Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX: évfolyam, 157. szám ARA: 1988. július 2„ szombat 2,20 FORINT (Fotó: Feri Márton) Az Országgyűlés nyári ülésszaka pénteken folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A napirend szerint elsőként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezetátalakításának feladatairól folytatott vitában elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre. Űgv ítélte meg: egyetértés alakult kii abban, hogy a szerkezetátalakítási munkálatokat gyorsítani kell. szükség van átmeneti áldozatvállalásra. módosítani kell a kitermelő és a feldolgozóipar arányait az utóbbi javára, de úgy. hogy a kitermelőipar visszaszorítása ne veszélyeztesse a fejlődés lehetőségeit. Egyetértés volt abban is. hogy húzóágazatokat kell meghatároznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az átlagosnál gyorsabb fejlődéshez. A módszereket, az irányítás kérdéseit illetően már nem ilyen egybehangzóak a vélemények. Elhangzott olyan kívánalom, hogy a kormány teljes részletességben, határidőkhöz kötötten vezérelje a szerkezetátalakítást, felelősséget vállalva a részletkérdésekért is. Megfogalmazódott az ős. hogy a szerkezetátalakítást csak szabályozni kell. a vállalatok pedig önállóan dolgozzanak a rájuk bízott forrásokkal. Egyetértett a végtermék-központúságot kifogásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyozta: a magyar ipari vertikum különböző szakaszai jelenleg nincsenek összhangban egy - mással, hiányoznak a kínálati viszonyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehessen kapcsolni mind a szocialista, mind a tőkés importot a magyar gyártók mellé. A szerkezetváltás forrásaival sok felszólaló foglalkozott. A miniszter egyetértett a kérdés fontosságával, hiszen például a dubicsányi bánya megnyitása tízmilliárd foiintos nagyságrendű összeget kíván, még akkor is. ha gazdaságosan készítik elő a beruházást. Vannak azonban olyan területek is, ahol a meglévő eszközök jobb hasznosítására, a fékező tényezők k küszobélésére van szükség. A miniszter azonosult azokkal a gondolatokkal, amelyek szerint a források előteremtése az ipar feladata. Az ipar „védelmében” ismét felhívta a figyelmet arra. hogy az ágazat eltartja magát, s a támogatásra szoruló. veszteséges, rosszul dolgozó vállalatok tavaly 50 milliárdos támogatást kaptak ugyan, a teljes ágazat azonban 195 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe. Berecz Frigyes ezután a minőség kérdéseiről beszélt, kiemelve, hogy a kormány minőségpolitikát kíván folytatni, olyan légkör, környezet megteremtésére törekszik, amelyben ez a kérdés nemzeti ügy lehet. Üjabb témakörre térve, a miniszter foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólt. Számos hozzászóláshoz kapcsolódva úgy ítélte meg: átkeli tekinteni és 'módosítani szükséges a térségi foglalkoztatással kapcsolatos elgondolásokat. E munkában az Ipari Minisztériumnak felelősen közre kell működnie. Azt a hibát még egyszer nem követhetjük el — hangsúlyozta —, hogy a térségi foglalkoztatást fontosabbnak tartsuk, mint a hatékony termelőmunkáét. Fontos az is — mondotta —, hogy meginduljon a különböző munka- területek közötti áramlás. Ezt persze a kormánynak segítenie kell lakáspolitikával, letelepedési támogatással. A továbbiakban a felszólalásokban elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott. A papírellátást és a csomagolást bíráló észrevételekkel egyetértett. Elmondta. hogy a papíriparban részben világbanki hitelekből, részben nyugati lízingek segítségével jelentős fejlődést lehet elérni a közeljövőben. A szakoktatás megújításával kapcsolatban említette: sok irányban folyik a munka, befejezését teljes felelősséggel csak az 1992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kapcso- latban örömmel nyugtázta a miniszter, hogy a Tervgazdasági Bizottság döntését a szénbányászok is megértéssel fogadták. Kiemelte azt az elvet: a kormány némábban dönt, hogy melyik bányát kell bezárni, s melyik működhet tovább, hanem gazdaságossági kritériumokat határoztak meg, külön az energetikai és külön a lakossági szénre. Amelyik bánya igazodni tud ezekhez a követelményekhez, az életben marad, amelyik nem. azt be kell zárni. Berecz Frigyes; szólt arról, hogy külön kell választani a bányászatban dolgozók munkájának megítélését és a bányászkodásnak, mint gazdálkodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igénylő, veszélyes, fárasztó fizikai munkát ugyanolyan nagy megbecsüléssel, tisztelettel kell kezelni, mint eddig. Ezután az ipari miniszter a recski, részben elkészült beruházással kapcsolatban hangsúlyozta: tény, hogy vitatható döntések alapján 7 milliárd forintot költöttünk eddig erre az egyelőre semmit nem termelő bányára. Ha azonban ezt a kétmilliárdot nem takarjuk teljesen elveszíteni, szükség van arra, hogy az intenzív kezelésre évente 200—250 millió forintot fordítsunk. A kitermelés megindításához mintegy 25— 30 milliárdos beruházásra lenne szükség, ezt — ahogy a i vitában javasolták — valóban valamilyen részvény- társasági formában lehetne megoldani. Berecz Frigyes hozzátette: a kérdéssel a legfelsőbb szintű vezetés foglalkozik. A Bükkábrány térségébe javasolt erőművel, illetve energetikai kombináttal kapcsolatban elmondta: nem hangzott el a hozzászólásban, hogy 100 milliárd forintos beruházásról L lenne szó. E beruházás szerepel az energetikai program távlati terveiben, de csak a Paksi Atomerőmű végleges elkészülte után. Sok érv szól mellette. A miniszter két képviselőnek az innovációs törvény megalkotását szorgalmazó javaslatára is reagált. Egyetértett a I téma fontosságával, de megfontolásra ajánlott!, hogy célszerű-e külön törvényekben szabályozni a gazdaság egészét érintő folyamatokat. /Végezetül a dubicsányi bánya sorsát érintő felvetésre ízt válaszolta: az elvi döntés a bányaüzem fejlesztéséről megvan, a továbbiakban az éves tervek kialakításakor kell áttekinteni, hogy 1989-ben és 1990-ben mennyi pénz ; lesz a munkálatokra. A határozathozat il előtt Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) szót kért. Annak a véleményének adott hangot, hogy mivel csak 1994—95-ig maradhat egyensúlyban iaz ország villamosenergii-mér- lege, szükség van a bükkábrányi erőmű mielőbbi megépítésére. Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szavazást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az illetékes parlamenti bizottságok j— az ipari, valamint a terv- és .költségvetési — vizsgálják meg, és a jelentést terjesz- szék az Országgyűlés őszi ülésszaka elé. Brecz Frigyes egyetértett a javaslattal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal következett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát az Országgyűlés öt ellenszavazattal. négy tartózkodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés .ügyében. — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges ország viszonyában szokatlan események következtek <he a magyar—román kapcsolatokban — mondotta elöljáróban. — Ebben a helyzetben az Országgyűlésre nagy felelősség hárul; bölcsen és körültekintően'kell állást foglalnia. Mi több, a választó- polgárok, valamennyi honfitársunk részéről is felelősség- teljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit .’szem előtt tartó, józan magatartásra van szükség. Nem szabad teret engedni az indulatoknak. Ugyanakkor érthető. hogy e napokban több képviselő idézte Széchenyi István szavait, miszerint „hallgatni, amikor beszélni kell, szint oly nagy hiba, (Folytatás a 2. oldalon) Véget ért az SZKP 19. országos pártértekezlete Andrej Gromikónak, az SZKP 'KB PB tagjának elnökletével kezdte meg negyedik munkanapját az SZKP 19. országos értekezlete, amelyen tovább folytatódott a vita. Szemjon Grosszu szerint új módon kell megközelíteni a hatalom érvényesítésének koncepcióját. A Moldáviai KP KB első titkára részletesen foglalkozott a párt-, tanácsi és gazdasági szervek funkcióinak pontos elhatárolásával. — Az ország sorsa nagymértékben függ attól, milyen felkészült$égűek, milyen képzettségűek a következő korosztályok — mondta Gén- nagyíj Jagogyin. Az állami közoktatási bizottság elnöke az oktatás rendszerének átalakításáról elmondta: minél nagyobb mértékben lehetővé akarják tenni, hogy mindenki azt tanulhassa, amihez képessége és kedve egyaránt megvan. Az iskola demokratizálása elvezet oda. hogy a tanárnak joga lesz saját belátása szerint dől- gozni az osztályokban. Borisz Vologyin. a Rosz- tovi Területi Pártbizottság első titkára javasolta az apparátusi munkavégzés időbeli korlátozását. Egyetértett a beszámolónak azzal a javaslatával, hogy a kongresszusok közötti időszakban is újítsák meg a Központi Bizottság tagjainak egy részét. A pénteki munkanapon, ezenbelül is a délutáni ülésen hangzottak el a pártértekezlet ,,legélesebb" felszólalásai — állapították meg egyöntetűen a szovjet pártkonferencia küldöttei a zárszót megelőző szünetben. A televízió helyszíni közvetítése a kongresszusi palotából egyértelműen mutatta: élénk, sokszínű vita folyt nem csak az üléseken, de a tanácskozás szüneteiben is. A nap legtöbb megjegyzését kiváltó felszólalása Borisz Jelciné volt. A tévéadásban megszólaló küldöttek is különbözőképpen ítélték meg a felszólalást, csakúgy mint a volt moszkvai első titkár ügyének egészét. Egyöntetű volt ugyanakkor a megszólalók véleménye abban, hogy a tavaly novemberi KB-ülésről, így Borisz Jelcin felszólalásáról és a kialakult vitáról lényegesen alaposabb, bővebb tájékoztatásra lett volna szükség. A pénteki vitában központi helyet foglalt el a párttitkárok tanácselnökké jelölésére vonatkozó javaslat. A televízióban megszólaló küldöttek szinte teljesen egyöntetűen támogatták az elképzelést és igen élénken ecsetelték a két funkció összevonásának előnyeit. A vita utolsó, esti szakaszában Mihail Gorbacsov el- nökölt. Gumer Uszmanov, a Tatár Területi Pártbizottság első titkára Borisz Jelcinnek a küldöttválasztások demokratizmusára vonatkozó meg jegyzése kapcsán kijelentette: e kérdésről a KB júniusi ülésén döntöttek, ahol szavazott Borisz Jelcin is. Emlékeztetett arra, is, hogy Jelcin tavaly novemberben maga kérte felmentését moszkvai első titkári tisztsége és politikai bizottsági póttagsága alól, amikor kijelentette, hogy nem ért egyet az átalakításnak a párt által diktált ütemével. Így elfogadhatatlan az az állítása. hogy októberben elmondott szavainak csak az időzítése volt hibás. Uszmanov végül hangoztatta. hogy nem támogatja Jelcin kérelmét politikai rehabilitálására. A pártnak erőteljes szociálpolitikát kell folytatni, s- ennek érdekében meg kell változtatni a szovjet gazdaság fő irányait — mondta Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. Salajev hozzátette, hogy a szakszervezet javaslata szerint a nemzeti jövedelem legalább 78—80 százalékát a fogyasztásra kell fordítani. A gazdasági reform rendi kívül fontos a nemzetiségek kapcsolatának korszerűsítésében — jelentette ki Vaino Väljas, az Észt KP KB első titkára. Elégedetten nyugtázta a regionális önelszámolás gondolatának támogatását. Az észt vezető szorgalmazta. hogy állítsák helyre a föderalizmus lenini elvét, a nemzetiségek és köztársa ságok közötti kapcsolatok alapján. Felszólalása végén Jelcimszavait a pártetikával a pártlelkiismerettel ellentétesnek nevezte. Jegor Ligacsov felszólalása Borisz Jelcin felszólalásával, politikai rehabilitációjának kérésével összefüggésben a péntek délutáni ülésen szót kért Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. (Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a PB tagjai 'nem terveznek felszólalásokat a pártértekezleten, mivel a Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámoló a testület közös * véleményét foglalta össze.) Ligacsov megállapította hogy Jelcin felszólalásában vannak ésszerű elemek, de az egész.'beszéd azt bizonyítja, hogy Jelcin nem vonta le a szükséges következtetéseket hibáiból, illetve elv- társai elvszerű bírálataiból. A szovjet pártvezető Jelcinhez fordulva emlékeztetett annak több hibás cselekedetére PB-póttagsága és a moszkvai városi pártbizottság első titkári posztjának betöltése idején, valamint az azt követő időszakban. Rámutatott: nincs semmilyen alap arra, hogy bármilyen (Folytatás a 4. oldalon) A Minisztertanács napirendjén A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány szóvivője a következőd tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. ,11. fél évi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvélemény-kutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Várkonyi Péter külügyminiszter Bohuslav Chnoupeknek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására, július 4-én, hétfőn baráti, munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka
