezi,hogy az elégetés során a kazánban állandó pulzáció nehezíti az üzem- bentartást és a stabil üzemvitelt, ugyanakkor ez a gőzfejlesztő csőrendszerek állandó fárasztó igénybevételét is jelenti. Hatása tehát a kazánszerkezetek élettartamának gyorsabb elhasználódását jelenti, továbbá számos üzemzavar bekövetkezésének előidézője is. Most a rekonstrukció során az új kazánkonstrukció kialakításával egyrészt arra törekedtünk, hogy a káros hatások következményeit mérsékelni tudjuk műszaki változtatásokkal, másrészt a rekonstrukcióval párhuzamosan a széntéri berendezéseink olyan átalakítását, technológiai módosítását hajtjuk végre jelentős beruházási költségekkel, hogy megoldjuk az eltüzelésre kerülő lignit megfelelő előkészítését. — Van-e valamilyen elképzelés a minőség javítására ? Tulajdonképpen mi az ellátás perspektívája, mert ugye eredetileg az erőmű nemcsak lignitre, hanem minőségjavítási céllal nógrádi szénre is épült? Szóval Visonta, vagy Bükkábrány? — Az előzőekben említett, megfelelő tüzelőanyag előkészítésén azt értjük, hogy rövidesen véglegesen megoldódik az az alapvető probléma, hogy az erőmű a bányából kikerülő nyers . lignitet közvetlenül kényszerüljön eltüzelés céljából a kazánhombárba juttatni, Más szóval ez azt fogja jelenteni, hogy a külfejtésről átvett évi mintegy 7,5-8 millió tonna lignit minden egyes tonnája megfelelő szisztéma szerint készletezésre kerül, majd innen már csillapított fűtőértékváltozás mellett kerül fel a kazánok hombáijába. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a plusz-mínusz 25 százalékos fűtőérték-ingadozás pluszmínusz 2-4 százalék közötti intervallumba kerül. Ez már megfelel a gőzfejlesztés műszaki követelményeinek. Az erőmű létesítésekor valóban az volt az elhatározás, hogy a visontai lignit mellett minőségjavítás céljára az erőmű évente mintegy 5-600 ezer tonna barnaszenet is fog használni. Az új berendezéseknél erre már nem lesz szükség, de a kazánok változatlanul alkalmasak arra, hogy szükség esetén barnaszenet is felhasználjanak 10-15 százalékos részarányban. Ez a jövőben elsősorban tüzelőanyag-gazdálkodási szempontból merülhet fel, és nem minőségjavítási igény miatt. Ami a bükkábrányi bányanyitást és az onnan történő beszállítást jelenti Visontára, erre a mi megítélésünk szerint az erőmű rekonstrukcióját követően, amikor már az erőmű teljes kapacitással dolgozik, kiegészítő tüzelőanyag-ellátás miatt lehet szükség. Persze ez is akkor válik szükségessé, ha a visontai külszínfejtés kapacitásbővítése az évi 8,5-9 millió tonna/év értéket nem fogja elérni. Ilyen helyzetben az erőműben meglévő vasúti pályaudvar, s annak területén lévő 800 ezer tonna/év kapacitású vagonbuktató rendszer fogadási készségéig lehetővé teszi a bükkábrányi beszállítást. Ezúttal is hozzáteszem azonban azon véleményünket, hogy a jelenlegi árpolitika mellett Bükkábrányból Visontára lignitet utaztatni nem gazdaságos. Azaz a bükkábrányi átszállítás Visontára — a jelenleg megállapított árak mellett — az erőmű gazdaságosságát, fajlagos önköltségét rontó tényező. — Arról is hírt kaptunk, hogy a blokk teljesítménye emelkedik, mitől? Várható-e, hogy a savas esőkhöz való hozzájárulásuk csökken ? — A blokkok terhelhetőségét több tényező befolyásolja. Ezek közül a rekonstrukció során egyet, a kazánteljesítményből adódó korlátot oldjuk fel azáltal, hogy az új kazán naponta 2x4 óra időtartamra 650 tonna/óra csúcsteljesítménnyel üzemelhet, majd lehetővé teszi időszakonként a 215 MW-os maximális teljesítmény elérését. Környezetvédelmi szempontból a rekonstrukció során az elektrofilterek cseréje révén a porkibocsátás csökkentését éljük el, melynek eredményeként az erőműből kiáramló por mennyisége a rekonstrukció előtti állapothoz képest egytizedére csökken. Ezen túlmenően beépítjük a későbbiekben — általunk is nagyon óhajtott — kéntelenítőmű csatlakozási lehetőségeit is, azonban kéh- telenítésre most nem kerül sor. — Elismerő nyilvánosságot kaptak magyar gépipari vállalatoka jól szervezett, időre el végzett munkáért. Feltűnt az említettek között az „irányítástechnikát” szerelő gazdasági társulás. Bevonul a „magas technika” a Gagarin Hőerőműbe? — Vállalatunk 1982-ben kezdte meg az irányítástechnika rekonstrukcióját, amelynek során Siemens-Festő berendezésekkel saját softwermunkával Európában is kiemelkedő színvonalú blokk irányítástechnikát valósítunk meg. így tehát az irányítástechnikát szerelő gazdasági társulás részvétele a rekonstrukcióban nem jelenti azt, hogy a magas technika ennek révén kerül be vállalatunkhoz. Természetesen az Erőterver- tesz Gazdasági Társulás jelentős mértékben hozzájárul az irányítástechnikai munkákhoz és részvétele további színvonal-emelkedést jelent egyes területeken, azonban az általunk megvalósított irányítástechnikai fejlesztés különösen a nyugati hardwerek- hez kifejlesztett softweijeink az egyik legjelentősebb fegyverténye a Gagarin Hőerőmű Vállalat kollektívájának, amelyre méltán lehetünk és vagyunk is büszkék. Ami pedig a programban résztvevő magyar gépipari vállalatokat illeti, valóban több vonatkozásban elismerésre méltó munkát végeztek, ami jelentős a jelenlegi körülmények között. Nevezetesen arra gondolok, hogy egy-egy ilyen erőmű blokkegység bontással együtt történő átépítése nemzetközi tapasztalatokat megfigyelve 25-30 hónap átfutási időt igényel. A mi esetünkben ez az átfutási idő 22 hónapot jelentett, és bár még nem vagyunk a próbaüzem végén, az eddigi tapasztalatok megfelelő minőségi munkát mutatnak. Befejezésül még annyit említek meg, hogy a III. sz. blokkot 1987. december 15-én állítottuk le, az elbontás befejeződött, azaz a III. helyszámú blokk rekonstrukciós programja is megfelelő ütemben halad. — Már ismeretes — magyarázza Bánszki László, a kisvállalat műszaki ellenőre -,hogy az ECS-1 (Eutelsat) típusú, műsorszórásra alkalmas műhold az Egyenlítő fölött 36 ezer kilométer magasságban halad. Az általa 12 gigaherzen továbbított jeleket úgynevezett fej kon verier segítségével kell átformálni alacsonyabb frekvenciára, majd beltéri egység közbeiktatásával lehet az itthon forgalomban lévő tévékészülékekkel venni az adásokat. Kell hozzá parabolatükör, amelyre a pontosan beállított konvertereket szerelik fel. A szakemberek szerint három megoldás közül választhatnak azok, akik minél előbb szeretnék nézni az „égből jövő” programokat. Beszerezhetnek egyedi antennát, amely néhány lakásban teszi lehetővé a jó vételt, 180 ezer forintért. A kisközösségi rendszer esetében — amikor az ár 350-400 ezer forint körül mozog — ötven vagy hetven otthonban jelenik meg a fenti három csatorna szignálja. Ugyan a legdrágább a nagyközösségi parabola antenna hálózatának kiépítése, viszont így legkevesebb száz helyen foghatják a jeleket, s ez szinte a végtelenségig bővíthető. — A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat képviselőjével áprilisban beszélgettünk először a nagyközösségi rendszer telepítésének lehetőségéről — mondja az előzményekről Szlovencsák János, az ELKO recski szervizének vezetője. — A cégnek Parád- fürdőn épült üdülője, oda kívánták elhelyeztetni az antennát. — Mennyi időre volt szükség a felszereléséhez ? — A szükséges eszközök megrendelésétől számítva nem egészen két hónap, de még ez is rövidíthető. Ebben az esetben például — a jó munkakapcsolatnak köszönhetően — július 29- én kaptuk meg az anyagokat a budapesti Parabola Elektronikai és Szervező-Tervező Szövetkezettől, augusztus 12-én pedig már láthatók is voltak az üdülő tévékészülékein a műholdról érkező adások. — Az ár? — A megrendelő tanúsága szerint ez a parádfürdői 660 ezer forintba kerül. — A bővítés lehetősége? — A vonalak kiépítésével száznál is több lakás, továbbá más üdülők is bekapcsolhatók. Ehhez persze, a jelenlegi megrendelő beleegyezése elengedhetetlen. — A garancia? — A jogszabályi előírásnak megfelelően egy esztendő. A recski szerviz dolgozói jó minőségű és gyors munkát végeztek. Szlovencsák János már arról is tájékoztathat — miközben megmutatja az előzetes megállapodásokat —, hogy egyre nagyobb az érdeklődés. — Hatvanban a Vas Gereben úti lakószövetkezet bízott meg bennünket hasonló feladattal. Itt van már a szerződés arról is, hogy Mátranovákon 96 lakásos lakótelepen igénylik tőlünk a nagyközösségi rendszer létrehozását. — Eszerint, mint szakember, leginkább ezt a megoldást javasolja? — Érdemesebb erre áldozni, hiszen például a kisközösségi hálózatnál mindenütt külön-külön meg kell venni a beltéri egységet. A parádfürdőinél viszont egy kábelen fut valamennyijei: a Budapest 1 és 2, a csehszlovák 1 és 2, a három műholdas csatornáé, valamint a videóé. Természetesen amennyiben a posta engedélyezi, a műholdról még további legalább öt csatorna adásait is élvezhetik a tévénézők. Mindemellett nem utolsó szempont: a költségek is jobban megoszlanak a hálózatba bekapcsolható lakások tulajdonosai között. Azt is tartják a szakmabeliek, hogy a városok lakótelepein — pláne, ha a kábeltelevíziózás is megkezdődött — különösen előnyös a nagyközösségi rendszer megteremtése. Kár, hogy ezt megyénkben még csak kevés helyen ismerték fel... (Sz. Z.) Gyártják a Skoda Favoritot Mladá Boleslav, Csehszlovákia: A legújabb Skoda gépkocsi, a Favorit összeszerelő-műhelyében. A gépkocsi sorozatgyártása 1988. augusztus elsején kezdődött. (Telefotó - MTI - Külföldi Képszerkesztőség)
