Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 14., kedd S CSÁNY FELÖL JÖTTEK ni-Rölcöczícilc A Levéltári Közlemények első évfolyamában Lukinich Imre, a Nemzeti Múzeum Széchényi-könyvtárának tudós igazgatója közzétette ama levéltári kutatásait, amelyeket az országos levéltárban az ál-Rákócziaknak Rákóczi Ferenc / elbújdosása utáni szerepléséről összegyűjtött. Az 1735-i Péró-féle parasztlázadás kétségtelenné tette, hogy Rákóczi személyének emléke még mindig élénken él a köznemesség és a parasztság tudatában. A nép, melyet királyi rendeletek,vallási és nemzeti érzelmeiben állandó- ar| háborgattak, 1734 körül szinte türelmetlenül várta az öreg Rákóczit, tőle remélve helyzete jobbrafordulását. Amikor gróf Károlyi Sándor, az egykori ku- rucvezér ezredc létszámának emelésére királyi engedélyt nyert, és a toborzást ennek értelmében megindíttatta, a nép szentül meg volt róla győződve, hogy a toborzás tulajdonképpen Rákóczi számára történik, aki hazafelé készülődik. Amikor 1735-ben a Péró-féle parasztlázadás kitört, Péró, számítva a nép hangulatára, már úgy írta alá nevét kiáltványaira, mint Rákóczi generálisa. Rákóczi Ferenc és a kuruc név varázsa megint elevenen hatott, és reménységgel töltötte el az elnyomott szegény magyarságot. Zichy Mihály szülőházában A zalai Zichy-kúria Az ideges osztrák kormány a parasztlázadás leverése után erélyes rendszabályokkal igyekezett biztosítani a köznyugalmat. A vizsgálatok és nyomozások nem sok eredménnyel jártak ugyan, de azt az eredményt meghozták, hogy azokat a kalandorokat, akik a zavaros állapotokat felhasználva, a nép hiszékenységével visszaéltek, idejében ártalmatlanokká tehették. így került a budai börtönbe 1731-ben Nógrád megyéből Fodor László, aki Bercsényi Miklós fiának, Lászlónak adta ki magát, és faluról falura járva, menedékleveleket osztogatott a korcsmárosoknak. Ugyanebben az esztendőben került kézre az a lengyel kalandor' is, aki azt híresz- telte magáról, hogy Rákóczi Ferenc kisebbik fia, György. Ez utóbbinak ügye sokáig foglalkoztatta a hatóságokat. 1734. június 9-én az árvamegyei Trsztena községben egy ismeretlen fiatalember jelent meg, aki Rákóczi fiának adta ki magát és a korcsmában a bíró és több falusi ember szemeláttára krétával a következőket írta föl latinul: 1734. június 9- én itt járt R. G. Erdély és dicső Magyarország fejedelme. A fiatalember a plébános előtt megismételte, hogy ő Rákóczi fia, és fölkérte őt, hogy továbbítsa levelét az- alispánhoz. A plébános a levelet jelentés kíséretében elküldte az alispánnak, mire az alispán intézkedett, hogy mihelyt az állítólagos Rákóczi György újból magyar földre lép, azonnal vétessék őrizet alá. Ősszel az ál-Rá- kóczi újra megjelent Árva megyében; minthogy nem volt útlevele, az alispán elfogatta, és az esetről jelentést tett a helytartótanácsnak, amely utasításért az udvari kancelláriához fordult. Megindult a nyomozás, és kiderült, hogy a fiatalember kalandor. Kihallgatása során már lengyel föúrnak mondotta magát, azt állította, hogy gróf Szembek Ignác Mátyásnak hívják. Azt állította, hogy rokonságban van előkelő magyar főúri családokkal. akik ismerik is öt. Soha nem állította komolyan. hogy ő Rákóczi György. Egy részeg paraszt Trsztena korcsmájában Rákóczi fiának nézte, és ő tréfából rávágta, hogy valóban Rákóczi fia, mire a paraszt elvezette öt testvéréhez, a község plébánosához, aki előtt újból megismételte ezt a kijelentését. A további nyomozások során kiderült, hogy a gróf Szembek Ignác Mátyás név is hamis; igazi neve Grab- kowsky Ignác, aki távoli rokonságban van lengyel főnemesi családokkal, de meglehetősen homályos múltja van. A koronaügyész, Reviczky János Ferenc a tényállás tisztázása és az esetleges bűntársak kinyomozása végett a kínvallatás alkalmazását javasolta, a kirendelt bíróság azonban tekintettel a vád alatt álló személy jelentéktelenségére és arra, hogy Rákóczi György nevét meggondolatlanságból és a nyomorúságtól kényszerítve használta, a kínvallatást mellőzte, és a vádlottat a már elszenvedett tizenegy hónapi börtön beszámításával még egy évi sáncmunkára ítélte. Grabkowsky 1736 októberében kiszabadult a li- pótvári börtönből. Magyar- ország területéről azonban egyszer s mindenkorra kitiltották. 1774-ben Sopron vármegye jelentette a helytartótanácsnak, hogy a megye területén elfogtak egy Nagy Ferenc nevű katonaszökevényt, aki Rákóczi neve alatt sok visz- szaélést követett el. A vármegye lefolytatta a pert ellene. A tanúvallomások szerint Nagy Ferenc többek előtt Rákóczi fiának adta ki magát, és azt híresztelte, hogy Mária Terézia már meghalt, helyette egy zsidóasszony uralkodik, négy év leforgása után azonban keleten egy más magyar király fog feltámadni, aki minden alattvaló adóját egy garasra fogja leszállítani. Ezen az alapon, továbbá arra való hivatkozással, hogy nagy összeg pénz birtokába fog jutni, hamarosan hatszáz forintot csalt ki hiszékeny emberektől, és azt ígérte, hogy minden kölcsönadott forintért egy aranyat fog visszafizetni. A megyei törvényszék Nagy Ferencet kötél általi halálra ítélte, az ítéletet azonban Mária Terézia 10 évi kényszermunkára változtatta át. 1781-ben a Nagykunságon tűnt föl egy ál-Rákóczi. A kancellária azonnal elrendelte a nyomozás megindítását, amely a következőket derítette ki: Húsvét előtt két héttel három ismeretlen ember, akik Csány heves megyei község felől jöttek, beszélgetésbe elegyedett az Árokszállás közelében tartózkodó disznópásztorokkal. Egyikük középtermetű, fekete hajú, ősz- szakállú öreg ember volt, aki azonban rendkívül erősnek látszott; rongyos kék dolmány és nadrág volt rajta, fején magyar süveg, amely toliakkal és egyéb cifraságokkal volt díszítve: nyakáról fekete vászontokba rejtett kard csüngött. Kísérője nagyobb termetű, középkorú, fehér hajú ember volt, aki szintén kék ruhát viselt. A harmadik egy körülbelül tizenhárom esztendős fiú. Zivatarokról beszélgettek. és az öreg megjósolta a disznópásztornak, hogy a nyáron nagy zivatarok lesznek, sőt, tavasz kezdetén véres háború fog kitörni és ő, az öreg, aki tulajdonképpen Mátyás király egyenes leszármazottja, el fogja nyerni a magyar királyi méltóságot; a mostani magyar királynak már személyesen bejelentette igényeit, mikor neki a háborút megizente. A másik, a középkorú utas ekkor átvett az öregtől egy pecsétekkel ellátott nagybetűs pergamenlevelet, melyről egy vegyesen, latinul és magyarul hangzó szöveget olvasott le, amit a disznópásztorok természetesen nem értettek meg. Azután ugyanez az ember, egy állítólagos Jeruzsálemben nyomtatott kalendáriumból azt olvasta ki, hogy mind annak, ami most fog bekövetkezni, már 1777- ben meg kellett volna történnie, és csak azért húzódott idáig, mert Mária Terézia sokáig élt. Az öreg természetesen biztosította a diszrtópásztorokat, hogy az ő uralkodása alatt jó dolguk lesz, aztán cédulákat osztott ki nekik azzal a megjegyzéssel, hogy ha trónra jut, azok. akik ilyen cédulákat felmutatnak előtte, gazdag jutalomban fognak részesülni. Rövid ideig tartó nyomozás után Császár Jakab személyében Rozsnyón megtalálták a trónkövetelőt. Nem tagadott, beismert mindent, minthogy azonban kiderült, hogy elmebajos, szabadon bocsátották. Két társát nem sikerült elfogni, mert tartózkodási helyük ismeretlen volt. Az iványi disznópásztort azonban börtönbe vetették, mert az öregtől hallott dolgokat mindenfelé híresztelte. Ez alkalommal több kunszentmártoni lakost is börtönbe vetettek, akik egy gyalogkatonától azt hallották, hogy Rákóczi Túrán van és azt, amit a gyalogkatonától hallottak, elmulasztották hivatalos helyen jelenteni. Az 1843—44-i pozsonyi országgyűlés alkalmával Ma- dács (alias Madacsik) András és fia József, több folyamodványt terjesztettek József nádor, illetőleg, a Karok és Rendek elé. E folyamodványokban elmondják, hogy ők a „szerencsétlen emlékezetű” Rákóczi Ferenc leszármazottai. Mielőtt Rákóczi, száműzetve a hazából, kiköltözött volna, legkisebb Ádám József nevű fiát a bölcsőből kivétette, és egy hűséges emberének átadta neveltetés végett. Ez Szepes vármegyének Hadus- falu nevű helyiségében fölneveltetett, azután pedig megházasodott, Ádám nevű fiúgyermeket hagyva maga után. Ennek fia, szintén András az apjuk. Kérik tehát, hogy Rákóczi Ferenc fejedelemnek a Vatikánban letett végrendeletét, valamint Albrecht szász herceg végrendeletét hiteles másolatban adassák ki nekik, és helyezzék vissza jogaikba, amelyeket a hazában maradt és a császárhoz mindig hűséges Rákóczi Ádám nem veszíthetett el. A levelet Madács András a következőképpen írta alá: alázatos szolgája Rákóczi András, Erdélyország és a szent római birodalom fejedelme. Madácsék második Rákóczi Ferenctől való leszármazása a mesék birodalmába tartozik. Mindaz, amit a Rákóczi családi viszonyairól tudunk, kizárja annak lehetőségét, hogy Rákóczinak 1711-ben csecsemő fia lehetett volna, hiszen feleségétől a körülmények alakulása következtében 1706 óta különélt; természetes gyermekről is aligha lehet szó, hiszen erről a fejedelem megrázó őszinteséggel írott vallomásaiban bizonyára megemlékezett volna. Ez a Madács- vagy helyesebben Madacsik-család egészen jelentéktelen család volt, amely 1845-ben Madács Józseffel, úgy látszik, végképpen ki is halt. (Részlet Trócsányi Zoltán: Magyar régiségek és furcsaságok című könyvéből) A magyar szellemi-művészeti élet kiemelkedő személyiségei közül kevésnek maradt meg érintetlenül a szülőháza. Pedig megértésükhöz gyakran hozzájárulhat a gyermekkori környezet megismerése. Ezek az épületek az idők folyamán elenyésztek, új házakat emeltek a régi helyére. E kevesek közé tartozik az európai jelentőségű grafikusművész és festő, Zichy Mihály, akinek szülőháza ma is áll, szépen rendbehozva a Somogy megyei Zala nevű parányi falucskában, Tab tőszomszédságában. Az ősi atyai házat — a faluban kastélynak nevezik, a valóságban inkább tekintélyes középnemesi kúria — utoljára 1979-ben hozták rendbe. Teljesen felújították az öreg falakat, a szigetelést és a tetőzetet, s így a kúriában berendezett emlékmúzeum anyaga már nyolc szobában látható. Zichy Mihály 1827. október 14-én látta meg ebben az épületben a napvilágot. Szülőházának műtermét — amelyet a művész 1879-ben a kúria virágházából. alakíttatott ki — a család a százéves születési évfordulóra, 1927-ben Zichy Mihály Ereklyemúzeummá nyilvánította, amelyben eladatlan képeit, relikviáit és bútorait tartották. Ez a ma látható múzeumi anyag magja, amelyet a viszontagságos időkben Zichy Mihály unokája, Csi- cseri Rónai Istvánná oltalmazott meg. Ezt az anyagot bővítette, egészítette ki és rendezte be a Központi Múzeumi Igazgatóság, a Rippl- Ronai Múzeüm és a Magyar Nemzeti Galéria. Az elmúlt századokban a Zichy család sok kiváló közéleti férfiút adott a hazának. A Zichyek közül István volt az első, aki a főrendek közé került, amikor 1655-ben bárói, 1676-ban pedig grófi címet kapott, amelyet leszármazottai annak rendje-módja szerint örököltek. Ugyanekkor a Zichy-famí- liának a másik ága is virágzott már. de ez az ág megmaradt a köznemesi rendben. bár a két ág egy tőről fakadt. Zichy Mihály a köznemesi ágból származott. Tízéves koráig otthon nevelték. Már ekkor kezdett rajzolni, amit azután a veszprémi piarista gimnáziumban is folytatott. Jogi tanulmányait Pesten kezdte, és ekkor már Ma- rastoni Jakabtól vett rajzórákat. 1842—43-at írtak. Zichy Mihály barátaival együtt rajongott Kossuthért, mire a féltő anya átíratta fiát a bécsi egyetem jogi karára, nehogy belekeveredjen „valami forradalomba”. Tulajdonképpen ezzel indult el a fiatal joghallgató a művészi pályán. Mert Bécsben sem tagadhatta meg önmagát, azaz elhivatottságát a festészet iránt, s beiratkozott a Festészeti Akadémiára, majd az akadémiával szakító Waldmüller magániskolájába, akinél művészi fejlődése felgyorsult — a jogi tanulmányok rovására. A korabeli biedermeierrel szemben első jelentős, díjat nyert művével, az 1846-ban festett Mentőcsónakkal 'közel került a drámai romantikához. E korszak másik kimagasló alkotása, a Koporsólezárás a zalai emlékmúzeum kincse. Ezután Waldmüllerrel Olaszországba utazott, ahol nagy hatást tettek rá a velencei festők, továbbá Michelangelo és Raffaello képei. 1847-ben Zichyt — Wald- müller ajánlására — meghívták a cári udvarba, Pé- tervárra. hogy Katalin nagyhercegnőt rajzolni tanítsa. A fiatal művész ezt a lehetőséget nem hagyhatta ki, búcsút mondott a jogi pályának, és Oroszországba költözött. A család nem örült. „Antal (a festő fivére) íróként, politikusként az ország bolondja lett, Mihály, a művész pedig a világ bolondja!” — mondta szomorúan Zichy Mihály édesanyja Eperjessy Julianna. Ma már tudjuk, nem volt igaza. Négy cár udvari testűjeként ezernyi virtuóz rajzot készített (közben Párizsban is élt és dolgozott), s időnként hazatért a szülői házba pihenni és ismét dolgozni. Á franciák számára Gautier. író és kritikus fedezte fel, és segítette az európai hírnévhez, és a Császár Őfelsége Festőművésze kitüntető címhez. Dr. Cs. K. ÁLLÁSAJÁNLATAI: Megyei hatáskörű költségvetési szerv (Eger) területi ellenőrzési feladat ellátására munkatársakat keres felvételre. Alkalmazási feltétel; felsőfokú iskolát végzettség és felsőfokú költségvetési képesítés (vagy a képzettség megszerzésének vállalása), továbbá 5—10 éves gyakorlat. Bérezés a módosított 11 1983. (XII. 17.) ABMH, rendelet alapján. A jelentkezeseket „Információ 88." jeligére a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodában lehet leadni, (Dobó tér 2.) EGRI ÁFÉSZ: Eger, Knézich K. u. 8. Kereskedelmi főosztályára felvesz gyakorlattal rendelkező f HEVES MEGYEI . . SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3300 EGER. DOBÓ TÉR 2 B 36/10-1*4 külkereskedelmi bonyolítót. Jelentkezni lehet a fenti címen, a személyzeti vezetőnél. VÍZÉP ÉPÍTŐIPARI GÉPJAVÍTÓ ÜZEME: Eger, Kistályai út 10. Alkalmaz minősített hegesztőket, lakatos, hegesztő és gépszerelő szakmunkásokat, vasanyag- és építőipari gépalkatrész-ismerettel rendelkező, gyakorlott anyaggazdálkodót, lakatos- szerkezet-gyártáshoz művezetőt. EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz J. u. 11. Szakközépiskolai végzettsséggel rendelkező, könyvelésben jártas munkaerőt keres felvételre. RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉGE; Eger, Vincellér- iskola u, 3. Felvételre keres elektroműszerész és lakatos szakmunkásokat, gépírókat monószedő. fényszedö munkakörbe, érettségizett munkaerőket korrektornak (jő helyesírással), betanított munkára női munkaerőket, valamint takarítónőt. HEVES MEGYEI TÁVKÖZLÉSI ÜZEM: EgCT, Fellner Jakab u. 1. Takarítónőket keres felvételre. PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka u. 8. Felvételre keres konyhai mosogatót, szállodai szobalányt, középnyomású gázkazánhoz fűtőt, vízvezeték-szerelő és kőműves szakmunkást. Jelentkezni lehet fenti címen, a munkaügyi vezetőnél. VILATI EGRI GYÁRA: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz szakirányú, felsőfokú végzettséggel rendelkező gyártástechnológust, gyártmánytervezőt, bemérő-élesztő mérnököt, számítástechnikai programozót, számítógép-üzemeltetőt és rendszerszervezőt. Mérlegképes könyvelői végzettséggel alkalmaz elemzőt és könyvelési csoportvezetőt, valamint köz- gazdasági érettségivel pénzügyi előadót és gépíró adminisztrátort. Továbbá felvesz szerkezeti lakatos szakmunkásokat és takarítónőt.
