Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLÜETEK! XXXIX. évfolvam, 184. szám ÁRA: 1988. augusztus 3., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gárdonyi Egyik beszédvázlatában, amely halála miatt befejezet­len maradt, Gárdonyi Géza szőlővesszőhöz hasonlítja magát, melyet idegenből hoz­tak, de egri tőkévé vált. Hoz­záfűzi: mindenki bejárhatja ezt az utat, ha hazáját úgy sze­reti, mint akik itt születtek. Ebben a képben belefog­lalta a városhoz fűződő viszo­nyát: a Líceum növendéke volt, majd végérvényesen fel­nőtt fejjel, 1897-ben válasz­totta lakhelyül. S itt is élt hu­szonöt esztendőn át, 1922- ben bekövetkezett haláláig. Valósággal összenőtt a tele­püléssel, legendák szóltak alakjáról, különös lényéről. Regényével, az Egri csilla­gokkal ’’emlékművet” terem­tett a vár hős védőinek, s raj­tuk keresztül mindenkinek, aki e településhez kötődik, s vállalja a múlt örökségét. Úgy tartják, hogy minden gyer­mek számára ez az első na­gyobb lélegzetű olvasnivaló, amelyet sohasem felejt el. Le­het, hogy akadnak olyanok, akik számára az ifjúsági iro­dalom kisebb rangú, de való­jában beépül ez a mű a köztu­datba, sokkal mélyebben, mint bármi más. Hiba volna, ha csak e regé­nyére emlékeznénk. Novellá­kat, színműveket, tárcákat al­kotott: minden műfajban ott­hon volt. Lehet, hogy hangvé­tele egy időben nem volt diva­tos, de ha elővesszük írásait, t könnyen rájöhetünk arra: ízig-vérig modem alkotó, aki otthonos századunk problé­máiban, de érzékeli a kor­szakváltás nehézségeit is. Szívébe zárta a várost, de az egriek is viszonozták szere- tetét. Kevés írónk van, aki eny- nyire hozzánőtt volna egy te­lepüléshez. Sírja a várban ta­lálható, de a sírkövön lévő fel­irat azt hirdeti: Csak a teste. A lelke mindenkié, aki megis­merkedik alkotásaival, s ugyanúgy meg tud szeretni egy helyet, mint ő. Mert tisz­tán látta, hogy nemcsak épü­letek, utak, parkok együttese egy város, hanem annál jóval több. Magáról az erődítésről is azt írta, hogy ereje nem a kövekben, hanem a védők lel­kében van. Életével azt jelké­pezte, miként lehet választani otthont, s hogyan lehet szol­gálni azt. Ma ünnepeljük 125. szüle­tésnapját. A napvilágot a Fe­jér megyei Agárdpusztán lát­ta meg. A család 1877 őszén költözött a Kálhoz tartozó Nagypusztára, rá egy évre iratkozott a Líceumba az ifjú Ziegler Géza, akinek írói ne­ve, a Gárdonyi is Egerben je­lent meg először nyomtatás­ban. Hosszú vargabetűk után kanyarodott vissza sorsa ide, ^ hogy végleg itt maradjon. Személyisége, munkássága sokszorta több figyelmet ér­demelne az egriektől, de álta­lában a közvéleménytől is. E napon házánál helyezik el a megemlékezés koszorúit: mi is tisztelettel emlékezünk egy­kori kollégánkra és meste­rünkre. Gábor I,ászló Ötvenmillióról egymilliárdra — Segítség ezerhétszáz partner­nek — Kapcsolat húsz országgal — Heves megyében is jelen ^ vannak — Önálló külkereskedelmi jogcjal Útban a részvénytársaság felé Tavaly az egyik legsikeresebb tévéreklám alapján az ország nagy közönsége szinte egyik pil­lanatról a másikra megismer­hette a MÜSZI — a Mezőgaz­dasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Válla­lat munkáját. Széleskörű tevé­kenységük ma már nemcsak itt­hon, az 1700 partnergazdaság körében elismert, hanem hatá­rainkon túl is számon tartják őket. Ugyanis húsz országgal: az Egyesült Államoktól a Szov­jetunióig, Csehszlovákiától Franciaországig van kapcsola­tuk. Azok közé a vállalatok kö­zé tartoznak, ahol az elmúlt években az állandóan változó közgazdasági környezet, a szi­gorú elvonásokat közvetítő sza­bályozók ellenére is folyamato­san alkalmazkodtak, s eredmé­nyeket értek el. Hat esztendővel ezelőtt például ötvenmillió fo­rint volt az évi árbevételük, az idén viszont már az egymilliár- dot tervezik. És ennek elérésé­hez megvan minden esélyük. Szervezettség, fegyelem, hoz­záértés jellemzi munkájukat. Ezt erősítette meg a félév értékelése­kor dr. Tóth Tíóorvezérigazgató. Manapság 32 féle szolgáltatást nyújtanak mezőgazdasági, ipari üzemeknek. Számítástechnikai eszközöket szereznek be,külön­böző programokat készítenek konkrétan egy-egy üzem terme­lését segítve. Legfőbb célkitűzé­sük a számítástechnika korszerű lehetőségeinek elterjesztése a gazdaságokban. Ennek érdeké­ben évente hatezer szerződésnek igyekeznek eleget tenni. Munká­jukat az első félévben rendkívüli módon nehezítették a pénzszű­kítő intézkedések, a megválto­zott vámrendelkezések. Nem könnyű tervezniük, miután ki­számíthatatlanok a gyakori vál­tozások. A kormány csak rende­leteket bocsát ki a vállalatok se­gítségére, a hivatalok azonban még mindig nehezítik, gyakran érdektelenségből, nem kellő kö­rültekintéssel a MÜSZI tevé­kenységét is. Mindezek ellenére arra törekedtek az elmúlt hat hó­napban, hogy kielégítsék a part­nerek igényeit, és ennek megfe­lelően alakítsák üzletpolitikáju­kat. Bár szerencsésnek tartják, hogy elfogadta a bérklubtagság­ra való jelentkezésüket az Á llami Bér- és Munkaügyi Hivatal, de ugyanakkor ez nagyon kemény feltételeket is diktál a vállalat kol­Kínálat a MÜSZI számítógépeiből lektívájának. Mindenekelőtt ar­ra kényszerít, hogy jelentősen növeljék az idei árbevételt, a ta­valyihoz képest 12 százalékkal a tőkés exportot, fenntartva a fize­tőképességüket. Állami támoga­tást pedig nem vehetnek igény­be. Ennek érdekében eddig is mindent elkövettek az úgyneve­zett többlábonállás érdekében, így leányvállalatokat hoztak lét­re. Nevezetesen a programiro­dát, amely alig egy hónapja önál­ló külkereskedelmi joggal is ren­delkezik. A vállalat összes ex­port és importügyeit bonyolítja le. Újdonságuk a System iroda, amely a partnerek kereskedelmi szolgáltatásaival foglalkozik. Létrehoztak egy osztrák-magyar vegyes vállalatot Agroorg néven, ahol automatikai elemeket, szá­mítástechnikai eszközök ré­szegységeit készítik Budapesten. Július l-jével egyesültek a Fain- forggal, amely a MÜSZI része lett. Igen lényeges részük, mint leányvállalat, a Meteor GT, ahol százmillió forintos fejlesztést va­lósítanak meg. Harminc szakem­berük 1990-ig olyan komplex programokat alakítanak ki, ame­lyek felölelik a népgazdaságnak mindazon területeit, ahol a szá­mítástechnikát alkalmazhatják. Ez a tevékenység elsődlegesen a termelés oldaláról nyújt segítsé­get. Máris érdeklődik iránta a Vi­deoton, a SZÜV, valamint az Országos Műszaki FejlesztéskBi- zottság. Ezeket is szeretnék be­vonni partnerként a jövőben. A programrendszer kifejlesztésé­ben egyébként közreműködik a Debreceni és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kollektívá­ja, közöttük a gyöngyösi Üzem­mérnöki Intézet is. A MÜSZI ré­széhez tartozik a Margó Szerviz is, amely évente tízmillió forint értékű munkát végez a partne­reknek. Ezen túlmenőleg a válla­lat sokirányú tevékenységét a te­rületi irodái, ületve igazgatóságai is segítik. A jövő évben tervezik egy olyan központi adatbank lét­rehozását, ahol mindenféle in­formációt tárolnak, és rendelke­zésükre bocsátják az érdeklő­dőknek. A MÜSZI Heves megye üze­meivel is évek óta eredményes kapcsolatban áll. Ezek közül is kiemelkedő a pétervásári Gárdo­nyi, a kerecsendi Arranykalász, a nagyrédei Szőlőskert, a gyön­gyöspatai Mátra Egyesült, a ver­peléti Dózsa, a markazi Mátra- völgye Termelőszövetkezettel, valamint az Egervin Borgazda­sági Kombináttalvaió együttmű­ködésük. Ezeken túlmenően a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem gyöngyösi üzemmérnöki in- tézetének is segítséget nyújtanak. A tanárok programfejlesztő munkájukat zsűrizik. A MÜSZI termékeiből pedig állandó kiállí­tást nyitottak az intézet aulájá­ban. A vállalatnak egyébként van Heves megyei képviselője, és várható, hogy a következő évek­ben irodát is nyitnak Egerben. Várakozással tekintenek az új társasági törvény elé, amelynek vitájában részt is vettek. Ameny- nyiben a törvényt az Országgyű­lés megalkotja, az igazgatótaná­csuk dönt majd arról, hogy 1989 januárjától részvénytársaság lesz-e a MÜSZI. Az előjelek alapján minden bizonnyal. Mentusz Károly A vállalat termékbemutatója a gyöngyösi üzemmérnöki intézetben Grósz Károly interjút adott a Washington Postnak Grósz Károly főtitkár, miniszterelnök tegnap a Parlamentben fogadta a Washington Post című lap vezető munkatársait és interjút adott amerikai látogatásának tapasztalatairól Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Jim Hoagland-et és Michael Dobbs-t, a Washington Post cí­mű lap vezető munkatársait. Vá­laszolt az Amerikai Egyesült Ál­lamokban tett látogatásának ta­pasztalatai, társadalmi-gazdasá­gi fejlődésünk irányai, s a nem­zetközi kapcsolatok alakításáról vallott felfogásunk iránt érdek­lődő kérdéseikre. (MTI) Berecz János Moszkvában Pártközi együttműködésről az ideológiában Kedden Moszkvában Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja fogadta Berecz Jánost, az MSZMP PB tagját, a KB tit­kárát, aki a szovjet fővárosban tartózkodik. A megbeszélésen részt vett Jurij Szkljarov, az SZKP KB Agitációs és Propa­ganda Osztályának vezetője, va­lamint Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője. A találkozón, amely szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, az ideológiai munkában való párt­közi együttműködés bizonyos kérdéseit vitatták meg. Tájékoz­tatták egymást pártjaik határo­zatainak megvalósulásáról, a szovjet illetve a magyar párt or­szágos értekezletén elhatározot- tak végrehajtásáról. Az eszme­csere során nagy figyelmet szen­teltek a szocializmus elméleti és gyakorlati fejlődésével kapcsola­tos kérdéseknek, az elmélet és a gyakorlat dialektikus viszonyá­nak a pártok jelenlegi politikájá­ban, az ideológiai munka tartal­mának és sajátosságainak. Az ideológiai munka — mint Alek- szandr Jakovlev és Berecz János rámutatott — szerves alkotóele­me a szocialista társadalom meg­újulásának, az átalakításnak. A váltóforgalom fönntartása a cukorrépa és a konzervipar számára Termelési hitelek A termelőszövetkezetek je­lentős része a nyári hetekben, hónapokban pénzszűkében van, nehezen jut a napi kiadások, az elvégzett munkák fedezésére elegendő forintokhoz. A Mező­bank az év első felében összesen kétmilliárd forint értékű rövidle­járatú hiteltámogatást adott partnereinek; ennek az összeg­nek csak kisebb részét — mintegy 140 millió forint — tette ki a vál­tóforgalom. Ügyfeleik rendelke­zésére állnak jelenleg is, mivel si­került bankközi pénzforrások­hoz is jutniok, és a korábbi pénz- kihelyezésekből visszajövő anyagiak is rendelkezésükre áll­nak, lehetővé téve az ismételt ki­bocsátást. A Mezőbank az első félévben a legnagyobb hiteleket Csongrád megyében folyósította, az itteni gazdálkodók összesen mintegy 300 millió forintot kaptak. Á Szabolcs-Szatmár megyei gaz­dálkodóknak több mint 230 mil­lió forint állt rendelkezésükre, a vasiak 220 millió forintos hitel­kerettel gazdálkodtak, és Bács- Kiskunban közel 200 millió fo­rint került ki a termelőkhöz. Az elmúlt hetek, hónapok fej­leménye volt, hogy a bank pén­zeszközeit a fejlesztési hitelek köréből fokozatosan a rövidlejá­ratú termelői hitelek irányába te­relte, mivel itt mutatkoztak a leg­nagyobb feszültségek. Nemcsak a mezőgazdasági partnereket fi­nanszírozták, hanem jelentős mértékben a felvásárló vállalato­kat is, amelyek ebben az időszak­ban váltók kibocsátásával igye­keztek áthidalni készpénzfizetési nehézségeiket. A pénzintézet je­lentős tételekben fogadta váltói­kat, és mivel a korábban kihelye­zett összegeket fokozatosan visz- szafizetik a partnerek, a további­akban a cukorrépa és a konzerv­ipar számára is lehetővé teszik — legalábbis részben — a váltófor­galom fönntartását. A hét végére megyeszerte Befejezés előtt az aratás A száraz, kánikulai napokat mindenütt jól kihasználják az aratásban résztvevők. Nagy szorgalommal vágják a nap mint nap csökkenő területről a gabo­nát. Jó az idei termés, erről ér­keznek hírek a közös gazdasá­gokból. A betakarítás zöme már befejeződött Heves megyében, ám ennek a hétnek a vég?n vár­hatóan mindenütt véget ér a nagy nyári munka. Jelenleg sző­kébb hazánk északi részén, to­vábbá Kálban és Mezőszemerén dolgoznak még a kombájnok. Persze azokon a területeken sem néptelen a határ, ahol már befejezték az aratást, hiszen tart a szalmalehúzás, a tarlóhántás. Az elmúlt hetekben takarmány- kukoricát is vetettek több helyen 460 hektáron, amely kikelt. A szárazság viszont sújtja a másod­vetéseket. Ami pedig a főnö­vényként díszlő kukoricát illeti, a biztató terméskilátásokat az aszály kezdődő jelei kedvezőtle­nül befolyásolhatják. Ugyanez jellemző a napraforgóra is. Esőre lenne szükség mihamarabb, ki­adós csapadékmennyiségre, amely kedvezőbbé tenné a talaj- munkákat, felfrissítené a növé­nyeket, és hozzájárulna borvidé­keinken a szőlő gyorsabb fejlő­déséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom