Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 23., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kos cserélődésre már lehetőség nyílik. Jogosak azok az észrevételek, amelyek testületeink politikai irányító funkciójának, meghatározó szerepének erősítését igénylik. A jelenlegi politikai gyakorlatunkat erről az oldalról több kritika érte. Ebből azt a tanulságot szűrtük le, hogy át kell rendezni a megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei párt- bizottság közötti viszonyt, munkamegosztást. A politikai élet és irányítás centrumává, a politikai döntések műhelyévé a pártbizottságnak kell válnia. Ezért a pártbizottságnak rendszeresen és időben kell elemeznie a lényeges kérdéseket, s azokban valódi alternatív megközelítésekben kell elhatározásra jutnia. Ez azt is jelenti, hogy a megyei pártbizottságnak gyakrabban kell üléseznie. Mindez módosítást feltételez a végrehajtó bizottság szerepében, működésében is. Elsősorban előkészítő munkát kell végeznie a megyei pártbizottság döntéseihez. Határoznia kell — amennyiben szükségessé válik — napi gyakorlati kérdésekben, és irányítania, szerveznie, ellenőriznie kell a politikai döntések végrehajtását, s ami legalább eny- nyire fontos, bátrabban kezdeményeznie kell a pártbizottság felé a döntésre érett kérdésekben. Továbbá szorgalmaznia, ösztönöznie kell az eszmecseréket, az érdemi alkotó vitákat a pártbizottságban. A kritikai észrevételek ismeretében ügy látom, hogy a végrehajtó bizottság tagjainak személyes felelősségük is van ezekben a kérdésekben. Ezek a változások természetesen nem maradhatnak hatás nélkül a pártapparátusokra nézve sem. Az előterjesztés ezzel a témával is foglalkozik. Azt várják tőlük, hogy az átszervezés lényegileg arra irányuljon, hogy az apparátusok saját testületük munkáját segítsék minél hatékonyabban, és ne az alsóbb pártszervek munkájának befolyásolására koncentráljanak. Sürgetik, hogy az apparátus munkastílusának, munkamódszerének megújulása minél előbb a gyakorlati munkában érzékelhető legyen. Korszerűbb irányítást Ugyanakkor a pártmunkánk gyakorlatában fellelhető hiányosságokat is okként fogalmazhatjuk meg. Sok esetben testületi előterjesztéseink a tények meg- állaplítására szorítkoztak, nem mindig sikerült feltárni az átlagostól eltérő tendenciák okait, a gazdaságpolitika érvényesülésének minősítését, s az ebből adódó politikai feladatokat. Ezért a megye párttestületek által hozott határozatok nem voltak kellően konkrétak, ami akadályozta a végrehajtást és a- következetes számonkérést. Munkahelyi pártszervezeteink egy részénél tapasztaltuk — felkészültségük és politikai érzékenységük eltérő színvonalából adódóan -, hogy különböző módon ítélik meg helyüket és feladataikat a gazdaságpolitika helyi megvalósításában. Egyidejűleg az elbizonytalanodás jeleris tapasztalhatók. Mindezek indokolttá teszik a gazdaság területi pártirányításának korszerűsítését, amelynek kimunkálását az országos pártértekezletet követően megyénkben is elkezdtük. Munkastílusunk, munkamódszerünk továbbfejlesztésekor fokozottan támaszkodunk a megújítást végző munkabizottság által összegzett tapasztalatokra, a városi, üzemi pártbizottságok titkárainak, valamint a gazdasági vezetők javaslataira. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a politikai munkákban kiemeltfigyelmet kap a jövőben is a gazdasággal való foglalkozás. A népgazdasági célkitűzések eredményes végrehajtása igényli, hogy gazdaságpolitikai gyakorlatunkban néhány kérdésre fokozott figyelmet fordítsunk. Egyik legfontosabb feladatnak tartjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, a megfelelőjövedelmezőséget biztosító piac- és exportképesebb termékek javára. El kell érnünk, hogy a termelő munka minden területén a minőség kapjon hangsúlyt a mennyiségi szemlélet helyett. Fontos a megyében előállított termékek feldolgozottsági fokának emelése, a vertikális kapcsolatok erősítése, elsősorban az élelmiszergazdaság területén. Például a szőlő- és konzervipari alapanyagok termelése, felvásárlása, feldolgozása és értékesítése. Indokolt a gazdálkodó szervezetek kooperációs kapcsolatainak szélesítése, a szerződéses fegyelem javítása. Igaz, még az 1989. évi gazdasági szabályozók nem ismertek, hatásuk teljességgel nem mérhető, ennek ellenére az előbbiekben megfogalmazott feladatok végrehajtása mindannyiunkkal szemben kö- veteleményként támasztja: a gazdálkodó szervezetek önállóságának , a döntéseik iránt érzett felelősség fokozását. Kapjanak nagyobb támogatást a megyénkben működő gyárak, gyáregységek önállóságuk növeléséhez, önelszámolási rendszerük megteremtéséhez. Bátorítanunk kell a gazdálkodó szervezeteket arra, hogy termékeik jövedelmezőségét szélesebb körben és folyamatosan vizsgálják. Érdekfeltáró és összehangoló tevékenységük segítse elő az eddigieknél ösztönzőbb anyagi érdekeltségű rendszer kialakítását, a gazdaságpolitikai célkitűzések elérését leginkább segítő munkaerő-foglalkoztatást. Az elmúlt hónapokban különösen megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy a pártmunka nyilvánosságának megújítása is sürgető feladat, amelynek be kell illeszkednie a párt vezető szerepe korszerűsítésének folyamatába. Kezdeti lépéseket már tettünk, de az igazság az, hogy ezt még csak most tanuljuk. Az eddigi tapasztalatok arról győznek meg bennünket, hogy tudatosabban és bátrabban kell élnünk a sajtó, a rádió, illetve a tájékoztatás különböző lehetőségeivel, és el kell tudnunk sajátítani ennek hatékony és helyes módjait. Ugyanis több ’’ügyünk” éppen azért mérgesedett el, illetve azért köszön vissza még ma is, mert nem voltunk nyíltak, elmulasztottuk az időszerű és hiteles, netán a folyamatos tájékoztatást. Friss, az elmúlt napok tapasztalata, hogy a megye párttagsága nem ismeri, nem ismerheti, hogy például a megújulás feltételeinek pártbizottsági keretben történő megoldása érdekében mit végeztünk, milyen terveink vannak, milyen lépéseket tervezünk. Mi ezt annyira megszívleltük, hogy már azon dolgozunk — mint erről a Népújságban értesülhettek -, hogy miképpen erősíthetjük megyei párttestületünk munkájának nyilvánosságát, a politikai munka nyitottságát, a párttagság és a megyei közvélemény tájékoztatását. A megyei párt-végrehajtó bizottság hamarosan kezdeményezni fogja, hogy a megyei párt- bizottság jusson elhatározásra ebben a tekintetben is. Úgy gondolom azonban, hogy addig sem kell vámunk — mint ahogyan azt már a közelmúltban is tettük a Népújságban, illetve a Miskolci Rádióban -, nyilvánosabbá kell tennünk párttestületeink munkáját, a politikai természetű ügyek intézését, tájékoztatást kell adnunk döntéseiről, terveiről, elképzeléseiről. Jobban be kell avatni megyénk párttagságát a politikai műhelymunkába. hogy mindenki végezze öntevékenyen feladatát, és önállóan a maga munkáját. A jövőben is előfordulhat, hogy ugyanabban a kérdésben eltérő vélemény alakul ki a megyében, vagy valamelyik városban, azaz nem lesz teljes a harmónia. A helyileg változatos megoldásokat mi nem az egység megbomlásának jeleiként értelmezzük, igaz, erre időben és alaposan fel kell készülni. Ezt is most tanultuk. Örömmel mondhatom, hogy sok-sok észrevétel hangzott el munkastílusunkkal kapcsolatban is. Ezek közül kiemelném azokat, amelyek a testületek tagjai, a párt tisztségviselői és a párt- szervezetek közötti kapcsolatok szorosabbá, élővé, közvetlenebbé tételét sürgetik, munkastílusunk bürokratikus vonásainak megszüntetését igénylik, az állami, társadalmi és tömegszervezetek önállóságának növekedését szorgalmazzák. A munkabizottság — az előterjesztés erről is szól — maga is számos olyan javaslatot gyűjtött össze, amelyek használhatók a munkastílus megjavításához. Ugyanakkor szeretném felidézni a megyei pártbizottságnak azt a június 14-i döntését is, amelyben felkéri a megyei párt-végrehajtó bizottságot, hogy a munkastílus, a munkamódszer korszerűsítésére irányuló munkálatokat szervezze meg és indítsa el. Ez a munka azóta folyik. A javaslatok a megyei pártbizottság elé fognak kerülni. Úgy érzem, ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódva külön is szólnom kell arról a kifogásrófis, amellyel azt az eljárást illették, ahogyan korábban a döntés született abban a kérdésben, legyen- e megyei pártértekezlet avagy sem. Több helyen felvetik, hogy csak most, szeptember 13-án kérték ki az ezzel kapcsolatos véleményeket. A felvetés ma már nem egyedi, így tanulságai különösen megszívlelendők. Önkritikusan el kell ismerni, hogy a véleményt már a júniusi pártbizottsági ülés előtt ki kellett volna kérni, és nem lett volna szabad arra hagyatkozni, hogy akkoriban nem merült fel a megyei pártértekezlet iránti igény. Szóbeli kiegészítésem végéhez érve, mint a munkabizottság vezetője felelősséggel azt ajánlom a megyei pártbizottságnak, hogy jusson elhatározásra a megújulás feladataiban és módjában. Teszem ezt abban a szilárd meggyőződésemben, hogy erre kész és képes is. Számomra világosan kitűnt, hogy egy pártfórum — legyen az pártértekezlet vagy pártbizottsági ülés — nem adhat választ minden kérdésre, helyi problémára, és önmaga nem oldhatja meg gondjainkat. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a jelen pártbizottsági ülés a megyei konfliktusok feloldásához jobb politikai feltételeket teremt. Feladatok, tennivalók Új vélemények, javaslatok Szólnom kell azokról a véleményekről, amelyek szerint a megyei pártbizottság június 14-i döntése korai, elhamarkodott volt, és nem támaszkodott a megye párttagságának véleményére. Ma lehet, hogy így tűnik, de véleményem szerint az akkori politikai helyzetben a döntés reális volt, realitása volt annak, hogy a megújulás feltételeit, az önvizsgálatot pártbizottsági ülés keretében megnyugtatóan el lehet végezni. Csak ezután késlekedtünk, időt vesztettünk a párttagság tájékoztatásában, és így amikor az elmúlt napokban megkérdeztük a párttagságot, kiderült, hogy nem ismerheti, nincs tudomása, hogy a munkálatok hol tartanak, mit végeztünk, mit tervezünk. Ahol erről volt lehetőségünk szólni,a párttagsággal konzultálni, ott megértették, hogy dolgaink pártbizottsági keretben történő megoldása ma is reális lehetőség. Ez komoly tanulság számunkra. Az elmúlt hetekben változás állt be a pártközvélemény egy részében is. Miközben a pártbizottsági ülés előkészítése folyt, erősödő vélemények jelentek meg a megyei pártértekezlet ösz- szehívása mellett. Ma többen vannak, mint korábban olyanok, akik úgy gondolják, hogy csak egy megyei pártértekezlet teremthetné meg a megújulás feltételeit. Ezekben a véleményekben hangulati, érzelmi, értelmi, formai és tartalmi elemek egyaránt megtalálhatók. Kifejezésre juttatták, hogy részt akarnak venni a politika alakításában, programot várnak a megújulás feltételeinek megteremtésében, tájékozottak akarnak lenni a politikai műhelymunkáról, a döntések megszületésének folyamatáról, a végrehajtás állásáról. Ennek eszközét és garanciáit ma a megyei pártértekezlet összehívásában látják. Ez tulajdonképpen egy kritika is felénk, s ezt nem hallgathatjuk el itt a testület előtt sem. A megyei pártvezetés úgy látta, hogy nem lehet bátortalan e kritikus problémák kezelésében. A megye különböző térségeiben konzultációkat és párbeszédet folytattunk a pártbizottságokkal, alapszervezeti titkárokkal, hogy megismerjük érveiket, és mi magunk is elmondhassuk indokainkat. A megyei párt-végrehajtó bizottság 1988. szeptember 20-án megismerte, hogy a megye párta- lapszervezeteinek, párttagságának egy kisebb részénél erősödött a megyei, illetve a városi pártértekezletek iránti igény. Ezt a végrehajtó bizottság elemezte, mérlegelte, közel három órán keresztül vitatta. Bár a végrehajtó bizottság nem hozott határozatot — ebben a megyei pártbizottság illetékes — a végrehajtó bizottsági ülésen véleményt nyilvánítók közül többen a pártbizottsági keretben történő megoldás mellett érveltek, kevesebben, de félre nem érthető módon szóltak a megyei pártértekezlet összehívása mellett. A végrehajtó bizottság vitája alapján is ajánlom a megyei pártbizottság figyelmébe, hogy a tapasztalatokat vitaísa meg, és alakítsa ki álláspontját a kérdésben. Önállóan, öntevékenyen Hozzáteszem — hangsúlyozta a továbbiakban a pártbizottság első titkára -, hogy akárhogyan is döntünk, a megyei pártbizottság — hasonlóan a Központi Bizottsághoz és korábbi elhatározásának megfelelően — ne határozza meg, hogy helyi szinteken, a városoknál milyen formában rendezzék a megújulással kapcsolatos feladatokat. Mi is azt valljuk, és a gyakorlatban is ezt követjük, A munkabizottság a munka megítélésével, a kritikai megjegyzésekkel szinkronban — hangsúlyozza a végrehajtó bizottság írásos jelentése — a pb és a végrehajtó bizottság munkájával, munkastílusával kapcsolatos következő javaslatok azonnali és folyamatos érvényesítését javasolja a pártbizottságnak: . — a politikai munka tervezése legyen körültekintőbb, rugalmasabb, a tényleges politikai szükségletet és az indokoltságot jobban figyelembe vevő, — fokozni kell a megyei párt- bizottság demokratizmusát, a munka nyíltságát, a nyilvánosságát, a vita is részletesen jelenjen meg a megyei lapban, — a végrehajtó bizottság ülésének vitája, a „döntéshez vezető út” kerüljön ismertetésre a párt- bizottság előtt, gyorsabb és részletesebb tájékoztatást kapjon a pb és vb munkájáról. A pártbizottsági ülésről a pártszervek és szervezetek időben és részletes tájékoztatást kapjanak, — a munkastílus változtatásának fontos feltételeként igény van arra, hogy a pb kevesebb kibővített ülést tartson, á döntést követően ha kell, aktívát, valamint arra, hogy az ülések oldottabbak, kevésbé hivatalosak legyenek, erősödjön a munkajelleg, — a hatáskörbe tartozó személyi kérdések eldöntése előtt a testületi tagokkal az arra illetékes megyei párttisztségviselők időben folytassanak konzultációt, több oldalról mutassák be a változtatás okait, — csökkenjen a munkában az írásbeliség, növekedjen a szóbeli előteijesztések száma, meg kell szüntetni az írásbeli előterjesztés és a szóbeli kiegészítés közötti átfedést, — a megyei pártbizottság titkárai többet találkozzanak a pb- tagokkal üléstermen kívül is, — biztosítani kell, hogy a pb- tagok kérdéseket tehessenek fel egymáshoz, a pb tisztségviselőihez, apparátusához, azokra megfelelő módon kapjanak választ, — az ülések időtartamára vonatkozóan egyaránt elhangzott a rövidítésre és a megfelelő, akár több idő biztosítására vonatkozó igény is, — az előteijesztések gyakrabban tartalmazzanak alternatívákat, — emberközpontú, az önállóságot biztosító kapcsolatokat szorgalmaznak a párt és társadalmi szervek között, — a vita összefoglalója rövid, tömör legyen, és egyértelmű eligazítást adjon a születendő döntéssel kapcsolatban, — célszerű behatárolni és következetesen betartani a hozzászólás időtartamát. Néhány gondolat elmondására legyen lehetőség a pulpitus igénybevétele nélkül is. A munkabizottság javasolja, hogy a következő felvetések — az érvényesítés érdekében történő kidolgozásra — kerüljenek továbbításra a pb munkastílusával foglalkozó munkabizottsághoz: — javítani kell a pártbizottsági tagok vitakészségét, a vitakultúrát, erősíteni kell szerepüket a döntéselőkészítésben, döntés- hozatalban, a végrehajtás megszervezésében, — fejleszteni kell a testület önkorrekciós képességét, el kell hagyni a munkastílus élet által meghaladott elemeit, — szükséges a végrehajtó bizottsági ülések állandó meghívottal összetételének áttekintése, az előteijesztések titkári lát- tamozása funkciójának tisztázása, — a pártbizottsági tagok rendszeresebben kapjanak megbízást a pb elé kerülő témák előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében, annak megszervezésében. Kapjanak lehetőséget arra, hogy esetenként részt vehessenek a vb ülésén, — felül kell vizsgálni és minimálisra kell csökkenteni, illetve meg kell szüntetni a pártbizottság és a különböző szervek, szervezetek vezető testületéiben való kölcsönös képviselet kérdését, — a testület döntései után gyorsuljon a végrehajtásban érintettek tájékoztatása. Fejti György felszólalása A végrehajtó bizottság írásos je- gyei tanács pártbizottság titkára, Ó- lentese, valamint a szóbeli kiegészí- dór Ldszlóné, a Parádi Üveggyár tés igen élénk, újabb gondolatokat, alapszervezeti párttitkára, Sós Ta- érveket váltott ki a vitában, amely- más, a KISZ Heves Megyei Bizottben részt vett Juhász István, az egri ságának első titkára, Bódi Béla, a Finomszerelvénygyár pártalapszer- Gagarin Hőerőmű Vállalat vezéri- vezeti titkára, Szabó István, a me- gazgatója, Vájná Béláné, a Mátravidéki Fémművek raktárvezetője, dr. Vasas Joachim, MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója, Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára, Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, Tóth Mihály, a TESZÖV elnöke, Juhász Lajos, az MSZMP Heves Városi Bizottságának első titkára, Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Ambrus József, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője, Rajki Sándorné, a Központi Bizottság tagja, Kónya Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára, Ari János, a pélyi termelőszövetkezet alapszervezeti párttitkára. Szót kért Fejti György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. — Örülök, hogy élő, eleven kérdésekkel foglalkoznak — hangsúlyozta a bevezetőjében a Központi Bizottság titkára. — Vitáfuk olyan érzést váltott ki bennem, hogy kezdünk politizáló párthoz hasonlítani. Az a véleményem, hogy a munkabizottság igen alaposan, elemzően végezte el feladatát, nemcsak az eredményeket vette számba, hanem reálián és kritikusan szólt a gondokról, a tennivalókról is. Ézután arról szólt, hogy manapság rendkívül gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy nagy a várakozás a különböző döntésekkel kapcsolatban. Javasolta, hogy a kifejezést Heves megyében is töröljék ki a szónoki szótárakból. S miért? Mert ma olyan világban élünk, amikor nincs idő várakozni. Sajnos még ma sincs megfelelő időmértékünk, pedig a politika egyik művészete, hogy időben döntsünk. Vitatkozni természetesen lehet és kell is, de jövőnk sorsának alakulása elsősorban attól függ majd, hogy érveinket, szavainkat milyen tettekkel váltjuk valóra. Vitatkozzunk és cselekedjünk. Úgy tapasztalom, hogy erre Heves megyében eltökélt szándék van. A vitában elhangzottakra Barta Alajos első titkár adott választ. Összefoglalóját azzal zárta, hogy mivel megoszlottak a vélemények arról, hogy pártbizottsági ülésen vagy pártértekezleten kerüljön-e sor a megújulási program kidolgozására, megvitatására, így döntsenek a pártbizottság tagjai a két lehetőség közül. Kiss Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának javaslatát elfogadva, a döntés titkos szavazással történt. A szavazás után Nagy István, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette az eredményt. Az ötvennégy pártbizottsági tag közül huszonkilencen a pártbizottsági ülés mellett döntöttek, így megyénkben nem kerül sor pártértekezletre. Ezt követően Kiss Sándor előterjesztése alapján a megyei pártbizottság érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentette a párt-végrehajtó bizottsági tagsága, megyei titkári és a pártépítési és az ifjúsági munkabizottság elnöki funkciói alól Virág Károlyt. Ugyancsak Kiss Sándor előterjesztése alapján a pártbizottság megtárgyalta tíz pártbizottsági tag pártbizottsági tagsága alól való felmentését. Ezek a következők: Dorkó József, Gyenes Imre, Király Józsefné, Lécz De- zsőné, Márton Istvánná, Molnár György, Pálinkás Ferenc, Pethes István, dr. Popovits Józsefné és Szabó Istvánné. Azután megszavazta a jelölő bizottság alakítását, amely a következő pártbizottsági ülésen tesz javaslatot az új pártbizottsági tagok kooptálására, a megyei végrehajtó bizottság új összetételére, az első titkár és a titkárok személyére. Határozott arról is a pártbizottság, hogy ajelöltek listája jelenjen meg a Népújságban azzal a felhívással, hogy a megye pártközvéleménye észrevételeit, javaslatait hozzájuk szóban vagy írásban eljuttathassa. Végezetül bejelentette, hogy az MSZMP Heves Megyei Bizottsága várhatóan október 13- án tartja következő ülését.
