Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 228. szám ÁRA: 1988. szeptember 23., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden: a megújulás Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága A párt vezető testületének munkája és továbbfejlesztésének feladatai — Személyi kérdések Tegnap, szeptember 22-én ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket — közöttük Fejti Györgyöt, az MSZMP KB titkárát, Rajki Sándornét, a Központi Bizottság tagját — Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Ezt követően a pártbizottság megtárgyalta az általa kiküldött munkabizottság jelentését, és javaslatait a párt vezető testületének munkájáról és továbbfejlesztésének feladatairól készült jelentést. Az írásos anyaghoz a végrehajtó bizottság megbízásából Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság 1988. június 14-i ülésén úgy határozott, hogy munkabizottságot küld ki a politikai munka megújulása jobb személyi feltételei megteremtésére. A munkabizottság beszélgetést folytatott a megyei pártbizottság tagjaival, a városi, a városi jogú pártbizottságok, valamint több üzemi községi pártbizottság pártalapszervezet-vezetői- vel, továbbá a megye állami, társadalmi szerveinek tisztségviselőivel. A megkérdezettek egyetértéssel, helyesléssel fogadták a pártbizottság elhatározását. Azt indokoltnak, időszerűnek, hasznosnak tartották. Mint a végrehajtó bizottság írásos jelentése hangsúlyozza, a vélemények, javaslatok tartalma a minősítés iránya az érintettek helyzetétől, ismeretétől, tapasztalatától függően eltérő volt. Jellemző volt rájuk az őszinteség és a felelősségérzet. A véleményekből többek között azt a tapasztalatot szűrte le a bizottság, hogy megyénkben a párttagság, a pártonkívüliek többsége is azonosul az országos pártértekezlet állás- foglalásával. Elsősorban a változtatás szándékát illetően érződik annak hatása, de kevésbé a változás módjával, a konkrét cselekvéssel kapcsolatosan. A tenniakarás, a cselekvési készség mellett változatlanul jelen van a várakozás, pesszimizmus, a kétely, a bizonytalanság is. A párttagság, a pártszervezetek indokoltnak tartják, sürgetik az előrehaladást, az átalakítás gyorsítását, de azt gyakran kívülről, az irányító szervektől várják. Néhány helyen tapasztalható kedvező elindulás mellett kevés a helyi tennivalókban a kezdeményezés, nem megfelelő a helyi politikai kérdések önálló kezelése, amelyet összefüggésbe hoznak a területi pártszervek részéről megnyilvánuló késlekedéssel is. Barta Alajos szóbeli kiegészítése Az országos pártértekezlet félre nem érthetően fogalmazta meg azt az alapvető követelményt, hogy a párt egész működését meg kell újítani, korszerűbbé, hatékonyabbá kell tenni. Ez a megye párttagságának egyetértésével találkozott, kedvező fordulatot, bizakodást váltott ki a megye korábban romló, várakozó politikai hangulatában. Ugyanakkor kezdetét vette egy újfajta várakozás is, amely azt fejezte ki, hogy a megyei vezetés levonja-e a szükséges konzekvenciákat, milyen kezdeményezései lesznek a politika megújítására, a személyi feltételek megteremtésére — kezdte szóbeli kiegészítését Barta Alajos, majd így folytatta: Az országos pártértekezlet állás- foglalása és a megyei pártközvélemény akarata egyaránt arra késztette és kötelezte a megyei pártbizottság vezetését, illetve a megyei párt- bizottságot, hogy felelősen gondolja át a megújulás megyei feladatait. A megyei pártvezetés maga is így gondolta. Kezdettől fogva ez volt a szándéka, elhatározása. A megyei pártbizottság a június 14-i ülésén megálla pította, hogy a megyében is szükség van a megújulás személyi feltételeinek megteremtésére és a munkastílus megjavítására. Egyben elhatározta, hogy önvizsgálatot tart: áttekinti saját összetételét, a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők személyét érintő káderkérdéseket, s megfogalmazza saját feladatait. Ekkor általános volt az a vélemény, hogy a megye gazdasági-társadalmi és politikai helyzete nem teszi szükségessé megyei pártértekezlet összehívását, a megújulás politikai, személyi feltételei pártbizottsági ülés keretében is megteremthetők. Most is azt kell mondani, hogy az akkori politikai helyzetben a pártbizottság döntése reális volt. A pártbizottsági ülés előkészítésére — az első titkár vezetésével — munkabizottságot küldött ki, amely a lehető legdemokratikusabb módon, megbízásának megfelelően végezte el feladatát. Az elemző-előkészítő munka számos politikai tanulsággal is szolgált. Szóbeli kiegészítésemben tulajdonképpen ezeket gondolnám tovább, illetve egészíteném ki. Párbeszéd az emberekkel A továbbiakban arról szólt a párt- bizottság első titkára, hogy az emberek közérzetét, a politikai hangulatot, az embereknek a párthoz való viszonyát döntően meghatározza az ország gazdasági helyzete, az élet- színvonal romlása. Megyénk lakossága is nem kevés aggodalommal éli át az infláció terheit, az áremelkedéseket, a megélhetés súlyosbodó gondjait. Nap mint nap tapasztalhatjuk a feszültségek növekedését, az elégedetlenség fokozódását. Helyzetünk megítélésében újra erősödnek a hangulati elemek. Újra szaporodnak az országos vezetés felé megfogalmazott kritikák, felvetések. Kifogásolják a vezetés ellentmondásos nyilatkozatait, élesen bírálják az ellenőrizhetetlen áremeléseket, az adórendszer életszínvonalra és a teljesítményekre gyakorolt negatív hatásait, a bős-nagymarosi vízlépcső körüli huzavonát, de megfogalmazzák a mecseki bányászsztrájk kezelésével kapcsolatos egyet nem értést is. És még sorolhatnám tovább. Napjainkban igen nehéz megértetni és elfogadtatni, hogy helyzetünk hosszabb távon is áldozatokat igényel, és rétegenként, de egyénenként is eltérő terheket jelent. Gazdaságpolitikái válaszaink, lépéseink az életszínvonalra gyakorolt negatív hatások miatt ellenérzést váltanak ki. Ebben az objektív helyzetben nem feledkezhetünk el arról, hogy a politikai munka egyik legfontosabb feladata ma az emberekkel való folyamatos párbeszéd, a feszültségek oldása és mérséklése. Ez a munka nagyon sok emberséget, politikai bátorságot igényel mindnyájunktól. Ha röviden akarnám kifejezni magam, azt mondanám: nyílt, politizáló, emberközpontú pártmunkára van szükség. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele — az alkalmas káderek kiválasztásán túl -, hogy felszabadítsuk erőinket, politikai energiánkat az ügyintézéssel járó bürokratikus terhek alól, és azokat az élő, eleven politizálásra fordítsuk. Nem lehetünk ügyintéző párt, de ehhez el kell sajátítanunk a politikai jellegű működés tudományát. Hasonlóan fontos — az elmúlt hetek jelzéseiből leszűrhető — azon tanulság is, hogy fordulatra van szükség a megye párttagságához fűződő kapcsolatainkban is. Napra készen kell észlelni, érzékelni, éreznünk, hogy mi foglalkoztatja párttagságunkat, milyen kezdeményezéseik és kérdéseik vannak, s ezekre időben kell reagálnunk. Rendszeres eszmecserék Arra van szükség, hogy mi is rendszeressé tegyük a párton belüli konzultációkat, eszmecseréket, vitákat, amelyeken aktívan és gyakrabban részt kell venniük a pártbizottságok vezetőinek, tagjainak, apparátusaik dolgozóinak. Megfogalmazódik az igény kommunista aktívák tartása iránt is. Fontos feladatunk a párttagság önbizalmának erősítése. Mindig, az eddigieknél pontosabban tudják, mit akarunk tennni,illetve mit miért teszünk. Lássák, hogy ami őket foglalkoztatja, arról van véleményünk, és készek vagyunk ezekről velük közösen gondolkodni. Ma-’ gatartásu'nkkal, kiállásunkkal bizonyítani kell, hogy nyitottak vagyunk a megújulási folyamat felgyorsítását célzó minden felelős kezdeményezés mérlegelésére, megvitatására, támogatására. Elengedhetetlen az ideológiai megújulás is. Rendkívül fontos szá- ■ munkra, hogy nézzünk szembe azokkal a figyelmeztető jelekkel, amelyeket a közelmúlt felmutatott. Napjaink bonyolult, ellentmondásos, feszültségekkel, nehézségekkel teli világában nehéz az eligazodás. Ideológiai tételeink egy része megkopott, korábbi formájában nem állja meg helyét. Az új válaszok megfogalmazása is késik, így határozatlanság, elbizonytalanodás alakult ki az emberek és a párttagság körében is. Fontos politikai tapasztalatnak tartom azt is — egyébként szól róla az előteljesztés -, hogy nagy az igény az olyan testületi tagok és vezetők iránt, akiknek van önálló politikaiemberi arculatuk. Van önálló véleményük, és ugyanakkor készek, képesek vállalni, képviselni megbízóik véleményét, majdan a testületek döntéseit. Az elbeszélgetések során arról győződhettünk meg, hogy igazán csak az ilyen kádereknek van tekintélyük, megbecsülésük mind a párttestületeken belül, mind pedig a szélesebb pártközvélemény előtt. Meggyőződésem, hogy csak az ilyen testületi tagok és tisztségviselők esetében alakulhat ki az a párton belüli közmegegyezés — többségi egyetértés -, amely hitelt és bizalmat, önbizalmat és erőt ad a testületeknek és a vezetőknek munkájukhoz. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagynunk a kádermunkában, különösen most nem, amikor — többek között — a megújulás személyi felételeiben kell elhatározásra jutnunk. A megmérettetést vállalni kell. Mindezt a közvélemény is igen kritikuan szemléli, ahogy ezt ugyancsak tapasztalhatjuk, különösen az utóbbi időben. Szigorú követelmények fogalmazódnak meg a vezetéssel szemben. Határozottságot, politikai bátorságot, elszántságot követelnek. Az irányítóktól magasabb munkakultúrát és politikai szakszerűséget várnak. Ezután szólt azokról a véleményekről, amelyek a megyei pártbizottság első titkáráról, titkárairól, munkájukról megfogalmazódtak. A továbbiakban Barta Alajos bejelentette, hogy Virág Károly azzal a kéréssel fordult a pártbizottsághoz, hogy mentsék fel a megyei párt végrehajtó bizottsági tagsága megyei titkári, valamint a pártépítési és az ifjúsági munkabizottsági elnöki funkciói alól, és korkedvezménnyel nyugállományba vonulhasson. Barta Alajos meleg szavakkal méltatta Virág Károly négy évtizedes munkáját. Mindig is a párt, a szocializmus iránt elkötelezett kommunistaként dolgozott — hangsúlyozta Barta Alajos -, és nemcsak megbízhatóságával, szorgalmával, hanem emberi magatartásával is kivívta környezetének és a társadalomnak az elismerését. Igaz, hogy nyugállományba vonul, de a párt továbbra is számít nagy élettapasztalatára, munkájára. Hatékonyabb munkamegosztást A pártbizottság személyi összetételével kapcsolatban még két kérdésről szólnék. Nevezetesen: tájékoztatom a pártbizottságot, hogy a XIII. kongresszust megelőző 1985. évi pártértekezletünkön a pártbizottság testületében 34 százalékos cserélődésre került sor. Azóta az elmúlt 1988. június 14-i ülésünkön öt, azt megelőzően két tagot kooptáltunk. Jelenleg két hely üres. A menynyiben a pártbizottság elfogadja a felmentésekre vonatkozó javaslatot, úgy a ciklusidőszakban 30 százalé(Folytatás a 3. oldalon) A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági érdekegyeztetés intézményesítéséről, az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról A kormány elfogadta a magyar-román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramját, továbbá az állami ifjúságpolitikai feladattervet. MTI Grósz Károly fogadta Axel Norbert Zargest Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Axel Norbert Zargest, az Európa Parlament képviselőjét, aki az elmúlt napokban Magyarország és az EGK közötti kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt hazánkban. A SZOT elnöksége tárgyalta Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A téstületet a napirendi pontok megvitatása előtt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájékoztatta a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai megbeszéléséről, az ott született megállapodásokról, illetve a továbbra is nyitva maradt kérdésekről. Az elnökség végezetül közleményt fogadott el a kormány és a SZOT képviselőlóinek szerdai tanácskozásáról, melyet lapunk 2. oldalán olvashatnak. Jubileumi esemény Reumatológusok vándorgyűlése Egerben Hatvan éves az idén a Magyar Reumatológusok Országos Egyesülete, így mostani hagyományos vándorgyűr lésük jubileuminak tekinthető, s külön örömünkre szolgál, hogy ezt ezúttal Egerben rendezik meg. Természetesen ez nem csupán a véletlen műve, hiszen megyeszékhelyünknek jelentős hagyományai vannak ebből a szempontból, az országosan kiemelt gyógyhelyek közé tartozik a város. Talán elég csak azt a tényt említeni, hogy annak idején itt jött létre az országban másodszor önálló reumatológiai osztály a kórházban. Hazánk minden tájáról érkeztek a résztvevők a vándorgyűlésre, sőt a szervezők külföldön élő magyar nemzetiségű szakembereket is meghívtak. Közülük ezt a Szovjetunióban tevékenykedő Alekszander Erdész, azaz Erdész Sándor fogadta el, s a tegnapi megnyitón már köszönthették is a kollégái. A színhelyen, az MSZMP oktatási igazgatóságán reggel gyülekeztek a reumatológusok. Az előtérben az Orvosi Műszergyártó Szövetkezet tart folyamatosan gyógyászati segédeszköz bemutatót. A késve érkezők vagy az ülés alatt kávézgatók pedig zártláncú vide- oközvetítésen követhetik nyomon a történteket. A kongresszus védnökei Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke és dr. Kozma József, a Heves Megyei Tanács VB egészségügyi osztályának megbízott vezetője. A megnyitón dr. Kozma József emelkedett először szólásra, s a vendéglátók nevében köszöntötte a megjelenteket. Beszédében ő is kitért arra, hogy Eger történelmi hagyományai indokolják, hogy itt kerüljön sor a vándorgyűlésre. Szólt arról, hogy megyeszékhelyünk lassan-lassan az ország egyik kongresszusszékhelyévé válik, hiszen a közelmúltban számos ilyen esemény gazdái voltunk, s ezek közül sok egészségügyi témájú is akadt. Ezután professzor dr. Gömör Béla, a Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöke lépett a szónoki emelvényre, hogy a programot ismertesse. Elmondta, hogy a három nap alatt két témakörrel: a magyar reumatológia és fizioterápia történetével, valamint a lágyrész-reumatizmussal foglalkoznak. Néhány előadás azonban más területekbe is betekintést enged, s az elnök örömmel nyugtázta, hogy más szakmák képviselői, így pszichológus, gyógytornász, sőt történész is a hallgatóság elé lép. A megnyitón kis ünnepségre került sor, amelyen a vendéglátók dr. Gömör Bélától átvették az egyesület ajándékát, s emléklapot kaptak azok a résztvevők, akik a legrégebben látogatják a kongresszusokat. Ezek után kezdődött meg a munka, elsőként a referátumokkal. Közöttük szólalt fel Sugár István és Agya gás i Dezső Egerből. Előbbi Markhot Ferenc vármegyei főorvos terápiás javaslatait ismertette, amely 1764-ben keletkezett az egri termálvíz gyógyászati fel- használására, utóbbi a helyi reumatológia és fizioterápia történetéhez adott adalékokat. Majd három napon keresztül tartanak az előadások, amelyeket viták tarkítanak. Megemlékeznek az egyesület eltelt hatvan évéről, nagyító alá veszik Magyarország gyógyvizeit, s természetesen az egyéb gyógymódokat is. Az Egerben töltött idő alatt lehetőség nyílik kikapcsolódásra és kulturális programokra is, többek között a híres Török fürdő végig a vendégek rendelkezésére áll. A kongresszus szombaton délben fejezi be munkáját. A vándorgyűlés alatt az Orvosi Műszergyártó Szövetkezet bemutatóját tekinthetik meg az érdeklődők (Fotó: Szántó György)
