Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 158. szám ARA: 1988 július 1., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költség- vetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Ká dár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatás- politikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Berecz Frigyes bevezetőjében emlékeztette a képviselőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az ipar- vállalati teljesítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további SO százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kísebb- nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül kialakult az évek óta veszteséges, egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő vállalatok csoportja, amelyhez 1987-ben öt nagy-, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együttes éves veszteségük mégha- hadta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. Most — az elkövetett hibákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy miként határozhatjuk meg a szerkezetfejlesztés helyes irányát és érhetjük el az átalakítás meggyorsítását. A feladat számunkra azért rendkívüli és ellentmondásos, mert eltérően a nálunk sokkal fejlettebb gazdaságú országoktól, az övékhez képest jóval kevesebb forrás áll rendelkezésünkre az ipaAz oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelrjiúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásáról. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló törvény tervezete; meg kívánják valósítani az egységes társadalombiztosítási járulékot. rí szerkezetváltás megindításához, ám nálunk sokkal gyorsabban kell végigvinni, ha valaha is fel akarunk zárkózni a teljesítményükhöz. Ezt egyetlen ország sem képes önmagára hagyatkozva megoldani. A siker ezért azon múlik, miként tudunk hatékonyabban beépülni a világgazda- sagba, hogyan kapcsoljuk fejlődésünket a másokéhoz, s hogyan tudunk érdekeltséget kelteni abban, hogy velünk a kölcsönös előnyök alapján az eddiginél jóval nagyobb arányban működjenek együtt. Sorsdöntő, hogy az egyszerű kereskedelmi áruforgalmi kapcsolaVillányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Ma- róthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, n benyújtott eredeti szöveg szerint, 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. tok mellett egyre nagyobbra növeljük a szellemi termékek, az ismeret és a tapasztalat behozatalát. Az ipari szerkezetváltás ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs megújítását, többnyire a létszám és a létesítményméretek csökkenése mellett; továbbá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és eszközrendszerének gyökeres átalakítását. Ennek pedig előfeltétele az ismeretek mélyreható átformálása és a tudásszint gyors, jelentős növelése. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Mint mondotta: ma már 2010-ig tekintünk előre, mert az energiamérleget befolyásoló intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához hosz- szú idő szükséges. Ezek között egyaránt szerepelnek forrásbővitőek — erőműépítés, energiaimport —, s az eddiginél sokkal nagyobb súllyal fogyasztást csökken- tőek is. Az igények azonban gyorsabban növekednek, mint a megtakarításaink, ezért az energiatermelés növelésére is intézkednünk kell. Eldöntendő kérdés, hogy a jövőben milyen energiahordozóra építsünk. A szénbányászatról: jelenleg mintegy 22 millió tonna szenet termelünk ki évente, ezen ütem mellett az ismert szénvagyon elvileg több évszázadra elegendő. Ennek egy részét azonban — ha a kitermelés költségeit az egyéb energiaimport beszerzési költségeihez viszonyítjuk — nem érdemes felszínre hozni. Éppen azért, hogy az eddig a szénbányászatra fordított költségvetési kiadásokat később az ipari szerkezetátalakításra fordíthassuk és a társadalom egyéb igényeire felszabadíthassuk, a szénbányászat folyamatos támogatását a jövő évtől megszüntetjük. Az ezáltal keletkező átmeneti ellátási és foglalkoztatási gondok feloldhatók. Ugyanakkor a gazdaságosan művelhető bányák — példá(Folytatás a 2. oldalon) A kormány tagjai (Fotó: Perl Márton) Berecz Frigyes expozéja Élénk vita az SZKP 19. országos pártértekezletén Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP 19. országos értekezlete. ’ Pontosan 10 órakor a reggeli ülésen elnöklő Nyiko- laj Rizskov kormányfő elsőként Viktor Posztyikoiinak, a sztavropoli broileregyesü- lés vezérigazgatójának adta meg a szót. Posztyikov röviden elemezte az átalakítás menetét a mezőgazdaságban, majd kijelentette: a tudomány nem segíti eléggé a termelést, s ezért a termelésirányítóknak nemegyszer „saját kútfőből" kell rátalálniuk a legfejlettebb módszerekre. A küldött-társak érzékelhető egyetértésével találkozó véleményt a vezér- igazgató azzal is megtoldotta, hogy a tudományok és a gyakorlati élet közötti indokolatlanul nagy távolsággal magyarázta az átalakítás szociális programjának lassú megvalósulását. Hangsúlyozta: ideje felhagyni a felülről és oldalról való beavatkozás káros gyakorlatával, amely hátráltatja az anyagi termelést. Elkeseredetten szólt arról, hogy a bürokraták az állami vállalatokról szóló törvényt annak életbeléptekor azonnal képesek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megrendelés elvét. Végezetül arról beszélt, hogy meg kell szabadulni az átalakítás ellenzőitől. Mihail Gorbacsov erre közbeszólt: ha a KB megint csak felülről, adminisztratív módszerekkel fogja leváltani a bürokratákat, akkor azzal nem viszi előbbre az ügyet. Éppen a gazdasági és politikai reformokon keresztül, a tömegtájékoztatási eszközök révén kell mozgósítani az egész társadalmat, s akkor a bürokratáknak menniük kell. forró lesz a talpuk alatt a talaj. Bátor és nyílt volt a szverdlovi területről érkezett Venyiamin Jarin gépkezelő felszólalása. — A rengeteg határozat, a megvalósításukban mutatkozó bizonytalankodás, az, hogy mindent egyszerre akarunk megoldani, a kapkodás sok hibához vezet, amint ezt az iszákosság elleni harc példáján is tapasztalhattuk — mondta. Ki kell jelölni az elsődleges fontosságú feladatokat, mindegyiknél megjelölni a végrehajtás határidejét és a személy szerinti felelősöket. Az emberek tudni akarják, hogy például a Politikai Bizottság tagjai konkrétan, személy szerint miért felelősek. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára először a nemzeti nyelv, kultúra megőrzésének fontosságáról beszélt. A Komi Autonóm Köztársaság hosszú ideje az ország európai ipari központjainak nyersanyagbázisa, de a szénért, kőolajért, földgázért és fáért jóformán semmit sem kapott cserébe. Mivel ez fékezi az autonóm köztársaság fejlődését, mielőbb át kell térni az önfinanszírozás és rentabilitás módszereire. Kifejtette azt is, hogy nagyobb nyilvánosság kell a pártmunkások cseréjekor, a szervezet minden szintjén. A KB apparátusában nagyon lassú a? átalakítás. A hibás döntések kezdeményezőit — itt a perspektíva nélküli falvak listájának összeállítására, az iszákosság elleni harcra emlékeztetett — nem vonták felelősségre. Az, aki korábban tevékenyen végrehajtotta a pangás politikáját, most, az átalakítás időszakában nem vehet részt a központi pártós állami szervek munkájában. Mindenért felelni kell, mégpedig személy szerint — mondta. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólására Melnyikov a KB Központi Pártellenőrző Bizottságának elnöki tisztét betöltő Szolomencevet. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökeként dolgozó Gromi- kót, a Pravda főszerkesztőjét, Viktor Afanaszjevet és az Amerikakutató Intézet igazgatóját, Arbatovot említette. A szünet után Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára elnökölt. Először Georgíj Razumovszkij. a mandátumvizsgáló bizottság elnöke számolt be a következőkről: A küldöttek megbízásából a mandátumvizs- gáló bizottság a megfelelő szakértők és tisztségviselők bevonásával rendkívüli ülésen megvizsgálta az Ogonyok című hetilap egyik cikkében foglalkozott (a cikk szerint a konferencia küldöttei között olyanok is vannak, akik megvesztegetési ügyekbe keveredtek). A Szovjetunió főügyészének tájékoztatása szerint az. ügyészség egyetlen küldötte! szemben sem indított bűnvádi eljárást megvesztegetési ügyben. Ugyanakkor — közölte Razumovszkij — az. Ogonyok cikkében foglaltakat még ellenőrizni kell. A mandátumvizsgáló bizottság javasolja, hogy e vizsgálatot bízzák a Szovjetunió főügyészére és az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottságra. A vizsgálat eredményéről készüljön jelentés. Mindehhez időre van szükség, a nyomozásnak kellőképpen mélyrehatónak kell lennie — mondta a bizottság elnöke. Mihail Gorbacsov felszólalása A demokratizálás sarkkő ve a tanácsok életerős, nép- hatalmi szervként való újjászületése, úgy. hogy e tanácsok az új választási rend szer alapján jönnének létre, és a lehető legteljesebb mértékben garantálnák a társadalmunkban meglévő sokszínű érdekek kifejeződését — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a párt 19. országos értekezletén az általa vezetett határozat-előkészítő bizottság tagjainak kérésére szólalt fel, hogy tisztázzon bizonyos nézeteltérést. amely a küldöttek körében annak a javaslatnak a kapcsán alakult ki, hogy a pártszervek titkárait ajánlják a helyi tanácsok elnöki posztjára. Az átalakítás stratégiai vonalából kell kiindulni — hangsúlyozta. — Nem az apparátus, nem a szovjet politikai rendszer valamilyen láncszeme, hanem a nép az. amelynek meghatározó forradalmi szerepet kell játszania. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy az országban forradalmi kitartást követelő, hatalmas munka folyik, majd hozzátette, hogy az győz. aki kitartó. Sajnos, egyeseket megrémített az országban kibontakozó demokratizálási folyamat, a társadalmi gondolkodás mozgalmassága pánikba kergeti őket. A tanácsok hatalmának újjászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatározni, a politikai vonalat kell kidolgozni. Mint mondta, ma a tanácsok a nép képviselőiből álló szervként saját végrehajtó bizottságaik alárendeltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az embereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogokat, amelyek révén a tanácsok hatalma válik minden egyéb hatalom forrásává. Ahhoz, hogy a tanács működése beinduljon, a tanács tekintélyét a pártéval kell megerősíteni. Sem a nép, sem a világ előtt nincs szégyenkeznivalónk — szögezte le Gorbacsov — Hatalmon lévő párt vagyunk, s a világon mindenütt a hatalmon lévő párt alakítja meg a kormányt, alakítja ki a végrehajtó ha talmat minden szinten. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem mondunk le. Sőt, meg akarjuk erősíteni Érezzük növekvő felelősségünket az átalakítás jelenlegi szakaszában. így most arról van szó. hogy a párt tekintélyével megerősítsük a tanácsok teljhatalmát. A konferencia által rögzítendő új követelmények szerint a párttitkárokat min den szinten titkosan választ ják meg két-három vagy még több jelölt közül. Következésképpen a pártvezető kiállja a demokrácia próbáját, s csak ezután ajánlják a tanácsi vezető tisztére— fejezte be Gorbacsov. A pártértekezlet vitája ma folytatódik.
