Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 176. szám ÁRA: 1988. július 25., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Esélyek A világ felgyorsult, Ma­gyarország pedig megpróbál­ja átvenni a tempót. A gazda­sági fejlődés olyan ütemet diktál, amely az erők maxi­mális kihasználását követeli meg. A verseny idehaza is egyre nagyobb tért hódit. Igaz, ennek jótékony hatásait egylőre nem érzékeljük: sem az árucikkek minőségében, sem a szolgáltatások színvo­nalán, az árakról már nem is szólva. Sajnos a vetélkedés nálunk még elsősorban az anyagia­kért folytatott harc formájá­ban jelentkezik, s ennek ön­magában aligha lehet az egész gazdaságra kiterjedő pozitív hatása. A kisvállalkozások színte­rén azonban már megmutat­koznak a piaci mechanizmus halvány nyomai. Persze igen­csak kezdeti lépések ezek. A baj inkább azzal van: vajon kinek adatik meg, hogy vál­lalkozással segítsen magán és családján, hogy emberibb, jobb életet és körülményeket teremtsen ezekben a nehéz időkben. A reklámszöveg is azt hirdeti, akik gyorsabb for­dulaton kívánnak élni, akik nem várnak másra és vállal­koznak, azokon segít kölcsö­nökkel, tanácsokkal a... nevű cég. De mi van azokkal, akik­nek nem adatik meg manap­ság ez a lehetőség? Nem mint­ha lusta, kényelmes emberek lennének, hanem, mert a helyzetük nem engedi meg számukra mindezt. Például eddigi élete során nem ada­tott meg neki, hogy jelentő­sebb pénzmennyiséget gyűjt­sön össze. Az indulótőke hiá­nyában pedig elég nehéz hoz­zákezdeni bármihez is. Vagy más: ugyan kit lehetne fel­elősségre vonni azért, amiért annak idején a tannári pályát választotta hivatásul. Hiszen akkor még nem sejtette, hogy mindez micsoda hátrányok­kal jár majdan, s hogy éppen emiatt kerül perifériára. És most nézheti tehetetlenül és irigykedve azokat, akik akkor ’’szerencsésebb” szakmát vá­lasztottak. Tény, hogy ebben a ver­senyfutásban nem indul min­denki azonos helyről, és nem­csak az előbb sorolt körülmé­nyek miatt van ez igy. Vannak szubjektív okok is, mert mi is történik akkor, ha valakinek egyszerűen nincs üzleti érzé­ke; ért a történelemhez, a filo­zófiához, de üzletelni nem tud, a vállalkozás nem az ő asztala. Nos, ez az ember ön­hibáján kívül kerül hátrányba, mert egy olyan társadalom­ban él, amely pillanatnyilag nem képes honorálni a tudást. A kőművest általában tudja, a professzort nem. Nehéz szitu­áció, főleg, ha tudjuk, a világ nemcsak házépítésből áll. Pedig felzárkózásunk egyik alapvető tényezője az is, va­jon rendet tudunk-e teremte­ni az esélyegyenlőség dolgá­ban. Csak ilyen körülmények között bontakoztatható ki ugyanis teljes mértékben az emberi képesség, a tudás. S ennek garantálása nem az egyén feladata. A biztosítékoknak az állam stratégiai elképzeléseiben kell helyet kapniuk. Havas András A vizsgálatok tapasztalatai Hevesen Fokozottabb árellenőrzés Az egyre növekvő árak az eddigieknél is nagyobb fel­adatokat rónak azokra a szakemberekre, akik a fo­gyasztói érdekvédelemmel foglalkoznak. Természete­sen a vásárlók is érzéke­nyebbek lettek arra, mit kapnak pénzükért, s arra is, hogy nem csapják-e be őket a boltokban. Ezért is tűzte napirendre nemrégiben He­ves Város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága a fo­gyasztói érdekvédelem helyzetéről és az árellenőr­zések tapasztalatairól szóló anyag megvitatását. Szabálytalanságok, bírságok A vizsgálatok alapján kide­rült, hogy Heves városában ösz- szességében javült a termékek választéka és minősége. Problé­mát inkább az országosan is hi­ánycikknek számitó termékek jelentenek. . Udvariasabb lett a kereskedel­mi dolgozók magatartása. Ezt elősegítette az is, hogy növeke­dett a szerződéses üzletek és a magánkereskedők száma. A nö­vekvő kínálat következménye­ként értékelhető,hogy változott a fogyasztókhoz való viszony: erő­södött a kereskedelmi etika be­tartása és betartatása. Viszonylag sok gond adódott a nyári időszakban a strand — mint üdülőterület — ellátásával. Ott ugyan növekedett a boltok száma, de ennek ellenére még mindig ellátási problémák észlel­hetők. A próbavásárlásos módszer azonnal választ adott arra, hogy a kereskedők helyesen alkalmaz­zák-e az érvényben lévő árakat. Érdemes megjegyezni, hogy a szabálysértési feljelentések 45- 50 százaléka helytelen áralkal­mazás miatt történik. A fogyasztói érdekvédelem­ben jelentős szerepet vállalt a Hazafias Népfront, amely 1982- től 13 főt magába foglaló fo­gyasztók tanácsát működtet. A városi tanács vb városgazdálko­dási osztálya összesen 14 társa­dalmi ellenőr részére adott ki igazolványt. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy nem minden társadalmi el­lenőr vesz részt a munkában. Hi­szen a gyakorlat azt igazolja, hogy csupán 50 százalékuk vé­gez rendszeres tevékenységet. Egyébként a múlt év második felétől a városi szakszervezeti bi­zottság is megbízott öt ilyen tár­sadalmi ellenőrt. A felelősségre vonásokkal kapcsolatban az anyag kiemeli, hogy a szabálysértési feljelenté­sek száma egy év alatt meghalad­ja a tízet. A bírságok összege pe­dig ezer és hétezer forint között változott. Általában hiányosság­ként jelentkezett: a mérési pon­tatlanság, a rossz kalkuláció, az árueszerzéséről szóló bizonylat hiánya, helytelen ár feltüntetése, a számlától eltérő árak alkalma­zása, az üzletkörbe nem tartozó áruk, s lejárt szavatosságú cikkek forgalmazása. Ennél nagyobb gondok voltak a vásárokon, a pi­acon és a búcsúban. A más tele­pülésekről érkezők nem tudták felmutatni működési engedélyü­ket, továbbá nem is mindig a megengedett haszonkulcsot al­kalmazták. E hiányosságokat mérlegelve került sor a felelős­ségre vonásokra. A szabálysérté­si feljelentésről vagy figyelmez­tetésről az üzemeltető szervezet vezetőjét is értesítették. Az ese­tek egyharmad részében pedig figyelmeztetést alkalmaztak. Megállapították azt is, hogy a gyakori árváltozások igen nagy megterhelést jelentenek a keres­kedelmi dolgozók számára. Feladatok A színvonalasabb és hatéko­nyabb árellenőrzés érdekében további árellenőrök beállítása vált szükségessé. Alapvető köve­telmény, hogy továbbra is növe­kedjen — mind minőségi, mind mennyiségi szempontból — az áruválaszték, valamint az is, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartásukkal, munkájukkal nyerjék el a vásárlók elismerését. A Köjál szakembereivel együtt továbbra is felügyelik az üzletek tisztaságát, s az áruk sza­vatossági állapotát. Továbbra is fokozzák a társadalmi ellenőrök aktivitását, s a munkájukat nem végzők megbízását megszünte­tik. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak továbbra is a város­ban működő vendéglátó egysé­gek ellenőrzésére is, hiszen az el­következő időben is e területen várható a töbl? szabálytalanság. (Mint például a 9 óra előtti szesz­fogyasztás vagy a mérési pontat­lanság.) A beszámoló végűi megálla­pítja, olyan kereskedelempoliti­ka megteremtésére van szükség, amelyben az áralkalmazás és az áruk minőségének garanciái to­vább erősödnek. Az idei árviszo­nyok kialakúlása után a lakosság — mint fogyasztó — joggal várja el, hogy pénzéért mindenféle te­kintetben kifogástalan árut kap­jon. Mindezen célok elérése ér­dekében fokozni kell a fogyasz­tói érdekvédelem érvényesítését, s ezen belül is az árellenőrzési te­vékenységet. Az utolsó simítások Mag­tisztító Hatvanban! I Saját kivitelezésben elkészült a hatvani Lenin Termelőszövetke­zet Heréd-újpusztai Vetőmag­üzeme. Már korábban megépí­tették azt a négy magtárt, amely­ben búzából nyolcszázhatvan va­gon tárolására képesek. Mától pedig már teljes üzemben dolgo­zik a magtisztító is, ami 12 millió forintba került, s évente 5 ezer tonna vetőmag kibocsátására ké­pes. Legnagyobb részt a kalászo­sokkal foglalkoznak, azok közül is az őszi búzával, s az árpával. De az értékesítőhöz, a Vetőmag­termeltető Vállalathoz kerül in­nen borsó, napraforgó, s olyan aprómagvak is, mint a kömény, kapor. Vetőmagvakat a terület 20 százalékán termelnek. Minden a helyére kerül Grósz Károly amerikai tárgyalásai Fontos eseménye volt Grósz Károly kaliforniai kőrútjának az Occidental Petroleum Los An­gelesi központjában pénteken tett látogatás. A vállalat világ­szerte ismert elnöke, Armand Hammer már azzal is aláhúzta ennek fontosságát, hogy az MSZMP főtitkárát, a miniszter- tanács elnökét személyesen fo­gadta a repülőtéren, gomblyuká­ban magyar kitüntetésének sza­lagját viselve. Grósz Károly és Armand Hammer előbb szűk körű megbeszélést folytatott a vállalat központjában, majd az amerikai üzletember ebédet adott a magyar kormányfő tisz­teletére. Az ebéden tolmácsolta Los Angeles jelenleg Kínában tartóz­kodó polgármestere, Tom Brad­ley üdvözletét és megbízásából — az Egyesült Államok második legnagyobb városa lakossága vendégszeretetének jeleként — átadta Grósz Károlynak a város jelképes kulcsát. Ugyancsak át­nyújtotta Los Angeles címeré­nek egy szép kivitelű plakettmá­solatát. Az ebéden elhangzott pohár­köszöntőjében Hammer rendkí­vül melegen szólt Magyarország­ról. Felelevenítette vidám emlé­keit arról, hogy hosszú életében jószerivel először országunkban volt vadászaton. Az amerikai üz­letember azonban ennél komo­lyabb formában is beszélt Ma­gyarországról: a magyar gazda­sági kísérletekről azt a vélemé­nyét hangoztatta, hogy az ott megvalósuló reformok más szo­cialista országok számára is hasznosak lehetnek. Mint el­mondotta, ezt a véleményét Mi­hail Gorbacsovnak is kifejtette személyes találkozásaik során. ’’Magyarország nem mindenna­pi ország — mondotta. Úgy gon­dolom, hogy nagy szerepe lehet a kelet-nyugati kapcsolatok fej­lesztésében”. Grósz Károly válaszában szá­zadunk nagy tanújának nevezte a kilencven éves amerikai üzle­tembert, aki — mint mondotta — aktív közreműködésével nem­csak szemlélte, hanem befolyá­solta is az emberiség sorsát. ” Hu­manizmusa közismert, konst- ruktivitása példaszerű és alkotó­ereje irigylésre méltó — mondot­ta egyebek között a magyar kor­mányfő. — Köszönjük, hogy a magyar nép barátjának tartja magát, és köszönjük, hogy olyan sokat tett azért, hogy a Magyar Népköztársaság ismertté váljék, volt szíves hazánkat bemutatni”. Grósz Károly szólt terveinkről hangsúlyozva, hogy olyan szo­cialista Magyarországot aka­runk, ahol az emberek mind sza­badabban, még nyugodtabban, még kiegyensúlyozottabb an él­hetnek, ahol nagyobb elismerést kap a szorgalom, a tehetség, a tu­dás, ahol nagyobb telesítményt kell mindenkinek nyújtania ah­hoz, hogy boldogulni tudjon. Olyan szocializmust akarunk, amely vonzó mások számára is, amely senkire nem kényszenti rá akaratát, de mindenkinek lehe­tővé teszi, hogy válasszon. ’’Úgy gondoltuk, hogy ezt csak a világ­gal együtt tehetjük meg” — mon­dotta. A találkozót követő sajtókon­ferencián Grósz Károly egyebek között elmondotta, hogy ameri­kai útján mindenütt szó volt a gazdasági* együttműködés egyes kérdéseiről, de konkrét megálla­podások megkötése természete­sen nem tartozik az út feladatai közé. Armand Hammerrel is voltak megbeszélések erről a té­máról. Dr. Hammer erről szólva kijelentette: az Occidental Pet­roleum szovjet partnereivel köz­reműködik nagyszabású olaj- és gázipari megállapodások kivite­lezésében, egyebek között Ten- gizben is. Mivel ott a magyar épí­tők már huzamosabb ideje dol­goznak, sok helyi tapasztalatot szereztek, lehetségesnek tartja, hogy az Occidental Petroleum beruházásának kivitelezésében is közreműködjenek. Az ezzel kapcsolatos tanulmányokat már megkezdték. A magyar miniszterelnök ez­úttal is számos kérdést kapott az újságíróktól, egyebek között amerikai útjáról is. Aláhúzta an­nak fontosságát, hogy magyar miniszterelnök 42 év után elő­szörtárgyal az Egyesült Államok vezetőivel. Armand Hammer er­ről szólva leszögezte: a magyar kormányfő Reagan elnök meghí­vására érkezett az országba, s ez is tanúsítja, hogy az Egyesült Ál­lamok nagy jelentőséget tulajdo­nít a kapcsolatok fejlesztésének. Az elnökkel sorrakerülő tárgya­lásokról szólva a magyar minisz­terelnök kijelentette: tájékozód­ni kíván arról, hogy mi Reagan elnök véleménye a kis országok szerepéről a nemzetközi közele­dés az együttműködés fejleszté­sében, és kifejti majd erről kor­mányunk véleményét is. Grósz Károly pénteken dél­után kedves kötelezettségének tett eleget: felkereste Santa Mó­ricában, a Los Angeles-i kong­lomerátum egyik városában élő nagynénjét, aki 1936-ban került, házasságkötése következtében az Egyesült Államokba, de gyer­mekkorában még jól ismerte unokaöccsét. (Folytatás a 2. oldalon) Indulhatnak a gépek (Foto: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom