Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 164. szám ÁRA: 1988. július 11., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szigorral Nem kétséges, sokkal fontosabb dolgaink is vannak manapság annál, hogy néhány vandál ember cselekedeteire összpontosítsuk figyelmünket. Ám, bizonyos jelenségek mellett mégsem mehetünk el jámbor szolga módjára. Lassacskán megszokott különleges passzió például a Duna partjának egyes részein a sportolókra való lövöldözés. Emlékszünk még egy korábbi esetre, amelyben szóváltást követett a sérülés okozása. Legutóbb viszont egy kislány sebesült meg ostoba fa- jankók légpuskájától. Nem véletlen, hogy a közvélemény példás ítéletet vár mindkét ügyben. Közvetlen házunk táján is érdemes alaposabban körülnéznünk. Nemrég hallhattunk például arról a történetről, amelyben Eger- baktán két rokon család tagjai kis híján felaprították egymást, s a végén még azt sem tudták pontosan felidézni, tulajdonképpen mi is váltotta ki bennük a féktelen haragot. Gyöngyösön a szerelemféltés egy sajátos változata ragadtatott odáig egy fiatalembert, hogy puszta kézzel megfojtsa kedvesét. Ennél is érthetetlenebbnek látszik annak a három ifjúnak az ámokfutása ,máI jus 1-jén az egri Népkertben, akik két felnőtt férfit támadtak meg. Egyiküket csupán azért, mert nem akarta cigarettával megkínálni őket. A másik áldozatot pedig — feltételezve, hogy látta előző bűntettüket — majdnem agyonrugdosták. S tettükre önmagukban az alkoholI gőzös állapot sem elégséges magyarázat. A mai kegyetlenek a kegyelet érzését sem tartják tiszteletben. Nincs egy hónapja se annak, hogy megyeszékhelyünk egyik temetőjében kiforgatták egy több évtizede elhunyt egyházi személyiség emlékművét. Sajnos, már megszokottá vált, hogy a sírokról rendre ellopják a friss virágokat, újabban pedig egyesek arra vetemedtek, hogy az emlékhelyek tartozékait is eltulajdonítják. Az okok? Az alkoholizmustól a mind gyakoribb erőszakos filmek megtekintésén át az eredendő gyenge értelmi képességig számtalan felsorolható. Ugyanakkor közös motívum: az anyagi javak szerzése iránti már- már mániákus, gátlásokat egyáltalán nem ismerő vágy. Az ilyen emberek — a kegyetlenek — tönkretehetik életünket, megzavarják nyugalmunkat. Még akkor is, ha nem bennünket, hanem másokat károsítanak- meg. Ezért kell szigorúan fellépni velük szem. ben! Szalay Zoltán A MÁTRAALJAI SZÉNBÁNYÁKNÁL IS Cél: megtartani a műszaki értelmiséget Nemrégiben értékelték a Mátraaljai Szénbányák Vállalatnál az értelmiségi dolgozók helyzetét, s ezen belül a szakszervezeti mozgalomhoz való viszonyukat. Mint sok gazdálkodó egységnél, jelenleg a szénbányáknál is az egyik időszerű feladat a társadalmi-gazdasági kibontakozási programon belül az értelmiség helyének, szerepének kijelölése. Ebben a munkában kiemelkedő feladat hárul nemcsak a vállalat vezetésére, hanem a szakszervezeti mozgalomra is. A szénbányák testületéiben szerencsére kedvező azon tisztség- viselők aránya, akik megfelelően tudják képviselni az értelmiség érdekeit. Erre szükség is van, hiszen többek között az ő érdemük az is, hogy a vállalat vezetése által négy évvel ezelőtt kijelölt feladatokat igyekeztek maradéktalanul megvalósítani. Vállalati szinten például jól alkalmazható számító- gépes programokat dolgoztak ki, új szerelési technológiát vezettek be, s korszerűbb munkaszervezési módszereket javasoltak az egyes területeken. A műszaki fejlesztésre szánt összegek csökkenése azonban az itt dolgozó értelmiséget is hátrányosan érintette, mivel a számukra szükséges munkaeszközöket az anyagi nehézségek miatt nem mindig sikerült biztosítani. Gond az is, hogy az elmúlt években a differenciált bérfejlesztések ellenére sem sikerült megnyugtatóan rendezni a műszaki értelmiség anyagi helyzetét. A végső megoldást, mint sok más munkahelynél, itt is egy átfogó bérreform jelentené, amelynek előkészítése folyamatban van. A vállalatvezetés igyekszik a meglevő problémák ellenére az alkotó értelmiséget felkarolni és megtartani. Ebben a tavaly kialakított új törzs- gárdaszabályzat is szerepet játszik, miszerint, akik a vállalatnál pályakezdőként helyezkednek el, törzsgárda- idejükbe ez az idő is beszámítható. Ez a változtatás az anyagi elismerésen kívül egyéb előnyöket is jelenthet például a lakáshoz jutásban, vagy a jutalmak odaítélésénél. örvendetes, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkezők, s ezen belül a harminc év alatti dolgozók aránya. Ezzel párhuzamosan csaknem megduplázódott a műszaki területen irányítók száma is. Az ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodást segíti elő az évek óta jól működő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, illetve a Fiatal Alkotók Közössége is. Az eredményesebb tevékenységet szolgálják ezen kívül az újítók is. A helyi szakszervezet épp ezért kiemelt figyelmet fordít az újítási feladattervek előkészítésére, s végrehajtására. A szakszervezet indítványozta a közelmúltban azt is, hogy az új adózási rendszer hatásainak ellensúlyozására emeljék fel az újítási díjakat. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a vállalat vezetése évekkel ezelőtt úgy határozott, hogy a túlterhelt műszaki értelmiségi réteget a lehetőségekhez képest mentesíteni kell a fölösleges adminisztrációs tevékenységtől, hogy a legfontosabb szakmai feladatokat képességeikhez mérten, maradéktalanul tudják teljesíteni. Az értelmiségi dolgozók közül egyébként idén valamennyien megújították szakszervezeti tagságukat. Ez jelzi többek között azt is, hogy az érdekképviseleti szervezet a jövőben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a fiatal értelmiségiek helyzetére, s az alkotó műszakiak jövedelmének alakulására. Amíg a harmat le nem száll... Megyénkben az elmúlt héten elsőként a Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben kezdték meg a búza aratását. Az aratók kánikulai helytállásáról, az ünneppé nyilvánított munkáról munkatársaink készítettek riportot, amit a 3. oldalon olvashatnak. (Fotó: Perl Márton) A KISZ KB döntése: ősszel összehívják az országos KlSZ-értekezIetet Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről, valamint időszerű belpolitikai kérdésekről. Megvitatta és elfogadta a KISZ KB 1987. szeptember 27-i állásfoglalásának időarányos teljesítéséről, valamint a Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek tavaly decemberi találkozóján megfogalmazott feladatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. Döntött a KISZ-szervek és intézmények, valamint az úttörőelnökségek 1987. évi költség- vetési pénzmaradványának felhasználásáról, majd zárt ülésen folytatta munkáját. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is. Elsőként Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről. Kiemelte: az MSZMP Központi Bizottsága felkérte a párt ifjúsági szervezetét, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy — az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásában megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében — tegyen javaslatot a KISZ pártirányításának újfajta, korszerű elveire és formájára, a KISZ szervezetének, tevékenységének, módszereinek és eszközeinek az új feladatokhoz való igazítására, valamint a KISZ kapcsolatrendszerének fejlesztésére, különös tekintettel az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítéséből adódó feladatokra. Továbbá más társadalmi szervezetekkel együtt felkérte az ifjúsági szövetség Központi Bizottságát arra is, hogy javaslataival segítse a párt munka- módszereinek megújítását, a párt foglalkoztatáspolitikai, elosztáspolitikai koncepciójának kidolgozását, a tudománypolitikai irányelvek korszerűsítését, a szociálpolitika és az egészségügy fejlesztésére vonatkozó politikai álláspont kialakítását, valamint az új művelődés- politikai koncepció kimunkálását. Ezek a feladatok — mondotta — jó alapul szolgálhatnak a közelmúltban elhatározott újfajta, KISZ-en belüli szerveződési rendszer kialakításához és működtetéséhez. Mint a későbbi hozzászólásokból kiderült, a KISZ-tagok úgy vélik, már ez a felkérés is elegendő ok arra, hogy összehívják az országos K1SZ- értekezletet. Az országos KlSZ-értekez- let napirendjéről szólva a KISZ KB első titkára elmondotta: a KISZ-szel, az ifjúsági mozgalom reformjával foglalkozik majd, munkaprogramot vitatnak meg. Ezen túlmenően foglalkozhat személyi kérdésekkel is, bár a KISZ jelenlegi delegálási, illetve visszahívási szisztémájával a személycserék folyamatosan elvégezhetők. Hámori Csaba javasolta, hogy az országos KISZ-értekezlet időpontjáról és képviseletéről egy későbbi időpontban döntsön a testület. A vitában hozzászólók teljes mértékben egyetértettek azzal, hogy szükség van az országos KISZ-értekezletre, ám meglehetősen eltérőek voltak a vélemények atekin- tetben, hogy mivel is foglalkozzék az értekezlet. Pozsgay Imre felszólalásában hangsúlyozta: talán jobb politikai viszonyok, körülmények jöttek létre éppen a pártértekezlet után ahhoz, hogy a KISZ kezdeményezései ne fulladjanak érdektelenségbe, és ne vesszenek el, ne tűnjenek el a társadalom szeme elől. A KISZ az elmúlt egy-ikét esztendőben nagyon érdekfeszítő, figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezésekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. Gondolok itt — mondotta a Politikai Bizottság tagja — a Jövőnk a tét-akcióra éppúgy, mint a milyen szocializmust akarunk kérdésének a megfogalmazására. Ezek társadalmi-politikai hatása még sem leheteti olyan mértékű, mint azt a kezdeményezők szerették volna. Ennek okait nem a KISZ-ben látom. Ennek okai abban a társadalmi, politikai helyzetben és válságban leledzenek, amelyek mögött ott volt az MSZMP defenzív magatartása, az ország kormányzásáért felelős vezető párt élcsapat magatartásának el- nehezülése és vezetőinek felelőssége azért a helyzetért, amely ebben az országban bekövetkezett. Így mondhatnám azt is, hogy a KISZ-ből és más ifjúsági csoportokból kiinduló kezdeményezések, okos, előremutató, javító szándékú gondolatok éppen a politikában, a politikai környezetben, a bizalom leépülése miatt kialakult társadalmi közönyben vesztek el, nem pedig a KISZ-ben. Ezt azért is fontosnak tartom kimondani, mert ha a KISZ országos értekezletet készít elő, annak gondolatát támogatom — hangoztatta Pozsgay Imre. A KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba javaslata és az elhangzott hozzászólások alapján úgy döntött, hogy az országos KlSZ-érte- kezletet őszre összehívja. A nyár folyamán különböző KISZ-f órumokon összegzik azokat a kérdéseket, amelyekre az értekezletnek választ kell adnia. Ezekre a kérdésekre építve készül el az országos KISZ-értekezlet előzetes vitaanyaga, amelyet augusztus második felében véleményez a KISZ Központi Bizottsága. E viták után határoznak az értekezlet pontos idejérő' és végleges napirendjéről. Jóllehet, az országos KISZ-értekezlet összehívásával együttesen tárgyalta a testület azokat a jelentéseket, amelyek a KISZ KB tavaly szeptemberi állásfoglalásának időarányos teljesítéséről és a kormány— KISZ vezetői találkozón megfogalmazott feladatok végrehajtásának helyzetéről adtak számot, a vitában erről kevés szó esett. A szeptemberi állásfoglalás a KISZ feladatait határozta meg a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában, konkrétan megjelölve a KISZ megújulásához szükséges tennivalókat is. A kormány —KISZ vezetői találkozón pedig konkrét feladatokat fogalmaztak meg mind a KISZ, mind a kormány részéről elsősorban a foglalkoztatáspolitikával, a szociálpolitikával és az oktatási reformmal kapcsolatban. Az idevágó jelentéseket a testület, ha nem is egyhangúlag, de elfogadta. Pozsgay Imre a kormány és a KISZ együttműködéséről szólva kifejtette: — Úgy vélem, hogy azt a tartalmasnak ígérkező együttműködési formát, amely a kormány és a KISZ között kialakult, fenn kell tartani, dinamizálni kell, és egy sajátos konfliktuskezelő világban elhelyezni. Végezetül Pozsgay Imre kiemelte: az eddigi tapasztalatok alapján és a jövő feladatait szem előtt tartva a kormány arra készül, hogy továbbfejlessze a KISZ-szei kialakult kapcsolatait. A zárt ülésen megtárgyalt javaslatokról Gönci János, a KISZ KB titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Miként elmondta: a Központi Bizottság elfogadta a KISZ KB és szervei .feladataira, munkastílusára és munka- módszereire vonatkozó javaslatot. Ezt követően személyi kérdésben döntött. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa június 29-én Varga Lászlót felmentette főtitkári tisztségéből, és visszahívta KISZ központi bizottsági tagságából. A KISZ Központi Bizottsága a helyére megválasztott és KB-tagnak delegált Germánná Vastag Györnyit egyhangúlag megválasztotta a titkárság tagjává.
