Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 203. szám ÁRA: 1988. augusztus 25., csütörtök 1,80 FORINT Becsengetés előtt Már csak néhány nap van hátra, s kezdődik az új tanév. Lassan már nem jelent ez rossz hűt a gyerekek számára sem, hiszen megbarátkoznak a gondolattal, no meg jó lesz megosztani a nyári élményeket a társakkal. Következnek a munkás hétköznapok, amelyek egyáltalán nem szürkék: rejtegetik a maguk örömét és gondját. Nem kis feladat vár diákra és pedagógusra: társadalmunk problémái és erőfeszítései fokozottan éreztetik hatásukat az oktatási intézményekben. Nem lehet az iskola kerítésénél letenni azokat a feszültségeket, amelyek a családokban keletkeznek, értelmezni, válaszolni kell unos- untalan, akkor is, ha a kérdések nagyon nehezek. Mindig súlyos teherként nehezedett az iskolára, hogy míg nap mint nap ezekkel a feladatokkal küzd, végül is falai között ' nem oldhatja meg az ellent- ' mondásokat, csak a gazdaság és a társadalom adhatja meg az igazi feleleteket. Persze, segítséget jelenthet az oktatási törvény, amelyet már nemcsak „kóstolgatunk”, hanem értő módon . kell használnunk. Ez olyan önállóságot ad az intézményeknek, amellyel okosan lehet élni, megtalálva a helyi viszonyoknak, kívánalmaknak legmegfelelőbb formákat. Az elmúlt évek során sok pedagógiai tapasztalat felhalmozódott, nem kötelező vala- mennyit végigpróbálni: más 5 kárán vagy sikerén okulva va- \ lamennyi szakember megta- i láthatja a leghasznosabb eljá- I rást. Kár azon rágódni, hogy > ez vagy az a tankönyv vagy i tanmenet használhatatlan: a 1 rendelkezések elég szabad ! kezet adnak ahhoz, hogy min- ; denki legjobb tudása szerint oktasson, neveljen. Nem kis felelősséget jelent ez a lehetőség. Miközben fo- í kozódnak a társadalmi fe- szükségek, mindenkinek arra j kell törekedni az iskolában, hogy már a holnap körülményeire készítse fel tanítványait. Ehhez viszont aránylag nyugalmas körülményeket kell teremteni, a „béke kis szigetét”, amely azonban nincs elzárva a külvilágtól. Első megközelítésben talán feloldhatatlan ez az ellentmondás, hiszen ilyen bonyolult helyzetben pedagógus legyen a talpán, aki magával ragadja, emberi példájával, lendületével a teljes életre készíti fel a rá figyelőket. De végül is ez a nagy tét sokszorozhatja meg az erőt: a személyes példamutatás, az erkölcsi tartás ilyen körülmények között még többet ér. A tudás mellé egyre inkább ezt kell adnia a tanároknak, ha megfelelő útravalót kívánnak nyújtani. A jövőt formálják, melynek talán már sejlenek a körvonalai: egy demokrati- í kusabb, hatékonyabb társa- j dalmi-gazdasági közeg fel- J emelt fejű részeseit kell felké- j szíteniük. S ez csak akkor si- j kerül, ha legyőzik önmaguk- i ban is a görcsöket, s maguk is í tanulnak és politizálnak, hogy | teljes vértezetben taníthasa- j nak. j Gábor László Tájrendezés, környezetvédelem A termőföld újrateremtése Nemzetközi rekultivációs szimpózium Gyöngyösön Raisz Gusztáv miniszterhelyettes: — A rekultiváció a hazai és nemzetközi környezetvédelem szerves része... Dr. Fehér Alajos, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének igazgatója köszöntötte a mintegy száz résztvevő földügyi, tudományos, oktatási, intézeti szakembert. Ezt követően Raisz Gusztáv, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg a plenáris ülést. Emlékeztetett arra, hogy nemzeti vagyonunk mintegy egyötöde testesül meg a termőföldben. Ennek védelme, ésszerűtlen csökkenésének megakadályozása, termékenységének folyamatos megőrzése és javítása alapvető népgazdasági, környezetvédelmi és vállalati érdek is. Rámutatott, hogy a rekultiváció, mint a mezőgazdaság nélkülözhetetlen termelőeszközének, a földnek új- rateremtője, a hazai és nemzetközi környezetvédelem szerves része, manapság világviszonylatban, így a KGST országokban is előtérbe került. Hazánkban is lendületet vett a tájrendezési, rekultivációs munka, mind több bányavállalat és bányászati tevékenységet folytató mező— vagy erdőgazdasági üzem ismerte fel a termőföld gyarapításának szükségességét, helyreállításának nélkülözhetetlenségét. Napjainkban a földvédelmi és környezetvédelmi, valamint a bányatörvény előírják a termőtalajjal való ésszerű takarékoskodást, az iparilag megkárosított területek termelésfejlesztését is biztosító talajtermékenységi szint helyreállítását. Kiemelte, hogy a hazai és Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a hét elején Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kara Üzemmérnöki Intézetében a KGST országokból érkezett tudósok, oktatók zárt ülésen elemezték, értékelték az ipar által károsított termőföldek rekultivációjával kapcsolatos tapasztalatokat. Folytatásként szerdán délelőtt az intézetben megnyitották a IX. nemzetközi rekultivációs szimpóziumot. Az elnökségben helyet foglalt dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, valamint dr. Dohy János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese is. nemzetközi tapasztalatból egyaránt ismert: a rekultiváció folyamatával összefüggő, illetve azt szükségessé tevő bányászati tevékenységek tervezése, hatásainak felmérése magas színvonalú alapozó és alkalmazott kutatásokat igényel. Ezeket a hatékony újrahasznosítás érdekében egymással összefüggésben, egymásra épülve kell elvégezni. A KGST országok többségében, különösen a külszíni bányászat révén az utóbbi harminc esztendőben kialakultak a rekultivációval összefüggő tevékenységek jogi alapjai, törvényi előfeltételei és szervezeti formái. Magyarországon az 1960-as évek elején vette kezdetét a külszíni bányászati tevékenység fejlődése. Hangoztatta, hogy Heves megye különösen nagy előrehaladást ért el ezen a téren. Itt található ugyanis az ország első nagyobb külszíni szénfejtése, Ecséden. Ide települt a Gagarin Hőerőműtkiszal- gáló visontai lignit külfejtések egész sora. Ezen túlmenően szőkébb hazánkban jelentős kiterjedésű mészkő külfejtések találhatók Bélapátfalván és Felnémeten. Egyre nagyobb méreteket öltenek a homok, a kavics és sóderbányák, gondoljunk csak Hatvan, Heves és Kál térségére, így összességében Heves megye nagy kiterjedésű, koncentráltan elhelyezkedő külszíni bányászati tevékenysége szülőföldje, a rendszeres rekultivációs kutatások meghonosítója, és a legtöbb ezzel kapcsolatos problémát felvető tevékenységek színtere is. A külfejtések többsége intenzív szőlő, gyümölcs és kertészeti kultúrák, illetve belterjes szántóföldi növények termelésére alkalmas területeket érint. Ném közömbös tehát a bányászatból eredő mezőgazdasági kár nagysága, illetve a helyreállítás utáni talajminőség. A földtörvény következetes megvalósítására az utóbbi évtizedben államunk egy milliárd forinttal támogatta a rekultivációt. Ezzel 55 ezer hektáron nyűt lehetőség az iparilag károsított Területek újbóli mező- gazdasági termelésbe vonására. Befejezésül aláhúzta, hogy ez a mostani nemzetközi szimpózium jó lehetőséget nyújt arra, hogy a rekultivációs kutatásokban részt vevők, tervezők, a bányászat és a mezőgazdasági termelés gyakorlati megvalósítói feltárják és megvitassák az iparilag károsított területek tájtervezésének alapjait. Nem kevésbé a rekultiváció követendő módszereit, a légi és űreszközök fölhasználásának lehetőségeit. Ez a közös munka minden bizonnyal kihatással lesz nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is, hasznosítható tapasztalatokat nyújt a termőföld védelmében, a környezetvédelemben. A miniszterhelyettes megnyitó szavait követően a csehszlovák dr. Valeria Ruzsekova „Az ipari tevékenységek által megkárosított tájak rekultivációs módszereinek kidolgozása” című KGST tudományos téma pozsonyi központjának képviselője köszöntötte a szimpózium résztvevőit. Az együttműködés fontosságát méltatta dr. Schmerr- busch Gottfried, az emh'tett téma NDK-beli főkoordinátora. Dr. Tóth Sebestyén, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, a téma magyar szervezője a hazai rekultivációs kutatások elmúlt'öt éves eredményeit ismertette. A plenáris ülés után két szekcióban folytatódott a munka. A tanácskozás csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával zárul. A résztvevők pénteken Ecséden és Vi- sontán a meddőhányókon tanulmányozzák a rekultiváció eredményeit. Mentusz Károly A külföldi delegátusok egy csoportja (Fotó: Szántó György) Hazánkba látogat az afgán külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra ma hazánkba érkezik Abdul Vakil, az Afganisztáni Köztársaság külügyminisztere. Mecseki bányászok munkabeszüntetése Kovács László tájékoztatója a kormánnyal folytatott tárgyalásokról Szerda délután befejeződtek a tárgyalások a kormány és a bányászszakszervezet vezetői között azokban a kérdésekben, amelyek miatt Pécs bányaüzemének István-aknáján kedd éjszaka figyelmeztető munkabeszüntetést kezdtek. A munkaleállás okairól, az ez ügyben folytatott tárgyalásokról Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát. A figyelmeztető munkabeszüntetés közvetlen kiváltó oka a tegnap közzétett hirdetmény volt, arról, hogy múlt évi teljesítményeik alapján Pécsbánya dolgozói mekkora hűségjutalomban részesülnek. A kihirdetett hűségjutalmak nettó összege több ezer forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, s ezt a bányászok úgy értékelték, mint munkájuk lebecsülését, a bányászat leértékelődését, ami már hónapok, évek óta nyugtalanítja őket. Kovács László a hajnali órákban érkezett a helyszínre Kapo- lyi László bányászati kormány- biztossal. A tárgyalások azonnal megkezdődtek, s mint Kovács László elmondta, a bányászoktól megszokott higgadt magatartás, őszinteség jegyében zajlott le a beszélgetés. A bányászok ismertették problémáikat, s ezek képviseletére felkérték Kovács Lászlót és Kapolyi Lászlót. Mivel a bányászok panaszait a szakszervezet is jogosnak ítélte, a bányászszakszervezet főtitkára azt kérte, hogy válasszák meg képviselőiket, s azok jöjjenek fel velük Budapestre. A kormány vezetőivel a bányászok kérésére Kovács László és Kapolyi László tárgyalt. Kapolyi László ez ügyben Med- gyessy Péter és, Marjai József miniszterelnök-helyettesekkel, míg Kovács László Grósz Károly pártfőtitkár-miniszterelnökkel tárgyalt. A bányászszakszervezet főtitkára Grósz Károlynak átadta Pécs-Bányaüzem dolgozóinak levelét, amelyben egyebek között kérik a bányászat jövőjének egyértelmű tisztázását. Levelükben arra is felhívták a miniszterelnök figyelmét, hogy már az elmúlt években romlott a bányászat anyagi elismerése, amit az új adórendszer most tovább súlyosított. Kovács László a Grósz Károly- lyal folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a bányászok anyagi gondjai mellett a bányászat több éve halmozódó problémái is napirendre kerültek. A bányászat gondjai nem ismeretlenek a miniszterelnök előtt, már csak azért sem, mert a bányászszakszervezet vezetői is feltárták azokat, s a megoldásról folyamatosan tárgyaltak. A tárgyalások eredményeként megállapodás született arról, hogy a Pécs-Bányaüzem dolgozóinak hűségjutalmát ki kell egészíteni a tavaly kifizetett hűségjutalom nettó értékére, amihez a szükséges anyagi fedezetet bankhitel útján bocsátják rendelkezésükre. Mivel a mecseki bányáknál szanálási eljárás van folyamatban, ezt a hitelt is annak kapcsán rendezik majd. Megállapodás született arról is, hogy az adórendszer tapasztalatainak összegzésekor megvizsgálják a bányászok pótlékrendszerét s annak adóztatási mértékét, mert a pótlékok az új adórendszer hatására veszítettek ösztönző erejükből. Megvizsgálják a bányászoknak azt a javaslatát, hogy a különféle pótlékok az alapbértől függetlenül, ne azzal együtt halmozottan, hanem külön megállapított sávban adózzanak. A bányászszakszervezet főtitkára külön is kiemelte, hogy a dolgozóknak ez a megmozdulása valójában nem sztrájk volt, hanem figyelmeztető munkabeszüntetés. Annál is inkább, hiszen az éjszaka során senkit sem korlátoztak abban, hogy felvegye a műszakot, mindenki saját belátása szerint dönthetett. Ezt Pécs-Bányaüzem képviselői is hangsúlyozták, amikor szerda délután a bányászszakszervezet székházában találkoztak a sajtó képviselőivel. — Nem akarjuk, hogy megmozdulásunknak politikai színezete legyen — mondták — mi csak a gondjainkra akarjuk felhívni a figyelmet. A tárgyalások eredményéről a bányászok képviselői elégedetten nyilatkoztak, jóllehet, minden gondjuk nem nyert azonnali megoldást, de amikor feljöttek Budapestre, maguk is tisztában voltak azzal, hogy az évek óta halmozódó problémákat nem lehet az egyik pillanatról a másikra megoldani. Meggyőződtünk arról, hogy a bányászatra szükség van — mondták. Az újságírókkal tartott találkozón jelen volt Kapolyi László is, s jogosnak mondotta mindazokat a problémákat, amelyeket a bányászok feltártak. Elmondta, hogy a miniszterelnök-helyettesekkel, a tárca vezetőivel folytatott szűkkörű megbeszélésen kialakított álláspont alapján jutottak megegyezésre a bányászok képviselőivel. A bányászok által panaszolt problémák egy része azonban nemcsak ezt az iparágat érinti, hanem általánosan rendezendő kérdés, amelyre a kormányzati szervek a későbbiekben egyébként is visszatérnek majd. Törvénytervezetek társadalmi vitája Sajtótájékoztató a HNF Országos Tanácsánál A gyülekezési, illetve az egye- hogy az állampolgároknak kellő sülési jogot szabályozó törvény- idejük álljon rendelkezésre véletervezetek, valamint a választó- ményük megformálásához. A jogi törvény módosítására vo- ' gyülekezési, illetve az egyesülési natkozó törvénytervezet társa- . törvénytervezetről szeptembér- dalmi vitájának előkészítéséről, ‘ ben, a választójogi törvény mó- megszervezéséről sajtó tájékoz- . dósítására vonatkozó törvényja- tatót tartottak szerdán a Hazafi-. vaslátról pedig október végétől as Népfront Országos Tanácsé-. november utolsó hetéig szervez- nak székházéban. nek" vitafórumokat. A tapasztaA társadalmi vitának országos ■ Iátokat először megyei, illetve jellegűnek kell lennie, hogy az budapesti, majd országos szinten ország felnőtt lakosságából mi- összegzik. A szeptemberi társadé/ többen mondhassanak véle- dalmi vitáról a HNF Országos ményt a törvénytervezetekről — Elnöksége, az októberiről pedig hangsúlyozta Molnár Béla, a a HNF Országos Tanácsa tárgyal HNF Országos Tanácsának tit- majd. Gondoskodnak arról is, kára. Ezt figyelembe véve, a vita hogy a vitákról széles körben érmenetrendjét úgy alakították ki, tesüljenek az állampolgárok.
