Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 18., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. A ruhák közé selyempapíríveket Aktuális tanácsok utazáshoz Hashajtók nélkül Receptsarok ízletes ételek Kertészleves Hozzávalók: 30—40 dkg vegyes zöldség, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 1 tojássárga, 1 kanál tejföl, só vagy ételízesítő. Egy szál sárgarépát és petrezselyemgyökeret vékony karikákra, egy kis fej hagymát apró kockákra vágunk, és ezt a zsiradékon halványsárgára pirítjuk. Hozzáadjuk a zöldséget, megsózzuk és fedő alatt pároljuk. Közben hozzáadhatunk néhány szál apróra vágott zöldbabot, zöldpaprikát (télen kevés tubusos paprikapürét), és ha már puha a zöldség, egy paradicsomot (télen kevés paradicsomlevet). Pároláskor tehetünk hozzá egy kis fej karfiolt rózsáira szétszedve, egy maréknyi zöldborsót, esetleg 1—2 db gombát. Ha már minden zöldség megpuhult, felöntjük a szükséges mennyiségű meleg vízzel és azzal csendesen főzzük. Adunk hozzá egy kávéskanálnyi apróra vágott zöldpetrezselymet és végül befőzzük a levesbe való tésztát. Ez lehet metélt, galuska, máj- vagy burgonyagombóc, rizs. (Ha táplálóbb és finomabb levest akarunk, sűríthetjük tojássárgájával és tejföllel: a levesestálban elkavarunk egy tojássárgát egy kanál tejföllel, és lassan felengedjük a levessel. Ha hirtelen öntjük hozzá a forró levest, összecsomósodik a tojássárga, és nem sűríti, nem köti meg a levest.) Nyáron a vegyeszöldség-leves ízesítéséhez felhasználhatjuk a kovászos uborka, télen a savanyú káposzta levét. Eszterházy rostélyos Hozzávalók: 4 szelet rostélyos, 6 dkg zsír, 1 kis fej hagyma, 15 dkg vegyes zöldség, 3 dkg liszt, 1 1/2 dl tejföl, 1 babérlevél, mustár, só, cukor, zöldpetrezselyem. A rostélyos szeleteket gyöngén kiverjük, sózzuk, borsozzuk. A zsiradékon megpirítjuk az apróra vágott hagymát, majd a húsokat rárakjuk, hirtelen átsütjük és kevés vízzel fedő alatt pároljuk. Amikor a hús félig megpuhult, hozzáadjuk a vékony metéltekre vágott vegyes zöldséget, kevés pirospaprikát, babérlevelet. Ha a zöldség egészen megpuhult, hozzáadunk — ha van — l/2dlfehérbort,ésahústzsújára pároljuk. Amikor zsírjára sült, meghintjük liszttel, elkeverjük és a tejföllel felengedjük. Egy kanál mustárral, csipetnyi cukorral ízesítjük, és ha szükséges, még adunk hozzá vizet. A mártásnak sárga színűnek kell lennie. Tálaláskor megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel és csőtésztával vagy rizzsel körűjük. Ördögpirula A képviselőfánk tésztaanyagát készítjük el. A kidolgozott tésztát gyengén megsózzuk, 1—2 órát pihentetjük. 50 dkg zsírt vagy olajat megforrósítunk egy 2 literes lábasban. Kanállal diónyi nagyságú tésztadarabokat szaggatunk bele, de csak nagyon gyéren, mert a fánkok nagyra nőnek. Először befedve sütjük, megfordítás után fedő nélkül. A zsír ne legyen túl forró, mert akkor nem nőnek meg a fánkok. így közepes forróság mellett, 8—10 percig sütve, a fánkok felrepedeznek és háromszor nagyobbra duzzadnak. A fánkokat lyukas lapáttal kiszedjük, a zsírt jól lecsurgatjuk, vaníliás cukorral meghintve, melegen tálaljuk. Baracklekvárt adunk hozzá. Készíthetjük úgy is, hogy a fánkokat apróbbra szaggatjuk, s kisütés után vaníliás, kakaós cukorban forgatjuk meg (10 dkg cukor, 3 dkg kakaó). Ezt nevezik ördögpirulának. Egyszerű, kiadós, gyors fánk. A megmaradt zsírt főzésnél felhasználjuk. Az utazás fontos kelléke a bőrönd, és sokak által nem kedvelt velejárója a csomagolás. Ezzel kapcsolatban néhány fontos dolgot érdemes megjegyezni. Először is a kiszemelt koffernek legyen jó a zárja, a cipzárja és a fogója. Egy közepes bőrönd mellett elkél egy olyan táska is, amibe mindazok a holmik kerülnek, amelyeket az utolsó percig halasztunk berámolni, például piperecikkek, fogápolási eszközök, vagy amelyekre az úton Az Országgyűlés tavaly nyári ülésszakán megszigorították a vesztegetés büntetőjogi szabályát. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, mennyiben és milyen esetekben esik a szabály alá az orvosi magatartás? Hogyan értékelhető az úgynevezett „kiskasz- sza”, az orvosi kollektívák szétosztott hálapénze? Az természetes, hogy az orvosok magatartására nem lehet külön jogszabályt alkotni ezekre a kérdésekre vonatkozóan, de mindenképpen részletesen kell tisztázni, mikor nem esik büntetőjogi felelősség alá a hálapénz, és mikor igen. (A világ egyetlen kulturált jogrendszere sem adóztatja meg azt a jövedelemforrást, ami bűncselekmény.) Nézzük, mi a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma közös tanácselnöki értekezletének állásfoglalása az „orvosi hálapénz” megítéléséről. Egészségügyi intézmények folyosóinak falán olvashatjuk az egészségügyről szóló törvényből „ollózott” szöveget: „Az orvos és az egyéb egészségügyi dolgozó az állami egészségügyi szolgálat keretében nyújtott ellátásért és szolgáltatásért anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást ilyen feltételhez nem kötheti, és a büntető jogszabályokban megszükség lehet: ernyő, esőkabát, kardigán. Célszerű előre teljes listát készíteni, hogy tudjuk, mit kell rendbehozni, odakészíteni, esetleg megvásárolni, s ha bepakoltuk a bőröndbe, kipipáljuk a listán. A lista alapján csomagolunk hazautazáskor is, így nem felejtünk ott semmit. A nehéz vagy nem gyúródó holmikat tegyük alulra, a kényesebbeket ezek tetejére. Aki nem akar rögtön érkezéskor vasaláshatározott esetekben előnyt nem fogadhat el. ” Mivel az egészségügyet szabályozó törvény ezzel a BTK-nak a közélet tisztasága elleni bűncselekményekre vonatkozó, az 1987. évi III. törvénnyel módosított rendelkezéseire utal, szükségessé vált ezeknek a rendelkezéseknek az értelmezése. Az orvos felelős a beteg vizsgálata és gyógykezelése, egészségének védelme érdekében tett intézkedéseiért, illetőleg a szükséges intézkedések elmulasztásáért. Az orvos önállósága és intézkedési lehetősége a gyógyító-megelőző tevékenység során azonban nem jelenti azt, hogy már ezen az alapon is „önálló intézkedésre jogosult dolgozóknak” kellene tekinteni a Büntető Törvénykönyv szempontjából. Ezt ugyanis szigorúbban bírálja el a büntetőjog. Az említett rendelkezés csak abban az esetben hárít az orvosra szigorú felelősséget, amikor a szoros értelemben vett gyógyítómegelőző tevékenységen kívül szervező, irányító vagy ellenőrző feladatot lát el. Ebben az esetben vesztegetés valósul meg, ha az orvos e ténykedésével összefüggésben kér vagy fogad el előnyt. Például valaki csak úgy veszi fel egészségügyi intézménybe a beteget, ha hálapénzt kap. sál bíbelődni, tegyen a ruhák közé selyempapíríveket, nem gyúródnék a holmik. A bőrönd sarkait és az oldalán levő kis hézagokat töltsük ki a kisebb holmikkal: ide rakhatjuk például a selejtes nejlonharisnya szárába bújtatott cipőket, amelyekbe előzőleg bedugdostuk a harisnyákat, a zoknikat..,A szükséges holmikat érdemes úgy összeállítani, hogy a ruhadarabok egymással variálhatók legyenek, így a kevés holmi is elegendő lesz. További fokozott büntetőjogi felelősség terheli az orvost, amennyiben államigazgatási feladatot lát el, és eközben hivatalos személynek minősül. A törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, adatot igazolnak, nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek. Tehát az az orvosra vonatkoztatva: az orvos táppénzes állományba vesz, felülvizsgálja annak jogosultságát, igazolást, bizonyítványt ad. Ide tartoznak az orvosszakértői tevékenységi körök is. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása a következőképpen zárul: Ha az orvos az állami egészségügyi szolgálat keretében kifejtett gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban kér előnyt, ezzel — állami szerv dolgozójaként — a BTK 251. §-a szerint vesztegetést követ el; ha viszont kizárólag és szorosan a gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban — annak külön elismeréseként — a felajánlott előnyt (hálapénzt) elfogadja, ezzel nem követ el bűncselekményt. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy hazánkban a székrekedés az egyik leggyakrabban előforduló civilizációs megbetegedés. Noha a székrekedésbe nem szokás belehalni, éppen gyakorisága és az indokolatlan hashajtófogyasztás növekedése miatt beszélni kell róla. A civilizációs betegségek — az elhízás, a székrekedés, a cukorbaj, az érelmeszesedés, szívinfarktus, a magas vérzsírszinttel járó kórképek — kialakulásában veszélyeztető tényezőként szerepel egészségtelen életmódunk, elsősorban helytelen táplálkozásunk. Talán a legsúlyosabb problémák táplálékaink rostszegénységének következtében lépnek fel. Az utóbbi évtized kutatásai döbbentettek rá arra, hogy mai étrendünkben kevés a növényi rost. Nagyrészt a szervezetben nem hasznosuló, összetett szénhidrátokból álló,\ zöldség-, gyümölcs-, főzelékfélékből és teljes őrlésű gabonából adódó növényi rostok mindössze napi 10—20 g-ot képviselnek, holott az ideálisnak a 30—60 g közötti meny- nyiség tekinthető. A következmény? Bizonyítottan a népbetegségszámba menő székrekedés, a vastagbél gyulladásos betegségei, továbbá a vastagbélrák rohamos szaporodása. Idült székrekedése annak az embernek van, aki heteken, hónapokon, sőt éveken át háromnégy naponként, akkor is rend- szertelenül és hashajtó segítségével képes székletet üríteni. Székrekedést előidéző okok: — a vastagbél hiányos telítődése, amely a rostokban (salakanyag) szegény táplálkozás és a kevés folyadékfogyasztás következménye; — ugyanakkor magas zsír-, és cukorfogyasztás szintén hátrányos a vastagbélre; — pszichés okok, tartós idegfeszültség, kimerültség, idegen környezet hatása, a székelési inger elfojtása; — lázas megbetegedések, bizonyos gyógyszerek (pl. kalcium- tartalmúak) szedése és bélműködési zavarok; — a testmozgás hiánya is csökkenti a bélmozgásokat és ezáltal előidézhet székrekedést; — a székletürítés fájdalmassága, félelem a fájdalomtól pl. aranyér, a végbél berepedése esetén; — a rendszertelen életmód, hibás szokások, amikor nem szoktattuk rá a gyermeket, hogy minden reggel, rendszeresen legyen széklete. A székrekedés gyógykezelése semmiképpen nem egyenlő a hashajtószedéssel. Nem kívánatos még az idült székrekedésben sem a könnyen hozzáférhető hashajtókkal való öngyógyítás. A hashajtók mégis a leggyakrabban és nagyon sokszor az indokolatlanul alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, s állandó használatuk káros, mert a normális bélműködés finoman szabályozott reflex-mechanizmusát szükségtelenül megzavarják. Orvosi javaslat nélkül beöntést, hashajtókat ne alkalmazzunk. A terhes nő, a gyermek, de különösen a csecsemő rendkívül érzékeny a hashajtókra, amelyek súlyos hasmenést, folyadékvesztést okozhatnak. Recept: — az egészséges életmód és táplálkozás. Az idült székrekedésben szenvedőknek javasoljuk, hogy forduljanak orvoshoz és tanácsa alapján, a helyes életmód és étrend betartásával a székrekedés megszüntethető, sőt megelőzhető. Néhány jó tanács a székletürítés elősegítésére: — csecsemőknek, gyermekeknek jó hatású a kamillatea éhgyomorra, ugyanakkor az étrendjükbe több gyümölcs kerüljön, adjunk sok zöldfőzeléket és növeljük a folyadékbevitelt; —felnőtteknek ugyancsak reggel éhgyomorra egy pohár vizet, rostos gyümölcslevet, vagy tejet, máskor aszaltszilva-kompótot, fügét, körtét, sült almát javasolunk. A folyadék vagy a gyümölcs a gyomorba jutva ugyanis reflexhullámot indít el, amely átterjed a bélrendszerre és a végbélhez jutva székelési ingert vált ki. Időskori bélrenyheségen alapuló székrekedés esetén szintén sok ballasztanyagot (rostot) tartalmazó étrend javasolt. Az idős ember étrendjében kis mennyiségben szerepeljen a hagyma, a fokhagyma, amelyek a bélmozgásokat fokozva elősegítik a székrekedés megelőzését. Időskori, nem kielégítő székletürítés esetén — orvosi javaslatra — ajánlatos heti 1—2 alkalommal 1—2 deciliter gyógy keserűvizet fogyasztani. Noha minden betegségre érvényes elv, hogy jobb a megelőzés, mint a gyógyítás, a székrekedésre ez az elv fokozottan érvényes. A megelőzésnek már a kisgyermekkorban kell megkezdődnie, a rendszerességre, a napi életritmusra való szoktatással, az egészséges életmódra neveléssel. A testmozgás, a fizikailag aktív életmód szintén igen fontos szerepet játszik a székrekedés megelőzésében és leküzdésében. Segítőink a növényi rostok Az egészséges, korszerű („reform”) táplálkozásnak fontos elemei a növényi rostok. A rostos táplálékok szerepet játszanak az emésztés megindításában, sok folyadék felvételére képesek, amitől megduzzadnak, s ezáltal növelik a béltartalmat, erősítik a bélmozgást, s így megkönnyítik a béltartalom továbbjutását és ez előnyös a székletürítés szempontjából. Melyek a rostodban gazdag tápanyagaink?Növényi rostokat bőven tartalmaznak a teljes kiőrlésű gabonalisztből (rozsliszt, grahamliszt, búzakorpa, búzacsíra) készült sütőipari termékek, pl. graham kenyér, bakonyi barna kenyér, búzatöretes kenyér, tiroli-, petneházi-, kerek rozskenyér. Az étkezési búzakorpából vagy búzacsírából napi három evőkanállal elegendő a bélműködés elősegítésére: levesbe, főzelékbe, mártásba, tejtermékekbe keverve kitűnően fogyasztható. A búzakorpa tablettás változata is forgalomba került. A kukoricaliszt,- -dara, zabpehely szintén a gabonaalapú élelmiszerek választékát növeli. A gabonaféléken kívül lisztet készítenek még a hüvelyesekből, pl. sárgaborsólisztet, szójalisztet, amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a korszerű táplálkozásban. A müzli magas rostanyagtartalma miatt különösen ajánlott a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás következtében székrekedésben szenvedőknek. A növényi rostok másik legfontosabb forrása a gyümölcsök, a zöldség-, és főzelékfélék, amelyek mindennapi fogyasztásával elősegíthetjük a székletürítést. A székrekedés megszüntetése és megelőzése érdekében a helyes megoldás, tehát az egészséges életmód és táplálkozás, az egészségmegőrző magatartás megtartása, s ezáltal a szervezet mentesülhet a hashajtók káros mellékhatásaitól. Kérje az orvos és a gyógyszerész tanácsát! dr. Sipos Jenő Dr. K. É. A kendő nyáron A kendő az a kiegészítő ruhadarab, ami sokféle módon viselhető, Szeles, hűvös időben nemcsak fejünkön, nyakunkban hordjuk; nyáron, a nagy melegben, strandon, üdüléskor ügyesen variálva, önálló ruhadarabként kel életre. A, B, és G rajzainkon a fejkendő különféle megkötési módjait ábrázoltuk; a C rajzon két háromszögletű kendő — vállon csomóra kötve — kánikula-felsőrészként látható. A D, E, és F ábrákon négyszögletes kendőkből készült felsőrészek láthatók, különböző formában kialakítva. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Jogi tanácsadó Az orvosi hálapénzről
