Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam. 147. szám ARA: 1988. június 21. kedd 1,80 FORINT Az árak növekedtek — a lakossági igények csökkentek Az adórendszer és a szolgáltatások Fair play Nemrégiben sugárzott riportfilmet a televízió — az igen népszerű Ablak című műsor keretében —, amely egy kis község termelőszövetkezetének főagronómu- sáról szólt, pontosabban annak megdöbbentő kálváriájáról. A történet hősét, ezt az agrármérnök végzettségű férfit, a közös gazdaság dolgozóinak többsége a téesz elnökének szerette volna megválasztani. Ám egyesek — a gazdaság párttitkára, a város, a megye néhány személyisége — fittyet hánytak ezekre az elképzelésekre, mert úgy vélték, az illető nem alkalmas erre a posztra. Ezen meggyőződésüket azzal is egyértelműen jelezték, hogy más jelöltet próbáltak favorizálni. S ezen a ponton a sztoriba már egészen krimiszerű mozzanatok is beépültek. A főagronómus mellett kardoskodókat különféle módszerekkel igyekeztek jobb belátásra bírni: nem hiányoztak ezekből az ilyen-olyan fenyegetések sem. „Érveltek” például azzal, hogy amennyiben mégis a tagok által szimpatikusnak tartott férfi győzne, úgy a szövetkezet nem remélhetne annyi támogatást, mint egyébként, ez pedig mindenki számára nagyon nehéz helyzetet eredményezne. Nos, „csodák csodájára” ezt követően valóban nem lett elnök az illetőből, sőt még a jelölőlistára sem került fel. Elégtételt legfeljebb az jelenthetett számára, hogy a szavazáskor rengeteg voksot kapott. No, meg az, hogy „ellenfele” sem ülhetett be a hőn áhított székbe. Ezt az ülőalkalmatosságot — a gordiuszi csomó átvégatott — a helyi tanács elnöke foglalta el. Az új adórendszer bevezetésével miként alakult a szolgáltatás helyzete? — ezzel a kérdéssel foglalkozott legutóbbi ülésén a fogyasztók megyei tanácsa. Az előadó. dr. Holló Béla, a Heves Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a hozzájuk tartozó cégek a megye ipari szolgáltatásainak 10 százalékát biztosítják csupán, de a náluk tapasztalható törvényszerűségek érvényesülnek másutt is. Szó volt arról, hogy 1971 és 1985 között — a fejlesztési alapot igencsak felhasználva — építették ki e hálózat jelentős részét. Ez az említett 15 esztendő kedvezett a szolgáltatásoknak. Az utóbbi időben viszont már nem jut e célra a központi alapból, ezért a fejlesztés a helyi tanácsoktól függ. Rajtuk múlik, hogy egy-egy településen milyen feltételeiket teremtenek. A megyében mintegy egy- milliárd 400 millió forint a szolgáltatási szféra árbevétele évente. Ebből a szövetkezetek 200 millióval, a tanácsok 85 millióval, a kisiparosok pedig több mint egy- milliárddal veszik ki részüket. A Kiszövhöz tartozó szövetkezetekről megtudhattuk, hogy az elmúlt évhez képest nehéz feltételek között dolgoznak. A szolgáltatások árai minden tevékenységi körben növekedtek, a lakossági igények csökkentek, s ezért kapacitáslekötési gondok tapasztalhatók. Emiatt a termelés szerkezetének módosítása, új szolgáltatások bevezetése szükséges. Az ELKISZ javítási költségei 19— 22 százalékkal növekedtek. Az új rendszernek megfelelő árképzés szerint, a javításhoz felhasznált anyagok után 25. a bérek után 15 százalékos általános forgalmi adót kell elszámolni, illetve kiszámlázni. Árbevételük, időarányosan, a tavalyihoz hasonló szinten marad, a termelési érték összetétele átrendeződött: csökkent az anyagérték, növekedett a bér. Ez is jelzi, hogy visz- szaesett a lakossági igény, a felszabaduló munkaerő foglalkoztatása érdekében új szolgáltatások bevezetésére, így például tűzoltó kismo- torfecskendő javítására és központi tévéantenna-rendszer kiépítésére is felkészülnek. A KÉKES Ipari Szövetkezetben, ahol cipő- és textilipari szolgáltatásokat végeznek, némi zökkenőt jelentett a javítások 18 százalékos ártámogatásának megszüntetése. De a növekvő adminisztráció miatt, például a 17 fős cipészstáb 9 főre. míg az 5 fős szabókol- lektiva kettőre apadt. Mindezek miatt. Gyöngyösön és környékén, az ilyen jellegű igények kielégítése megoldatlan. Ügy tűnik, emelkedik az iparengedély nélkül tevékenykedők száma. Érdekességként megemlíthető, hogy a FÉNYSZÖV vállalási árai mintegy 30 százalékkal emelkedtek, s valamelyest az a tény is maga helyett beszél, hogy amíg a LAKISZ árbevétele tavaly 80 millió forint volt, addig az idei. első negyedévben csupán 13 millió. Kérdésekre válaszolva, dr. Holló Béla kifejtette, hogy az ipari szövetkezetek közül a legnagyobb árbevételt a TECHNOLUX és a LAKISZ mondhatja magáénak. Szóba került, hogy országosan 30— 40 százalékkal több a fodrász végzettséggel rendelkező, mint ahányra igény van. Ugyanakkor ezeknek a szak- embereknek az átlagkeresete. például a TECHNOLUX- nál, 47 ezer forint. Nagy egyetértés mutatkozott abban a kérdésben, hogy az átalánydíjas üzletekben jobban bánnak a betérőkkel, mivel e helyeken érdekeltebbek a dolgozók, mint a hagyományos formában tevékenykedő fodrászatokban. A vitában kitértek több olyan előírásra is, amelyet rendkívül nehéz betartani. Így, egyebek között, feltették a kérdést: hogyan lehet a hajfestésre három hónapos garanciát vállalni? Ezt követően Farkas Béla. a fogyasztók megyei tanácsának elnöke ismertette a résztvevőkkel a Fogyasztók Országos Tanácsa által kiadott mérleget, amely az adóreformhoz kapcsolódó fogyasztói árváltozások áruellátásra gyakorolt hatásait vonja meg. Többek között kitűnt: az árváltozások a termelés 60, a fogyasztás 63 százalékát érintették. Jelentősen megváltoztatták az árarányokat és befolyásolják a kereset szerkezetét. Ami a fogyasztói szolgáltatásokat illeti: a FŐT szerint egyes szolgáltatások díjtételei azért magasak, mert 1987 közepén a szolgáltatók jelnetősen növelték áraikat, -és az ÁFA, valamint a nyersanyag- és alkatrészárak idei, januári emelkedése ezekre rakódott rá. Elutazott hazánkból az EAK elnökhelyettese Egyiptomi meghívás Grósi Károlynak Dr. Ali Lutfit, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökhelyettesét, az egyiptomi parlament Súra Tanácsának elnökét hétfőn az Országházban fogadta dr. Tia- utmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Grósz Károly miniszterelnök. A szívélyes légkörű találkozókat követően dr. Ali Lutfi elmondta: — Kinyilvánítottuk készségünket arra, hogy a politika, a gazdaság — mind az export, mind az import —. a kultúra, a tudomány és a mezőgazdaság terén előrelepjünk, bővítsük az együttműködést. Örömömre szolgált, hogy kollegám Atef Szidki egyiptomi miniszter- elnök nevében megújíthattam a Grósz Károly magyar miniszterelnöknek szóló meghívást országunkba, s ennek időpontját is diplomáciai úton rögzítik majd. Hétfőn elutazott hazánkból az egyiptomi parlament Súra Tanácsának dr. Ali Lutfi vezette küldöttsége, amely Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tett látogatást Magyarországon. (MTI) Nyugatnémet kereskedelmi vezető magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Otto Wolff von Amerongennek. a Német Gazdaság Keleti Bizottsága elnökének, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHT) volt elnökének a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a magyar— NSZK együttműködés elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hétfőn adta át. A vendéggel hétfőn megbeszélést folytatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Otto Wolff von Amerongen elnöke annak a nemzetközi szimpóziumnak. amelyet a Financial Times rendez a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseiről Budapesten, június 21-én és 22-én. AZ SZMT ELNÖKSÉGE VISONTAN 0 műszaki értelmiség helyzete Tegnap kihelyezett ülést tartott Visontán, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának Elnöksége. A napirenden a Mátraalji Szénbányák Vállalat értelmiségi dolgozóinak körében végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól szóló jelentés szerepelt, amelyet Szerencsés István, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára terjesztett vitára az elnökség elé. Az elmúlt négy esztendőben jelentősen fejlődtek a mátraalji szénbányáknál a különböző számítógépes programok, a szerelési technológiák és a munkaszervezési módszerek. Az eszközök biztosítását azonban gátolta a műszaki fejlesztésre szánt összegek csökkentése. A műszaki értelmiség bérfejlesztése nem érte el a fogyasztói árszínvonal emelkedésének mértékét, s a differenciált elosztás ellenére sem sikerült megnyugtatóan rendezni az anyagi helyzetet. Időnként gond az utánpótlás biztosítása is. A vállalat üzemeiben az élet- és munkakörülmények javításában jelentős szerepe van a műszaki értelmiségieknek, például a Thorezban, Ecsé- den vagy Bükkábrányban. Az értelmiség szakszervezeti feladatai között jelenleg az egyik legfontosabb, hogy a gazdasági, társadalmi kibontakozás programja érdekében megújítsák a termelési folyamatot — állapította meg az SZMT Elnöksége. E história számos tanulsággal szolgál. Többek között azzal, hogy a demokráciát még alaposan tanulnunk kell. S nem utolsósorban azzal, hogy a tiszta játék még nem vált éré- ' nyűnkké. Ez utóbbi pedig több mint elszomorító. Az életben rengeteg versenyben veszünk részt. A különböző iskolákban a minél megfelelőbb jegyekért, a „legjobb tanuló” címért harcolunk, a gyárakban, üzemekben, hivatalokban a még nagyobb fizetésért, illetőleg az ehhez vezető magasabb beosztásért, kiemelkedőbb pozícióért. Persze, a „pályán” nem vagyunk egyedül, így másokkal is meg kell mérkőznünk. Ebben a csatában — természetesen — lehet nyerni és lehet veszíteni, Csak éppen az nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük... A legfényesebb diadalt j is elhomályosíthatja, semmissé teheti, ha azt tisztátalan eszközök segítségé- j vei értük el. A sportban bizony már meglehetősen régen kitalálták a fair play díjat. S — szerencsére — ezt mindig van is ki- ‘ nek odaítélni. Jó lenne, ha ; ezt az elismerést — ha ■ csak képletesen is — a | í mindennapok folyamán is | 1 egyre többeknek át lehetne : s nyújtani. Már csak azért is, mert a legnagyobb di- \ csőség is túlontúl drága, ha csupán egy parányi tisztesség is az ára. Sárhegyi István Borsószezon... Ruzsák Dóra a zöldborsót tölti az üvegekbe Megkezdődött a zöldborsó feldolgozásának szezonja a Tartósítóipari Kombinát hatvani konzervgyárában. A korai fajták betakarítását elsőként Heves és Jászapáti körzetében kezdték meg. Murányi Józsefné, Csaszli Jánosné a konzervek minőségellenőrző vizsgálatát végzi (Fotó: Szabó Sándor) A feldolgozás gázfelhőben Minta a friss áruból
