Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megemlékezés a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalatnál Százéves a villamosenergiaszolgáltatás Felkaliinljuk a villanyt, és a szobában világosság lesz. Renyomjuk a kávédaráló gombját, és néhány perc múlva kész a friss illatú őrlemény. Vagy valahol meghúznak egy kart, és gépek moraja tölti be az üzemek termeit. Milyen egyszerű mindez! S mi magunk is mennyire hozzászoktunk ehhez a kényelemhez. Felháborodunk, ha néhány percre, órára műszaki hiba miatt kénytelenek vagyunk gyertyával világítani, vagy tévénézés helyett valami más elfoglaltságot keresni. Dr. Asztalos Miklós kiemelte: megyénkben jelentős szerep jut a nehéziparnak A beszéd értéke Úgy látszik, a tanév eleje nemcsak a kisiskolások számára jár számtalan felfedezéssel, kellemes és kellemetlen tapasztalatokkal. E napokban kerül sor az óvodákban is különböző felmérésekre, vizsgálatokra. Nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést a tanulás, ismeretszerzés éveire. A leendő kisdiákok értelmi fizikai képességeit már négy-öt esztendős korban érdemes ellenőrizni, hogy ne étje később meglepetés sem a felnőtteket, sem pedig a gyerekeket. Hogy ez így van, mindezt valamennyien tudjuk, mégis melyik szülő nem ringatja magát illúziókba, ha saját neveltjéről van szó? Nem tagadom, magam is meglepődtem, amikor nagy- csoportos lányom tragikus arckifejezéssel állt elő a minap: vonakodva ugyan, de elmesélte, mi elkeséredésének oka. Logopédus járt náluk az óvodában, s róla is megállapította, hogy pösze. Jóllehet, korábban már számtalanszor győzködtem, hogy baj van az essekkel és esszékkel, mindeddig nem hitte el nekem. A szakember jó tanácsait viszont nagyon a lelkére vette, s máris kezdte latolgatni, mi nem válhat belőle, ha nem segít rögtön a dolgon. Most mit tegyünk? — nézett rám kikerekedett nagy szemekkel, s láttam, itt már nem elég a vigasztaló szó, gyorsan munkához kell látnunk: közös erővel kijavítani azokat a fránya hangokat. Jól emlékszem, még akár egy-két évtizeddel ezelőtt is a magyar nyelv tanárai is elnéző jóindulattal írták be az ellenőrző könyvbe a jeles érdemjegyet dadogós, pösze vagy raccsoló tanítványuknak, ha az egyébként tisztában volt a tantárgyi tudnivalókkal, netán remekelt is elméletben. Sőt magam is ismertem beszédhibás egyetemi nyelvésztanárt, s szakembereket kulturális életünk vezető pozícióiban, akiknek illett volna elöljárni hibátlan beszédükkel. Néhányuknak komoly lelki konfliktust okozott, mások viszont kézlegyintéssel túltették magukat rajta. Az elmúlt egy-két évtized országos méretűvé nőtt beszédművelő mozgalmának, s a nemrég elhunyt fáradhatatlan Péchy Blankának és segítőtársainak köszönhetően megváltozott a közvélemény megítélése e kérdésben. S hozzátehetjük, ez azon ritka területek közé tartozik, ahol kedvezően. Ma már létezik nyelvi kommunikációs nevelési program, mely kitüntetett szerepet szán a beszédművelésnek. Nem árt nekünk, felnőtteknek sem változtatni a szemléletünkön, amikor gye- j rekeink már egyre inkább kezdik felismerni a szép beszéd értékét, a hibátlan artikuláció hasznát az egymás közötti nyelvi érintkezésben. S jobb, ha még időben megijednek azok a szülők, akiknek gyermekeit logopédiai rendelésre irányítják. Ha a hiba nem is tűnik súlyosnak, érdemes foglalkozni vele, hiszen a későbbi lelki kudarcok így elkerülhetők... Jámbor Ildikó A magyarországi közcélú vil- lamosenergia-szolgáltatás százéves évfordulóját ünnepeljük. Hazánk területén 1888-ban alkalmaztak először villamosenergiát Mátészalkán. A szabadság- harc utáni kiegyezés rohamos társadalmi és gazdasági fejlődést eredményezett. A gőzgép, a gőzturbina, a robbanó motorok, a dinamó, a transzformátor, az izzólámpa feltalálásával megnyílt a villamos- energia fejlesztésének, szállításának a lehetősége — az iparban is. Száz éve még aligha lehetett elképzelni azt a gyors iramú fejlődést, amelyet a magyar energiaszolgáltatás megtett. Még kevésbé lehetett megítélni felhasználásának ma már nélkülözhetetlen voltát. Ennek növekedéséhez azonban a szükséges feltételeket folyamatosan meg kell teremteni — s ez is alapvető nemzetgazdasági feladataink közé tartozik. Többek között ezek a gondolatok is elhangzottak azon a centenáriumi ünnepségen, amelyet tegnap délután rendeztek a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalatnál. A megemlékezés egyik szónoka, dr.Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára kiemelte: szű- kebb hazánk gazdasági teljesítményének alakulásában a nehéziparnak — a Gagarin Hőerőmű Vállalatnak és a Mátraaljai Szénbányáknak — meghatározó szerepe van. Az itt dolgozók létszáma meghaladja a hétezret, ez a megye szocialista iparában foglalkoztatottak közel egynegyede. Az ő tevékenységük ennél fogva nemcsak a környék, hanem a megye gazdasági, politikai és társadalmi arculatát is jelentősen meghatározza. Fontosnak tartotta azt a tényt, hogy a vállalat — anyagi erejéhez mérten — évről évre sokat tesz a környezet- védelemért. Az 1986-ban kezdődött rekonstrukció során lecserélik az elektrofiltereket, amelynek révén a porkibocsátás az eredeti állapothoz képest tizedére csökken. Ezt követően Bódi Béla, a vállalat vezérigazgatója beszámolt az eddig eltelt időszak üzemi tapasztalatairól, és vázolta a jövőben előttük álló munkák, feladatok sorát. Elmondta: az eredmények azt igazolják, hogy a lignittüzelésű alaperőmű beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ám a gondokról sem szabad megfeledkezni. Például arról, hogy a külfejtéses lignittermelés szervezetileg elkülönül a villamosener- gia-ipartól. Ebből adódóan sokszor az érdekellentétek okoznak nehézségeket. S az ott dolgozók munkakörülményei sem mondhatók ideálisnak, hiszen télen- nyáron tűrniük kell az időjárás viszontagságait. Hajdú György, az ÉMÁSZ gyöngyösi üzemigazgatója a villamosítás történetét, az áramszolgáltatás fejlődését elevenítette fel. Büszkék lehetünk arra — mondta -, hogy hazánk tudósait ezen a téren a világon az elsők között ismerik el. Az évforduló alkalmából 1224 — a hőerőműnél öt évnél régebben tevékenykedő — dolgozót tüntettek ki centenáriumi oklevéllel. Az ipari miniszter Kiváló Munkáért elismerést adományozott Bállá Lo/os fődiszpécsernek és Nickel Frigyes karbantartási üzemvezetőnek. Harmincéves szolgálatáért Honvédelmi Emlékérmet nyújtott át Bódi Béla vezérigazgatónak Pelle Gábor, a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója. 1224 dolgozó kapott centenáriumi oklevelet Megnyílt az őszi BNV A Gyüngyszöv Áfész új termékeit Kohánszki Ferenc elnök, Pro- kaj László üzemvezető mutatja be Haffnerné dr. Miskolczi Margitnak és Kürtösi Károlynak, a megyei pártbizottság osztályvezetőinek. (Fotó: Szántó György) Hazánkkal együtt 29 ország, valamint Hongkong és Tajvan részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a 88. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati, gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban és a kiállított árucikkek mellett. A vásár főterét a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Jelen voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek tagjai, valamint a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A himnusz elhangzása után Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke mondott beszédet, aki köszönetét fejezte ki a vásár rendezőinek és szervezőinek eredményes munkájukért, és sok sikert, jó üzletkötéseket kívánt a hazai és külföldi kiállítóknak. A vendégek ezután körsétát tettek. Ma és holnap egész nap, vagyis 10-től 19 óráig a nagyközönségé a vásár. A megyei pártbizottság döntése alapján Megkezdte munkáját a jelöld bizottság Lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk a megyei pártbizottság üléséről. A testület — ahogyan tudósításunkban is szerepelt — személyi kérdésekben is állást foglalt, testületi tagokat mentett fel. Határozott abban, hogy a következő — október 13-ára tervezett ülésén — kiegészíti a pártbizottságot, újjáválasztja a végrehajtó bizottságot, a pártbizottság első titkárát és a titkárokat. Döntött abban is, hogy a Népújságban nyilvánosságra hozza a jelölő bizottság névsorát. A jelölő bizottság elnöke: Csepelyi Károly, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Tagjai: Ambrus József, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága PTO-vezetője, Ari János, a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára, Bársony István, a bélapátfalvi községi pártbizottság titkára, Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója, Bányai István, a Mátra Volán hatvani üzemegységének művezetője, dr. Patkó Benjamin, a Megyei Főügyészség vezetője, Polonkai András, a Heves Megyei Munkásőrség parancsnoka, Pólyák Sándor, a Ganz Kapcsoló és Készülékek káli gyáregységének művezetője és Vájná Béláné, a Mátravidéki Fémművek központi szerszámraktár-vezetője. A jelölő bizottság számít a párt- szervezetek, a párttagok véleményére, javaslataira. A testület ezen az ülésen tervezi megtárgyalni és elfogadni a következő pártkongresszusig terjedő programját, feladattervét és a testületi munka nyilvánosságát szolgáló célkitűzéseit. Ülést tartott az MSZMP Eger Városi Bizottsága A párbeszéd pártértekezleten folytatódik Pénteken délelőtt ülést tartott az MSZMP Eger Városi Bizottsága, Németh László első titkár elnökletével. A tanácskozáson részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára is. A testület elsőként jelentést hallgatott meg a június 30-i határozata alapján pártszervezetekkel folytatott párbeszédéről. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban a pártbizottság tagjai a térség minden pártszervezetét megkeresték, hogy véleményt kérjenek az országos pártértekezlet utáni tennivalók meghatározásához, s a pártmunka megújításához. Bizottság összegezte ennek a párbeszédnek a tapasztalatait, s előterjesztésében úgy fogalmazott, hogy a megújuló városi pártbizottság pártértekezlet ösz- szehívása nélkül is képes a tennivalók ellátására. Az írásos előterjesztéshez Pálfy István, a városi pártbizottság titkára tett szóbeli kiegészítést, melyben hangsúlyozta, hogy a konzultáció elérte célját. A végrehajtó bizottság szerdai ülésén valamennyi tag hozzászólt, s a pártértekezlet mellett érvelt. Leszögezte, hogy azok is, akik az előzetes beszélgetések során nem kérték a pártértekezletet, azok is a nagyaktíva mellett voksoltak. Ezt követően hosszú és tartalmas vita bontakozott ki, amelynek során 15-en kértek szót. Felelősségteljesen fejtették ki véleményüket, s a többség úgy foglalt állást, hogy szükség van a demokratikus fórumra. Jellemző volt például Kócza Imre hozzászólása, aki az újszerű folyamatokban nélkülözhetetlennek tartotta az egységes pártot, vagy Berta Istváné, aki az emberköze- libb pártmunka fontosságát hangsúlyozta. Akadtak olyanok is, akik úgy fogalmaztak, hogy nem biztos, hogy egy ilyen fórumon meg lehet válaszolni a legfontosabb kérdéseket. Végül nyílt szavazáson negyvenhármán amellett döntöttek, hogy legyen Eger városában párt- tértekezlet, s kilencen szavaztak ez ellen. így november 12-én kerül sor erre, az előzetes elképzelések értelmében. Ezt követően a városi pártbizottság tájékoztatót fogadott el az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól. (Fotó: Perl Márton)
