Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

Hg—I—a—~~—j-------g—b——i——I—~—■—i———__—.-------—------— —-~~r i m j I j m I I .' ."• p~7 I ~ I I 7 g 1 g g , | i ta i '"t 11 Ig gg ■ ■ n g N ÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 19., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen a szerkesztő K. M. A felmondás mindenben megfelel a jogszabályoknak. A próbaidőinek éppen az a rendel­tetése, hogy a szerződő felek meg ismerjék egymást, kiismer­jék az adott helyen, az adott munkakörben a dolgozó alkal­masságát. Azt nem tartjuk sértő­nek, hogy a felettesei kikérték a dolgozók véleményét és a részle­tes tájékozódás után döntöttek a munkaviszony megszüntetésé­ről. Az ön szociális helyzete ismét egy más kérdés. Két gyermek mellett helyét változtatni, a ne­hezedő munkaviszonyok mellett újat találni és olyant, amely ön­nek is megfelelne — nem könnyű feladat. Ráadásul az időbeosztás a gyerekek miatt is, problé­mákat jelent. Segélyért átmene­tileg forduljon a tanácshoz. A megértés hiányát utólag haszta­lan emlegetni, végig kell gondol­nia, mit és hogyan kell megszer­veznie maga körül, hogy boldo­guljon. F. F. Tanyáról kaptuk a zöld tintá­val írott csupa verses levelet. S hogy mennyi minden juthat egy országban, fajtáján, családján el­gondolkodó idősebb asszony eszébe, annak érintésére csak csepp ízelítőt: „Losonczi Pál, sö­tét már az ég alja, /Sötét felhők gyülekeznek már rajta,/ Vihar készül, a villámok cikáznak, /Nagy ára lesz ez még a nagy vi­lágnak!” Túl a rigmuson, benne a ritmusban a balladák születésé­nek távoli várakozása is hallható, írjon csak F. F.-né, ossza meg ve­lünk érzéseit, gondolatait, csak egy kicsit jobban fésülje meg az összeillőket azoktól, amik csak úgy eszébe jutnak. B. J. Azon kesereg, hogy ötven­százalékos munkaképesség-csök­kenést állapítottak meg, így igen­csak felemás helyzetbe került. Most, annyi munkás év után visz- szafelé az időben vádol egyese­ket, hogy „idejuttatták”. Az a legkevésbé sem jó alapállás, ha évei múltával erői fogytán el­ereszkedik, értéktelen embernek tartja magát. Nem az önbizalmat kell el­veszteni, hanem utánanézni, mit is lehet tenni. Be kell menni a vál­lalatához, keresse meg a veze­tőkkel együtt azt a könnyebb munkahelyet, ahol még haszno­san dolgozhat. Leveléből nem derült ki, hogy ötvennyolc éves fejjel mit tett a munka folytatása érdekében, de nem okos dolog a küzdelmet feladni. J. M. A szerződés két fél közös egyetértéséből jön létre. A sza­bályok szerint ezt a közös szán­dékot egyoldalúan az önök ese­tében nem lehet megváltoztatni. Hangerővel, fenyegetéssel az írott szavakat, számokat nem le­het arrébb tolni, sem átrajzolni. Le kell ülni, meg kell tárgyalni a kialakult helyzetet, s ha nem tud­nak a megoldásban megegyezni, vigyék a vitát hatóság elé. Akár űj ember az elnök, akár nem, a szerződés köti a feleket. Lapunk cikkeire Levelek az illetékesektől Japán művészek Hatvanban (Fotó: Szabó Sándor — MTI) A Népújság augusztus 5-i szá­mában jelent meg egy írás, Vihar után címmel. A történteket meg­vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az említett napon vihar volt s a füzesabonyi vasútállomás hangosító berendezése emiatt vált üzemképtelenné. A cikkben arra is történt utalás, hogy ezen az állomáson ritkán vagy egyál­talán nem tájékoztatják az utazó­kat az egyes vonatok érkezési, il­letve indulási rendjéről. Utasí­tottuk az állomásvezetést, hogy sürgősen változtassanak ezen a helyzeten. Tőlük tudtuk meg ké­sőbb, hogy felhívták az érdekelt dolgozók figyelmét a pontos utastájékoztatásra. Megjegyezni kívánjuk továbbá, hogy ezen a napon Hatvanban és a kál-ká- polnai állomáson is vihar okozta az áramkimaradást, ezért volt sötét a helyszín és környéke. Az utazók tájékoztatása kap­csán felvetett észrevételüket kö­szönettel vettük. Koltai Ferenc a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak osztályvezető-helyettese * Kérdés papírgyűjtésről, ezzel a címmel közölt a Népújság egy panaszt a lap augusztus 29-i szá­mában. Az ügyet a cikk megjele­nése után kivizsgáltuk, illetve a telep vezetőjétől magyarázó je­lentést kértünk. A vizsgálat eredménye a következő: az átvé­telt végző raktáros elmondta, hogy mindent az újságban leírtak szerint végzett. A papírhulla­dék-szabvány azt írja elő, hogy ha a hulladék kevert, azt mindig a legalacsonyabb minőségben kell átvenni. Ezt figyelembe véve a dolgozónk átvehette volna az egészet 1 forint/kilogramm ve­gyes papír áron. Hibát ott köve­tett el, hogy nem hívta fel a hölgy figyelmét arra, hogy ha szétválo­gatja a MÉH-árut, akkor minő­ségenként veszi át, és esetleg több pénzt kap érte. Megjegyezzük azonban, hogy a színes újság ára nem változott a kampány alatt sem, maradt 1,40 Ft/kiló. Végezetül, ha legközelebb va­lakinek minősítési problémája lesz telepeinken, akkor minden esetben forduljanak a vezetőhöz. Ha a panaszos úgy érzi, hogy anyagi kár érte a fiát, kéijük, hogy közvetlenül a marketing- osztályunkhoz forduljon a 06/ 46-18-458/48-as telefonon. Re­méljük, hogy ez a kis félreértés senkinek sem vette el kedvét, és továbbra is partnereink lesznek. Papp Lajos Észak-magyarországi MÉH kereskedelmi igazgató-helyettese Hazánk és Japán között évek óta nagyon jó a zenei kapcsolat. Ennek jegyében legutóbb Ma­gyarországon szerepelt a yoko- hamai harsonaegyüttes. A tizen­A Heves Megyei Tüzkév vál­lalati vezetése és Szőnyi Márton nevét viselő aranykoszorús szo­cialista brigádja közös kirándu­lásra hívta meg a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Egri Ve­terán Klubjának tagjait szeptem­ber 10-én. A Borsod megyei Hangony község temetőjében vi­rágot helyeztek el a partizáncso­port két hősi halottja Ősz Szabó hat tagú rézfúvós társulat Hako- jama Yosiki vezetésével több vá­rosban is fellépett. Mai amerikai és japán szerzők művei mellett reneszánsz zenét is megszólaltat ­János és Grigorij Alekszandro- vics Novotnij közös sírján. Ez­után a helyi általános iskola tag­jai a község határában lévő Sző­nyi Márton emlékműnél színvo­nalas, rövid műsorban emlékez­tek névadójukra, aki ebben az évben lenne hetvenéves. A Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták egri veteránjai nevében dr. De­meter Rudolf tartott beszédet, tak különleges hangzású yamaha és kaáhn hangszereiken. Felvéte­lünkön a hatvani kastélyban ren­dezett koncertjükön örökítettük meg a távol-keleti művészeket. amelyben kiemelte, hogy az egész magyar ifjúság példaképe lehet Szőnyi Márton. Ezután a Tüzkév igazgatója Marosvölgyi György arról szólt, hogy a válla­lat fiataljai, köztük szocialista brigádjaik sokat tesznek annak érdekében, hogy a hős partizán­vezér által elképzelt jövő a mi je­lenünkre adaptálva, minél job­ban kiteljesedjen. Tisztelgés a bükki partizánok emlékművénél Nem kollégánk tévedett Utánajártunk A készülékek szüntelenül berregnek Egy délelőtt a megyei kórház telefonközpontjában Lapunk augusztus 17-i számá­nak Megkérdeztük rovatában kollégánk arra a kérdésre kere­sett választ, hogy vajon a megyei kórház telefonközpontjában mi­ért nem veszik fel a készüléket. Az írásra reagált augusztus 29- én Káló Ernő egri olvasónk, aki cáfolni igyekezett a cikkben leír­takat. E témával kapcsolatban igencsak megoszlanak a vélemé­nyek, bizonyítja ezt tudósítónk Dobrovits Mária levele, amely­ből a következő gondolatokat adjuk közre: „Megpróbáltam — sajnos csak telefon segítségével — utánajárni a dolognak, már csak azért is, mert a telefonköz­pontban dolgozók közül az egyik fiatalasszony régi ismerősöm. Megtudtam, hogy három sze­mély helyett egyelőre csak ketten dolgoznak, egy műszakban. Egyikük nyolc órában, míg mási­kuk 12-ben végzi feladatát. Mindketten „zsebből” ebédel­nek, s a kezelőpultot is csak ak­kor hagyják el, ha nagyon „sür­gős” dolguk van. Nem csak a kintről jövő hívásokat kell fo­gadniuk, hanem a bentieket is to­vábbítják.” Egy délelőttöt töltöttünk a helyszínen, hogy tapasztalato­kat, információkat gyűjtsünk. A készülékek folyton berregtek, a kezelőknek szinte még lélegzet­vételnyi idejük sem volt. amikor Simon Lászlóné végre szakítani tudott néhány másodpercet a pi­henésre, a következőket mond­ta: — Ez mindennapos jelenség, sőt még nem is számít nagy for­galomnak a mai. Reggel 7-től 19 óráig dolgozom és amikor mun­katársam Tóth Istvánná fél ötkor elmegy, egyedül kezelem a két készüléket. Itt bonyolítjuk le az összes beérkező és kimenő hí­vást. — Tehát önöknek kell megke­resni például a debreceni klinika valamelyik professzorát, vagy fő­orvosát is? — Természetesen, s ameddig nem kapcsolom, addig a helyi hí­vásokat sem tudom venni. — Mit jelez ilyenkor a telefo­náló készüléke? Foglaltat? —Nem. Ebben az esetben sza­bályosan kicseng a készülék. Ezért gondolják azt sokan, hogy a helyiségben bizonyára nem tar­tózkodik senki. Az is megesik, hogy egyszerre annyian keresnek bennünket, hogy mire jelentke­zem, eltelik jó néhány perc. Lát­hatja, hogy nincs megállás, s amíg az éjszakai váltás ide nem ér, itt kell maradnom. Éjjel ugyan kevesebb a hívás, de a kol­légám a megmondhatója, hogy éjszaka sincs lazítás. Legyünk te­hát egy kicsit megértőbbek egy­mással! Mi is ezt kérjük panaszosaink­tól. A megyei kórház telefonköz­pontjában dolgozók — erről mi is meggyőződtünk — lelkiismere­tesen, szorgalmasan, s a tőlük telhető gyorsasággal végzik munkájukat — mindannyiunk érdekében. Nagy Katalin Lapunk Postafiók 23. elneve­zésű oldala évek óta bizonyítja, hogy szerkesztőségünk helyt ad az olvasói leveleknek olyannyira készségesen, hogy olykor a va­lótlan megjegyzést, észrevételt is átengedi „szűrőjén”, mint példá­ul két hete is az egri Panoráma Szálloda- és Vendéglátó Vállalat válaszainál. Ez azonban koránt­sem jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami nem igaz, s cáfolni hagyjuk a helytálló újságírói közléseket. Most nevezetesen az „Egy régi egri Pest-Budán” című írásunk­Ritka szerencse ért a minap, s úgy gondoltam, hogy örömöm megosztom az olvasókkal. Már csak azért is, mert mai rohanó, elanyagiasodott világunkban akadnak még olyan emberek, akik becsülettel és tisztességgel viseltetnek mások iránt. Egerben a Bástya ABC mel­letti fülkében sürgős telefont sze­rettem volna lebonyolítani. Mi­vel a készülék néma volt, siettem, hogy egy másikat keressek. A nagy rohanásban azonban ottfe­kal kapcsolatban tesszük ezt, amelynek szereplője a levélíró állításával ellentétben igenis az Unicornis Szálloda főnöke, vagyis az üzlet szállodai részének felelős vezetője volt annak ide­jén. S mert posztján volt már a megnyitás alkalmával, lényegé­ben helytálló szerzőnk ama kité­tele is, hogy a keze alatt történt az esemény. Ennélfogva pedig, ha olva­sónk netalán másképpen is értel­mezte a leírtakat — azok hitelét aligha vonhatja kétségbe. lejtettem a szatyromat, benne ti­zennyolcezer forinttal. Gondol­hatják mit éltem át, sorra kérdez­tem a járókelőket, de senki sem tudott a csomagról. Egyszer csak az ABC-ből kilépett egy férfi, kezében a szatyorral. Ezúton szeretném a lap hasáb­jain keresztül is még egyszer megköszönni az egri Lakatos Bélának emberségét, lelkiisme­retességét. Kovács Elemér Eger Köszönet a megtalálónak... A park nem elárusítóhely Gyöngyösön tanácskozott A Magyar Történelmi Társulat helyi csoportja A nagy hírű Magyar Történelmi Társulat, Heves megyei tagozata és azon belül a gyöngyösi csoport 1987-ben alakult. Első felolvasó ülésükkel szeptember 15-én dél­után a gyöngyösi 7-es számú iskolá­ban tisztelegtek a Szőlő és Bor Vá­rosa kitüntető címet elnyert helyi­eknek és egyben rendezvényükkel kapcsolódtak az idei mátrai szüret programjához. Az eseményt dr. Si­pos Levente, a társulat országos tit­kára vezette. Az előadók — köztük dr. Sereg József, dr. Misóczki Lajos kandidátus, Kecskés Péter muzeoló­gus, Molnár József, Szlanka Tibor, — a Mátra vidéki borkultúra törté­netéről, a nagyüzemi szőlőgazdaság fejlődéséről, eredményeiről, prob­lémáiról tartottak előadást. A tá- nácskozáson a társulat helyi tagjain kívül történelemtanárok, a honis­mereti szakkörök tagjai, mezőgaz­dasági nagyüzemek, termelőszövet­kezetek képviselői is részt vettek. Egerben a Hadnagy utcai la­kótelepen élek és felháborító, ami az ottlévő kis piacon és kör­nyékén történik. Az árusítást ugyanis nemcsak a kijelölt he­lyen végzik az emberek, hanem már a járdát és á parkot is elfog­lalják egészen a Csákány utca vé­géig. A járda gondolom a gyalo­gos közlekedést szolgálja, s a parkot sem azért hozták létre, hogy ott szemeteljenek, piszkol- janak. Panaszomat körülbelül már egy hónapja jelentettem a városi tanács közterület-felügyelőségé­nek, ahol azt ígérték, hogy az árusokat visszaszorítják a kijelölt helyre. Sajnos ez ideig az ügyben semmi sem változott . . . Kocsis Zoltán Eger Az ETERNIT Azbesztcement-ipari Vállalat pályázatot hirdet selypi gyáránál nyugállományba vonulás miatt megüresedő GYÁRIGAZGATÓI munkakör betöltésére. A munkakör betöltése 1989. január 1-jétől esedékes. A megbízás öt évre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A gyár főbb tevékenysége: azbesztcementnyomó és lefolyócsövek, burkolólemezek, speciális cementek gyártása. Pályázati feltételek: erkölcsi feddhetetlenség, egyetemi végzettség (műszaki vagy közgazdaságtudományi), vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza: állami és politikai iskolai végzettségét, részletes önéletrajzát, jelenlegi munkakörének, szakmai és vezetői tevékenységének ismertetését. A pályázatokat kérjük 1988. október 30-ig a vállalat személyzeti és oktatási osztályára elküldeni. Cím: ETERNIT Azbesztcement-ipari Vállalat 2536 Nyergesújfalu, Pf. 1. Telefon: (34) 12-196, 12-826.

Next

/
Oldalképek
Tartalom