Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munka Nyaralni indul kedves barátom, igy ahogyan most, talán először életében. Szakszervezeti beutalóval, családosán, a Balatonhoz. Nem tagadja, hogy várja az üdülést, már napok óta izgul. Nagyon kell már neki ez a kis kikapcsolódás — magyarázza — a sok „hajtás" után igazán jól jön a lazítás. A két hét végét azonban — már most tudja — aligha várja ki. Biztos, hogy az utolsó napokat ismét idehaza tölti. Mert a kertben egyéb tennivalói miatt, sok minden elmaradt. Szól, s nyoma sincs rajta akár a legkisebb szomorúságnak. Mert — bár nem valamiféle csodabogár — a pihenést és a munkát egyformán szereti. Tudja, érzi a kötelességét mindig, s kedvvel lát újra meg újra a dolgához. Néha, amikor valamelyest többet vállat, s teljesít a megszokottnál, annyival később is tér vissza feladataihoz. Ha pedig ez nem sikerül, akkor sem bosszankodik különösebben. Vallja, hogy a cselekvés élteti igazán. S, amit még annyian emlegetnek — újabb találkozás tesz meggyőzőbbé. Másik ismerősöm keseregve újságolja, hogy megint „vacakol” a szíve. Nem sokat segített a műtét, keveset használnak a gyógyszerek, lehet, hogy idő előtt nyugdíjba kell mennie. Vigasztalni próbálom: napjainkban nem ő lesz az első, aki valamivel fiatalabban kényszerül pihenőre. Nem tudom megnyugtatni szavaimmal akaratlanul talán meg is sértem, hiszen korántsem a hiúsága, a mostani kereseténél szerényebb majdani jövedelme bántja. Ifjabban is lenyelné, hogy az idősebbek közé sorolják, s istenére, zokszó nélkül beérné a kevesebb pénzzel is — de a kollektíva, amelyben úgyszólván egész eddigi életét töltötte, s amit csinált, amit oly nagyon ‘ szeretett... szóval: attól roppant nehéz a búcsú. Nos, igen: a munka. Amivel könnyen viccelődünk már akkor is, ami- j kor tulajdonképpen még hozzá sem fogtunk; amit oly sokszor szidunk, ha nincs egészen az ínyünkre, vagy nehezen, netalán nem is sikerül; aminek hány- : szór, de hányszor alig vár- j juk a végét. S ami — előbb, i vagy utóbb rájövünk — mégis mennyire hiányzik. Dehogy közhely, ami a fogalomhoz kötődik! Meny- j nyíre valós, hogy formál, nemesít, éltet! Persze, csak- \ is ha okos, értelmes, hasz- I nos munkáról van szó. Ha a feladat és a tevékenység egyaránt mindig szervezett, az elvégzését pedig megbecsülés, tisztelet övezi. Ha már a gyermek vagy a pályakezdő is kedvvel íz- | lelgeti, próbálgathatja. Azon legyünk hát mindannyian, hogy megszeres- j sük, s megszerettessük! Gyóni Gyula _______________________________ A MEGYEI NEB FELKÉRÉSÉRE Iskolai oktatás-vállalati igények A 212-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben saját tanműhelyben gyakorolják be a gépi forgácsolás szakmai fogásait a tanulók Az évtized közepétől a figyelem középpontjába került a megyei középfokú képzés szerkezete, alakítása: az oktatás és a munkaerőigények közötti összhang fokozottabb megteremtése. Az elmúlt három évben a párt-, állami és társadalmi szervek külön is foglalkoztak néhány fontosabb kérdéssel: a demográfiai hullám hatásával, a munkaerő-szerkezet változásaival. a szakemberszükségleti előrejelzésekkel és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének tapasztalataival. Elkészült a Heves megyei közoktatás fejlesztésének programja. A megyei tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi és művelődési osztálya a témáról beszámolót készített a megyei népi ellenőrzési bizottság felkérésére. Ebben szóltak az elért eredményekről, de nem hallgatták el a problémákat sem, és kijelölték laz új feladatokat. Több tény is bizonyítja, hogy a megye vállalatainak szakemberigényét a képzés kielégíti. A különböző gazdasági ágakban közel azonos a régebben ott dolgozók és a pályakezdők aránya, a megyei tapasztalatók, néhány terület kivételével, kedvezőbbek az országosnál. Az ipar, a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy és a kulturális szolgáltatás szakképzetlen fiatalokból is viszonylag sokat vesz fel, ugyanis itt lényegesen köny- nyebb munka mellett megszerezni a kellő ismereteket. A középfokon képesítettekből sokan az iparban és kereskedelemben helyezkednek el, míg a legmagasabb végzettségűek több mint fele az egészségügyi, oktatási és kulturális munkaköröket választja. A fiatalok iránti munkaerő-keresletet más tényezők mellett a gazdaság- szerkezet. annak változása és a munkáltatók létszámigénye befolyásolja. Erőteljes a törekvés a létszámcsökkentésre. a szerkezet belső átalakítására. A Heves megyei szakközépiskolák változatos, többirányú képzést biztosítanak az ott tanulók számára. A meglevő szakok mellett az ez évi iskolakezdéskor humán szolgáltatói és ruhaipari osztályok is indulnak. Szakmunkásképző intézményeink főként ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi, a szakiskolák egészségügyi, valamint gép- és gyorsírói profilban oktatnak. A gimnáziumok az elméleti és gyakorlati tárgyak fakultatív tanításával segítik a munkahelyválasztást. Az iskolák és a munkaügyi szolgáltató irodák kapcsolatában elsősorban az utóbbiak információnyújtási, tájékoztató szerepe érvényesül. Évente elküldik a lehetőségeket ismertető kiadványaikat, s ezek az osztály- főnökökön keresztül, jelentős segítséget adnak a tanulóknak leendő foglalkozásuk kiválasztásában. Az irodák — ha szükséges — az elhelyezkedést is megkönnyíthetik. Az iskolák dia- és mozgófilmek, videofelvételek készítésével, üzemlátogatások, nyílt napok, szakmai bemutatók, vetélkedők és szakkörök szervezésével növelhetik diákjaik tájékozottságát. A szülők egy része szintén részt vesz a munkában, de fontos szerepük van az ismertetésben a különböző tömegkommunikációs eszközöknek is. Mai körülményeink között a középfokú iskolai bizonyítvány nem szól egy életre, az igények változása egyre inkább megköveteli a tovább- és átképzést. Ezt állami támogatások, dotációk rendszere segíti, de a feladatokra a vállalatoknak is fel kell készülni, megfelelő elképzelésekre van szükség a témával kapcsolatban. A megyei középfokú szakemberképzés és a munkáltatók szakemberigénye között megfelelő az összhang, de a jövőben felmerülő problémák megoldásához szükséges az előrelépés. Az iskoláknak pontosabb, reálisabb információkkal kell rendelkezniük a vállalatok szükségleteiről, az úgynevezett hiányszakmák tanítására nagyobb figyelmet kell fordítani. A színvonalas oktatás csak a kellő feltételek mellett valósítható meg. A péktanulók „élesben" a vállalatnál készülnek föl a szakmára fArchjt’. fotó: Koncz János) Grósz Károly az Egyesült Államokba és Kanadába látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az amerikai kormány meghívására július 19-én, kedden hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Ottani programjának befejezését követően július 28- án egynapos látogatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a tervek szerint megbeszélést folytat majd Brian Mul- roney miniszterelnökkel, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető személyiségével, a magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállalatok képviselőivel. Az olasz szenátus elnökét fogadta Grósz Károly Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn, délelőtt, az Országházban, fogadta Giovanni Spadolinit, az olasz szenátus elnökét, aki Stadin- ger Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének meghívására, péntek óta tartózkodik hivatalos látogatáson hazánkban. A találkozón jelen volt Stadinger István és Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini a nap folyamán, a Parlamentben, találkozott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. A szívélyes légkörű megbeszéléseken szót váltottak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. Kölcsönösen méltatták a jól fejlődő magyar —olasz kapcsolatokat. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé állásfoglalásának fényében, különös figyelmet szenteltek a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek leszerelése lehetőségeinek. Az olasz szenátus elnöke Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának a vadászbombázók kölcsönös csökkentésére tett javaslata kapcsán úgy foglalt állást, hogy az F—16-os vadászgépek olaszországi telepítésének kérdését a Varsói Szerződés és a NATO közötti, leszerelési folyamatba illesztve célszerű vizsgálni. A magyar külpolitikának az emberi jogok érvényesítésére irányuló törekvéseivel összefüggésben, Giovanni Spadolini érdeklődésére. Szűrös Mátyás — utalva arra a figyelemre, amit a Varsói * Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé a humanitárius kérdések növekvő szerepének szentelt — tájékoztatást adott hazánk nemzetiségi politikájának elveiről, és ezzel összefüggésben, külpolitikánk soron levő feladatairól, lépéseiről. Ezt követően, Giovanni Spadolini tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, Stadinger Istvánnal. Részt vett a megbeszélésen Kiss János, Varga Imre és Vassné Nyéki Ilona képviselő. Az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott a törvényhozó testület összetételéről, munkájáról, választási rendszerünk főbb elveiről, gyakorlati érvényesülésükről. A vendég — többek között — a magyarországi, egykori kétkamarás parlament történelmi előzményei, s újbóli bevezetésének esetleges lehetőségei, az egyházak parlamenti képviselete, az Országgyűlés elnökének szerepe, feladatai iránt érdeklődött. Mindkét fél kifejezte meggyőződését. hogy a mostani látogatás jól szolgálja a magyar—olasz kapcsolatok jövőbeni fejlődését. Giovanni Spadolini olaszországi, hivatalos látogatásra hívta meg vendéglátóját, amit Stadinger István köszönettel elfogadott. A tárgyalásokat követően, az Országgyűlés elnöke ebédet adott az olasz politikus tiszteletére. Leértékelik a forintot A Magyar Nemzeti Bank. 1988. július 19-i határnappal. a forintot a konvertibilis valutákkal szemben. 6 százalékkal leértékeli. Az intézkedést több tényező indokolja. Az 1987 második felétől kibontakozott, erőteljes exportnövekedési ütem fenntartásához elsőrendű népgazdasági érdek fűződik. A vállalatok export- érdekeltsége, az új termékek külpiaci bevezetése, a mezőgazdasági többletárualapok külföldi értékesítésének elősegítése megköveteli, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerországok áralakulása és a magyar tér- melőiár-alakulás különbségeit az árfolyammódosítás kiegyenlítse. A vállalatok viszonylag mérsékelt konvertibilis importigényességének fenntartása, valamint a belső pénzügyi folyamatok alakulása is indokolja, hogy változatla~.-l l./\»/vnlrtf UUI bÄlgUl U ACicaictaz.aDai,yu. zással segítsük elő a belső és a külső egyensúly tervezettnek megfelelő alakulását. ★ A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint, a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló. 84 1987. (XII. 27.) PM. számú rendelet 17. paragrafusa alapján, a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1988. július 19-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összege — a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni, 6 százalékos leértékelése miatt — megváltozik. 1. A turistaellátmány összege három naptári évi időszakra 20 200 forint. 2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére, naptári évenként egy alkalommal, 3000 forint ösz- szegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 3. A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 13 800 forint, amelynek terhére, gépjár- műüzemanyag-költségre — 6400 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 4. A turistaellátmány igény- bevételére nem jogosultak 1988-ban és 1989-ben. évenként egy alkalommal, 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — amennyiben a kiutazáshoz szükséges, minimális, 3000 forintnak megfelelő, bolgár levát vásárolnak — utazásonként, tu-: - .—------1- i-.-i.~u i inidcmiuMdliyuK lementse nélkül. 6Ó0 forint ösz- szegű jugoszláv dinár szolgáltatható ki. 6. A magyar—jugoszláv kis- határforgalomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazásonként, turistaellátmányuk terhelése nélkül — 300 forint összegű jugoszláv dinárt vásárolhatnak. A leértékeléssel arányosan, változnak a valutaalapokon levő maradványösszegek is. Nem változik ugyanakkor az, hogy a magánútlevéllel vagy szolgálati útlevéllel külföldre utazó magyar állampolgár, az országhatár átlépéséhez. 3000 forint összegű, hivatalos eredetű külföldi fizetőeszközzel köteles rendelkezni. (MTI)
