Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam. 147. szám ARA: 1988. június 21. kedd 1,80 FORINT Az árak növekedtek — a lakossági igények csökkentek Az adórendszer és a szolgáltatások Fair play Nemrégiben sugárzott ri­portfilmet a televízió — az igen népszerű Ablak című műsor keretében —, amely egy kis község termelőszö­vetkezetének főagronómu- sáról szólt, pontosabban annak megdöbbentő kál­váriájáról. A történet hő­sét, ezt az agrármérnök végzettségű férfit, a közös gazdaság dolgozóinak több­sége a téesz elnökének szerette volna megválasz­tani. Ám egyesek — a gaz­daság párttitkára, a város, a megye néhány személyi­sége — fittyet hánytak ezekre az elképzelésekre, mert úgy vélték, az illető nem alkalmas erre a poszt­ra. Ezen meggyőződésüket azzal is egyértelműen je­lezték, hogy más jelöltet próbáltak favorizálni. S ezen a ponton a sztoriba már egészen krimiszerű mozzanatok is beépültek. A főagronómus mellett kardoskodókat különféle módszerekkel igyekeztek jobb belátásra bírni: nem hiányoztak ezekből az ilyen-olyan fenyegetések sem. „Érveltek” például azzal, hogy amennyiben mégis a tagok által szim­patikusnak tartott férfi győzne, úgy a szövetkezet nem remélhetne annyi tá­mogatást, mint egyébként, ez pedig mindenki számára nagyon nehéz helyzetet eredményezne. Nos, „cso­dák csodájára” ezt köve­tően valóban nem lett el­nök az illetőből, sőt még a jelölőlistára sem került fel. Elégtételt legfeljebb az jelenthetett számára, hogy a szavazáskor renge­teg voksot kapott. No, meg az, hogy „ellenfele” sem ülhetett be a hőn áhított székbe. Ezt az ülőalkalma­tosságot — a gordiuszi csomó átvégatott — a he­lyi tanács elnöke foglalta el. Az új adórendszer beve­zetésével miként alakult a szolgáltatás helyzete? — ez­zel a kérdéssel foglalkozott legutóbbi ülésén a fogyasz­tók megyei tanácsa. Az elő­adó. dr. Holló Béla, a He­ves Megyei Ipari Szövetke­zetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a hozzájuk tartozó cégek a megye ipa­ri szolgáltatásainak 10 szá­zalékát biztosítják csupán, de a náluk tapasztalható törvényszerűségek érvénye­sülnek másutt is. Szó volt arról, hogy 1971 és 1985 között — a fejlesz­tési alapot igencsak felhasz­nálva — építették ki e há­lózat jelentős részét. Ez az említett 15 esztendő kedve­zett a szolgáltatásoknak. Az utóbbi időben viszont már nem jut e célra a központi alapból, ezért a fejlesztés a helyi tanácsoktól függ. Raj­tuk múlik, hogy egy-egy te­lepülésen milyen feltétele­iket teremtenek. A megyében mintegy egy- milliárd 400 millió forint a szolgáltatási szféra árbevéte­le évente. Ebből a szövetke­zetek 200 millióval, a taná­csok 85 millióval, a kisipa­rosok pedig több mint egy- milliárddal veszik ki részü­ket. A Kiszövhöz tartozó szö­vetkezetekről megtudhattuk, hogy az elmúlt évhez ké­pest nehéz feltételek között dolgoznak. A szolgáltatások árai min­den tevékenységi körben nö­vekedtek, a lakossági igé­nyek csökkentek, s ezért ka­pacitáslekötési gondok ta­pasztalhatók. Emiatt a ter­melés szerkezetének módo­sítása, új szolgáltatások be­vezetése szükséges. Az EL­KISZ javítási költségei 19— 22 százalékkal növekedtek. Az új rendszernek megfele­lő árképzés szerint, a javí­táshoz felhasznált anyagok után 25. a bérek után 15 százalékos általános forgal­mi adót kell elszámolni, illetve kiszámlázni. Árbevételük, időarányosan, a tavalyihoz hasonló szinten marad, a termelési érték összetétele átrendeződött: csökkent az anyagérték, növekedett a bér. Ez is jelzi, hogy visz- szaesett a lakossági igény, a felszabaduló munkaerő fog­lalkoztatása érdekében új szolgáltatások bevezetésére, így például tűzoltó kismo- torfecskendő javítására és központi tévéantenna-rend­szer kiépítésére is felkészül­nek. A KÉKES Ipari Szövetke­zetben, ahol cipő- és textil­ipari szolgáltatásokat vé­geznek, némi zökkenőt je­lentett a javítások 18 száza­lékos ártámogatásának meg­szüntetése. De a növekvő adminisztráció miatt, példá­ul a 17 fős cipészstáb 9 fő­re. míg az 5 fős szabókol- lektiva kettőre apadt. Mind­ezek miatt. Gyöngyösön és környékén, az ilyen jellegű igények kielégítése megol­datlan. Ügy tűnik, emelke­dik az iparengedély nélkül tevékenykedők száma. Érde­kességként megemlíthető, hogy a FÉNYSZÖV vállalá­si árai mintegy 30 százalék­kal emelkedtek, s valame­lyest az a tény is maga he­lyett beszél, hogy amíg a LAKISZ árbevétele tavaly 80 millió forint volt, addig az idei. első negyedévben csupán 13 millió. Kérdésekre válaszolva, dr. Holló Béla kifejtette, hogy az ipari szövetkezetek közül a legnagyobb árbevételt a TECHNOLUX és a LAKISZ mondhatja magáénak. Szóba került, hogy országosan 30— 40 százalékkal több a fod­rász végzettséggel rendelke­ző, mint ahányra igény van. Ugyanakkor ezeknek a szak- embereknek az átlagkerese­te. például a TECHNOLUX- nál, 47 ezer forint. Nagy egyetértés mutatkozott ab­ban a kérdésben, hogy az átalánydíjas üzletekben job­ban bánnak a betérőkkel, mivel e helyeken érdekel­tebbek a dolgozók, mint a hagyományos formában te­vékenykedő fodrászatokban. A vitában kitértek több olyan előírásra is, amelyet rend­kívül nehéz betartani. Így, egyebek között, feltették a kérdést: hogyan lehet a haj­festésre három hónapos ga­ranciát vállalni? Ezt követően Farkas Bé­la. a fogyasztók megyei ta­nácsának elnöke ismertette a résztvevőkkel a Fogyasztók Országos Tanácsa által ki­adott mérleget, amely az adóreformhoz kapcsolódó fo­gyasztói árváltozások áruel­látásra gyakorolt hatásait vonja meg. Többek között ki­tűnt: az árváltozások a ter­melés 60, a fogyasztás 63 százalékát érintették. Jelen­tősen megváltoztatták az ár­arányokat és befolyásolják a kereset szerkezetét. Ami a fogyasztói szolgál­tatásokat illeti: a FŐT sze­rint egyes szolgáltatások díj­tételei azért magasak, mert 1987 közepén a szolgáltatók jelnetősen növelték áraikat, -és az ÁFA, valamint a nyers­anyag- és alkatrészárak idei, januári emelkedése ezekre rakódott rá. Elutazott hazánkból az EAK elnökhelyettese Egyiptomi meghívás Grósi Károlynak Dr. Ali Lutfit, az Egyip­tomi Arab Köztársaság el­nökhelyettesét, az egyiptomi parlament Súra Tanácsá­nak elnökét hétfőn az Or­szágházban fogadta dr. Tia- utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Grósz Károly miniszterelnök. A szívélyes légkörű ta­lálkozókat követően dr. Ali Lutfi elmondta: — Kinyilvánítottuk kész­ségünket arra, hogy a poli­tika, a gazdaság — mind az export, mind az import —. a kultúra, a tudomány és a mezőgazdaság terén elő­relepjünk, bővítsük az együttműködést. Örömömre szolgált, hogy kollegám Atef Szidki egyiptomi miniszter- elnök nevében megújíthat­tam a Grósz Károly magyar miniszterelnöknek szóló meg­hívást országunkba, s en­nek időpontját is diplomá­ciai úton rögzítik majd. Hétfőn elutazott hazánk­ból az egyiptomi parlament Súra Tanácsának dr. Ali Lutfi vezette küldöttsége, amely Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meg­hívására tett látogatást Ma­gyarországon. (MTI) Nyugatnémet kereskedelmi vezető magyar kitüntetése A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Otto Wolff von Amerongennek. a Német Gazdaság Keleti Bizottsága elnökének, a Né­met Kereskedelmi és Ipar­kamarák Szövetsége (DIHT) volt elnökének a kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a magyar— NSZK együttműködés el­mélyítése érdekében kifej­tett tevékenységéért a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csil­lagrendjét adományozta. A kitüntetést Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hétfőn adta át. A vendéggel hétfőn meg­beszélést folytatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereske­delmi miniszter és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Otto Wolff von Amerongen elnöke annak a nemzetközi szimpóziumnak. amelyet a Financial Times rendez a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseiről Budapesten, június 21-én és 22-én. AZ SZMT ELNÖKSÉGE VISONTAN 0 műszaki értelmiség helyzete Tegnap kihelyezett ülést tartott Visontán, a Szakszer­vezetek Heves Megyei Ta­nácsának Elnöksége. A na­pirenden a Mátraalji Szén­bányák Vállalat értelmiségi dolgozóinak körében végzett szakszervezeti munka ta­pasztalatairól szóló jelentés szerepelt, amelyet Szeren­csés István, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára terjesztett vitára az el­nökség elé. Az elmúlt négy esztendő­ben jelentősen fejlődtek a mátraalji szénbányáknál a különböző számítógépes programok, a szerelési tech­nológiák és a munkaszerve­zési módszerek. Az eszközök biztosítását azonban gátolta a műszaki fejlesztésre szánt összegek csökkentése. A mű­szaki értelmiség bérfejlesz­tése nem érte el a fogyasz­tói árszínvonal emelkedésé­nek mértékét, s a differen­ciált elosztás ellenére sem sikerült megnyugtatóan ren­dezni az anyagi helyzetet. Időnként gond az utánpót­lás biztosítása is. A válla­lat üzemeiben az élet- és munkakörülmények javítá­sában jelentős szerepe van a műszaki értelmiségieknek, például a Thorezban, Ecsé- den vagy Bükkábrányban. Az értelmiség szakszervezeti feladatai között jelenleg az egyik legfontosabb, hogy a gazdasági, társadalmi kibon­takozás programja érdeké­ben megújítsák a termelési folyamatot — állapította meg az SZMT Elnöksége. E história számos tanul­sággal szolgál. Többek kö­zött azzal, hogy a demok­ráciát még alaposan tanul­nunk kell. S nem utolsó­sorban azzal, hogy a tiszta játék még nem vált éré- ' nyűnkké. Ez utóbbi pedig több mint elszomorító. Az életben rengeteg verseny­ben veszünk részt. A kü­lönböző iskolákban a mi­nél megfelelőbb jegyekért, a „legjobb tanuló” címért harcolunk, a gyárakban, üzemekben, hivatalokban a még nagyobb fizetésért, il­letőleg az ehhez vezető magasabb beosztásért, ki­emelkedőbb pozícióért. Persze, a „pályán” nem vagyunk egyedül, így má­sokkal is meg kell mér­kőznünk. Ebben a csatá­ban — természetesen — le­het nyerni és lehet veszí­teni, Csak éppen az nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük... A legfényesebb diadalt j is elhomályosíthatja, sem­missé teheti, ha azt tisz­tátalan eszközök segítségé- j vei értük el. A sportban bizony már meglehetősen régen kitalálták a fair play díjat. S — szerencsé­re — ezt mindig van is ki- ‘ nek odaítélni. Jó lenne, ha ; ezt az elismerést — ha ■ csak képletesen is — a | í mindennapok folyamán is | 1 egyre többeknek át lehetne : s nyújtani. Már csak azért is, mert a legnagyobb di- \ csőség is túlontúl drága, ha csupán egy parányi tisztesség is az ára. Sárhegyi István Borsószezon... Ruzsák Dóra a zöldborsót tölti az üvegekbe Megkezdődött a zöldborsó feldolgozásának szezonja a Tartósítóipari Kombinát hatvani konzervgyárában. A korai fajták betakarítá­sát elsőként Heves és Jász­apáti körzetében kezdték meg. Murányi Józsefné, Csaszli Jánosné a konzervek minőségellenőrző vizsgálatát végzi (Fotó: Szabó Sándor) A feldolgozás gázfelhőben Minta a friss áruból

Next

/
Oldalképek
Tartalom