Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 26., péntek USA Az elnökválasztás esélyei A japán miniszterelnök Pekingben Takesita Noboru japán miniszterelnök csütörtökön hatnapos hiva­talos látogatásra Pekingbe érkezett. A 64 éves kormányfőt és felesé­gét Vang Meng kínai kulturális miniszter fogadta a pekingi repülőté­ren. Százhuszonkilenc neves lista A világ leggazdagabb embereiről Ismét „titkos liberálisnak” mi­nősítette Reagan elnök a De­mokrata Párt elnökjelöltjét, Mi­chael Dukakist. Reagan szerdán Los Angelesben első ízben vett részt alelnöke, George Bush vá­lasztási nagygyűlésén, ígérete szerint azonban novemberig még számos alkalommal igyekszik személyes közreműködésével nö­velni Bush választási esélyeit. Az elnök szokásos támadásait ismé­telte meg: szerinte a Demokrata Párt hatalomra jutása ” az elmúlt nyolc évben elért összes ered­ményt tönkretenné, ” beleértve az amerikai katonai programokat is. Reagan nem fukarkodott a di­Újabb nagy engedményre kény­szerítette a heves népmozgalom a burmai vezetést: a ranguni rádió jelentése szerint csütörtökre vir­radóra szabadon engedtek tíz, július végén letartóztatott ellen­zéki személyiséget, köztük Aung Gyit, az ellenzék legismertebb vezetőjét. A 70 éves nyugalma­zott tábornok nagy szerepet ját­szott 1962-ben, U Ne Win hata­lomra jutásában. Az utóbbi években azonban nyílt levelek­ben bírálta a júliusban lemondott U Ne Win, majd utódja, Sein Lwin politikáját. Társaival együtt július végén, Sein Lwin hatalomra jutásakor börtönöz- ték be. A hétfő óta tartó általános sztrájk és a többmilliós tünteté­sek nyomán szerdán születtek meg az első jelentős engedmé­nyek: Maung Maung elnök el­rendelte a rendkívüli állapot fel­Ferdinand Marcos volt Fülöp- szigeteki elnök szerdán hivatalos hazatérési kérvényt nyújtott be egy ellene korrupció miatt eljá­rást indító Fülöp-szigeteki bíró­sághoz. Marcos a kérvényben azt követeli: tegyék lehetővé hazaté­rését, mivel mint vádlottnak tör­vény adta joga jelen lenni a no­vember elején kezdődő tárgyalá­sokon. E jogát a bíróság is meg­erősítette. Marcos kéri a bíróságot, hogy a manilai külügyminisztériumtól cséretekkel, amelyekkel Busht kiváló képességű vezetőnek igyekezett bemutatni, s egy mon­data volt a viharok középpontjá­ba került republikánus alelnök- jelölt, Dán Quayle népszerűsíté­sére is. Quayle egyébként megkezdte saját választási körútját — mi­után kétnapos fejtágítást kapott a Republikánus Párt választási szakértőitől arról, hogyan száll­jon szembe az ellene emelt kifo­gásokkal. Az alelnökj elölt isme­rős talajon mozgott az első na­pon : egyik beszédét az amerikai nemzeti gárda tagjai előtt tartot­ta meg, s ebben ismét kijelentet­oldását, és a katonaságot kivezé­nyelték Rangun központjából. Esti rádió- és tévébeszédében az államfő, aki egyben a Burmai Szocialista program Pártjának vezetője is, bejelentette: szep­tember 12-re rendkívüli párt- kongresszust hívnak össze, ame­lyen javasolni fogja, hogy ren­dezzenek népszavazást a több­pártrendszer bevezetéséről. Ha ezt jóváhagyják, egy hónapon belül sor kerül a referendumra, s ha ezen a nép az egypártrendszer felszámolása mellett dönt, álta­lános választásokat írnak ki. A Kyodo hírügynökség csü­törtökön már legalább egymilli­óra tette a ranguni utcákat el­özönlő tüntetők számát. A felvo­nulások továbbra is incidensek nélkül zajlanak, a katonaság tö­kéletesen kiürítette a belvárost, sőt, sok helyen egyenruhás, fegy­vertelen katonákat is látni a tün­három napon belül szerezze meg számára a hazatéréshez szüksé­ges okmányokat. Egyúttal fel­szólítja az Aquino-kormányt, hogy az Egyesült Államok kor­mányával egyeztesse hazatérésé­nek körülményeit. Manilának szüksége van egy Marcos elleni bírósági ítéletre, ha svájci és más nagybankoktól vissza akarja kapni a volt diktá­tor bankszámláin lévő, több mil­liárd dollárra becsült pénzt, amit az államkasszából sikkasztott el. te: nem akart kibújni az esetleges vietnami katonai szolgálat elől, amikor a külföldön általában bevetésre nem kerülő gárdába je­lentkezett. Bush egyébként közölte: haj­landó lesz nyilvános vitákat foly­tatni a választás előtt demokrata párti ellenfelével, de csak a neki megfelelő időpontban. Dukakis eredetileg azt szerette volna, ha a viták már szeptember közepén megkezdődnének, Bush válasz­tási hadjáratának vezetői azon­ban kijelentették, az alelnök szeptember 20-a előtt ,,nem lesz készen ”az ilyen — közönség előtt folytatott — televíziós vitára. tetők között. A csütörtöki tünte­téseken már egyre gyakrabban követelték a kormány feloszlatá­sát és ideiglenes kormány létre­hozását. Diplomáciai források felhív­ják a figyelmet a megmozdulá­sok egyik vezetőjére: Aung San Suu Kyire, Burma egyik legte­kintélyesebb nemzeti hőse, Aung San tábornok 40 éves le­ányára. A tábornok a világhábo­rút követően a brit gyarmati ura­lom elleni felszabadító harc egyik vezetője volt, s közvetlenül az ország függetlenné válása előtt, 1947-ben gyilkolták meg. Aung San Suu Kyi az utóbbi években Londonban élt, s az au­gusztus eleji zavargások idején tért vissza hazájába. Megfigye­lők mérsékelt beállítottságúnak tartják a „burmai Cory Aqui- no„-t, aki békére, fegyelemre és békés hatalomátvételre buzdítja híveit. Fidel Ramos Fülöp-szigeteki hadügyminiszter csütörtöki saj­tóértekezletén kijelentette, hogy Aquino elnökasszony már utasí­tást adott a Marcos hazatérése esetén szükséges biztonsági in­tézkedések kidolgozására. Ame­rikai hivatalos személyiségek megerősítették, hogy nem enge­délyezik Marcosnak hawai kény­szerlakhelyének elhagyását mindaddig, amíg ehhez Aquino asszony hozzá nem járul. Lengyelország Újabb sziléziai bányában szűnt meg a sztrájk Szerdáról csütörtökre virradóra újabb sziléziai bányában szűnt meg a sztrájk, és ezzel nyolcra csökkent a hétfői 12-ről a sztráj­koló bányák száma. A kaczycei „morcinek” bányát megszálló bányászok felhagytak a munka- beszüntetéssel és elvonultak. Nincs hír arról, hogy erőszak al­kalmazására került volna sor. A legális lengyel szakszerve­zeti mozgalom országos köz­pontja, az OPZZ fenntartja ko­rábbi bírálatát a kormány gazda­ságpolitikájával szemben” szoli­dáris a sztrájkolok gazdasági kö­veteléseivel, de nem ért egyet a politikai követelésekkel, nem tá­mogatja az illegális, törvénytelen sztrájkokat és maga sem kezde­ményez jelenleg sztrájkot, külö­nösen nem országos méretűt. Ezzel utasították el csütörtökön Varsóban egyes nyugati hírügy­nökségek ennek ellentmondó in­formációit. Az MTI varsói tudósítójának az OPZZ központjában elmond­ták, hogy szerdán Varsóban a varsói vajdaságban működő száz legnagyobb üzem szakszervezeti vezetői(WPZZ) egy tanácskozá­son elítélték a kormányt, amiért nem reagál világosan a kialakult helyzetre, nem hoz határozott döntéseket és úgy vélekedtek, hogy amennyiben a kormány to­vábbra sem szentel kellő figyel­met az őt ért bírálatnak, a lengyel szakszervezeti mozgalom köz­pontjának, az OPZZ-nek tilta­koznia kellene, akár figyelmez­tető sztrájk formájában is. Mint a szakszervezeti köz­pontban elmondták, ilyen dön­téshez a szakszervezeti mozga­lom országos tanácsának a hatá­rozatára lenne szükség. Az or­szágos tanács ülésére szeptem­ber 6-án kerül sor, de — közölték az OPZZ központjában — nem valószínű, hogy a figyelmeztető sztrájk meghirdetése az ülés té­mái között lesz. Brunei szultánja és Szaud-Ará­bia királya mondhatja magát a világ két leggazdagabb emberé­nek. Az előbbinek 25 milliárd dolláros, az utóbbinak pedig 18 milliárd dolláros vagyona gyűlt össze az olajból. Az amerikai Fortune című gazdasági szaklap legutóbbi szá­mában tette közzé a világ legte­hetősebb embereinek listáját. A 129 nevet tartalmazó listára csak azok kerültek, akik 1 milliárd dollárnál többet mondhatnak magukénak. Harmadik helyre egy viszony­lag ismeretlen amerikai család, a Mars família került, amelynek 12,5 milliárd dolláros jövedelme származik a tulajdonukban lévő élelmiszer- és édességhálózat­ból. A negyedik helyen szintén uralkodó áll: II. Erzsébet brit ki­rálynő 8,7 milliárd dolláros va­gyonával. A listán szereplők többsége — 51 ember — amerikai állampol­gár. A milliárdosok klubjának legidősebb tagja a 98 éves japán Tamesaburo Furukawa (1,5 mil­liárd dollár). A legfiatalabb pe­dig a 32 éves amerikai William Gates, aki számítógép vállalatá­ból tett szert 1,4 milliárd dollár­ra. A lap azt is megírja, hogy Bru­nei szultánja előkelő helyzetének megfelelő életmódot folytat: két feleségével egy 1788 szobás palo­tában lakik, s onnan irányítja a dél-kelet ázsiai miniország 222 ezer lakosának sorsát. PALMA DE MALLORCA: Agreenpeace nemzetközi környezet- védelmi mozgalom tagjai megpróbálják megakadályozni a Spruan- ce amerikai romboló kikötését, mivel feltételezésük szerint a hadi­hajón nukleáris rakéták vannak. Spanyolországban tilos nukleáris fegyvereket hordozó hadihajók kikötése, ám a hatóságok nem ku­tatnak utánuk, ha a kikötni kívánó hajó parancsnoka tagadja az atomfegyver ottlétét. (Népújság telefotó MTI) Burma Újabb engedmények Marcos Hazatérési kérelem-4 ^NYERSANyAGHASZNOSn^Á^^Tj Értesíti a lakosságot, hogy új átvevőhelyét Verpelét, Kapás út 9. sz. alatt 1988. augusztus 1-jén megnyitotta. Az átvevőhely lakóterületi begyűjtésen kívül haszonárú értékesítéssel is foglalkozik. Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 7.15-16 h-ig szombaton: zárva. A papírgyűjtési kampány ideje alatt (1988. augusztus 15. — november 30. között) kedden és csütörtökön 18 h-ig, szombaton 8-13 h-ig. T------------------------------------------------------------------------------------^ Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telephelyére — nyugdíjaztatás miatt — pályázatot hirdet TELEPVEZETŐI munkakör betöltésére. A munkakör a pályázatok elbírálását követően betölthető. A kinevezés meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A munkakör betöltésének feltételei: felsőfokú szakirányú végzettség, vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a jelentkező részletes önéletrajzát, eddigi tevékenységének felsorolását, jelenlegi munkahelyének, munkakörének és jövedelmének megnevezését. Bérezés: a vonatkozó rendelet alapján, megegyezés szerint. A pályázatokat a megjelenéstől számított 15 napon belül nyújtsák be a vállalat személyzeti osztályára. Cím: Salgótarjáni Ruhagyár Salgótarján Schönherz Z. út 32. 3100 A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A döntésről a pályázók értesítést kapnak. K _______________________________________________________A P eru Fényes ösvény Majd nyolc éve indította meg harcát a Sendern Lu minoso, a Fényes Ösvény elnevezésű perui terrorista szervezet. Támadása­iknak eddig kilencezren estek ál­dozatul, a gazdasági veszteségek értéke pedig Peru 1988. évi költ­ségvetésével egyenlő. A kormány tehetetlen a gerillaharcmodort alkalmazó szervezettel szemben, s mivel annak sem politikai el­képzelései, sem programja nincs, tárgyalni pedig nem hajlandó, a békekötés lehetősége kizárt. Marad az állandó készenlétben lévő hadsereg, mint igen költsé­ges megoldás, mintegy duplájára emelve a gazdasági veszteséget. A Sendero Luminoso színre lépése egybe esik Fernando Be- launde Terry polgári kormányá­nak 1980-ban történt megvá­lasztásával. Amikor országszerte várakozással tekintettek a polgá­ri kormányzat elé, váratlan ter­rorhullám söpört végig az orszá­gon. Akkor még mindenki a ká­bítószercsempész bandák, bank­rablók vagy egyéb bűnszerveze­tek közötti leszámolásra gon­dolt, nem hittek a gyilkosságok politikai indíttatásában. Később vált világossá, hogy a háttérben egy, magát Fényes Ösvénynek nevező szervezet áll. A szervezet élén álló Abimael Guzman korábban filozófiát adott elő a limai San Marcos egyetemen, és a Patria Rója elne­vezésű maoista szervezet egyik vezetője volt. A Patria Rója a pe­rui baloldal első szakadásával egyidőben, 1962-ben lépett ki a Perui Kommunista Pártból. Perui értékelések Guzman személyiségét zavarosnak, az el­fogadott normáktól eltérőnek tartják. Politikai elmélete ugyan­ezt támasztja alá. Guzman a „so­rozatos csalódások,, után dön­tött új szervezet megalapítása mellett, és — szerinte — politikai programját a perui baloldal klasz- szikusaitól kölcsönözte. Útirá­nyáról többet azóta sem árult el. A hetvenes években megalko­tott nézetei az idő múlásával semmit sem változtak, a szerve­zet egy húsz éve szerkesztett program szerint, a külső esemé­nyektől elszakadva harcol az új Peru megteremtéséért. Arról, hogy kinek szeretnék ezt az új társadalmat megteremteni, és akaija-e egyáltalán valaki az or­szágban ezt a homályos jövőt, nem beszélnek. Elmélete szerint a kapitaliz­mus válsága Peruban 1980-ban tetőzött — azt a körülményt nem vették figyelembe, hogy több éves katonai diktatúra után ép­pen egy polgári kormány került az ország élére. A marxizmus-le- ninizmus-maoizmus csődbe ju­tott, s most negyedik szakasza, a „gonzalizmus,, következik — mondja. Az új ideológiának sok ellensége van — hangoztatják -, s ezekkel kénytelenek leszámolni. A gonzalizmus ellenségeinek tábora igen széles: a „túlhala­dott,, ideológiai irányzatokon túl ide tartozik a jelenlegi kormány, a baloldali pártok, a szakszerve­zetek, a diákszervezetek, a városi elöljárók, mindenki, aki nem ve­lük van. A szervezet célpontjai továbbá a vidéken élő perui pa­rasztok és mindazok, akik „eltű­rik,, a fennálló rendszert. Leg­utóbb haragjuk már az egyházat is elérte: idén már több egyházi tisztségviselő és pap ellen követ­tek el merényletet. A csoport tagjai között sok a kalandor, a mindennapi életbe beilleszkedni nem tudó elem, de vannak diákok, sőt komoly vég­zettséggel rendelkező szakembe­rek is. Ők alkotják a Fényes Ös­vény vezetőségét. Tagjaik létszá­mát oly módon is növelik, hogy gyermekeket rabolnak el, és tá­borokban nevelik fel őket — a „gonzalizmus,, szellemében. Po­litikai programjuk a romboláson nem teljed túl — elutasítják és megvetik a tömegeket, nem kí­vánnak széles társadalmi támo­gatást sem — csak hatalmat. Te­vékenységük fő területe az or­szág egyik legelmaradottabb, legszegényebb körzete, Ayacu- cho tartomány, de akcióik szinte az egész országra kiterjednek. Fegyvereiket a helyi rendőrőrsök és katonai helyőrségek megtá­madásával szerzik. Egyes forrá­sok szerint már külföldi kapcso­latokra is szert tettek: elsősorban török terrorista szervezetekkel működnek együtt. A perui kormánynak komoly nehézségeket okoz a terrorizmus elleni harc: az eladósodott, gaz­dasági bajokkal küzdő ország­ban a polgári kormányzás nem tud igazán kiemelkedő sikereket elérni sem gazdasági, sem politi­kai téren. Alan Garcia polgári kormánya 1985-ben baloldali támogatással, választások útján került hatalomra. Egyik fontos ígérete a Sendero Luminoso te­vékenységének felszámolása volt: ez azonban a vártnál nehe­zebbnek bizonyul. Bár a kor­mány mindent megtesz a helyzet normalizálására, minden bi­zonynyal a Senderonak is ko­moly erőforrásai vannak. A megfélemlített vidéki lakosság a megtorlástól tartva a kormány oldalán nem tud bekapcsolódni a terroristák elleni harcba. Egye­dül a hadsereg képes válaszlépé­sekre, de kizárólag a katonaság nem jelenthet megoldást. Annál is kevésbé, mivel Peruban igen kényes egyensúly alakult ki a nyolcéves polgári kormányzás és a politikai hatalomból kiszorult hadsereg között. Kaszab Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom