Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

NÉPÚJSÁG, f988. július 25., hétfő 3. manapság kevésbé gálánsak az emberek Eszmélőben az adok-veszek világ Az árak jóval olcsóbbak a tavalyinál Eger, Piaccsarnok, reggel fél 6, Eszmélőben az adok- veszek világ. Egy hambur­gerrel. 20 dkg hurkával vagy egy szerény lángossal indul a nap. A követelőző gyomor azonban csak akkor kapja meg jussát, amikor a hely­pénz már a gyűjtő kasszá­jába vándorolt, igy biztos a stand. A nyugdíjpótlékot re­mélők egy-két nyári csokor­ral üldögélnek a csarnok előtt. — Ez a pár szál margaré­ta. meg az a néhány színes csokor, amit ki tudok hoz­ni ide — mondja az egyik árus. — Van úgy, hogy még ez sem kel el. Sokallom a harmincforintos hélypénzt is, hiszen előfordul, hogy a napi bevételem nem halad­ja meg a száz forintot sem. — Mivé lett a hajdani va­gyon? — bólogat magában a szomszéd. — Elfoszlott, de talán nem is volna baj . . . Az viszont rossz jel, hogy manapság már a virág sem kell senkinek. De ne ben­nünket kérdezgessen! Árul­nak itt még rajtunk kívül elegen, s nem ennyi haszo­nért. A fedett csarnokban egy­mást érik az őstermelők, többnyire idős asszonyok. A portéka friss, a választék gazdag. Kristófné Lóczi An­na, aki az egyik helypénz­gyűjtő, végigpásztázva a pultokat, azonban másképp fogalmaz: — Kedd van, hét eleje. Ez a mai nap közepesen in­dult. Ilyenkor átlagban két­ezer, kétezer-ötszáz forintot szedünk be a társammal. So­kan azonban már korábban bérletet váltottak, így őket nem számolom. Gúlában áll a zsenge kar­fiol Szabó Jánosné előtt. Zöldbab, újburgonya egészí­ti ki a választékot. — Maklárról hoz be a fiam reggelente autóval. Ö ugyanis a Bervában dolgo­zik. Otthon négyszáz négy­szögölön termelünk. Nem nagy terület, ezért idény­ben kétszer is ültetünk. Sok munka van véle, de a múlt hónapban is árultam körül­belül 60 ezer forint értéket. Igaz, azt még nem tudom, hogy ezután kell-e adózni. Soós Andrásék az úgyne­vezett maszek zöldségesek. Őket, s társaikat irigyelték és irigylik még ma is oly sokan. Könnyen, gyorsan meggazdagodni pedig nekik sem olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik. — Hetente kétszer járunk el áruért a Bosnyák téri nagybani piacra. Az őster­melők felhozatalától függő­en mindennap változtatni kell az árakon. Ha egy zöld­ségféléből dömping van, ak­kor nekünk is alkalmazkod­nunk kell. Így aztán néha jó, ha a felvásárlási áron tudjuk tovább adni az árut. A múlt héten már padlizsánt is hoztunk, de most még nem nagyon fogy. Százhúsz forint kilója. Sokan meg­gondolják, hogy áldozza­nak-e rá. Márpedig ha nem veszik, ránk marad. Az adó­zás? Nem ágálunk ellene, legyen, de ne így, ahogy most van. Mert jelenleg ahány cég, annyifélét mon­danak. Amit az adóhatóság kér, az nem felel meg pél­dául a kereskedelmi fel­ügyelőségnek. Így aztán nem tehetünk mást, megkértünk egy hozzáértő szakembert, hogy vezesse az adminiszt­rációt. De azt hiszem, ő sincs könnyű helyzetben. Idén kedvez az időjárás a gombázóknak. Ennyi fi­nom galamb- és rókagomba évek óta nem volt a stan­dokon. Akik eladásra gyűj­tenek, ismerik a fajtákat, és már a válogatott portékával jelennek meg reggelente. Az alkalmi gombázók (turisták, diákok) kosarában azonban gyakran ott díszeleg a gyil- kosgalóca, s az egyéb mér­gező fajta is. Szerencsére Maczkó Ferencné, piacfel­ügyelő. gombavizsgáló szak­ellenőr gyorsan kiszűri az ehetetleneket. — Éppen most hasonlítot­tam össze az árakat a tava­lyiakkal — mondja. — Szin­te kivétel nélkül minden áru olcsóbb, a kereslet azonban mintha mégis csökkent vol­na. A Tszker üzlete előtt több vásárló is várakozik. Ért­hetően. hiszen az árak itt már kora reggel is alacso­nyabbak néhány forinttal, mint a többi árusnál. Tóth- né Novák Mária, az üzlet vezetője így indokolja a kü- lönbözetet: — A mi célunk az, hogy minél előbb eladjuk a még friss árut. Mindössze ennyi a magyarázat. Hadd mond­jak azonban valami mást Az utóbbi hetekben renge­teg vevő kereste a citromot. A városban sehol nem lehe­tett kapni. Nos, én felmen­tem a Délkerhez, ahol azon­nal kaptam. Ugyanez a hely­zet a kubai naranccsal is. Rengeteg van belőle, csak­hogy senki nem meri vállal­ni a kockázatot. Az eladók félnek, hogy rájuk romlik. De én mindenképpen jól jártam, mivel határozott ígé­retet kaptam arra, hogy ősz­szel és télen is előnyben ré­szesítenek az áruelosztásnál, mivel rendszeres vásárló vagyok. Az egyik Zöldért-standon fejét csóválja a vezető: — Gyenge a forgalom. Hónap vége van, nincs pén­zük az embereknek. Pedig itt a 6 forintos óburgonya, az olcsó vöröshagyma, de ezt sem veszik. A tavalyihoz ké­Bőségé* a választék Gúlában áll a zsenge karfiol pest alacsonyabbak az urak, a forgalom mégis mintegy 20 százalékkal csökkent. Néz­zen csak körül! Most is szinte több az eladó, mint a vásárló. Az egyik nívósabb emele­ti virágpavilonban, ha lehet még elkeseredettebb a han­gulat. — A mi forgalmunk szin­te a nullával egyenlő. Szo­morú, de a jelentősebb be­vételt. egy-egy temetési ko­szorú jelenti. A lent áruló őstermelők olcsóbban adják a csokrokat, a városban pe­dig gombamód szaporodnak a konkurens üzletek. Tavaly még előfordult, hogy egy- egy kuncsaft itt hagyott 500 —1000 forintot, hogy kös­sünk valami ízléses bokré­tát. Idén azonban kevésbé gálánsak az emberek, vi­rágra csak u végső esetben költenek. Tegnap László-nap volt, ma Irén, de semmivel nem fogy több áru, mint egyéb napokon. Ez azért je­lent valamit ... Elhaladva első beszélgető­társunk, a nyugdíjas néni előtt, látni, hogy a vödör­be állított margarétabokor érintetlen. — Legalább egy pár szá­lat vegyen — kérlel —, meg­látja, szerencsét hoz. Az asztalomon azóta is itt díszeleg a három szál virág. Szerencsét ugyan nem ho­zott, de jólesik ránézni, mert olyankor eszembe jut: a vi­rágra igenis szüksége van az embernek, s ott még ta­lán nem tartunk, hogy csak akkor adunk érte pénzt, ha gyászkoszorú készül belőle. Barta Katalin E* egy gyönyörű, ehető példány A Tszker standjain valami mindig olcsóbb (Fotó: Perl Márton) Talajvizsgálat, termésbecslés - műholddal A közelmúltban a távérzé­kelésről tartottak hazánk­ban nemzetközi konferenci­át. Több hazai intézmény vesz részt ennek a techni­kának a fejlesztésében, és részben már a hasznosítás­ban is. Tény viszont, hogy igen kevesen tudják a szak­mabelieken kívül, hogy mi is az a távérzékelés. Ennek a fogalomnak a repülőgépről és a műholdról végzett speciális fényképes érzékelés felel meg — az előbbit légi fényképezés gya­nánt ismerjük. Semmiféle kábelre, vezetékre nincs szükség ahhoz, hogy a ma­gasból a földfelszíni jelen­ségekről vagy a talaj egyes jellemző adatairól képet kap­junk. A légi és az űrfelvé­telek készítéséhez a nap ál­tal kibocsátott, a föld fel­színe által visszavert elekt­romágneses sugarak segíte. nek a pontos észlelésben. — A nagy távolságú fel­vételekkel nemcsak a talaj termőképességére, humusz- és nyomelemtartalmára lehet következtetni, hanem pél­dául arra is, hogy milyen a növénytakaró állapota — mondja Várallyay György professzor, az MTA Talajta­ni és Agrokémiai Kutatóin­tézetének igazgatója. — Ha­zánkban jelenleg a meliorá­ciós munkálatok tervezésére hasznosítják a módszert, mi­vel a felvételek igen jól ki­mutatják a talajhibákat: a szikesedést, az eróziót, a lá- posodást és a homokot. Vagyis jelzik, hol rossz a talaj vízgazdálkodása, hol, melyik táblán sekély a ter­mőréteg. — Hazánkban jelenleg már folyik a nagy léptékű talaj­térképezés, hiszen hamaro­san át kell térni az arany­koronás jelzőszámról vala­milyen pontosabb mutató­szám alkalmazására. Ehhez is igen jól használható a távérzékeléses módszer. Az elmúlt öt évben ennek a technikának a fejlesztésében jelentős eredményeket ér­tek el a kutatók külföldön és itthon is. — Az Egyesült Államok­ban olyan termésbecsléses módszert fejlesztettek ki. amellyel három-négy szá­zalék pontossággal megálla­píthatják a legfontosabb gazdasági növények hoza­mát. Mi ezt a módszert még nem alkalmazzuk, ám a bu­dapesti konferencián ismer­tették. — Manapság már olyan részletes felvételt tudnak a távérzékelési technika esz­közeivel készíteni, amely akár fél hektár területről is többféle információt nyújt. — Hazánk egyelőre a szov­jet, a francia és az ameri­kai műholdak felvételeihez juthat hozzá — nem olcsón —, s bizonyos lehetőség nyí­lik az Interkozmosz-együtt- működés révén is a szüksé­ges felvételek megszerzésé­re. Ugyanakkor néhány ha­zai intézmény, így a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem maga is készít légi felvétele­ket. A BME például a mik­rohullámú repülőgépes talaj­nedvesség-mérés módszere­it sikerrel alkalmazza. Ered­ményesen hasznosítja a kor­szerű eljárást az Agrober a melioráció tervezésénél, a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium több intézménye, így a Vituki és mások á különféle vízügyi, illetve természetvédelmi munkáknál. — A budapesti konferen- * cián kiderült az is, hogy á távérzékelési technika fej­lesztése — a világon — sok­kal előrébb tart, mint az alkalmazása, ugyanis a je­lenleg már felhasználható információknak csupán 5—6 százaléka kamatozik a ter­melésben. — Hazánk hamarosan be­kapcsolódik abba a műhol­das termésbecslési-kutatási programba is, amelyet á FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete tá­mogat. F I. ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom