Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munka Nyaralni indul kedves barátom, igy ahogyan most, talán először életé­ben. Szakszervezeti beuta­lóval, családosán, a Ba­latonhoz. Nem tagadja, hogy várja az üdülést, már napok óta izgul. Na­gyon kell már neki ez a kis kikapcsolódás — ma­gyarázza — a sok „hajtás" után igazán jól jön a la­zítás. A két hét végét azonban — már most tud­ja — aligha várja ki. Biz­tos, hogy az utolsó napo­kat ismét idehaza tölti. Mert a kertben egyéb ten­nivalói miatt, sok minden elmaradt. Szól, s nyoma sincs raj­ta akár a legkisebb szomo­rúságnak. Mert — bár nem valamiféle csodabogár — a pihenést és a munkát egyformán szereti. Tudja, érzi a kötelességét mindig, s kedvvel lát újra meg új­ra a dolgához. Néha, ami­kor valamelyest többet vállat, s teljesít a megszo­kottnál, annyival később is tér vissza feladataihoz. Ha pedig ez nem sikerül, ak­kor sem bosszankodik kü­lönösebben. Vallja, hogy a cselekvés élteti igazán. S, amit még annyian emlegetnek — újabb találkozás tesz meg­győzőbbé. Másik ismerő­söm keseregve újságolja, hogy megint „vacakol” a szíve. Nem sokat segített a műtét, keveset használ­nak a gyógyszerek, lehet, hogy idő előtt nyugdíjba kell mennie. Vigasztalni próbálom: napjainkban nem ő lesz az első, aki va­lamivel fiatalabban kény­szerül pihenőre. Nem tu­dom megnyugtatni sza­vaimmal akaratlanul talán meg is sértem, hiszen ko­rántsem a hiúsága, a mos­tani kereseténél szeré­nyebb majdani jövedel­me bántja. Ifjabban is lenyelné, hogy az időseb­bek közé sorolják, s iste­nére, zokszó nélkül beér­né a kevesebb pénzzel is — de a kollektíva, amely­ben úgyszólván egész ed­digi életét töltötte, s amit csinált, amit oly nagyon ‘ szeretett... szóval: attól roppant nehéz a búcsú. Nos, igen: a munka. Amivel könnyen viccelő­dünk már akkor is, ami- j kor tulajdonképpen még hozzá sem fogtunk; amit oly sokszor szidunk, ha nincs egészen az ínyünkre, vagy nehezen, netalán nem is sikerül; aminek hány- : szór, de hányszor alig vár- j juk a végét. S ami — előbb, i vagy utóbb rájövünk — mégis mennyire hiányzik. Dehogy közhely, ami a fogalomhoz kötődik! Meny- j nyíre valós, hogy formál, nemesít, éltet! Persze, csak- \ is ha okos, értelmes, hasz- I nos munkáról van szó. Ha a feladat és a tevékenység egyaránt mindig szerve­zett, az elvégzését pedig megbecsülés, tisztelet öve­zi. Ha már a gyermek vagy a pályakezdő is kedvvel íz- | lelgeti, próbálgathatja. Azon legyünk hát mind­annyian, hogy megszeres- j sük, s megszerettessük! Gyóni Gyula _______________________________ A MEGYEI NEB FELKÉRÉSÉRE Iskolai oktatás-vállalati igények A 212-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben saját tanműhelyben gyakorolják be a gépi forgácsolás szakmai fogásait a tanulók Az évtized közepétől a figyelem középpontjába került a megyei közép­fokú képzés szerkezete, alakítása: az oktatás és a munkaerőigények közöt­ti összhang fokozottabb megteremtése. Az elmúlt három évben a párt-, ál­lami és társadalmi szer­vek külön is foglalkoztak néhány fontosabb kérdés­sel: a demográfiai hul­lám hatásával, a munka­erő-szerkezet változásai­val. a szakemberszükség­leti előrejelzésekkel és a pályakezdő fiatalok elhe­lyezkedésének tapasztala­taival. Elkészült a He­ves megyei közoktatás fej­lesztésének programja. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága munkaügyi és művelődési osztálya a témá­ról beszámolót készített a megyei népi ellenőrzési bi­zottság felkérésére. Ebben szóltak az elért eredmények­ről, de nem hallgatták el a problémákat sem, és kijelöl­ték laz új feladatokat. Több tény is bizonyítja, hogy a megye vállalatainak szakemberigényét a képzés kielégíti. A különböző gaz­dasági ágakban közel azonos a régebben ott dolgozók és a pályakezdők aránya, a me­gyei tapasztalatók, néhány terület kivételével, kedve­zőbbek az országosnál. Az ipar, a közlekedés, a keres­kedelem, az egészségügy és a kulturális szolgáltatás szakképzetlen fiatalokból is viszonylag sokat vesz fel, ugyanis itt lényegesen köny- nyebb munka mellett meg­szerezni a kellő ismereteket. A középfokon képesítettek­ből sokan az iparban és ke­reskedelemben helyezkednek el, míg a legmagasabb vég­zettségűek több mint fele az egészségügyi, oktatási és kulturális munkaköröket vá­lasztja. A fiatalok iránti munkaerő-keresletet más tényezők mellett a gazdaság- szerkezet. annak változása és a munkáltatók létszámigénye befolyásolja. Erőteljes a tö­rekvés a létszámcsökkentés­re. a szerkezet belső átala­kítására. A Heves megyei szakkö­zépiskolák változatos, több­irányú képzést biztosítanak az ott tanulók számára. A meglevő szakok mellett az ez évi iskolakezdéskor hu­mán szolgáltatói és ruhaipa­ri osztályok is indulnak. Szakmunkásképző intézmé­nyeink főként ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi, a szakiskolák egészségügyi, va­lamint gép- és gyorsírói pro­filban oktatnak. A gimnáziu­mok az elméleti és gyakor­lati tárgyak fakultatív taní­tásával segítik a munkahely­választást. Az iskolák és a munka­ügyi szolgáltató irodák kap­csolatában elsősorban az utóbbiak információnyújtási, tájékoztató szerepe érvénye­sül. Évente elküldik a lehe­tőségeket ismertető kiadvá­nyaikat, s ezek az osztály- főnökökön keresztül, jelen­tős segítséget adnak a tanu­lóknak leendő foglalkozásuk kiválasztásában. Az irodák — ha szükséges — az elhe­lyezkedést is megkönnyíthe­tik. Az iskolák dia- és moz­gófilmek, videofelvételek ké­szítésével, üzemlátogatások, nyílt napok, szakmai bemu­tatók, vetélkedők és szakkö­rök szervezésével növelhe­tik diákjaik tájékozottságát. A szülők egy része szintén részt vesz a munkában, de fontos szerepük van az is­mertetésben a különböző tö­megkommunikációs eszkö­zöknek is. Mai körülményeink között a középfokú iskolai bizonyít­vány nem szól egy életre, az igények változása egyre inkább megköveteli a tovább- és átképzést. Ezt állami tá­mogatások, dotációk rend­szere segíti, de a feladatok­ra a vállalatoknak is fel kell készülni, megfelelő elképze­lésekre van szükség a témá­val kapcsolatban. A megyei középfokú szak­emberképzés és a munkálta­tók szakemberigénye között megfelelő az összhang, de a jövőben felmerülő problé­mák megoldásához szükséges az előrelépés. Az iskolák­nak pontosabb, reálisabb in­formációkkal kell rendel­kezniük a vállalatok szük­ségleteiről, az úgynevezett hiányszakmák tanítására na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni. A színvonalas oktatás csak a kellő feltételek mel­lett valósítható meg. A péktanulók „élesben" a vállalatnál készülnek föl a szakmára fArchjt’. fotó: Koncz János) Grósz Károly az Egyesült Álla­mokba és Kanadába látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az amerikai kormány meg­hívására július 19-én, ked­den hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Ottani programjának befe­jezését követően július 28- án egynapos látogatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a tervek szerint megbeszé­lést folytat majd Brian Mul- roney miniszterelnökkel, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető személyiségével, a magyar—kanadai gazda­sági kapcsolatokban érde­kelt vállalatok képviselői­vel. Az olasz szenátus elnökét fogadta Grósz Károly Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn, délelőtt, az Országházban, fogadta Gio­vanni Spadolinit, az olasz szenátus elnökét, aki Stadin- ger Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének meghívásá­ra, péntek óta tartózkodik hivatalos látogatáson hazánk­ban. A találkozón jelen volt Stadinger István és Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini a nap folyamán, a Parlamentben, találkozott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnökével. A szívélyes légkörű megbeszé­léseken szót váltottak a nem­zetközi élet néhány időszerű kérdéséről. Kölcsönösen mél­tatták a jól fejlődő magyar —olasz kapcsolatokat. A Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé állásfog­lalásának fényében, különös figyelmet szenteltek a ha­gyományos fegyveres erők és fegyverzetek leszerelése lehe­tőségeinek. Az olasz szenátus elnöke Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának a vadászbombázók kölcsönös csökkentésére tett javaslata kapcsán úgy foglalt állást, hogy az F—16-os vadászgé­pek olaszországi telepítésé­nek kérdését a Varsói Szer­ződés és a NATO közötti, le­szerelési folyamatba illeszt­ve célszerű vizsgálni. A magyar külpolitikának az emberi jogok érvényesí­tésére irányuló törekvései­vel összefüggésben, Giovanni Spadolini érdeklődésére. Szű­rös Mátyás — utalva arra a figyelemre, amit a Varsói * Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé a humanitá­rius kérdések növekvő sze­repének szentelt — tájékoz­tatást adott hazánk nemze­tiségi politikájának elveiről, és ezzel összefüggésben, kül­politikánk soron levő fel­adatairól, lépéseiről. Ezt követően, Giovanni Spadolini tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, Stadin­ger Istvánnal. Részt vett a megbeszélésen Kiss János, Varga Imre és Vassné Nyé­ki Ilona képviselő. Az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott a tör­vényhozó testület összetételé­ről, munkájáról, választási rendszerünk főbb elveiről, gyakorlati érvényesülésükről. A vendég — többek között — a magyarországi, egykori kétkamarás parlament törté­nelmi előzményei, s újbóli bevezetésének esetleges le­hetőségei, az egyházak par­lamenti képviselete, az Or­szággyűlés elnökének szere­pe, feladatai iránt érdeklő­dött. Mindkét fél kifejezte meg­győződését. hogy a mostani látogatás jól szolgálja a ma­gyar—olasz kapcsolatok jö­vőbeni fejlődését. Giovanni Spadolini olasz­országi, hivatalos látogatásra hívta meg vendéglátóját, amit Stadinger István köszö­nettel elfogadott. A tárgyalásokat követően, az Országgyűlés elnöke ebé­det adott az olasz politikus tiszteletére. Leértékelik a forintot A Magyar Nemzeti Bank. 1988. július 19-i határnap­pal. a forintot a konvertibi­lis valutákkal szemben. 6 százalékkal leértékeli. Az intézkedést több ténye­ző indokolja. Az 1987 máso­dik felétől kibontakozott, erőteljes exportnövekedési ütem fenntartásához első­rendű népgazdasági érdek fűződik. A vállalatok export- érdekeltsége, az új termé­kek külpiaci bevezetése, a mezőgazdasági többletáru­alapok külföldi értékesítésé­nek elősegítése megköveteli, hogy a legfontosabb keres­kedelmi partnerországok ár­alakulása és a magyar tér- melőiár-alakulás különbsé­geit az árfolyammódosítás kiegyenlítse. A vállalatok viszonylag mérsékelt konvertibilis im­portigényességének fenntar­tása, valamint a belső pénz­ügyi folyamatok alakulása is indokolja, hogy változatla­~.-l l./\»/vnlrtf UUI bÄlgUl U ACicaictaz.aDai,yu. zással segítsük elő a belső és a külső egyensúly terve­zettnek megfelelő alakulását. ★ A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint, a kül­földre utazás pénzügyi fel­tételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szó­ló. 84 1987. (XII. 27.) PM. számú rendelet 17. paragra­fusa alapján, a konvertibi­lis elszámolású országokba történő utazáshoz 1988. jú­lius 19-től igénybe vehető turistaellátmány és közleke­dési költségkeret összege — a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni, 6 szá­zalékos leértékelése miatt — megváltozik. 1. A turistaellátmány össze­ge három naptári évi idő­szakra 20 200 forint. 2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére, naptári évenként egy al­kalommal, 3000 forint ösz- szegű konvertibilis elszá­molású fizetőeszköz vásá­rolható. 3. A közlekedési költségke­ret összege három naptári évi időszakra 13 800 forint, amelynek terhére, gépjár- műüzemanyag-költségre — 6400 forint összegű kon­vertibilis elszámolású fi­zetőeszköz vásárolható. 4. A turistaellátmány igény- bevételére nem jogosultak 1988-ban és 1989-ben. éven­ként egy alkalommal, 3000 forint összegű konvertibi­lis elszámolású fizetőesz­közt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók ré­szére — amennyiben a ki­utazáshoz szükséges, mini­mális, 3000 forintnak meg­felelő, bolgár levát vásá­rolnak — utazásonként, tu­-: - .—------1- i-.-i.~u i inidcmiuMdliyuK lement­se nélkül. 6Ó0 forint ösz- szegű jugoszláv dinár szol­gáltatható ki. 6. A magyar—jugoszláv kis- határforgalomban érvé­nyes határátlépési engedély alapján kiutazók — uta­zásonként, turistaellátmá­nyuk terhelése nélkül — 300 forint összegű jugo­szláv dinárt vásárolhatnak. A leértékeléssel arányosan, változnak a valutaalapokon levő maradványösszegek is. Nem változik ugyanakkor az, hogy a magánútlevéllel vagy szolgálati útlevéllel külföld­re utazó magyar állampol­gár, az országhatár átlépésé­hez. 3000 forint összegű, hi­vatalos eredetű külföldi fi­zetőeszközzel köteles rendel­kezni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom