Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 23., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Harminc ország kiállítói mutatkoznak be Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 23-án nyitja kapuit, és október 2-ánzára88. Budapesti Nemzetközi Vásár, ezúttal a fogyasztási cikkek őszi szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint több mint 30 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, a tavalyinál 10 ezer négyzetméterrel több, összesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A kiállítók száma meghaladja az ezret, kétharmaduk hazai vállalat és szövetkezet lesz. Az idei őszi BNV-n 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil-, bőr- és ruházati cikkeket; a bútorokat; a lakberendezési és felszerelési tárgyakat; a háztartási vegyiárukat, kozmetikumokat és papírárukat; az élelmiszereket és élvezeti cikkeket; a kultúrcikkeket; a sportárukat és kempingfelszereléseket; a járműveket; az ajándéktárgyakat, a népművészeti és iparművészeti produktumokat; a családi és hétvégi házakat; a barkácsfelszere- léseket; a játékokat; az oktatási • eszközöket, valamint egy külön árucsoportban a máshová be nem sorolható egyéb közszükségleti cikkeket. A BNV területén az őszi vásárral egyidőben rendezik meg a nyolcadik Nemzetközi Hoventa Vendéglátóipari és Kereskedelemtechnikai Kiállítást is, mintegy 3500 négyzetméteren. Az ide eddig jelentkezett 50 kiállítónak mindössze 10 százaléka külföldi. A közlekedést a korábbi években bevált módon oldják meg: sűrűbben közlekednek a metrószerelvények, és az Örs vezér térről a 100-as buszok, s továbbra is jár a villamos a vásárváros és a Népszínház utca között. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 26., 27., 28. és 29. Ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség számára a vásár a nem szakmai napokon 10 órától 19 óráig, a szakmai napokon 14 órától zárásig tart nyitva. A belépőjegyek ára ugyanannyi, mint az idei tavaszi BNV-n volt. A közönség 40 forintos, a szakmai látogatók 120 forintos, a gyermek- és diákcsoportok pedig 10 forintos belépővel juthatnak be a vásár területére. Évi 250-300 ezer személyautóra lenne szüksége az országnak Lesz-e magyar Ford? A válságos autóhelyzetből csak többféle üzleti megoldással lehet kilábalni Az elmúlt héten néhány újságban megjelent egy nagyon szűkszavú, ám az autóra váró közvéleményt erősen érdeklő információ, miszerint az illetékesek Ford-képviselőkkel tárgyaltak, egy esetleges kooperáció lehetőségeiről. Egy későbbi, részleteket szintén nem említő hír már Walter Hayes, a Ford európai alelnöke és magyar közlekedési szakemberek londoni üzleti megbeszéléseiről számolt be. Horváth Árpád, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője részt vett e tárgyalásokon, őt kérdeztük a részletekről és arról, hogyan került e téma a közlekedési tárca kezébe. — Évi 250-300 ezer személyautóra lenne szüksége az országnak. A kereskedelem ennek még a harmadát sem tudja biztosítani. Az autóhiány immár nemcsak kereskedelmi, iparpolitikai kérdés, hanem olyan tényező, amely egész közlekedési rendszerünket, koncepciónkat veszélyezteti. Ma a személyszállítás 50 százaléka hárul ugyanis a személy- gépkocsikra. Többek között ezért is vállaltunk szerepet az autóbeszerzésekre vonatkozó megbeszéléseken — mondta Horváth Árpád. Meg azért is — folytatta -, mert a Forma-1 sikeres megrendezése, idegenforgalmi jelentőségén túl, jó néhány üzleti kapcsolat kialakításának lehetőségét is magával hozta. Itt mindenképpen meg kell említeni Bernie Ecclestone-nak, a FOCA elnökének a szerepét, aki elégedettségét többek között azzal is kifejezte, hogy összehozott bennünket számos üzletefnberrel. Olyanokkal, akikkel esélyünk lehet valamilyen autóipari együttműködés létrehozatalára. A Ford- dal megkezdett tárgyalássorozat egyébként teljesen beleillik a tárca azon koncepciójába, hogy Magyarországnak nem licencet kell vásárolnia, hanem előnyösebb egy, vagy inkább több nagy autógyárhoz különböző alkatrész-beszállításokkal, sőt—mesz- szebb megyek — fődarabgyártással kapcsolódnia. A licencvásárlást azért nem hatjuk célszerűnek, mert az eladott modell rendszerint nem a legújabb, mire felszerszámoznánk egy gyártósort, addigra a termék gyakorlatilag elavult, eladhatatlan lenne. Ennek szellemében a Fordnak első lépésben széles alkatrészkínálatot vonultatunk fel — a tárgyaláson az Ipari Minisztérium illetékese is részt vett -, most várjuk vizsgálatuk eredményét, Walter Hayes válaszát, elfogadja-e az ajánlatunkat, és ha igen, milyen típusú és hány személygépkocsihoz juthatunk cserébe. — A továbblépés, amelyről már szintén beszélgettünk, az esetleges magyar szállítások minőségétől függ. Ha Fordéknak arról is olyan lesz a véleményük, mint a Hungaroringről, valamint a magyar haszongépjármű-gyártásról, amelynek szintén szerepe volt bizalmuk elnyerésében, akkor fajsúlyosabb együttműködésre számíthatunk. Az előzetes elképzelésekből annyit elárulhatok, hogy vámszabad-területen kialakítandó, számítógép-vezérelt, főegységet gyártó sorról lehet szó, esetleg vegyesvállalat formájában. — A Ford rendkívül nyitott kereskedelempolitikát folytat, tudomásunk van arról, hogy más szocialista országokkal, pl. a Szovjetunióval is tárgyal. A mostani megbeszélések számunkra helyzeti előnyt biztosítanak arra, hogy egy esetleges szovjet-Ford megállapodásban szerepet vállalhassunk. A teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy mi sem kizárólag a Ford-kapcsolatban gondolkodunk, folytatjuk a már megkezdett megbeszéléseinket a General Motors-szal, és Bernie Ecclestone jóvoltából egy olyan japán autógyárral is, amellyel eddig nem voltak kapcsolataink. Minderről a Ford-cég is tud, a velünk tervezett együttműködést ez nem befolyásolja, de véleményünk az, hogy a válságos autóhelyzetből csak többféle üzleti megoldással lehet kilábalni — fejezte be nyilatkozatát a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. R. J. Kié legyen a hatvani bányató? Nehézkesen halad a pihenotelep kialakítása Hosszú ideje foglalkoztatja Hatvan közvéleményét a Lenin Termelőszövetkezet felszámolt kavicsbányatava és környéke pihenőteleppé alakítása. Közel esik a városhoz, s mind horgászás, mind felfrissülés céljából kitűnőek itt a lehetőségek. Több lépés, hivatalos intézkedés történt már a kérdésben. Azt is hí- resztelik, hogy lényegében lezajlott a terület parcellázása, értékesítése. Éppen emiatt kerestük meg az illetékeseket: öntenének tiszta vizet a pohárba. Először Vágó Józseftsz-élnököt, a tanács vb-tagját idézzük: — Hatvan Város Tanácsával történt egyeztetés szellemében mi már 1986-ban úgymond ’’leírtuk” a jászberényi út mentén lévő kavicsbányánkat, illetve a környező földterületet, miután elvi megegyezés született, hogy a bányatavat is magába foglaló, bő 54 hektárnyi közös tulajdont potom három és fél millió forint ellenében átengedjük pihenőövezet céljára. Nos, ami a lényeget illeti: szövetkezetünk a felszabadított 54 hektárból évek óta már egy fillért sem húz, ott áll parlagon. Máig nem kaptuk meg volt tulajdonunk ellenértékét sem, noha érvényes szerződést kötöttünk a helyi tanácssal. Pedig a telkek kitűzése rég megtörtént, sőt legjobb tudomásunk szerint a 22 intézményi és 142 magánparcella iránt komoly érdeklődés mutatkozott. Mi több: jó néhány telek árát már befizették... — Van ehhez kiegészíteni valója dr. Lindenberger Attila tsz-jog- tanácsosnak...? — Az elnök szavait egyértelműen csak alátámasztani tudom, mint a közös gazdaság jogi kérdéseinek rendezője. Igen, az egyezkedés évek óta folyik a tanács illetékes szakigazgatási szerveivel, érvényes szerződés áll fenn közöttünk, s nagyon jó lenne már lezárni a kérdést azért is, merthogy a hercehurca, a múló évek csak növelik közös gazdaságunk veszteségét. A tanács nem fizet, noha mi a szükséges előírások szellemében meglehetősen sokat költöttünk, s költünk arra is például, hogy a terület mind biztonsági, egészségügyi célból, mind pihenőtereppé alakítás szempontjából maximálisan megfeleljen a követelményeknek...-Mindezek kapcsán milyen válasszal, felvilágosítással tud szolgálni Takács Péter, Hatvan Város Tanácsa építési osztályának vezetője..? Netán cáfolja az elhangzottakat.. ? — A Lenin Termelőszövetkezet valóban nem tehet az áldatlan állapotról. De ugyanezt mondhatom tanácsunkkal kapcsolatban, hiszen mi annak idején parcelláztattuk a kavicsbányató környékét, meghirdettük többek között épp a Népújságban is a telekvásárlási, beépítési lehetőségeket. Majd ismertettük az árakat, közműjárulékkal növelve, továbbá bizottság alakult a jogosultság elbírálására, s a teleksorsolásra. Intézkedésünk nyomán került is igénylő bőségesen! Ám, amikor kialakultak a végleges árak, továbbá az építkezésre vonatkozó jogszabályok ismeretessé váltak széles körben, s immáron lépni, azaz fizetni kellett volna, egyszerre megcsappant a kedv, minimálisra csökkent a komoly üzletfelek száma...- Információnk szerint a töm- bösítés, az ikerházépítésre kötelezés vette el az emberek kedvét az együttesen közel 200 telek vásárlásától. Nyolcas ’’bokrokban ”, egymáshoz ragasztva emelhetnek maximálisan 30-30 négyzet- méternyi alapterületű bungalókat a polgárok, bár az ilyesféle összezártság éppen nem előnyös a nyugalom, a pihenés, a kikapcsolódás szempontjából. A másik riasztó érv, miszerint csak szilárd, tehát manapság igen költségigényes anyagból lehet az ikerházacskákat megépíttetni. Ráadásul típustervek szerint, amelyek nyomasztóan uniformizálná tennék az övezetet a megnőtt bekerülési összeg mellett. Mi erről Takács Péter véleménye...? — Nekünk tartanunk kell magunkat a jogszabályokhoz, s az e tárgyban hozott határozatokhoz, építésügyi szabványokhoz. Kétségtelenül vissza is vetette a telkek iránti érdeklődést. Jó ideje voltaképpen emiatt nem léphetünk ötről a hatra, s húzódik egyre a telekértékesítés, húzódnak vele azok a kommunális feladatvégzések, amelyek elválaszthatatlanok egy ilyen pihenőterület létrehozásától... Pest viszont felfigyelt ránk, nagy az igény, s a lemondottak helyett most a fővárosiak körében igyekszünk mielőbb értékesíteni a bányató környékét...-Vagyis a vékonyabb pénzű hatvaniakat felváltják a fővárosi újmilliomosok. Mennyiben erkölcsös ez? Nem inkább a szabványokon, különböző követelményeken kellett volna módosítani, leszorítva, visszafogva az árakat? Az idő, az évek múlása persze hogy negatívan hat a gazdaságra, s csak tovább növeli a telkekre eső anyagi terheket..! — Én pillanatnyilag mást nem mondhatok. Kötnek a hatályos rendeletek, kötnek a szabványok... (De meddig még? S meddig ilyen rigorózusan, ahogy talán más társadalmi felépítésű államokban sem kötik meg a jobb, a teljesebb élet kibontakozását? Önkéntelenül, vagy inkább tehetetlen dühében e kérdőjeles mondatfoszlányok buknak ki az újságíróból. Vajh, miértünk vannak a szabványok és jogszabályok, vagy mi vagyunk érettük..? Ügy hiszem, érdemes ezen még elgondolkodni a bányató ügyében is, mielőtt végérvényesen kicsúszik közel kétszáz pihenőhely a hatvaniak kezéből.) (M. GY.) Eger-Harkov , Uj kaposolat Az Egri Dohánygyár igazgatójának kezdeményezésére a Magyar Gazdasági Kamara közvetítésével közvetlen kapcsolat- felvételre került sor ez év tavaszán az Egri Dohánygyár és a Harkovi Dohánygyár között a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeinek a feltárása céljából. Ennek alapján augusztus 14. és 19. között látogatást tett a Harkovi Dohánygyár négy fős delegációja az Egri Dohánygyárban. A delegáció megtekintette a termelő üzemeket, részletes tájékoztatást kapott az Egri Dohánygyárról, annak szervezetéről, önálló gazdálkodásáról, gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Az eltérő gazdaságirányítási, gazdálkodási és pénzügyi gyakorlat ellenére a magy ar és szovjet felek lehetőséget látnak a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésre, a kölcsönös szolgáltatások árucsere formájában való kiegyenlítésével. A tárgyalások során előzetes gazdasági együttműködési megállapodás aláírására került sor. Ennek értelmében a Harkovi Dohánygyár a magyar ’’Talizmán” márkát gyártaná, amely szovjet változatban 80 mm hosz- szú, box csomagolású és kemény 200-as gyűjtőkartonban kerülne forgalomba a Szovjetunióban. Az Egri Dohánygyár átadná a ’’Talizmán” 80 mm-es box cigaretta teljes leírását, a gyártási technológiát a minőségi követelmények megfogalmazásával. Az Egri Dohánygyár szállítaná a gyártáshoz szükséges Virginia- és kezelt Burley-dohányo- kat, a pác- és illatanyagokat, a kombinált filterrudakat, a nyomtatott csomagolóanyagot. A Harkovi Dohánygyár az Egri Dohánygyár szolgáltatásait és szállításait a filterrúd gyártásához szükséges acetátkábel, kreppelt papír, offszet- és mélynyomópapír, valamint export minőségű keleti dohányok szállításával ellentételezné. Az ellentételezés anyagait jelenleg az Egri Dohánygyár tőkés importból kénytelen beszerezni. Új élelmiszerüzem — tojásporgyár Bábolnán líj élelmiszerüzeni, tojásporgyár kezdte meg működését Bábolnán, a Mezőgazdasági Kombinátban. A baromfiprogram keretében százmillió forintos értékben létesített tojásporító üzemben óránként húszezer tojást tudnak feldolgozni, amelyet folyékony — úgynevezett tojáslé — illetve porított állapotban forgalmaznak hazai és külföldi piacokon. (Fotó: Matusz Károly — MTI)
