Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-12 / 192. szám
4 KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS 988. augusztus „A textilesek mellé szegődtem” Torday Aliz választásai — ot kiállítás urugyen Tévedés volna Torday Alizt kritikusként emlegetni, bár nevét a textilművészetről szóló írások tették ismertté. Huszonöt éve jelent meg első cikke a modern magyar textilről, és talán arra a legbüszkébb, hogy barátként és szószólóként egyaránt elfogadta őt a textiles gárda. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a szakma kérésére és javaslatára került Szombathelyre, a Savaria Múzeum iparművészeti osztályvezetői posztjára 1987 márciusában. Akkor már a Képző- és Iparművészeti Szövetségben is érzékelték, hogy veszélyben a szombathelyi gyűjtemény és a biennálék sorsa, mert 1984- től szakértő, gazda nélkül maradt a textilművészet ügye Szombathelyen. Egyre terhesebb kötelességgé vált, ami régen büszkeség és öröm forrása volt: a modern textilművészet patronálása. Torday Aliz neve a textiles szakosztály tagjainak jutott eszébe. — Vállald el, biztattak. Sokat gondolkodtam, de tulajdonképpen jókor szóltak. A televízió műsorigazgatóságán dolgoztam, s a nyugdíj határán az foglalkoztatott: mindent abbahagyni, vagy új életet kezdeni. Akkor ért a textilesek javaslata. Jellemző, hogy én nem a szakírók, nem a kritikusok szakosztályának vagyok tagja a szövetségben, hanem a textilesnek, könnyű volt levonni a huszonöt évvel korábbi választás következményeit: én a textilesek mellé szegődtem. Ezért vállaltam a szombathelyi munkát öt évre, két biennáléperi- ódusra — mondja Torday Aliz a váltás körülményeiről. Amikor egy évvel ezelőtt beszélgettünk, több bizakodás, több öröm volt a szavaiban. Most, a hatféle textilkiállítás (ezekből ötöt ő rendez) nyitása előtti napokban sokkal feszültebb, gondterheltebb és csaló- dottabb. A kiállításokat semmi sem veszélyezteti, a nyitás ünnepi percei előtt nincs akadály sem Szombathelyen, sem Kőszegen. A modern magyar textilművészet jelentkezésének 20. évfordulója a nyár egyik rangos kulturális eseménye lesz. A háttér azonban sok tanulságot rejteget. — Azt mondta Kecskés Ágnes, akinek kiállítása Kőszegen lesz az 1986-os Rózsa Anna-dtj jutalmaként, hogy figyeljem meg, ez lesz életem legboldogabb szakasza. Igaz lehet, mert ez a legnehezebb. Nem bántam meg, hogy elvállaltam, nem az irigység, a közömbösség bánt, az van minden munkahelyen. Azt nem tudom megszokni, hogy azok, akiknek örülniülTkellene a nemzetközi vonzerőt képviselő ágazat jelenlétének, nem szeretik a textilt. A legnagyobb csalódást a textilesek okozták. Sokáig rendben levőnek látszott minden. A biennáléfelhívásra elküldték jelentkezési lapjaikat az egykori velemi ösztöndíjasok is, csak a pályamunkákkal maradtak adósok. Egy ideig azt hittem, hogy az avantgárd megtorpanásáról, átmeneti kifulladásáról van szó, hát istenem, előfordul más műfajokban is. De nem spontán alkotói válságok miatt nem érkeztek meg az ígért művek, hanem V+ (Velem plusz) néven csoport alakult. Be is mutatkozik hamarosan a Budapest kiállítóteremben belga művészekkel közösen. — A megosztottságot növelik a kiállítási lehetőségek, a főváros vonzereje mindig nagyobb . . . — Ez természetes, számoltam vele, de itt nem egyéni döntésekről van szó. Egyébként lesz egy másik ünnepi alkalom is a textil- művészek számára: júliusban a Műcsarnokban látható a húszéves fejlődést reprezentáló kiállítás, amelyet részben a szombat- helyi gyűjteményből válogat Herczeg Ibolya. Eleven textil lesz a címe, és helyet kapnak a minitextilek is. Ehhez képest a szombathelyi 10. biennálé az idén visszafogottabb, hagyományosabb lesz. Az anyagok ismeretébep állítom, nem kell kudarctól félni, csalódástól tartani Szombathelyen és Kőszegen. Ellenkezőleg: egyidejűleg ilyen átfogó képet még nem nyújtottak a kiállítások, mint most. Éppen az előző évek hiányainak pótlására a Szombathelyi Képtárban a fal- és tértextilek, meg a minitextilek, kaptak helyet, ugyanebben az időben a Savaria Múzeum az ipari textileket fogadja be, Kőszegen pedig három önálló kiállításon mutatkoznak be a két évvel ezelőtti nyertesek: Polgár Rózsa, Kecskés Ágnes és Polgár Csaba. Az idei, a 10. fal- és tértextil- biennáléra Tisztelet Szombathelynek jeligével kellett a munkákat elkészíteni. A beérkezett ötvenkilenc műből negyvenegyet ítélt nyilvánosság elé valónak a zsűri. A visszhang remélhetőleg visszaadja Torday Aliznak a lelki békét, az örömöt. Nem sok kell hozzá. Tervei máris vannak. Torday Aliz újabban könyveket ír. A szép otthon sorozatban tavaly aratott nagy sikert a Skandináv szellemben című album, megjelenés előtt áll a Falusi hangulatban című könyve, és elkészült a Zölden című is, a kertekről, a verandákról, a kerti bútorokról. — A textiltechnikák megismeréséhez nem volt kedve? — Dehogynem. Egyszer szerepeltem egy kiállítássorozaton is. Egy francia textilművész ötlete volt, körlevelet küldött 700 művésznek, ismerősnek. Azt kérte, küldjünk egy rossz farmer- nadrágot, abból ő papírt készít, visszaküldi, és mi dolgozzuk fel valahogyan. Küldtem a farmert, megjött a papír, jó alaposan ösz- szehajtogatva, így lett 18 lapfelületem. Arra leporellóként megcsináltam az életem eseményeit egy másik farmer és fotók segítségével, montázsszerűen. — Nem bántja, hogy nem lett művész? — Nem. Gyerekkori álmom megvalósult, amikor megtaláltam a textilt. Kedvet akartam csinálni hozzá, megmutatni, mi benne a szép, a jó, baráti köröm is a textilesekből alakult. Annak idején, amikor a televíziónál dolgoztam, letettem a munkát, kijöttem a vetítőből, a stúdióból, és mentem az én textiles barátaimhoz megnézni, mit csinálnak, címet adni annak, ami kész. Most, hogy ez lett a foglalkozásom, nagy bajba kerültem: nincs többé hobbim! B. R. íme, az egy ik mű! Arcok a nyári egyetemről Amit rólunk a film hírül ad A dublini Maureen Gilbert A világ négy égtája felől érkeztek vendégek az Egri Nyári Egyetem filmművészeti tagozatára. Nem véletlenül hangsúlyozzák mostanában annyiszor, hogy a mozgóképről értesülnek sokan életünkről, problémáinkról. Ez a művészeti ág valóságos nagykövetünk, amely képvisel bennünket a Föld szinte valamennyi országában. így arról érdeklődtünk a külföldi hallgatóktól, hogy ezen a sajátos szemüvegen mi szűrődik át számunkra. Nem filmszakember, csupán érdeklődő — hangsúlyozza beszélgetésünk elején Maureen Gilbert, aki Írországból, Dublinből érkezett. Szociális gondozó, rokkantakat ápol. Hobbija, mindennapi kikapcsolódása a mozi, de sajnálatára nagyon kevés magyar alkotást látott eddig. Azért néhányat felidéz: a Redl ezredes, a Szerencsés Dániel, az Angi Vera, a Visszaesők vagy a Napló szerelmeimnek maradandó élményt nyújtott számára. Ha visszatér, nem őrzi meg magának élményeit: a kurzuson hallottakról, látottakról beszámol a rádióban, s cikket ír a legnagyobb ír napilap számára. Ezért is bízta meg az ottani kulturális minisztérium a magyarországi látogatással. Hogy mi hatott rá a legjobban? Izgalmasnak találta a téma- választást, hazáját „népies országnak” tartja, ahol érdekli az embereket a falu fejlődése. Csak Jarmo Huida Poriból Dario Turrini, a bolognai főiskolás Guy Magen, a francia mozis (Fotó: Szántó György) hát szerinte náluk sok probléma — így a Talpalatnyi földé is — kizárólag XIX. századi köntösben jelenhetne meg. Hozzáfűzi még, hogy szorosabb lehetne a két ország között a kapcsolat: a legnagyobb ír regény, James Joyce Ulysses című művének főszereplője egy magyar származású zsidó ember, nevezetesen Bloom. Minden esztendőben, június 16- án fesztivált rendeznek tiszteletére, de még egy honfitársunk sem vett részt ezeken. Pedig kézenfekvő volna . . . Finnországban nagyon ismert az Egri Nyári Egyetem — mondja Jarmo Huida, aki Eger testvér- városából, Poriból érkezett. Az ottani lap filmkiritikusa. Náluk sem egyszerű egy magyar filmre beülni: a mozik főleg amerikai történeteket vetítenek. Elsősorban Szabó István munkásságát ismerte azelőtt. Túlságosan egy kézben van náluk a forgalmazás, s elsősorban az üzletre mennek, s a nálunk gyártott alkotásokból nem lehet nyereséget kihozni. Amikor megkérdezem tőle, hogy mit állít szembe az északamerikai kommersszel, akkor elneveti magát, hogy a jó USÁ-ban készült mozgóképeket. Hozzáteszi, hogy ez így némileg leegyszerűsített helyzetkép, mert más országokról is hírt kapnak néha, de a világ számos tájéka ilyen okokból kiesik a szemszögükből. Arról is érdeklődöm tőle, hogy jó szívvel melyik most látott mozit vinné haza, kicsit tanácstalan. Aztán a Tízezer napot említi, bár hozzáteszi: pénzt ebből sem tud- -na kihozni. Nem tartja közönségcsábítónak a magyar termést. Dario Turáni Bolognában jár filmművészeti főiskolára. Egyébként velencei születésű, s egy otthoni napilapban kritikákat is közzétesz. Őt is az érdeklődés hozta Egerbe: nem eléggé ismeri az itt készült alkotásokat, meg aztán a „keleti országokról” is szeretne többet tudni. Moziban nem, csupán fesztiválokon ismerhetett meg magyar filmet. Nagyon tetszett neki a bergámói szemlén bemutatott Kárhozat, Tarr Béla rendezése. Úgy találja a néhány napos ismerkedés után, hogy érdemes volt eljönnie: színvonalas kínálattal találkozhat. De hozzáteszi, hogy zavaija, hogy errefelé a filmesek túlságosan sokat törődnek a politikával, s keveset szentelnek a művészi összetevőknek. Amit meg nálunk lát? Leszögezi, hogy Magyarország szerinte nagyon fontos hely, különlegesnek érzi, amit nálunk tapasztalt. * Orsay városa tizenöt kilométerre található Párizstól. Itt vezet egy mozit Guy Magen, aki negyedmagával érkezett: intézménye teljes vezérkarával. Művészfilmeket vetítenek itt, nem üzleti szempontok alapján dolgoznak: alapítványi támogatásban részesülnek. így kutatásokkal is foglalkoznak, különösen a filmnyelv érdekli őket. Főleg egyetemisták járnak programjaikra, még a fővárosból is kiutaznak hozzájuk. Ezenkívül az oktatásba is bekapcsolódtak: a tízosztályos iskola első és utolsó három évében foglalkoznak a diákok e művészeti ággal. Szeretnének számukra minél több magyar művet bemutatni. Népszerű alkotónak számít feléjük Szabó István, Jancsó Miklós és Mészáros Márta, de sajnos a negyvenes-ötvenes évek termését kevésbé ismerik. Pedig szerintük ez értékes vonulat. Különösen Szőcs István Ének a búzamezőkről című művét becsülik, amely szerintük klasszikus darab. Másik meglepetésük Tarr Béla Kárhozata, amely szerintük a legnagyobb kincsekkel ér fel: egészen sajátos és önálló világot ábrázol. De nagy élményük Kosa Ferenc Tízezer napja is. Elmondják, hogy meggyőződésük: hátrányos megkülönböztetés sújtja a magyar filmeket nyugaton. Már a vásárlásnál sem szívesen választják őket, de ugyanez az ellenérzés mutatkozik meg a forgalmazásban. Éppen ezért szeretnének a saját eszközeikkel tenni ez ellen valamit, minél több magyar alkotást játszva ebben az orsay-i moziban. Szeretnék szembeszegezni a kommersz özönével a valódi művészi értékeket. Gábor László Befejezték Tiepolo egyik festményének restaurálását Munkahelyi dohogások A Szépművészeti Múzeumban a közelmúltban fejezték be a gyűjtemény egyik legszebb és legértékesebb barokk festményének, Giovanni Battista Tiepolo Szent Jakab legyőzi a mórokat cím űfestményének restaurálását. A velencei barokk festészet utolsó nagy képviselőjének e reprezentatív munkája az Eszter- házy-gyűjtemény részeként került annak idején a múzeumba. A II. világháborút követően elvégezték a kép legszükségesebb helyreállítását, az évtizedek során azonban a festékrétegben keletkezett repedések, illetve az eredetitől elütő korábbi retusok teljes körű kijavítására, a kép megerősítésére, s az esztétikailag zavaró sérülések eltüntetésére most kerülhetett sor. A munkához — egy New York-i alapítvány részeként — egy magyar százmazású amerikai állampolgár nyújtott jelentős anyagi támogatást. A szakemberek a képet most új vászonra vonták, s a műről készült metszetet is hasznosítva, pótolták a ki- sebb-nagyobb hiányokat. A közeljövőben — a nagyméretű kép rokokó keretének helyreállítása után — a közönség ismét a régi helyén, az állandó kiállítás olasz barokk termében láthatja majd a művet. Kicseréltük nézeteinket a főnökömmel . . . Azóta nem találom a sajátomat. * Jubileumi ünnepségen mindenki kapott jutalmat: az igazgató húszezer forintot, a takarítónő pedig egy új seprűt. * Az irodákban új fejekre lenne szükség, de sajnos az igazgatóság megint csak új bútorokat hozatott. * Módosított közmondás: „Szólj igazat, és betöröm a fejed!” * Ne tévesszen meg senkit, hogy a főnök hajadonfőit jár . . .Attól még lehet vaskalapos! * Jó lesz vele vigyázni! . . . Újabban adórendszer-ellenes kifejezésekkel traktál bennünket. * A kollégám nem tudja tartani a száját. Ha belerúgnak, felszisz- szen. * « Munkahelyi tájékoztatás: — Úgy tudjuk, hogy az igazgató elvtárs felesége szanatóriumban van . . . Állítólag Giziké, a titkárnő helyettesíti. A beosztottak sem egyformák ... Az egyiknek igazat adnak, a másiknak fizetésemelést. * Olvasom az újságban, hogy az idén is jól sikerült a fásítási hónap . . . Ezek szerint jövőre még több fajankó lesz körülöttünk? * Nehéz körülmények között dolgoznak: lent, a műhelyben akadozik az anyagellátás, a titkárságon meg elromlott a kávéfőző. * A klasszikus marxizmus szerint a proletár csak a láncait veszítheti el, a mostani szerkezet- átalakításnál viszont Kovács 23. János az állását is. * Látszik, hogy a kollégám rendszeresen jógázik. A főnök jelenlétében még a lélegzetét is visszatartja. * Nálunk most már három hétig szünetel a vállalaton belüli információcsere . . . Lancsák néni, a takarítónő kivette évi rendes szabadságát. Az új főnök rendkívül muzikális egyéniség . . . Már minden beosztottját megtanította kesztyűbe dudálni. Ma délelőtt nálunk az ajtókra, szekrényekre, asztalfiókokra új zárakat szereltek ... A biztonság kedvéért én a számra is tetettem egyet. ~ * A tudás előtt fejet hajt az ember ... A főnök előtt legtöbbször csak gerincet. * Amikor felvette a fizetést, a gyermekkora jutott az eszébe: újra kisbéresnek érezte magát. * Hiába bizonygatja, hogy ő is a gerincesek családjába tartozik, a kollégái már nem hisznek neki. * Figyelmeztető tábla nyugdíjas-találkozón a gyári kultúrház előtt: „Ernyőt, koldusbotot a színházterembe bevinni tilos!” * Az igazgató már a mundér becsületét sem tudta megmenteni. A szanálási bizottság a többi értékekkel együtt a mundért is zárolta. Nem csoda, hogy mozgásszegény életmódot folytatok ... A főnököm állandóan arra figyelmeztet, hogy ne sokat ugráljak. Kiss György Mihály
