Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1986. július 8., péntek Lehet-e farkasból bárányt varázsolni? Sáfrán István riportkönyve Végh Antallal Végh Antal Akkor is, ha egyedül maradok Rsporfiír Sátrán István TOVÁBBRA IS INGYENES AZ ORVOSI ELLÁTÁS, DE ... Laborvizsgálat, diagnózis - amiért fizetni kell Az elmúlt esztendő végén, s az év elején többször szóba került, hogy egyes egészségügyi szolgáltatások a továbbiak­ban nem ingyenesek. Sokan félreértelmezték a hallottakat. Így eshetett meg, hogy a Szakszervezetek Heves Megyei Ta­nácsához is több jelzés érkezett e témában, ezért levelet in­tézett a megyei tanács egészségügyi osztályához, mely a kö­vetkezőket tartalmazta: „Vegyes érzelmeket, helyenként in­dulatokat váltott ki, hogy egyes egészségügyi szolgáltatáso­kért fizetni kell. A félreértések elkerülése végett szükséges­nek tartjuk a közvélemény szélesebb tájékoztatását." „— Mennyit fizettél rá erre a vállalkozásra? — Körülbelül háromszáz- ezer forintot. Ennyit vitt el tőlem a Ha az isten nyulat adott című könyvem bőví­tett kiadása. Magánkiadása. — Akkor neked nem adott bokrot hozzá. — Nekem nem! Akkor határoztam el, ennek a könyvemnek a kiadása után, hogy ha olyan anyagi csőd­be jutok, hogy a családomat csak úgy tudom eltartani, ha vagont pakolok —, ami mondom nonszensz, mert nem így nézek ki anyagilag —, nos, az életben soha töb­bet én Magyarországon eb­ben a felállásban könyvet nem adok ki! Várta is a Kiadói Főigazgatóság a kö­vetkező bombát, hogy mit akarok kiadni, mikor me­gyek. Megüzentem nekik, hogy azok, akik velem fog­lalkoztak a minisztériumban, nyugodtan kereshetnek má­sik állást. El lehet őket bo­csátani, mert nem foglal­koztatom tovább ezt a szer­vet.” Igaz lehet ez? Végh An­tal ráfizetett volna egy könyvére? Hiszen a közvé­lemény azt tartja, hogy minden egyes könyvével milliókat keres. Még akkor is, ha egyesek állítása sze­rint megfizeti riportalanyait, hogy olyanokat is elmond­janak neki, amit mások elől a legmélyebben titkol­nak. De kicsoda Végh Antal? Megszállott vagy irodalmi közéletünk magányos far­kasa, aki mindenre és min­denkire acsarkodva egyedül járja a maga világát? tró vagy botrányhős? Üzletem­ber vagy közéleti személyi­ség? Kókler vagy futball- szakértő? Minden titkok tu­dója vagy sarlatán? Ezekre és még sok más kérdésre keres választ Sát­rán István a közelmúltban megjelent riportkönyvében a Végh Antallal folytatott maratoni beszélgetések so­rán. Megpróbál választ ke­resni a közvéleményben élő kérdésekre, mert Végh An­talt lehet szeretni, Végh Antalt lehet utálni, de róla mindenképpen tudomást kell venni. És nincs olyan em­ber széles e hazában, akit ne érdekelne, hogy a neves író mit tett, mit mondott akár bírósági tárgyaláson, akár baráti körben, akár más fórumokon. Sáfrán István alapvető riporteri magatartása az, hogy csupán fel akarja tárni a tényeket, Végh Antal magatartásának jellemzőit, de nem kívánja befolyásolni az olvasót. Azt akarja, hogy az olvasó ma­ga vonjon mérleget, s döntse el: az író pártját fogja-e vagy netalán ellenvélemé­nyen van. A riporter elő­szavában azt írja, hogy csak­nem egy teljes esztendőbe tellett ennek a maratoni in­terjúsorozatnak a sajtó alá rendezése. És szintén az előszóban próbálja megfo­galmazni az alapvető kér­désre a választ, hogy ki és milyen az iró. így vélekedik erről: „Olyan ő, mint bár­melyik olvasója: indulatos és szelíd, kedvesen megértő és bicskanyitogatóan konok, behízelgően jó modorú és dölyfösen szókimondó, íté­leteiben megfellebbezhetetlen és tévedéseit őszintén meg- valló. Egyszóval — író.” És kicsoda Sáfrán István? Kitűnő riporter, aki nem próbál a farkasból bárányt varázsolni, mint ahogy for­dítva sem. Hihetetlen szor­galommal, nagy akarással rendkívüli objektivitással készítette el könyvét... Mi­után az írót akarta bemu­tatni, kérdéseivel végig hát­térben maradt, de mégis ő irányította a beszélgetést, melynek során kirajzolódott Végh Antal írói arculata, emberi magatartása, világ­látása. A krimiszerűen for­dulatos, érdekes riportkönyv olvasását szinte lehetetlen abbahagyni, arra készteti az olvasót, hogy szinte egy szuszra „végezzen” a művel. A könyv a Népszava Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Kaposi Levente Dr. Hercska Gyula, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályvezető-helyettese a segít­ségünket kérte. Bár több kör­levelet küldtek ki az érde­kelt egészségügyi intézmé­nyekhez, s az ellátásban dol­gozó orvosokhoz, szükséges­nek látszik, hogy a nagykö­zönség is világosan lásson e dolgokban. — Voltaképpen arról van szó — igy az osztályvezető- helyettes —. hogy jó néhány területen tisztázták az eddig jogilag kevéssé szabályozott viszonyokat. Míg korábban egy magánorvos páciensének laboratóriumi vizsgálatát sokszor illegálisan — ha úgy tetszik: szívességből — vé­gezték el a kórházakban, ad­dig most ennek megvannak a hivatalos keretei, de mind­ezekért fizetni kell. Ám. ha a beteg az állami egészség- ügyi intézményben (körzeti vagy SZTK-rendelőben) je­lentkezik panaszával, ellátá­sa természetesen továbbra sem kerül pénzbe. Mint megtudtuk, az emlí­tett példán túl, még jó né­hány olyan eset van. amikor valamilyen hivatalos vagy magáncélból laboratóriumi vizsgálatra vagy kezelésre van szükség. Mivel ezek szol- gáltatásszerüek, ezért nem ingyenesek. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — az ezt szabályozó 61/1987. Európa Könyvkiadó: Stout, Rex A vörös doboz. Bűnügyi regény Kossuth Könyvkiadó: Santini, Alceste Ezeréves az Orosz Egyház. Beszélgetés Pimennel min­den oroszok pátriárkájával. Mezőgazdasági Könyvkiadó: (IX. 29.) Mt. sz. rendeletből emeljük ki a legfontosabba­kat. A magánkezdeményezésü külföldi munkavállalással és magánjellegű külföldi utazás­sal kapcsolatos egészségügyi vélemény kiadásáért térítést kell fizetni. A munkaalkalmassági vizs­gálatokat a területileg illeté­kes üzemegészségügyi szak- rendelés végzi. Térítési díja — a laboratóriumi, röntgen- stb. vizsgálatok és a védő­oltások nélkül — 350,— Ft. A laboratóriumi, röntgen- vizsgálatok, valamint védő­oltások 1988. évre érvényes díjszabását az Egészségügyi Közlöny 1987 23. száma tar­talmazza. A térítési díjakat az illetékes kórház-rendelő­intézet pénztárába kell, bi­zonylat ellenében, befizetni. A magánjellegű külföldi utazással kapcsolatos egész­ségügyi vizsgálatot az üzemi orvos, illetve a területileg illetékes körzeti orvos vég­zi. Térítési díja: 350,— Ft. Integrált egységben a díjat a kórház-rendelőintézet szám­lájára, önállóan működő, körzeti egészségügyi szolgá­lat esetében, a fenntartó ta­nács számlájára kell csekken befizetni. Pfeffer, R. G. Sólyom a kézen Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó: Katajev, V. Hétszínvirág 5. kiad. KÄSTNER, Erich Emil és a három iker. 2. kiad. Mándy Iván Csutak színre lép A dolgozó egészségvédelme érdekében előírtakat mégha ladó munkaalkalmassági vé lemény kérése sajátos vál lalati tevékenységgel és ér­dekkel függ össze, így térí­tésköteles. A térítési díjat a vizsgálatot kérő munkáltató fizeti. A fekvőbeteg-gyógyintéze­ti ellátásra szoruló résteg sze­mély. függetlenül attól, hogy sérülése, betegsége miatt or­vosi ellátásra szorul, a 2 1979. (VIII. 1.) BM—Eü. M. együt­tes rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt 5 00 — Ft kijózanítási költséget fi­zet. amelynek befizetése fen ti rendeletben foglaltak sze­rint történik. A közegészségügyi-járvány­ügyi ellátás körébe tartozó, térítéshez kötött szolgáltatá­sok lehetnek bizonyos ese­tekben a következők: szak­értői vizsgálat és szakvéle­mény kiadása. bizonyos, szer­ződéses munka keretében végzett tevékenységek és már korábban is illetékek levo­nása ellenében végzett vizs­gálatok. A 11 1972. (VI. 30.) Eü. M sz. rendelet 43. § (2) bekez­dése írja elő. hogy a magán­orvos által rendelt vizsgála­tok elvégzéséért a beteg az állami egészségügyi szolgálat­nak térítési dijat köteles fi­zetni. Mohás Lívia Kölykök a júdásfa alatt. Regény Műszaki Könyvkiadó: Smullyan, Raymond Mi a címe ennek a könyv­nek? Drakula rejtélye és más lo­gikai feladványok. Népszava Kiadó: Eszes Máté Híres bajvivások, hírhedt párbajok! Párái, Vladimir Katapult. Vasúti, vízi és légi menetrend a Paradi­csomba. J. /. ÚJ könyvek Háztartási módszertan — Jóska, nem érnél rá elmosogatni? — Nem. — Miért, mit csinálsz? Mit csinálok? Éppen azon a bizonyítási eljáráson dolgozom, amely egyszer, s mindenkorra vi­lágossá teszi, hogy, a Föld kerek, és nem lepény ala­kú. Most fedezem fel éppen a röntgensugarat. De az is lehet, hogy a nehézségi erő törvényeit fogalmazom. Nincs kizárva, hogy a rádiót, a telefont, a televíziót, a gyermekbénulás elleni szé­rumot találom fel vagy ép­pen a relativitás-elméletet. S csoda tudja, nem éppen most, a fotelben születik-e meg bennem a rák elleni szérum, vagy az örök ifjú­ság gondolata. Az is lehet, hogy az örök béke ügyét oldom meg, de minden­esetre olyan feladatot, ami méltó egy férfiemberhez. Mit csinálok? — Gondolkodom. — Azt lehet mosogatás közben is. Mit tehetek? Engedelmes­kedem. Végignézve a szennyes edények halmazán, tény­leg gondolkozni kezdek. Hogy is lehetne legjobban megoldani ezt az ügyet? A legkevesebb energia befek­tetéssel és a legpraktiku­sabban. Mindenesetre le­ülök, úgy könnyebb gon­dolkodni. Néhány perc múlva: — Kész vagy már? Kész? Newton, Darwin és Einstein hosszú évekig dolgozott, Joliot-Curie nem ismerte a nappalokat, éj­szakákat. — Nem vagyok. Most ke­resem a megoldást. Erre gyanússá válók. — Miféle megoldást? — Hogy lenne a legköny- nyebb mosogatni. Szemvillanás. Szem- atom­villanás. Már nem is élek. — Ügy nem jó, ahogyan én szoktam? Nem jó. Ügy nem jó, aho­gyan te szoktad, nem lehet ezt olyan egyszerűen, be­dugni a mosogatót, meleg vizet ereszteni bele, és úgy, gondolkodás nélkül, egy az egyben, azonnal, hideg fejjel mosogatni: Ügy se lehet, ahogy a lányom csinálja, vizet melegít, a vájlingba tölti, úgy mosogat. Itt vala­mi másra van szükség, va­lami újra, valami forradal­mira. Valamire, amivel iga­zolni tudom a magasabbrenh düséget. Bizonyítani aka­rok .., bizonyítani akarok. Mindenekelőtt nagyság szerint összeválogatom az edényeket. Külön a tányéro­kat, lábasokat, fedőket, ka­nalakat, bögréket. Szabályos rendben. Most megpróbá­lom belerakni a mosogató­ba. Nem fér. Leülök, gondolkoznom kell. Ügy sem jó. Próbáljuk fordítva! — Nyitom a meleg vizet! — üvöltök át a fürdőszo­bába. S az üvöltés marad. A forró víztől szép piros fol­tok maradnak a kezemen. Ez nem megy. Mondtam, hogy csak szisztematikusan megy. Mondjuk, nem du­gom be a mosogatót, en­gedem, hogy a meleg víz sugara mossa tisztára a tá­nyérokat. Csakhogy igy nem lehet felhasználni a moso­gatóport. Pedig az kell, zsí­ros az edény. — Használod még? — Használom — sóhaj­tom szomorúan, s felállók. Bedugom a mosogatót, tele­engedem meleg vízzel, ön­tök bele ultrát, és vállalva a hagyományos módszere­ket, mosogatni kezdek. Közben gondolkodom. Könnyű volt Newtonnak, Röntgennek, Edisonnak, Jó­kainak. Nem kellett moso­gatniuk. Úgy lehet. Ügy könnyű. Én is feltalálhat­nám az elektromosságot vagy a fából vaskarikát, vagy mit tudom én, mit. De hát lehet igy? Itt a konyhaszek­rény mellett? Mosogató- vízben turkálva konyákig? Mit érhet el igy az ember? Meddig terjed a látóköre? Szűk ez a horizont, szűk, nagyon szűk. Hoppá! Egy tányér meg­ugrott a kezeimből. Egye­nesen a kőre. Ami maradt belőle, szapora ugrásokkal táncolt szét ezerfelé. — Mi volt az? — A, semmi, semmi... Árnyék jelenik meg az' ajtóban. Állok megsemmisülten. Hát igen. Sabinnak, Nobel Alfrédnek könnyű volt. — Jaj, te gyámoltalan — hangzik a végítélet —, még egy mosogatást se lehet rád bízni. Bényei József Magyar ösztöndíjasok az NSZK-ban Az idén 180 magyar ösz­töndíjas végezhet tanulmá­nyokat az NSZK különböző oktatási intézményeiben — tájékoztattak a Művelődési Minisztériumban. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött 1987 októberében létre­jött megállapodás alapján — a Goethe Intézet költsé­gén mehetnek tanulmány­útra. A német nemzetiségi óvónők és általános iskolai tanárok négyhetes nyári to­vábbképzésen vehetnek részt. A nemzetiségi középisko­lák tanulói és a főiskolai hallgatók öt városban há­rom hétig gyakorolhatják a nyelvet, oktatóik ugyan­ennyi időre utaznak nyelv- tanfolyamra az NSZKnba. A német nyelvi szaktanács- adók részére két-három he­tes didaktikai foglalkozáso­kat tartanak. A bajor tartományi kor­mány a német nyelvű sajtó- és tévéadások munkatársai­nak három hónapos tanul- mányutakat szervez, s lehe­tőség nyílik egyhetes zenei továbbképzésen való rész­vételre is. Ajándékkönyvek Az intézetben nevelkedő fiatalok, valamint a szociá­lis otthonokban élő idős emberek számára ajándék- könyveket küld a Könyvér­tékesítő Vállalat. A Magyar Postával közösen szervezett akcióban* a posta térítés nélkül juttatja el a címzet­tekhez a könyvescsomago­kat. A Könyvértékesítő Válla­lattól kapott tájékoztatás szerint a közelmúltban fe­lülvizsgálták raktári készle­teiket, számba véve az iro- dalmilag értékes könyveket. A külföldi és a magyar klasszikusok, a kortárs al­kotók, valamint az ismeret- terjesztő és művészeti kiad ványok között több mint kétszáz olyan művet talál­tak, amelynek a könyves­polcon lenne a helye, ám Vagy magas ára, vagy a té­vesen felmért igények miatt azok nem keltek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom