Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-26 / 177. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 26., kedd 3. A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ESÉLYEI Együtt élni a konfliktusokkal Ma már tudjuk, naivitás volt azt hinni, hogy a szocializmus megszünteti az érdekkonfliktusokat, s a köz javát, mint vízmértéket alapul véve, minden vita gyorsan, hatalmi szóval rendezhető. Nem jön létre automatikusan, fájdalom- mentesen megegyezés például a Paksi Atomerőmű és Baranya megye (Öfalu) vitájában az atomhulladék-temető építéséről. A vizmérték használhatatlan a bős-nagymarosi vízlépcső építését szorgalmazók és ellenzők huzavonájában sem. Vagy egy másik példa: a kiskőrösi szőlősgazdák az utcára vonultak az eladatlan borkészletek miatt. A társada'ómban meglévő, különféle érdekek felszínre hozása, ütköztetése, kezelhetővé tétele idő- és türelemigényes, különösen akkor, ha nincs kellő tapasztalat és kiforrott mechanizmus. A demokratikus hagyományok, a kellő vita- és politikai kultúra hiánya is nehezíti a közmegegyezést: nagy a hajlam a demagógiára egyfelől, és a nép- gazdasági érdekek kinyilatkoztatására másfelől. Sokféle érdek él egymás mellett társadalmunkban, egy részük szinte észrevétlen, más részük harsány, messze nem azonosak a kifejeződés, az érvényesülés esélyei. A különböző csoport- érdekek és érdekcsoportok viszont akkor is léteznek és hatnak, ha nem kapnak legális megnyilvánulási lehetőséget és mozgásformákat. Jobb, ha ezek nyílt vitában megütköznek, mintha rejtve maradnak. Nem szabad; tehát félni a konfliktusok felszínre jutásától. Így ugyanis kezelhetővé válnak, míg elfojtva halmozódnak és robbanásszerűen törnek elő. A vaskohászat, a szénbányászat nagy veszteségeinek felszámolása most azért okoz óriási gondot, mert még a legutóbbi években is szá- molatlanul kapták az állami pénzeket beruházásra, ártámogatásra a központi irányításba beépült lobby közreműködésével. A változó társadalmi-politikai környezet további új eleme, hogy a paternalista állami gondoskodás, az egyes nagy szervezetek és a kiemelt tevékenységi körök feletti atyáskodás lassan kezd kihalni. Ám nerrf any- nyira az irányítási rendszer, a hatalomgyakorlás tudatos átalakítása miatt következett ez be, hanem sokkal inkább azért, mert a „jóté-. konykodás” egyszerűen lehetetlenné vált a gazdasági erőforrások elapadása miatt. A szocialista eszményeket, a távlati célokat összegező, kifejező elméleti tételekből nem vezethetők le gyakorlati lépések, a konkrét döntések, mint ahogyan azt a centralizált irányítási modell működtetésénél korábban feltételezték. Az is nyilvánvaló: az aktív, felelősen politizáló állampolgár nem szorítkozhat a központilag meghatározott feladatok végrehajtására, hanem magának is a tennivalók kezdeményezőjévé, ihletőjévé kell válnia. Vagyis, a különböző intézmények, a párt, az állam, a társadalmi szervek, a politika és a lakosság viszonya, munkamegoszlása megújításra vár. Az emberi civilizáció fejlődésének természetes velejárója, hogy minden jelentős társadalmi réteg és csoport sajátos érdekeinek kifejezésére és érvényesítésére törekszik, arra, hogy egyesületbe szerveződjék. A munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a fiataloknak, a nőknek, a nagycsaládosoknak, a horgászoknak, a nudistáknak, a bélyeg-, az érmegyűjtőknek, az állatbarátoknak, a környezetvédőknek, az újítóknak-feltalálók- nak, a kisvállalkozóknak vannak sajátos érdekeik, de nem mindig vannak hatásos érdekkifejező és -érvényesítő szervezeteik. A korábban létrejött intézmények jobbára jelenleg is a centralizált irányítás módszereihez, a központi irányítás igényeihez igazodnak. A meglévő szervezetek összegyűjtik és továbbítják az igényeket, de ritkábban rangsorolják, szelektálják, szintetizálják azokat. Valamennyi szervezet fejleszti például államigazgatási, kormányzati kapcsolatait, ám az egymás közti közeledés, informálás és érdekintegrálás még fejletlen. Pedig a különböző szervezetek, egyesületek sokszor egymás közt az államigazgatási apparátusnál megnyugtatóbban tisztázhatnák egymást érintő-keresztező ügyeiket. Az érdekegyeztetés egyik legfőbb akadálya a bürokratizmus, az a tény, hogy a vezetők és a testületek nem függnek a tagságtól, így gyakran az állásfoglalásaik nem azonosak a tagság igényeivel, s ezért nem élvezhetik annak bizalmát, támogatását. Döntéseikben egyébként is túlteng a taktikázás. az egzisztenciális megfontolás, jobbára a hatalmi centrumok elvárásaihoz igazodnak. E központok fogadóképessége pedig saját belátásuktól függ mindaddig, amíg a hatalom megosztására és korlátozására nem kötelezi' őket törvényi szabályozás. Az állampolgárok széles köre a társadalmi berendezkedést akkor ismeri el igazságosnak. ha megfelelően kifejezheti érdekeit, ha aktív részese lehet a döntéselőkészítésnek. A társadalmi kontrolitól mentes hivatalok viszont többnyire okvetetlenke- dőt, riválist látnak az érdekeltek szervezett fellépésér ben, s igyekeznek politikai, jogi eszközökkel meggátolni hatalmuk korlátozását. A szakmai ismeretek, a felkészültség hiányára, esetenként politikai veszélyekre hivatkozva megnehezítik, akadályozzák az egyesületek alapítását. Erkölcsi értékrendünk elbizonytalanodása is részben az irányítás, a végrehajtás merev elhatárolásából, a különböző szintek bürokratikus hierarchizálásából, a kölcsönhatások és visszacsatolások hiányából következik. Az atomizáltság, a túlhajtott, nyers anyagi érdek, a máról holnapra élés, a háttérbe szorított köztulajdonosi jog, az alacsony tőkehatékonyság jelzi, hogy az ösztönös jelenségek, a kerülőutak, legalábbis megnehezítik a valós érdekek — így a hosszú távú, a közösségi ihletésű és más értékközpontú hajtóerők — felszínre kerülését, érvényesülését. Senki nem hiheti, hogy a felismerést követően rendeleti úton, azonnal átalakítható a politikai mechanizmus. Szerencsére nem is nulláról indulunk. Egyebek közt ezt jelzi az Ország- gyűlés, a kormányzati munka korszerűsítése. Az országos pártértekezlet döntései nyomán elkezdődött a személyi konzekvenciák levonása — az országos központok élén. Ennek következetes végigvitele, az új demokratikus politikai intézmény- rendszer kiépítése — tehát a tennivalók java — azonban még megoldásra vár K. J. Épületek „bajmegállapitása” Épületeink sok milliárd forintot érnek, de használhatóságuk, élettartamuk mégsem egyszerűen csak gazdasági kérdés. Házainkban laknak, gyárainkban dolgoznak, a kórházakban gyógyítanak, iskoláinkban tanítanak. És ahogy az egészséges ember is rászorul az állandó orvosi ellenőrzésre, úgy van szükség épületeinknél is az állandó műszaki felügyeletre, arra, hogy mindenkori állapotukat ,,látlelet” tükrözze. Az ilyenfajta diagnosztikai munka — állapotmeghatáro- zó tevékenység — jelentős része az építőipart szolgáló tudományos intézetek laboratóriumaiban folyik. Vizsgálják az anyagokat, az új konstrukciók képességeit, minőségét, használhatóságát. De gyakran ki kell lépni a laboratóriumból. A szakértő ilyenkor a „működő” épületet vizsgálja műszerei segítségével. Megállapítja, hogy mennyit öregedett a szerkezet, nem változnak-e a beépített anyagok tulajdonságai, a kísérleti épületek mennyiben felelnek meg a várakozásoknak stb. Minden épületet persze nem lehet (és nem is kell) rendszeresen vizsgálni. Néhány esetben azonban feltétlenül szükség van erre, például akkor, ha az épület használója valami rendellenességet tapasztal, ha építés közben megcsúszik az egyik épületrész, vagy ha kiderül, hogy egy korábban használt építőanyag veszélyesen öregszik. (Ez utóbbira példa a bauxitbeton.) Megint más a helyzet az úgynevezett kísérleti épületeknél. Ha új építési technológiát vezetnek be, ha új anyagot használnak, ha az eddigiektől eltér a tervezési elképzelés, akkor egyenesen kötelező a korábban elvégzett laboratóriumi és modellkísérletek eredményeit a valóságban is ellenőrizni. Képünkön egy előre gyártott épületelem laboratóriumi ellenőrzését láthatjuk, annak terhelés alatti viselkedését vizsgálják (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Az autószervizek mellett Moteleket épít a Ramovill Üj vállalkozásba, motelek építésébe kezdett a Ramovill Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat. Az eredetileg háztartási és szórakoztató elektronikai cikkek javítására specializálódott cég ma már igen szerteágazó tevékenységet folytat, vállalatokkal és szövetkezetekkel társul 'azért, hogy befektetett tőkéjét minél előnyösebben kamatoztathassa. Most a szövetkezeti vállalat — főként autószervizek mellett — motelhálózatot kíván létrehozni. A nagyobb szervizek ugyanis rendelkeznek az ehhez szükséges infrastruktúrával és a főútvonalakon viszonylag nagy az átmenő forgalom. A világkiállítás megrendezése esetén pedig jelentősen megnő a szállást keresők száma. Az első motelt Budaörsön építik fel, de terveznek továbbiakat Gyulán, Pápán, Sopronban és másutt is. Az épületek várhatóan 60—80 személy befogadására lesznek alkalmasak, szolgáltatásuk, színvonaluk a három- csillagos minősítésnek felel majd meg. Az első budaörsi építkezést már az ősszel elkezdik. A motellánc kialakítására vegyes vállalatot hoz létre a Ramovill, erről több nyugat-európai partnerrel is tárgyal. TÚRÁZÓK, VÁLTÓTÁBOROK A BÜKKBEN, A MÁTRÁBAN - VÍZI ÚTTÖRÖK KISKÖRÉN Vakációzó fiatalok dezi az igen népszerű vízitáborát Kiskörén. S gondolnak azokra a gyerekekre is, akik helyben vakációznak. őket a Hevesi 1-es Számú Általános Iskola sportnapközije hívja tartalmas kikapcsolódásra, változatos kulturális programokra is. Egerben, a megyei tanács Kolacskovszky Sportegyesülete szintén sportnapközi formájában várja júliusban az ügyes asztaliteniszezőket, és a megyeszékhely úttörőházában pedig a sakkozókat. Társi József, a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai főelőadója elmondotta: az ESE is rendez tehetséges ifjúsági és úttörő sportolóknak napközis jellegű foglalkozásokat. S hogy ne csak a legfiatalabb korosztállyal foglalkozzunk, megkérdeztük a megyei KISZ-bizottságon Fehérvári Lászlót is. Lesz-e megyénkben a korábbi hagyományokhoz híven a nemzetközi ifjúsági turizmust is kielégítő ifjúsági hotel? Nos, ahogyan megtudtuk, az idén Egerben, a Mezőgazdasági szakközép- és Szakmunkás- képző Intézet kollégiuma áll Itt a nyári nagy szünidő! Hónapokra kicsengettek a ,,bilincse* iskolákból". Vakációzó diákokkal népesülnek be strandjaink, kirándulókkal hegyi ösvényeink. Sokan pédig az idén is szervezett táborokban töltik a hosszú pihenő egy részét, hogy majd később a szülőkkel együtt rokonoknál vagy vidéki nagyszülőknél, esetleg külföldön töltsék a hátralévő napokat. A Heves Megyei Úttörő Elnökség arról tájékoztatott, hogy az idei szünidőben is a Bükkbe, a Mátrába, Szilvásváradra és Tarnamérá- ra, valamint a festői sástói ifjúsági táborokba várják szűkebb hazánk és az ország fiataljait. A Mátra Kékes Vándortábort, amelynek útvonala Gyöngyös— Lajosháza—Mátra szentimre —Mátraháza—Várbük—Sírok—Eger, 27 úttörőcsapat portyázza végig, kétnapon- kénti váltásban. A bükki 1- es számú vándortábor túraútvonala: Várkút—Sarnassa-ház—Csurgó—Szilvásvárad—Bélapátfalva—Tardos —Eger. Volt és lesz azonban bükki tábor Egerben is. A Megyei Művelődési Központban a vármúzeummal közösen szervezett nyaralás két turnusában, július 11. és 22., illetve június 25-től au^ gusztus 5. között szakmai felügyelet mellett, de játékos foglalkozásokon teremtenek alkalmat a város, valamint környéke, a közelibb hegyvidék jobb megismerésére. A szilvásváradi úttörőtábor az idén is az érdeklődés fókuszában áll. Itt adnak egymásnak randevút az ifjú környezetvédők, míg őket az aldebrői, füzesabonyi, szihalmi, poroszlói pajtások követik. Augusztus első hetében szintén itt rendezik meg a tájfutó-világbajnokságot, majd a zeneiskolások táboroznak. Nagy a forgalom a Sástói Ifjúsági és Úttörőtáborban is. Július végén, augusztus elején a TIT egri szervezetének idegen nyelvet beszélői vernek sátrat itt. Nemzetközi cseretáborozást bonyolít le a Tarnamé- rai Ifjúsági Tábor. Ezenkívül módot adnak az apci Qualitál fiataljainak is a Pihenésre, s a Hevesi Városi Úttörőház is küld lakókat e nyaralóhelyre. Ám nemcsak az úttörő- mozgalom kínál önfeledt perceket, hanem amint Lőcsei Józsefné, szövetkezetpolitikai osztályvezetőtől megtudtuk: a Kiszöv is. A szövetkezeti dolgozók gyermekeit Tarnamérára, Hevesre és a Sás-tóhoz invitálják az idén. Öcsödi Kiss József, a Hevesi Városi Tanács ifjúsági felelőse elmondotta, a helyi KISZ-bizottság és úttörőelnökség az idén is megrenKönnyűbúvártáborban (MTI-fotó: Jusztin Tibor) rendelkezésre. Itt a világ bármely részéről érkező, érvényes ifjúsági igazolványnyal rendelkező ifjú „globetrotter” eltölthet néhány éjszakát. Eddig a változatos, élményt kínáló szép program ám mit szól mindehhez dr. Safrankó Erzsébet, a megyei Köjál főorvosa. — Ml egy kicsit azért aggodalommal figyeljük a nyári évszak táborait. Tapasztalataink, bejárásaink és ellenőrzéseink szerint a Bükk és a Mátra útvonalán 6—6 bázishely áll rendelkezésre. Az elmúlt években megállapítottuk, hogy például a Bánkút—Csurgó táborhelyen az épület kívül-belül elhanyagolt, a mennyezetről hullik a vakolat. A matracok rég elhasználódtak, rongyosak. Az árnyékszék gusztustalan, takarítatlan. A Bélapátfalvi. általános Iskolában bírságoljunk is kellett. Tardoson pedig a sátrak állapota nem volt kielégítő. Hasonlóak a benyomásaink a mátrai részről is. összegezve azt tudom mondani: a folyamatos karbantartás, az elhasznált felszerelések cseréje, pótlása nem történt meg. Ludas ebben a Budapesti Ezermester Vállalat is, amely két-három nappal a cövekek leverése előtt szállítja és bocsátja a megrendelők rendelkezésére a felszereléseket. — Gondolom, konzultáltak ezekről az úttörőmozgalom résztvevőivel? — Igen, és e’mondottuk, hogy radikális változtatások nélkül nem fogjuk megadni a táborok nyitására engedélyünket, hiszen az intézkedés az ifjúság egészsége védelmét szolgálja. Reméljük, a hiányosságok csak átmenetiek, s felhőtlen, valóban élményekben gazdag nyári napok várnak még fiataljainkra. Soós Tamás
