Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1988. augusztus 2., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Becsület Milyenek vagyunk...? Nem könnyű válaszolni a kérdésre, hiszen ilyen és olyan tapasztalatunk is van bőven. Egyfelől már valóság az, ami valaha még igen csak mesébe illett nálunk, másrészt pedig utolértük, vagy talán el is hagytuk azokat, akiket legfel­jebb rémtörténetek kapcsán emlegettünk. A legutóbbi nagy háború sodrásában messzire vetődött rokonom külföldi élményeit idézgetve — hogy mást ne mondjak — azzal példálózott: van olyan ország, ahol a pa­raszt a tanyájáról hozott tejet a begyűjtő út szélén hagyja. Eszébe sincs megvárnia az át­vevőt, csupán napi dolga vé­geztével megy az üres edé­nyért és a rátett pénzért visz- sza. Magam is bámultam ennek vagy más ilyesminek a halla­tán, mert akkoriban bizony mi hasonló helyi történetek­kel még aligha örvendeztet­hettük volna meg egymást. Aztán jó néhány esztendő múltán idehaza kezdtem el csodálkozni az üzletek elé reggel lepakolt dézsmálatlan tejen, péksüteményen, ke­nyéren. Meg a valamiért hir­telen bezárt, de az olvasniva­lót azért el nem záró újságos pavilonok zavartalan forgal­mán. Azon, hogy nem estik fi­zettek a kiválasztott, elvett la­pokért, hanem olykor — ha éppenséggel lehetetlennek bizonyult a visszajáró apró­hoz jutni — még több pénzt is adtak értük. Láttam úgynevezett becsü- letkasszás büféket, s találkoz­tam nem egyszer olyan ese­tekkel, amelyekben vagy a pénztáros, vagy pedig a vásár­ló, az ügyfél figyelmeztetett kedves szóval a túlfizetésre. S tudok, sajnos tudok per­sze egy sor olyanról is, amely a legkevésbé sem válik ennek vagy annak a honfitársunk­nak a dicsőségére. Meglehe­tősen hosszan sorolhatnám a fogyasztói megkárosításokat, az „ügyeskedő” felvásárlók, viszonteladók szemrebbenés nélkül végzett sötét manipu­lációit, a szaporodó lopáso­kat, betöréseket, néha még az emberéletet sem kímélő rab­lásokat. Éppenséggel pedig beszélhetnék olyan társadal­mi munkásokról is, akik „odahaza” a kenyéradóiknál fizetett műszakjaikban gyak­ran már csak csellengenek, alig tesznek valamit. Elgondolkodtató, meg­döbbentő, hogy mindez — a jó és rossz is — ugyanabban a társadalomban történik, rá­adásul néha ugyanott és ugyanazokkal. Melyik hát az igazi énünk, kit tiszteljünk, dicsérjünk, és kire neheztel­jünk, haragudjunk? Lehet-e két arcunk, szívünk, eszünk...? Maszk mögött — aligha él­hetünk. Azon legyünk hát, hogy megszabaduljunk tőle, s olyannak mutassuk magun­kat mindig, mindenütt — akit mindenki elfogad. Gyóni Gyula Orvosok és a könyvtár Már hagyomány, hogy az orvosi könyv­tárosok és orvos tanácsadók évről-évre tájértekezletct tartanak, hogy eszmét cseréljenek az időszerű feladatokról és gondokról. Ezt ezúttal immáron tizen­ötödik alkalommal rendezték meg, s helyszínül az egri Ifjúsági Házat válasz­tották. A jelenlegi téma az volt, hogy ke­ressék az egészségügyi intézmények ve­zetői az orvosi könyvtárosok és az olva­sók közötti együttműködés lehetőségeit — a közös célért: az életért, az egészség­ért. Az eseményt az Országos Or­vostudományi Információs Inté­zet és Könyvtár, valamint a He­ves Megyei Tanács Kórház-Ren­delőintézet orvosi szakkönyvtá­ra közösen rendezte. A résztvevők vasárnap dél­után találkoztak Egerben, ahol előbb megismerkedtek a helyi bibliotékával. Este valamennyi­en orgonahangversenyen vettek részt a főszékesegyházban. Az elméleti tanácskozásra tegnap délelőtt és kora délután került sor. Az Ifjúsági Ház nagytermé­ben összegyűlteket Korsósné Kékesi Éva egri könyvtárvezető köszöntötte. Külön az elnökség tagjait: dr. Kökény Mihályt, a szociális és egészségügyi minisz­ter helyettesét, dr. Fedinecz Sán­dort, az Országos Orvostudomá­nyi Információs Intézet és Könyvtár igazgatóját, dr. Kozma Józsefet, megyénk megbízott fő­orvosát, dr. Haraszti Antal or­vostanácsadót és Mező Máriát, a városi pártbizottság politikai munkatársát. A megyeszékhelyünket be­mutató rövidfilm után dr. Tasi István, a Heves Megyei Kórház- Rendelőintézet megbízott fő­igazgató-főorvosa nyitotta meg az ülést. Beszédében elmondta, hogy a naprakész szaktudás megszerzésében fontos szerepet játszanak a könyvtárosok, akik sokakkal együtt a háttérben dol­goznak, de munkájukra égető szükség van. Annál is inkább, hi­szen az egészségügyi dolgozók­nak etikai kötelességük is képez­niük magukat. Ezután dr. Kökény Mihály emelkedett szólásra. Mindenek előtt a minisztériumi vezetés ne­vében köszöntötte a konferenci­át, majd rámutatott, hogy törté­nelmi sorsforduló-gyanús időket élünk. Idézte Széchenyit, aki sze­rint csak a mindennapi szorgos hangyamunka vezethet ered­ményre. A nehéz gazdasági kö­rülmények ezen a téren is mutat­Dr. Cseplák György elő­adását tartja koznak: az egészségügyi könyv­táraknak nem megfelelőek jelen­leg a körülményei. Ha ez így ha­lad tovább, könnyen az európai mérce alá kerülhetünk. A továbbiakban a miniszter- helyettes is kitért arra, hogy eb­ben a szorító helyzetben is nagy feladatok állnak a könyvtárosok előtt, különös tekintettel részvé­telükre az egészségmegőrző programban. Elsősorban az fon­tos, hogy a kitűnő tanulmányok, amelyek nagy számban készül­nek mostanság is, közkinccsé váljanak. Egy könyvtárban mindig az olvasó a főszereplő — mondta dr. Kökény Mihály. Manapság azonban úgy tűnik, az ezen a te­rületen dolgozók is kevesebbet olvasnak. Ez ellen küzdve szeret­nének egy havilapot létre- hozni, amelynek a tervezési munkálatai már elkezdődtek. Ebben a szak­cikkek mellett szerepelhetne személyes hangvételű publicisz­tika is. Ebben a tekintetben is célszerű más országoktól tanul­ni, annál is inkább, hogy közösen ki tudjunk alakítani horizontális hírcserét. Mindezekhez értékelni kell a mostani hálózatot, és az előfor­duló jó mozzanatokat továbbö­rökíteni. Végezetül Vörösmarty Mihályt idézte a miniszterhelyet­tes, említve, hogy nagy költőnk­nek erőt és optimizmust adott a könyvtár. Ugyanezt, és hitet kí­vánt most az egészségügyi értel­miségnek, megemlítve, hogy eh­A meghívottak egy csoportja (Fotó: Szántó György) hez sokat segíthet a könyvtáro­sok "megszállott csapata”. Ezután dr. Szerdahelyi Ferenc tudományos és oktatási főigaz­gató-főorvos helyettes Egerből kért szót. Mindenekelőtt rövid történelmi áttekintést nyújtott az egri kórház múltjáról. Elmond­ta, hogy 1728-ban a kor színvo­nalának megfelelő irgalmas ren­di egészségügyi intézmény nyílt ott. A későbbiek folyamán Markhot Ferenc és Eszterházy Károly jóvoltából itt egyetemi oktatás is folyt néhány évig. A ta­nácskozás témájához kapcsolód­va emlékeztetett arra, hogy amíg 1950-ben alig rendelkeztek né­hány kiadvánnyal, addig tíz év­vel később ezer ágyra 1100 szak­könyv és 99 féle folyóirat jutott. Jelenleg rekonstrukciós mun­kálatok folynak, amelyek a prog­resszív betegellátást segítik elő. Ehhez kapcsolódóan új osztá­lyok .is létrejöttek a közelmúlt­ban. A jelenlegi 2500 dolgozó­ból 306 orvos van. Ehhez pedig remek információk szükségeltet­nek, hogy az önképzést minden­ki megvalósíthassa. Ezt szorgal­mazzák is, az osztályos orvosok például rendszeresen beszámol­tatnak az új témákról. Az állo­mány döntő többsége így több szakvizsgával is rendelkezik. Az itteni szakkönyvtár folyamatos alkotóműhely. Például a most nyíló művese- állomáshoz már egy évvel ezelőtt megrendelték a legfontosabb irodalmakat. A bibliotékában dolgozók csendes munkatársaink — fejezte be elő­adását dr. Szerdahelyi Ferenc. Dr. Fedinecz Sándor abból az alkalomból kért szót, hogy meg­emlékezzen a tájértekezlet jubi­leumáról, s arról, hogy másod­szor képviselteti magát az ese­ményen a minisztérium. Majd a résztvevők kérdéseket tettek fel dr. Kökény Mihálynak. A program második felében dr. Cseplák György salgótarjáni bőrgyógyász főorvos beszélt az orvostanácsadó sajátos szerepé­ről a tájékoztató munkában. Majd egy egri főorvos, dr. Bíró István húzta alá az orvosok tu­dásvágyának fontosságát. Vége­zetül Korsósné Kékesi Éva hívta fel a figyelmet arra, hogy az össz­hang érdekében kölcsönös igé­nyességre vem szükség. A hozzá­szólások után az érdeklődők a várossal ismerkedtek. Ma pedig Szilvásvárad és Bélapátfalva mű­emlékeit tekintik meg. KONGRESSZUS EGERBEN Grósz Károly fogadta a Lauder cég képviselőit Grósz Károly miniszterelnök hétfőn a Parlamentben fogadta Estéé Laudert, a világszerte is­mert kozmetikai cég alapítóját és fiát, Ronald Lauder amerikai közéleti személyiséget, valamint a Lauder cég más vezető képvi­selőit. Eszmecserét folytattak azokról a lehetőségekről, ame­lyekkel a világcég képviselői hozzájárulhatnak a magyar­amerikai kapcsolatok fejleszté- séhez.A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. (MTI) Új parancsnok a szovjet déli hadseregcsoportnál Bemutatkozó látogatás az MSZBT-ben Matvej Burlakov altábornagy, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport új parancsnoka hétfőn bemutatkozó látogatást tett a Magyar-Szovjet Baráti Társaság székházában. Apró Antal, a tár­saság elnöke tájékoztatta őt és a kíséretében lévő személyisége­ket hazánk helyzetéről, különö­sen a barátsági mozgalomnak az országos pártértekezlet határo­zataihoz kapcsolódó tennivalói­ról. Az MSZBT tevékenységéről szólva kiemelte: a politikai tö­megmozgalomnak fontos fel­adata a magyar-szovjet vegyes­vállalatoknál végzendő barátsági munka. Matvej Burlakov alá­húzta a kölcsönös tájékoztatás jelentőségét, méltatta a magyar és a szovjet fegyveres erők közöt­ti kiegyensúlyozott kapcsolato­kat, valamint a DHCS köteléké­ben működő Internacionalista Nevelési Tanács eddigi eredmé­nyeit. (MTI) Két hétig — olcsóbban... Megkezdődött a nyári vásár Tegnap megyénkben is meg­kezdődött a hagyományos nyári vásár, amely — két héten át — augusztus 13-ig tart. Újdonság, hogy az idén először a kereske­delmi egységek teljesen önállóan dönthetnek arról, mit adnak ol­csóbban. Az egri Centrum Áruház igaz­gatója — Kovács Lászlóné — el­mondta, hogy tegnap 8 órakor (tehát egy órával előbb) kinyitot­ta a mozgássérültek és egyéb be­tegség miatt hátrányba került vá­sárlók számára, hogy kényelme­sebben válogathassanak az áru­cikkek közül. Ezt a kedvezményt most az eddigieknél is többen igénybe vették. Az áruház hét­milliós kedvezményes árualap­pal várja a vásárt, s ez a készlet 800 ezerrel nagyobb a tavalyinál. Az idei akció keretében csök­kentett áron kínálják a selyem és jersey méterárut, a nyári női, bakfis — főleg karton — ruhákat, a bébi- és kiskamasz pantallókat, a különböző pólókat, a férfiinge­ket, valamint a fürdőruhákat. Nagy a választék gyermekszan­dálokból és cipőkből, hiszen az áremelés miatt ebből viszonylag kevés fogyott, s ez a mostani ak­ció talán segítséget jelent a szü­lőknek, hisz a cipőket jövőre is használhatják majd a gyerekek. A gyermekcikkek ugrásszerű áremelkedése miatt különös fi­gyelem kíséri e termékek kínála­tát. A gyöngyösi Fiúk-Lányok Bolt vezetője — Kiss Pálné — szerint nagy a kereslet, a szülők most próbálják „behozni” a drá­gulás, egyes holmikból kettőt- hármat is elvisznek egyszerre. Itt egymilliós árualappal indultak: 40 százalékkal olcsóbbak a vá­szonból készült nyári bébiruhák, a kamasz- és bakfiskonfekció, 30 százalékkal a lánykaruhák, a kü­lönböző nadrágok és pólók. A hatvani Vörös Hadsereg ut­cai konfekcióbolt vezetője, Ko­vács Lászlóné azt mondta el, hogy ők egységesen 40 százalék­ban állapították meg a kedvez­mény mértékét. Itt két kéten át olcsóbban vehetünk (nyári) ru­hát, blézert és rövidnadrágot, ezenkívül többek között bakfisz- szoknyát, sőt — mintegy előze­tesként — még ballonkabátot is. Olyan portéka is akad, amelyre a nagyker. vállalat csak 30 száza­lék enegedményt adott, de mi vállaltuk a további tízet, hogy csábítóbb legyen az akció. Ez a jelek szerint be is jött: jó forga­lomnak nézünk elébe. Hiszen so­kan jönnek be hozzánk. A hevesi Skála Áruházban Ragó József tájékoztatott min­ket. Megtudtuk, hogy a nyári cikkek szinte teljes keresztmet­szetét kínálják. Ezek: a nyári méteráru, a fürdőruhák, a gyer­mek- és felnőttpólók, a cipők és szandálok, a kötöttáruk és a rö­vidujjú ingek — összesen másfél millió forint értékben. A kereslet különösen a cipőkből nagy, ami érthető is, hiszen a vevők most igyekeznek megragadni az alkal­mat a drága gyermeklábbelik be­szerzésére. Ä nyári vásár hírére nemcsak a hevesiek, de a kör­nyékbeliek is nagy tömegben ke­resik fel áruházunkat, a forgalom már az első napon is nagy volt. A megyeszékhelyen a Centrum Áruház kedvezményes árualap­ja hétmillió forint (Fotó: Szántó György) '

Next

/
Oldalképek
Tartalom