Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. július 20., szerda Grósz Károly Amerikában Vezető politikus szocialis­ta országból — a Szovjet­uniót kivéve — az elmúlt négy évtizedben nem tett olyan méretű és jellegű lá­togatást az Egyesült Álla­mokban, mint amilyenre Grósz Károlyt hívták meg. július 19—27. között. Az uta­zást az amerikai fél kezde­ményezte, és nyilvánvaló, hogy azt örömmei elfogad­ták, hiszen kölcsönös érdek­ről van szó. A washingtoni kormányzat független, szuverén ország­ként kezeli Magyarországot, amellyel olyan mértékben kész fejleszteni a politikai, gazdasági és egyéb kapcsola­tokat, amennyire — mint megfogalmazták — Budapest erre kész. Minden jel sze­rint. ez a washingtoni alap­állás változatlan marad, bár­melyik párt győzzön is a no­vemberi elnökválasztáson. A magyar diplomácia el­vi alapokon, már sok éve tö­rekszik az együttműködés fejlesztésére a vezető tőkés világhatalommal, s nem raj­tunk múlik, hogy a közele­dés bizonyos területeken még nem olyan mértékű, amint lehetséges lenne, és amint azt szeretnénk. Kézenfekvő, hogy ebben Washington — főként bel­politikai hátterű — fenntar­tásai mellett, a két ország eltérő méretei, világpolitikai és gazdasági szerepe játszik szerepet. A személyközpontú ame­rikai közgondolkodás isme­retében, jelentősnek tűnik, hogy az új magyar kormány­fő, egyben pártvezető, lehe­tőséget kap arra, hogy hosz- szabb körúton ismerkedjék meg az Egyesült Államok több gazdasági központjá­val. az ország légkörével, életével. A zsúfolt program, amely a szó szoros értelmében a chicagói megérkezés percétől a washingtoni elutazás órá­jáig, alig biztosít szabadidőt a kormányfőnek, és az öt kísérő szakemberek kis cso­portjának, hamisítatlanul amerikai jellegű. Grósz Ká­roly olyanfajta utat bonyolít le, min| egy világcég vezető menedzsere, aki egy új, nagy piacot „dolgoz meg": reg­geltől estig tárgyal a külön­böző ipari és pénzügyi érde­keltségek vezetőivel, valódi munkaebédeken és vacsorá­kon tart előadásokat, vála­szol az amerikai üzleti és politikai elit tagjainak kér­déseire. Ugyanakkor gyak­ran. naponta többször is áll a helyi sajtó, a rádió, a te­levízió rendelkezésére. A körút végén kerül sor­ra Washingtonban miniszter- elnökünk találkozása az ame­rikai kormány több tagjá­val, valamint egy beható, többórás tárgyalásra. Ro­nald Reagan elnökkel. Jól­lehet, az elnök jövő január­ban távozik, nem kétséges. hogy a legfelső szintű tár­gyalások eredményei megha­tározzák majd a folyamatos­nak tekinthető amerikai dip­lomáciát, s a jövendő kor­mány politikáját Magyaror­szág irányában. Legalább ilyen fontos, hogy Grósz Ká­roly, mintegy „bemutatkoz. hat" az amerikai törvény- hozásban, találkozik mind a képviselőház, mint a szená­tus külügyi bizottságának tagjaival. A törvényhozás, mint ismeretes, a kormány­nyal egyenrangú szerepet tölt be az amerikai kül- és gazdaságpolitika alakításá­ban. A magyar kormányfő ame­rikai útja részben „jószolgá­lati": célja, hogy jó értelem­ben „reklámozza", megismer­tesse hazánkat, életünket, helyzetünket, nem leplezve gondjainkat sem. Ugyanak­kor mindkét részről vallott cél, hogy a magas szintű lá­togatás indítékot adjon a gazdasági és pénzügyi kap­csolatok további fejlődésé­nek, amire rendkívül nagy szükségünk van. Gyakorlati megállapodáso­kat ilyenfajta úttól nem vár­hatunk. Azt viszont annál inkább, hogy Grósz Károly utazása valóban jó szolgála­tot tesz a két ország kap­csolatainak, ezen belül Ma­gyarország politikai és gaz­dasági érdekeinek. Holtai András Karabahban nyugalom van Jerevánban és más örmény városokban, hétfőn minde­nütt felvették a munkát, s kedden is dolgoztak az em­berek, nyugodt volt a hely­zet — közölték telefonon az MTI moszkvai tudósítójával hiteles örmény források. Az Armenpressz illetékese sze­rint. hétfőn nem voltak fel­vonulások. Az Izvesztyija kedden be­számolt arról, hogy az ör­mény fővárosban a hét első napján, az élet szemmel lát­hatóan kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba. Mihail Minaszbegjan, a jereváni vá­rosi pártbizottság első titká­ra. a lapnak adott nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy az egész tömegközlekedés normálisan működött, ami lehetővé tette a munkafelvé­telt is. Az MTI tudósítójának az azerbajdzsán! külügyminisz­térium illetékeseitől szerzett információja szerint, kedden a köztársaság városaiban nyugodt volt a helyzet. a Karabah-hegyvidéki autonóm területről a nap folyamán, a későbbiekben adnak majd csak tájékoztatást. A köz­társaság vezetői már vissza­tértek Moszkvából. Azer­bajdzsánban — ahol hivata­losan még szintén nem kö­zölték a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének határozatát — nagy érdek­lődéssel, de nyugodtan vár­ják az esti tv-összefoglalót, amelyet a szovjet első csa­tornán sugároznak a hétfői vitáról. VÉGE A HÁBORÚNAK? Irán elfogadta a BT tűzszüneti felhívását Teherán: Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke (j.) július 18-án, újságíróknak nyilatkozik az iráni fegyveres erők főparancsnokságának aznapi döntéséről, amelynek ér­telmében Irán feltétel nélkül elfogadja a Biztonsági Tanács 598. határozatát, amely azonnali tűzszünetre szólít fel az Irakkal folyó, 8 éves háborúban (MTI-telefotó) Biztató ajándékkal lepte meg Irán az ENSZ-et: júli­us 20-án lesz éppen egy éve. hogy a BT 598-as számú ha­tározatában, keményen fel­szólította Iránt és Irakot az 1980 szeptembere óta tartó háború befejezésére, és szankciókat helyezett kilá­tásba az ellen a fél ellen, amely felhívásának nem tesz eleget. Büntető intézkedések­re ugyan nem került sor — ehhez további szovjet—ame­rikai megegyezésre lett vol­na szükség —. ám az iráni parlament elnöke, a június­ban hadsereg-főparancsnok­ká kinevezett Haszemi Raf­szandzsani, hétfői bejelenté­se a tűzszünet elfogadásáról, azzal a kilátással kecsegtet, hogy talán nemzetközi szank­ciók nélkül is közelebb kerül a béke a Közép-Keleten. Nem mintha „nem hivata­los" szankciókból nem lett volna éppen elég. Irak — a bagdadi álláspont szerint iráni provokációra válaszul — 1980 szeptemberében va­lójában azért indított átfo­gó támadást, szomszédja el­len. hogy Iránnak a sahtól örökölt, de az 1979-es isz­lám forradalom óta fenye­getőbbnek tűnő túlerejét ki­szorítsa az öbölből, s azt arab beltengerré változtassa. Ehhez az öböl menti olaj­termelő királyságok pénzügyi támogatást — immár vagy 40 milliárd dollár erejéig —. Franciaország ultramodern fegyvereket, az Egyesült Ál­lamok pedig politikai elis­merést adott — a két ország 1967-ben megszakított diplo­máciai kapcsolatai a háború éveiben újultak fel. Irakot 1972 óta a Szovjetunióhoz is barátsági szerződés fűzi. A külső segítség főleg azután erősödött, hogy Irak villám­háborús céljait nem érte el. s a nyolcvanas évek eleje óta a háború tétje már egy­szerűen csak Irán féken tar­tása. Irán viszont tökéletesen el­szigetelődött a nemzetközi színtéren, senkitől sem ka­pott hitelt, fegyverei fokoza­tosan elfogytak — hírek sze­rint 50, még a sah idején vásárolt harci repülőgépe maradt. Az ötvenmilliós or­szág embertömegei, élő erő­ként bevetve, 1981-től sike­reket értek el a 16 milliós Irak 800 ezer fős hadsere­gének technikája ellen, de idén már fordult a kocka, és Irak hadi sikerein érző­dött a műszaki fölény na­gyobb hatásfoka. Közben — bár tavaly májusban egy amerikai hadihajót iraki ra­kétatalálat ért — az Egye­sült Államok és NATO-szö- vetségeseinek flottái is az iráni haditengerészet ellen sorakoztak fel az öbölben az utóbbi évben, a hajózás sza­badsága biztosításának jel­szavával. Igaz, az iraki légi­erő támadásai csak Irán olaj­szállításait veszélyeztették, míg Irán hadihajói Irakba és más arab országokba tar­tó, más kereskedelmi hajó­kat is támadtak. A legna­gyobb iráni—amerikai össze­csapás most, áprilisban volt, néhány nappal azután, hogy az iraki csapatok a fronton visszafoglalták a Fao-félszi- getet. A konfliktusban tulajdon­képpen — nem csekély mér­tékben kockáztatva az arab országokhoz fűződő, általá­nos érdekeit — a külhatal- mak közül csak a Szovjet­unió maradt semleges. Az ENSZ-ben nem járult hozza az egyoldalú szankciókhoz Irán ellen, és állhatatosan ja­vasolta, hogy a béke és a ha­józás szabadsága a két fél megegyezésén és az öbölben felvonult külföldi erők kivo­násán alapuljon. A frontról érkező hírek ar­ra vallanak, hogy az iráni bejelentés ellenére, még messze a valódi fegyvernyug­vás. Mindkét félnek még sok feltétele van, mielőtt békemegállapodást írhatná­nak alá. Lehet, hogy az irá­ni tűzszüneti ajánlat az or­szág végső vereségét előzi meg, de ez egyáltalán nem biztos. A háború története azt mutatja, hogy a vesztés­re álló fél mindig számítha­tott valamilyen külső beavat­kozásra — akárcsak a még súlyosabb szankciók meg­akadályozására. Ezért inkább úgy tűnik, hogy az iráni ajánlat csak ezt a végtelen körforgást van hivatva meg­törni. De már ez sem cse­kélység — nyolcévi harc és több mint egymillió iraki és iráni halott árán. { Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. .Kötvényárfolyamai július 19-től július 25-ig. Kamat­Kamat­A kötvény megnevezése láb fiz. "Futam Középárfolyam (%i dátuma idő (%> AMFORA 11 11. 30. 1984—91 103,50 Balaton volán 11 10. 31. 1985—92 103,50 Borsodi Iparcikk 11. 11 11. 01. 1985—91 103,50 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 103,50 Bcrsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 100*50 BUB1V 11+3 12. 09. 1985—91 103,50 DÉLKER—I. 11 03. 20. 1985—91 99,50 DOM US 11 12. 10. 1984—90 102,50 DKV-Paraffin 11 11. 14. 1985—90 107,00 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 97,50 Heves Megyei Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 98,50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 101,00 Kecskeméti Városi T. KK-1 11 <U. 06. 1986—91 121,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 100,50 Mátra Volán—I. 11 02. 17. 1986—91 100,50 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 104,50 PIÉRT—1. 11 06. 30. 1984—91 97,00 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 98,50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 97,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 98,00 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 97,50 Szabolcs Megyei Ipari KV. 11 10. 15. 1986—92 103,00 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 102,00 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények • AGRAR—I. 12 07. 01. 1985—93 88,00 AGRAR—11. 11,5 04. 01. 1986—94 89,00 OKHB RT. 11 07. 01. 1987—94 86,00 OKHB RT. II. 11,5 07. 15. 1987—93 87,Of Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függőek a megadott értéktől eltérhetnek. Az árfolyam középárfolyam, ezért vételnél —l°o-ot. eladásnál 4-1%-ot felszámítunk. Tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Nem engedik szabadon Mandelát A dél-afrikai kormány a nemzetközi felhívások el­lenére sem hajlandó szaba­don bocsátani Nelson Man­delát — közölte hétfőn a dél-afrikai tájékoztatásügyi miniszter. Mandela, az Af­rikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 26 éve börtönben sínylődő elnöke hétfőn töl­tötte be 70. életévét, s ez alkalomból állam- és kor­mányfők követelték szaba­don bocsátását. „Még nem jött el annak az ideje, hogy Mandelát sza­badon engedjük” — jelen­tette ki cinikusan Stoffel van der Merwe, dél-afrikai tájékoztatási miniszter a te­levízióban. Hétfőn újabb államfér­fiak követeltek szabadsá­got az ANC vezetőjének. „Mandela és a többi dél- afrikai politikai fogoly sza­badsága elősegítené a faji elkülönítési rendszer békés felszámolásához szükséges politikai helyzet kialakítá­sát, és Dél-Afrika demok­ratizálását” — hangsúlyoz­za Reagan amerikai elnök üzenete. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a pol­gárjogi harcos haladékta­lan szabadon bocsátását, Dél-Afrika elleni büntető- intézkedések bevezetését és a faji elkülönítés felszá­molását követeli. A nyugat-európai álla­mok külügyminiszterei hét­főn közös nyilatkozatban követelték Mandela és a többi dél-afrikai politikai fogoly szabadon bocsátását, hangsúlyozva, hogy Preto­ria ezzel kinyilváníthatná készségét az ország helyze­tének békés rendezésére. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is részt vett hétfőn a világszervezet apartheid-ellenes különbi­zottságának Mandeláról megemlékező ünnepi ülésén. Pérez de Cuellar felszóla­lásában rámutatott, hogy Mandela, bebörtönzése elle­nére a dél-afrikai tömegek faji egyenlőségért folyta­tott harcának élharcosa. A dél-afrikai Johannes­burgban hétfőn a hatósági tiltások ellenére sajtóér­tekezletet tartott Winnie Mandela, a bebörtönzött pol­gárjogi harcos felesége. Win- nia Mandela újságíróknak elmondta, hogy férje jó egészségnek örvend, bár hónapok óta magánzóiké­ban tartják. Vízumot kapott az izraeli küldöttség Megérkeztek a szovjet ví­zumok a holland külügy­minisztériumba a Moszk­vába készülő izraeli kon­zuli küldöttség hat tagja részére — közölték kedden Jeruzsálemben holland dip­lomáciai források. A delegáció vasárnap in­dul útnak Hágába és hét­főn érkezik a szovjet fővá­rosba — egészítette ki az információkat Hans van den Broek holland külügy­miniszter, aki Ruud Lub­bers miniszterelnök kísé­retében hivatalos látogatá­son Izraelben tartózkodik. 1967 óta ez lesz az első ilyen jellegű izraeli kül­döttség a Szovjetunióba. A vízumok Hollandián ke­resztüli kiadását a Szov­jetunió azért választotta, mert az 1967-es arab—izrae­li háború, a szovjet—izrae­li diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta, Hollandia képviseli az izraeli érdeke­ket Moszkvában. 1987 júniusában szovjet konzuli küldöttség érke­zett Jeruzsálembe és az iz­raeli külügyminisztérium ez év júliusában további 3 hónapos ott tartózkodásra adott engedélyt. A szakér­tők az Izraelben találha­tó szovjet javakról tárgyal­nak. laaaagi ia GÁMMCN fa színmáz (Öl Az Agria Játékok heti programja lel A LÍCEUMBAN ICl Goldoni: Két úr szolgája — zenés vígjáték ín] Az előadás kezdete: este, fél 9 óra Hn Július 21., 22., 23. ICl i (Esőnap: július 24.) A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN fel ® Jékely Zoltán—Kocsár Miklós: lel Mátyás király juhásza — mesejáték Ijn Bemutató előadás: július 21-én, délelőtt 10 órakor n További előadások: július 22., 23. lel lőj Kocsis István ia VINCENT VAN GOGH Az előadás kezdete: este 8 óra július 24. AZ ÉRSEKUDVARBAN IS O^Tabarin: Veszedelmes levelek (Gl Az előadás kezdete: délután 6 óra Ipl július 21., 22., 23. íj (Esőnap: július 24.) ICl Jg] A DOBOS CUKRÁSZDÁBAN 0 Operett- és sanzonest Az előadás kezdete: este, 8 óra E július 22. IflelBleHa (31 I 1 131 EJ 01 (31 131 E EJ El El monodrámafO El El El El El El El El El ISlSSSSISESIESG^SISlEISlElEIEiaifilQl

Next

/
Oldalképek
Tartalom