Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 186. szám (187. szám)
2. VILÁGMAG AZIN NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 6., szombat Hiroshima évfordulóján Élőjelkép „A fiúk örvendetesen megszülettek”. A távirat szövege, amelyet a potsdami konferencia alatt kézbesítettek Trüman elnöknek, a kívülálló szemében semmi vészjóslót nem idézett fel. Pedig az értesítés nem kevesebbet jelentett, mint hogy Los Alamos- ban sikerrel végződött az első atombomba felrobbantása; az a kísérlet, amelyet joggal tekintünk a nukleáris korszak egyfajta nyitányának. A félelmetes pusztító erő, amelynek kifejlesztését eredetileg a hitlerizmus legyőzésének szándéka sarkallta, sajnos csakhamar „kiszabadult palackjából,,. Az amerikai hadvezetés — figyelmen kívül hagyva a legnevesebb tudósok aggodalmát — úgy döntött, hogy az új fegyverfajtát beveti a háború legvégső szakaszában. így, és ekkor pecsételődött meg a két japán nagyváros, Hiroshima és Nagaszaki sorsa. Éppen 43 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án emelkedett a föld fölé a gyilkos gombafelhő, riasztó jelképévé válva az ember immár kollektív öngyilkosság szintjét elérő képességének. A Los Alamos-i „újszülöttektől,, , a hiroshimai „Kisfiútól,, és a nagaszaki „Kövér embertől,, ugyanis (így nevezték az emberek ellen, tömegméretekben először ledobott két atomszerkezetet) egyenes út vezetett a fegyverkezési hajsza új meg újabb sebességi fokozatáig, a félelem egyensúlyáig, a hadi arzenálok értelmetlen felduzzadásáig, s addig a félelemig is, amelyet napjainkban az atomhatalmak számának esetleges szaporodása jelent. Hiroshima tehát nem csupán történelem — persze az is -, hanem élő, mindennapjainkat átható jelkép. Neve nem hangozhat el úgy, hogy fel ne idézze az emberiséget fenyegető veszélyeket, a túlélés, a biztonság és leszerelés keresésének mind pa- rancsolóbb szükségességét. Ezt a jelképet erősíti évről évre az augusztusi évfordulón világszerte szervezett megemlékezéssorozat, a hiroshimai Békeparkban felcsendülő harangszó, az elhunytak, a perzselő pokolban másodpercek alatt semmivé enyészett áldozatok tíz- és tízezreinek emléke. Örök mementóként mered az ég felé az egykori Iparkamara csontvázszerű épülete a ma már ismét nyüzsgő forgalmú, lassan milliós lélekszámot elérő japán metropoliszban — a számítások szerint éppen felette lobbant fel a vakító tűzgömb. Nem messze tőle egy talán még megrendítőbb emlékmű: a gyermekeké, gránit talapzaton álló gyengéd leányalaké. A kőbe vésve néhány egyszerű, keresetlennek tűnő, ám épp ezért fokozhatatlan tömörségű verssor: „Fiúk kiáltanak, Lányok imádkoznak: Legyen béke a világon!,, Ennél bensőségesebb, iga- zabb szavakkal ma, Hiroshima tragédiájának 43. évfordulóján sem igen fogalmazhatnánk meg örök béke-vágyunkat... Szegő Gábor Királyi szakácsok klubja Bonn közelében találkoztak az idén a főnöki konyhák főnökei: a gymnichi kastélyban kedden kezdődött meg a ’’Királyi szakácsok klubja” elnevezésű szervezet tanácskozása. A nemzetközi klubot 1977- ben alakították meg az uralkodók, valamint kormányfők és államelnökök szakácsai. A tagok között között megtalálható a holland, a belga, a dán uralkodó főszakácsa, de képviselteti magát az Egyesült Államok, Franciaország, Svájc, sőt Magyarország is egy-egy konyhaművészszel. Az évente megtartott találkozókon a séfek tapasztalataikat osztják meg egymással, valószínűleg recepteket is cserélnek. A klub nem zártkörű, csak férfiaknak fenntartott intézmény: Írországból egy szakácsnő érdemelte ki a tagságot. A HÉTEN TÖRTÉNT Hétfő: Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett — Szovjet-amerikai konzultációk voltak Genfben a közel- és közép-keleti, továbbá a délnyugat-afrikai rendezés lehetőségeiről — A Szovjetunióban megkezdődött a decemberben Washingtonban megkötött rakétamegállapodásban érintett nukleáris eszközök megsemmisítése. Kedd:Újabb tárgyalási forduló kezdődött Genfben Angola, a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok és Kuba képviselőinek részvételével a délnyugat-afrikai helyzetről. Szerda: Kegyelmet kapott Mathias Rust a Szovjetunióban — Bécsben újabb konzultációt tartottak a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának megbízottai — A pakisztáni külügyminiszter Moszkvában tárgyalt. Csütörtök:Nemzetközi sajtóértekezlet volt Moszkvában az atomcsendegyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából — Carlucci Ankarába érkezett — A szakértői bizottság jelentést tett az ENSZ főtitkárának iraki és iráni tapasztalatairól — A szovjet külügyminiszter az afgán fővárosban tett mukalátogatást. Péntek: Genfben sajtóértekezlet volt a Délnyugat-Afrikéról tartott újabb tárgyalási forduló munkájáról — Felszólalt a magyar küldöttségvezetö a bécsi utótalálkozón. Frank Carlucci, az amerikai védelmi miniszter és kísérete augusztus 4-én látogatást tett a szovjet hadiflotta egyik legkorszerűbb egységén, a Szlava rakétacirkálón. Iráni rohamcsónakok tüzet nyitottak a norvég, 285 ezer tonnás Berge Lord tartályhajóra. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés. Ez volt az első ilyen jellegű támadás,mióta Irán bejelentette a BT tűzszüneti felhívásának elfogadását. »««Mites* A varsói felkelés 44. évfordulója: lengyel párt-, állami és katonai vezetők vettek részt a hitleri megszállás ellen kirobbant felkelés évfordulóján megtartott koszorúzási ünnepségen f . Cap Canaveral: Újabb kudarc érte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA programját, a Discovery űrrepülőgép hajtóművei nem működtek normálisan azon a próbán, amelyet augusztus 4-én hajtottak végre az űrrepülőtéren. Halálba segíteni — szabod vagy sem? Hat éve egy holland bíróság felfüggesztett enyhe büntetésre ítélt egy orvost, aki gyógyíthatatlan betegét — annak kívánságára — halálba segítette. Fordulópontot jelentett ez az eutanázia jogi megítélésében Hollandiában, ahol azóta mintegy ötven esetet tárgyalt bíróság, és az enyhe vagy jelképes ítéletek gyakorlatilag megtűrtté tették ezt az orvosi eljárást, noha a büntetőtörvénykönyv változatlanul 12 évi börtönnel sújtja. A jog és az orvosi etika másutt mindenütt vitathatónak vagy éppen megengedhetetlennek tartja. Az amszterdami egyetemi klinika négy ápolójának ügye most újra kiélezte ezt a vitát. Ok is felfüggesztett (kettőtől hat hónapig terjedő) börtönt kaptak, mint az elmúlt években mindenki ilyen esetben, mert 1983 és 1986 között három, menthetetlennek tartott kómás beteget segítettek át a másvilágra. Először fordult ugyanis elő, hogy nem orvosok, hanem magas fokon képzett ápolók jártak el így, s kerültek bíróság elé. Sokakban ez ismét kérdésessé tette, vajon helyes-e a kialakult gyakorlat. Az orvosok közreműködése gyógyíthatatlan és szenvedő betegek halálában általában tabutéma. Nagyon nehéz is állást foglalni a kérdésben minden összetevő gondos és felelősségteljes mérlegeléssel. Nem így a közismerten nyitott Hollandiában, ahol az emh'tett bírósági gyakorlat nyomán már azzal is foglalkoztak, hogy törvényes lehetőséget biztosítanak az eljárásra. 1985-ben törvénytervezet került a képviselők elé, rögzítendő, milyen körülmények és feltételek esetén dönthet úgy az orvos, hogy „tudatosan megrövidíti egy beteg személy életét,,. A tervezetet a képviselők végül elutasították, s noha azóta egy igazságügyi minisztériumi irányelv mégis teremtett bizonyosjogi keretet a „halálba segítéshez,, , elvileg és büntetőjogilag az tilos maradt. Ám a helyzet az, hogy míg a jogászok, törvényhozók és kormányzati illetékesek haboznak és vitáznak, a közvetlenül érintett orvosok a jelek szerint már eldöntötték a kérdést. „Évente nem kevesebb, mint 5-6 ezer eset fordul elő,, — állítja Peter Admiraal, a delfti kórház altatóorvosa, a „fájdalom elleni társaság,, (az eutanáziát elfogadtatni igyekvő társadalmi szervezet) elnöke. Egy 63 gyakorló klinikai orvoshoz intézett bizalmas körkérdés nagyjából hasonló eredménnyel zárult. A felmérés készítői szerint a 24 ezer holland orvos közül legalább kétezren elfogadják és alkalmazzák az eutanáziát. S a bíróságokon kialakult joggyakorlat tulajdonképpen csak fokozatos alkalmazkodás a már kialakult orvosi gyakorlathoz. Harminc éve még kemény ítélettel sújtottak felderített eseteket. A hetvenes években mind gyakoribbá vált, hogy azokat — a család tudtával és beleegyezésével — elfektették. Az utóbbi években pedig már pénzbüntetés vagy pár hónapos felfüggesztett börtön a leggyakoribb ítélet. S ami még figyelemre méltóbb: az orvosi kamara egyetlen esetben sem zárta ki egyik tagját sem ilyen eset miatt, nem csinált etikai ügyet belőle. A kialakult hollandiai gyakorlat szerint az orvos eutanázia esetén tájékoztatja az ügyészséget, az pedig tudomásul veszi a közlést, vagy — ha szükségesnek látja, mert visszaélés gyanúja foroghat fenn — eljárást indít a körülmények tisztázására. Elfogadott, hogy ha a beteg reménytelen állapotban van már, és tűrhetetlen fájdalmakban szenved, továbbá kifejezetten és egyértelműen arra kéri orvosát, rövidítse meg szenvedéseit, az megteheti ezt — egy másik kollégája ellenőrzése mellett. A leggyakoribb a rákos osztályokon és klinikákon ez a gyakorlat. Nem mindenki kérését teljesítik; igyekeznek alapos vizsgálatokkal tisztázni a beteg állapotát, meghallgatják továbbá a család, az ápolók, az önkéntes lelkisegélynyújtó szolgálat vagy a pap véleményét is, s a kezelőorvos mindezen információk birtokában hozza meg döntését. Az orvosok, akik gyakran részesei ilyen fájdalmas eseteknek, szidják a képviselők „gyávaságát és álszentségét,,. Szerintük félnek az egyházaktól, amelyek a vezető holland kormánypárt (CDA) legfőbb erkölcsi és politikai támaszai. Valóban; mind a protestáns, mind a katolikus egyház a leghatározottabban elutasítja az eutanázia gyakorlatát. Az említett törvénytervezetet a liberálisok és a munkáspárt nyújtották be közösen. A két párt választói együtt többséget alkotnak, de sohasem kormányoztak együtt; a CDA nélkül nincs kormány Hollandiában. Pedig a közvélemény-kutatások azt mutatják: a lakosság mintegy kétharmada elfogadná a „halálba segítést,, szabályozó törvényt. Kínai jeti A reneszánszát élő kínai jetikutatás a napokban újabb tárgyi bizonyítékokkal állt elő. Egy sanghaji lap beszámolója szerint kínai kutatók a közelmúltban szerzett nyolcezer szálnyi szőrmintát vizsgálva megállapították: a kezükbe került szőrök tulajdonosa nem lehet ma élő ember, medve vagy majom. Á szőrmintában fellelhető nyomelemek, és a szőrszálak szerkezete arra utal, hogy a titokzatos lény egy mindeddig ismeretlen főemlős lehet, a homo sapiens és a himalájai jeti közeli rokona — állítja Liu Minc-huang, a sanghaji Huadong egyetem kutatója. Kínában mintegy 3 ezer éve jegyezték fel az első beszámolókat a titokzatos hegyi vademberről. Az elmúlt évtizedekben hosz- szú ideig követték egy jetinek elkeresztelt titokzatos vadember nyomait a Himalája lejtőin. A kutatás a legutóbbi években Hu- pej tartományba tevődött át. 1985-ben a kutatók kiállítást is rendeztek a „bizonyítékokból,,. A kutatók többszáz állítólagos szemtanú beszámolóját gyűjtötték össze, nem sikerült azonban egyszer sem lencsevégre kapni a jetit. A mostani szőrlelet uj hitet ad a jeti-hívőknek.