Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
Hg—I—a—~~—j-------g—b——i——I—~—■—i———__—.-------—------— —-~~r i m j I j m I I .' ."• p~7 I ~ I I 7 g 1 g g , | i ta i '"t 11 Ig gg ■ ■ n g N ÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 19., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen a szerkesztő K. M. A felmondás mindenben megfelel a jogszabályoknak. A próbaidőinek éppen az a rendeltetése, hogy a szerződő felek meg ismerjék egymást, kiismerjék az adott helyen, az adott munkakörben a dolgozó alkalmasságát. Azt nem tartjuk sértőnek, hogy a felettesei kikérték a dolgozók véleményét és a részletes tájékozódás után döntöttek a munkaviszony megszüntetéséről. Az ön szociális helyzete ismét egy más kérdés. Két gyermek mellett helyét változtatni, a nehezedő munkaviszonyok mellett újat találni és olyant, amely önnek is megfelelne — nem könnyű feladat. Ráadásul az időbeosztás a gyerekek miatt is, problémákat jelent. Segélyért átmenetileg forduljon a tanácshoz. A megértés hiányát utólag hasztalan emlegetni, végig kell gondolnia, mit és hogyan kell megszerveznie maga körül, hogy boldoguljon. F. F. Tanyáról kaptuk a zöld tintával írott csupa verses levelet. S hogy mennyi minden juthat egy országban, fajtáján, családján elgondolkodó idősebb asszony eszébe, annak érintésére csak csepp ízelítőt: „Losonczi Pál, sötét már az ég alja, /Sötét felhők gyülekeznek már rajta,/ Vihar készül, a villámok cikáznak, /Nagy ára lesz ez még a nagy világnak!” Túl a rigmuson, benne a ritmusban a balladák születésének távoli várakozása is hallható, írjon csak F. F.-né, ossza meg velünk érzéseit, gondolatait, csak egy kicsit jobban fésülje meg az összeillőket azoktól, amik csak úgy eszébe jutnak. B. J. Azon kesereg, hogy ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, így igencsak felemás helyzetbe került. Most, annyi munkás év után visz- szafelé az időben vádol egyeseket, hogy „idejuttatták”. Az a legkevésbé sem jó alapállás, ha évei múltával erői fogytán elereszkedik, értéktelen embernek tartja magát. Nem az önbizalmat kell elveszteni, hanem utánanézni, mit is lehet tenni. Be kell menni a vállalatához, keresse meg a vezetőkkel együtt azt a könnyebb munkahelyet, ahol még hasznosan dolgozhat. Leveléből nem derült ki, hogy ötvennyolc éves fejjel mit tett a munka folytatása érdekében, de nem okos dolog a küzdelmet feladni. J. M. A szerződés két fél közös egyetértéséből jön létre. A szabályok szerint ezt a közös szándékot egyoldalúan az önök esetében nem lehet megváltoztatni. Hangerővel, fenyegetéssel az írott szavakat, számokat nem lehet arrébb tolni, sem átrajzolni. Le kell ülni, meg kell tárgyalni a kialakult helyzetet, s ha nem tudnak a megoldásban megegyezni, vigyék a vitát hatóság elé. Akár űj ember az elnök, akár nem, a szerződés köti a feleket. Lapunk cikkeire Levelek az illetékesektől Japán művészek Hatvanban (Fotó: Szabó Sándor — MTI) A Népújság augusztus 5-i számában jelent meg egy írás, Vihar után címmel. A történteket megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az említett napon vihar volt s a füzesabonyi vasútállomás hangosító berendezése emiatt vált üzemképtelenné. A cikkben arra is történt utalás, hogy ezen az állomáson ritkán vagy egyáltalán nem tájékoztatják az utazókat az egyes vonatok érkezési, illetve indulási rendjéről. Utasítottuk az állomásvezetést, hogy sürgősen változtassanak ezen a helyzeten. Tőlük tudtuk meg később, hogy felhívták az érdekelt dolgozók figyelmét a pontos utastájékoztatásra. Megjegyezni kívánjuk továbbá, hogy ezen a napon Hatvanban és a kál-ká- polnai állomáson is vihar okozta az áramkimaradást, ezért volt sötét a helyszín és környéke. Az utazók tájékoztatása kapcsán felvetett észrevételüket köszönettel vettük. Koltai Ferenc a MÁV Miskolci Igazgatóságának osztályvezető-helyettese * Kérdés papírgyűjtésről, ezzel a címmel közölt a Népújság egy panaszt a lap augusztus 29-i számában. Az ügyet a cikk megjelenése után kivizsgáltuk, illetve a telep vezetőjétől magyarázó jelentést kértünk. A vizsgálat eredménye a következő: az átvételt végző raktáros elmondta, hogy mindent az újságban leírtak szerint végzett. A papírhulladék-szabvány azt írja elő, hogy ha a hulladék kevert, azt mindig a legalacsonyabb minőségben kell átvenni. Ezt figyelembe véve a dolgozónk átvehette volna az egészet 1 forint/kilogramm vegyes papír áron. Hibát ott követett el, hogy nem hívta fel a hölgy figyelmét arra, hogy ha szétválogatja a MÉH-árut, akkor minőségenként veszi át, és esetleg több pénzt kap érte. Megjegyezzük azonban, hogy a színes újság ára nem változott a kampány alatt sem, maradt 1,40 Ft/kiló. Végezetül, ha legközelebb valakinek minősítési problémája lesz telepeinken, akkor minden esetben forduljanak a vezetőhöz. Ha a panaszos úgy érzi, hogy anyagi kár érte a fiát, kéijük, hogy közvetlenül a marketing- osztályunkhoz forduljon a 06/ 46-18-458/48-as telefonon. Reméljük, hogy ez a kis félreértés senkinek sem vette el kedvét, és továbbra is partnereink lesznek. Papp Lajos Észak-magyarországi MÉH kereskedelmi igazgató-helyettese Hazánk és Japán között évek óta nagyon jó a zenei kapcsolat. Ennek jegyében legutóbb Magyarországon szerepelt a yoko- hamai harsonaegyüttes. A tizenA Heves Megyei Tüzkév vállalati vezetése és Szőnyi Márton nevét viselő aranykoszorús szocialista brigádja közös kirándulásra hívta meg a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Egri Veterán Klubjának tagjait szeptember 10-én. A Borsod megyei Hangony község temetőjében virágot helyeztek el a partizáncsoport két hősi halottja Ősz Szabó hat tagú rézfúvós társulat Hako- jama Yosiki vezetésével több városban is fellépett. Mai amerikai és japán szerzők művei mellett reneszánsz zenét is megszólaltat János és Grigorij Alekszandro- vics Novotnij közös sírján. Ezután a helyi általános iskola tagjai a község határában lévő Szőnyi Márton emlékműnél színvonalas, rövid műsorban emlékeztek névadójukra, aki ebben az évben lenne hetvenéves. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták egri veteránjai nevében dr. Demeter Rudolf tartott beszédet, tak különleges hangzású yamaha és kaáhn hangszereiken. Felvételünkön a hatvani kastélyban rendezett koncertjükön örökítettük meg a távol-keleti művészeket. amelyben kiemelte, hogy az egész magyar ifjúság példaképe lehet Szőnyi Márton. Ezután a Tüzkév igazgatója Marosvölgyi György arról szólt, hogy a vállalat fiataljai, köztük szocialista brigádjaik sokat tesznek annak érdekében, hogy a hős partizánvezér által elképzelt jövő a mi jelenünkre adaptálva, minél jobban kiteljesedjen. Tisztelgés a bükki partizánok emlékművénél Nem kollégánk tévedett Utánajártunk A készülékek szüntelenül berregnek Egy délelőtt a megyei kórház telefonközpontjában Lapunk augusztus 17-i számának Megkérdeztük rovatában kollégánk arra a kérdésre keresett választ, hogy vajon a megyei kórház telefonközpontjában miért nem veszik fel a készüléket. Az írásra reagált augusztus 29- én Káló Ernő egri olvasónk, aki cáfolni igyekezett a cikkben leírtakat. E témával kapcsolatban igencsak megoszlanak a vélemények, bizonyítja ezt tudósítónk Dobrovits Mária levele, amelyből a következő gondolatokat adjuk közre: „Megpróbáltam — sajnos csak telefon segítségével — utánajárni a dolognak, már csak azért is, mert a telefonközpontban dolgozók közül az egyik fiatalasszony régi ismerősöm. Megtudtam, hogy három személy helyett egyelőre csak ketten dolgoznak, egy műszakban. Egyikük nyolc órában, míg másikuk 12-ben végzi feladatát. Mindketten „zsebből” ebédelnek, s a kezelőpultot is csak akkor hagyják el, ha nagyon „sürgős” dolguk van. Nem csak a kintről jövő hívásokat kell fogadniuk, hanem a bentieket is továbbítják.” Egy délelőttöt töltöttünk a helyszínen, hogy tapasztalatokat, információkat gyűjtsünk. A készülékek folyton berregtek, a kezelőknek szinte még lélegzetvételnyi idejük sem volt. amikor Simon Lászlóné végre szakítani tudott néhány másodpercet a pihenésre, a következőket mondta: — Ez mindennapos jelenség, sőt még nem is számít nagy forgalomnak a mai. Reggel 7-től 19 óráig dolgozom és amikor munkatársam Tóth Istvánná fél ötkor elmegy, egyedül kezelem a két készüléket. Itt bonyolítjuk le az összes beérkező és kimenő hívást. — Tehát önöknek kell megkeresni például a debreceni klinika valamelyik professzorát, vagy főorvosát is? — Természetesen, s ameddig nem kapcsolom, addig a helyi hívásokat sem tudom venni. — Mit jelez ilyenkor a telefonáló készüléke? Foglaltat? —Nem. Ebben az esetben szabályosan kicseng a készülék. Ezért gondolják azt sokan, hogy a helyiségben bizonyára nem tartózkodik senki. Az is megesik, hogy egyszerre annyian keresnek bennünket, hogy mire jelentkezem, eltelik jó néhány perc. Láthatja, hogy nincs megállás, s amíg az éjszakai váltás ide nem ér, itt kell maradnom. Éjjel ugyan kevesebb a hívás, de a kollégám a megmondhatója, hogy éjszaka sincs lazítás. Legyünk tehát egy kicsit megértőbbek egymással! Mi is ezt kérjük panaszosainktól. A megyei kórház telefonközpontjában dolgozók — erről mi is meggyőződtünk — lelkiismeretesen, szorgalmasan, s a tőlük telhető gyorsasággal végzik munkájukat — mindannyiunk érdekében. Nagy Katalin Lapunk Postafiók 23. elnevezésű oldala évek óta bizonyítja, hogy szerkesztőségünk helyt ad az olvasói leveleknek olyannyira készségesen, hogy olykor a valótlan megjegyzést, észrevételt is átengedi „szűrőjén”, mint például két hete is az egri Panoráma Szálloda- és Vendéglátó Vállalat válaszainál. Ez azonban korántsem jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami nem igaz, s cáfolni hagyjuk a helytálló újságírói közléseket. Most nevezetesen az „Egy régi egri Pest-Budán” című írásunkRitka szerencse ért a minap, s úgy gondoltam, hogy örömöm megosztom az olvasókkal. Már csak azért is, mert mai rohanó, elanyagiasodott világunkban akadnak még olyan emberek, akik becsülettel és tisztességgel viseltetnek mások iránt. Egerben a Bástya ABC melletti fülkében sürgős telefont szerettem volna lebonyolítani. Mivel a készülék néma volt, siettem, hogy egy másikat keressek. A nagy rohanásban azonban ottfekal kapcsolatban tesszük ezt, amelynek szereplője a levélíró állításával ellentétben igenis az Unicornis Szálloda főnöke, vagyis az üzlet szállodai részének felelős vezetője volt annak idején. S mert posztján volt már a megnyitás alkalmával, lényegében helytálló szerzőnk ama kitétele is, hogy a keze alatt történt az esemény. Ennélfogva pedig, ha olvasónk netalán másképpen is értelmezte a leírtakat — azok hitelét aligha vonhatja kétségbe. lejtettem a szatyromat, benne tizennyolcezer forinttal. Gondolhatják mit éltem át, sorra kérdeztem a járókelőket, de senki sem tudott a csomagról. Egyszer csak az ABC-ből kilépett egy férfi, kezében a szatyorral. Ezúton szeretném a lap hasábjain keresztül is még egyszer megköszönni az egri Lakatos Bélának emberségét, lelkiismeretességét. Kovács Elemér Eger Köszönet a megtalálónak... A park nem elárusítóhely Gyöngyösön tanácskozott A Magyar Történelmi Társulat helyi csoportja A nagy hírű Magyar Történelmi Társulat, Heves megyei tagozata és azon belül a gyöngyösi csoport 1987-ben alakult. Első felolvasó ülésükkel szeptember 15-én délután a gyöngyösi 7-es számú iskolában tisztelegtek a Szőlő és Bor Városa kitüntető címet elnyert helyieknek és egyben rendezvényükkel kapcsolódtak az idei mátrai szüret programjához. Az eseményt dr. Sipos Levente, a társulat országos titkára vezette. Az előadók — köztük dr. Sereg József, dr. Misóczki Lajos kandidátus, Kecskés Péter muzeológus, Molnár József, Szlanka Tibor, — a Mátra vidéki borkultúra történetéről, a nagyüzemi szőlőgazdaság fejlődéséről, eredményeiről, problémáiról tartottak előadást. A tá- nácskozáson a társulat helyi tagjain kívül történelemtanárok, a honismereti szakkörök tagjai, mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek képviselői is részt vettek. Egerben a Hadnagy utcai lakótelepen élek és felháborító, ami az ottlévő kis piacon és környékén történik. Az árusítást ugyanis nemcsak a kijelölt helyen végzik az emberek, hanem már a járdát és á parkot is elfoglalják egészen a Csákány utca végéig. A járda gondolom a gyalogos közlekedést szolgálja, s a parkot sem azért hozták létre, hogy ott szemeteljenek, piszkol- janak. Panaszomat körülbelül már egy hónapja jelentettem a városi tanács közterület-felügyelőségének, ahol azt ígérték, hogy az árusokat visszaszorítják a kijelölt helyre. Sajnos ez ideig az ügyben semmi sem változott . . . Kocsis Zoltán Eger Az ETERNIT Azbesztcement-ipari Vállalat pályázatot hirdet selypi gyáránál nyugállományba vonulás miatt megüresedő GYÁRIGAZGATÓI munkakör betöltésére. A munkakör betöltése 1989. január 1-jétől esedékes. A megbízás öt évre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A gyár főbb tevékenysége: azbesztcementnyomó és lefolyócsövek, burkolólemezek, speciális cementek gyártása. Pályázati feltételek: erkölcsi feddhetetlenség, egyetemi végzettség (műszaki vagy közgazdaságtudományi), vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza: állami és politikai iskolai végzettségét, részletes önéletrajzát, jelenlegi munkakörének, szakmai és vezetői tevékenységének ismertetését. A pályázatokat kérjük 1988. október 30-ig a vállalat személyzeti és oktatási osztályára elküldeni. Cím: ETERNIT Azbesztcement-ipari Vállalat 2536 Nyergesújfalu, Pf. 1. Telefon: (34) 12-196, 12-826.
