Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 9., csütörtök 2. Importkiváltó bányagépgyártás A NOVÁTOR székesfehérvári kisszövetkezet ötlete alapján, a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregysége a tervezéssel együtt egy év alatt elkészítette az első hazai, a külszíni bányászatban használatos kőzetfúró berendezést. Idáig ezeket a berendezéseket a bányák Ausztriából vásárolták. A gyáregységben most készül a kőzetfúró harmadik változata, amely iránt máris nagy az érdeklődés a szakemberek részéről. A lánctalpakon közlekedő szerkezetet a robbantásos kőzetlazításhoz szükséges robbantólyukak fúrására használják. A Szarvason gyártott gép nem olyan sokoldalú mint nyugati társa, de 60 millió helyett, csak 5 millió forintba kerül. (MTI-fotó: B. Fazekas László) AZ ELLÁTÁSÉRT, AZ EXPORTÉRT II/2. Termelésszervezési és -értékesítési központokká alakulnak...? A háztáji gazdálkodásban Heves megye adottságait figyelembe véve egyre meghatározóbb a zöldség- és gyümölcstermelés. Az utóbbi fél évtizedben ennek megduplázódott a területe, a nagyüzemben viszont egyre csökken. Ennek nyomán átrendeződött a termelés is. A nagyobb kézimunkáéról igénylő zöldségfélék az egyéni művelés valamelyik formájába kerültek el. Az érdekeltség hatása jellemző a hozamokban is. A kézi erő vállalásán túl lényegében minden egyéb feltételt: földterületet, palántát, vetőmagot, növényvédelmet. gépi munkát, csomagolóanyagot és az értékesítést a nagyüzem szervezi, biztosítja. A boldogi példa A fóliás háztáji és részesművelésű zöldségtermelésben a legnagyobb területaránynyal a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet vesz részi. A boldogi telepen évente 4— 5 ezer négyzetméter fóliát adnak ki a tagoknak, ahoi elsősorban paprika-, káposzta- és uborkatermelést folytatnak. Az értékesítés nagy része a közös gazdaságon keresztül valósul meg. A gyümölcstermelésen belül a csonthéjasok 60—70 százalékát házi kertekben, szőlők között, szórványtele- pitésekben termelik meg. Ennek elsősorban a saját, személyes fogyasztásban van jelentősége, de jut belőle eladásra is. Ez utóbbit a kiskereskedelem vásárolja meg és a piacokon keresztül közvetlenül jut el a fogyasztókhoz. Az áfészeknek évente 16—18 ezer tonna zöldségei, gyümölcsöt értékesítenek a kisgazdaságokból. Ennek 65 —70 százalékát szerződésekkel kötik le a kistermelők. Az utóbbi években egyre több nagyüzem, így az os- torosi, a bátori, a bodonyi, a szajlai termelőszövetkezel vonja be a kistermelőket, illetve a lakosságot a közös művelésű gyümölcsök betakarításába. A bogyósok 95 százalékát háztáji és szakcsoporti szervezésben a mezőgazdasági nagyüzemek szervezésével termelik meg Heves megyében. Itt elsősorban Nagyré- dét kell kiemelnünk, ahol körültekintő szervezéssel, szigorúan előírt technológiával termelik a málnát. A háztájiban 22, a szakcsoportban pedig 40 hektáron. Évenként gondoskodnak a folyamatos telepítésről, illetve a rekonstrukcióról. A külpiacokra szánják Szőkébb hazánkban a háztáji és kisegítő gazdaságokban a sertés-, valamint a kisállattenyésztésnek vai nagyobb jelentősége. A sertésállomány csökkenését a kistenyésztők kedvének mérséklődése, a jövedelmezőség romlása okozta. A tartási, a takarmányozási költségek ugyanis gyorsabban emelkedtek, mint a felvásárlási árak. A tenyésztési kedv visszaállítására, illetve megtartására csak később történtek intézkedések. Nagyon jelentős a kisüzemekben előállított hízott liba, vágónyúl, galamb, méz és az étkezési tojás mennyisége. Ezek nagy része kiváló exportcikk. Megyénkben a korábbi években 56 állattenyésztési szakcsoport működött a fo* gyasztási szövetkezetek keretén belül. A háztáji és kisegítő gazdaságok az általuk előállított árumennyiség jelentős részét a termelőszövetkezetek szervezésével, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, valamint az áfészeken keresztül értékesítik. Termékeikre továbbra is nagy szüksége van a népgazdaságnak. A szövetkezetek által a kisgazdaságoknak értékesített termények, termékek, állatok, anyagok és szolgáltatások értéke évről évre növekszik. 1987-ben például 354 millió forintot tett ki, amely 43 százalékkal több volt, mint öt évvel ezelőtt. Bővülő szervezéssel A gyümölcstelepi léshez szükséges szaporítóanyagot megyénkben elsősorban a fogyasztási szövetkezetek közreműködésével 19 faiskolai lerakat biztosítja. A kistermeléshez nélkülözhetetlen gépek, növényvédő szerek, szerszámok és egyéb anyagok értékesítését az áfc- szek és az egri Agroker boltjai végzik. Időnként gond van a kisgépek beszerzésével és nem mindig megfelelő az alkatrészellátás, valamint a szervizhálózat sem Ezeken további jó partneri együttműködéssel, a piaci kapcsolatok bővítésével ■ igyekeznek segíteni. A háztáji és kisegítő gazdaságok takarmánnyal való ellátásában a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, mint a legnagyobb mennyiséget előállító cég mellett hat mezőgazdasági nagyüzem keve- rője és a megyén kívüli gazdaságok is részt vesznek. A gabonaforgalmi például több mint 50, az áfészek, a Zoláért és a Tszker megközelítően 200, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 41 keveréktakarmányt és szemesterményt forgalmazó üzleteit működtetnek a megfelelő ellátás érdekében. A közös gazdaságok szervező tevékenységének fokozását szorgalmazzák országosan, így megyénkben is. Ezzel kapcsolatban például a Teszöv elnöksége azt ajánlja, hogy a háztáji üzemágak fokozatosan termelésszervezési és ért í kési- tési központokká szerveződjenek át, szorosan együttműködve a háztáji bizo: .Ságokkal. Ennek hatáskörébe tartozzanak a szövetkezet szakcsoportjai és a lehetőségekhez képest az egyéb kistermelő gazdaságok is. Természetesen eközben mindkét fél érdekeit biztosítani kell. (Vége) Mentusz Károly A Napközben Egerben Részletek a rádióműsorból A minap Egerből jelentkezett a Petőfi rádió népszerű Napközben című műsora. A zenés délelőtt szerkesztője, Anfoí Magda és munkatársai a város több vezetőjét, ismert személyiségét kérdezték egy-egy aktuális témáról. Az elhangzottakból, valamint a hallgatók kérdéseire adott válaszokból azokat idézzük az elkövetkezőkben, amelyek feltehetően sokak érdeklődésére tartanak számot. ★ — Milyen az egri vár állapota, mi van a Dobó-bástyával? — A Dobó-bástya már régebben elkészült — válaszolta dr. Bodó Sándor, az egri vármúzeum igazgatója. — A vár területén jelenleg is komoly munka folyik, a nyugati ágyúdombon. Ha a Varkoch-kapu és a Dobóbástya közötti rekonstrukció befejeződik a faltornyon, akkor nagyszerű kilátás nyílik e helyről a városra. Toronyzenét is sugároznak majd innen. Egyébként 1980 óta tekintélyes ösz- szeget fordítunk a felújításokra, amelyet folyamatosan végeznek. Akadt olyan év is, amikor 40—50 millió forint állt rendelkezésünkre. Most valamivel kevesebb a pénz, de így is jelentősnek mondható. ★ — Hogyan gondozzák az egri műemlékeket? — A városban a vár mellett több mint 160 műemlék épület, közöttük 22 magán- és 26 egyházi kézben lévő található — mondta el Szabó Sándor, a város tanácselnök-helyettese. — Ezek felújítására is nagy figyelmet fordítunk. — S, hogyan oldják meg a magánkézben lévők renoválását? — Amikor a környékükön elkezdődik a műemlékek rendbehozatala, felszólítjuk őket, hogy rájuk is hasonló feladat vár. Érdemes megjegyezni, hogy amíg 1968- ban 130 ezer forintból felújítottunk egy lakást, ma már ez az összeg az egymilliót is meghaladja. A megyeszékhelyen a műemlékek helyreállítására eddig mintegy 2 milliárd forintot használtunk fel. A munkálatokat folyamatosan végezzük, az IKLV-nek van egy specialista brigádja, amely rendkívül nagy szakértelemmel tesz eleget a követelményeknek. ★ — Hol áll fürdők dolgában Eger? — Jelenleg 6 ezer fős strandot, egy 50 méteres nyitott és egy évek óta zárva tartó 33 méteres fedett uszodát mondhat magáénak a település — szólt Szabó Sándor. — Mj lesz a sorsa a fedett uszodának? — Megszületett egy úszócentrum terve, ezért a fedett uszodát le kell bontani. — Miért áll félig készen a tanuszoda? — Amikor ehhez hozzáfogtunk, még nem tudtuk, hogy egy úszócentrum kialakítására kell áttérni. Elkezdtük a tanuszodát, s menet közben elfogyott a pénz. — Mit szól a jelenlegi helyzethez? — A jelenlegi anyagi feltételek nehezítik a megfelelő uszodai bázis megvalósítását — válaszolta Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a megyei úszó- és vízilabda-szövetség elnöke. — Az Eger SE úszói és vízilabdázói nehéz feltételek között dolgoznak, az ESE vízilabdacsapata például télen nem tudja fogadni itthon az ellenfeleket, ezért át kellett szervezni a bajnoki menetrendjüket. A nem megfelelő körülmények meglátszanak az eredményeken is. — Van-e kiút? — Nagy társadalmi összefogásra lesz szükség, hogy megépüljön a centrum. (Bujáki Gyula siroki fuvarozó a műsor ideje alatt jelentkezett, s 500 kilométernyi fuvart ajánlott fel, társadalmi munkaként az egri uszoda építésére. Csupán azt kérdezte, hogy hol jelentkezhet? Amint elmondták, az egri városi tanács társadalmi munkával foglalkozó előadójánál.) ★ — Hány kilométer az egri pincerendszer hossza? — Mintegy 140 — válaszolta Farkas Imre, a városi tanács műszaki osztályvezetője. — Tavaly azt mondtuk, hogy már minden üreget ismerünk, s véletlenszerűen akadtak újabb beszakadások. Állítom, hogy most már mindegyikről tudunk. Nem érhetnek nagy meglepetések. Különben igyekszünk ezeket a föld alatti részeket hasznosítani, többek között idegenforgalmi és kulturális célokra. + — Kell-e a jó bornak cégér? — Kell bizony — így Vá- radi János, az Egervin vezérigazgatója. — Ha azt akarjuk, hogy minél szélesebb körben ismerjék, akkor nagy gondot kell fordítani a reklámra. S mi így is cselekszünk. — Mennyire tekinthető kulturáltnak borfogyasztásunk? — Csak döntjük magunkba a bort, kultúrálatlanul — vélekedett Papp Endre, a Mátyás pince nyugalmazott vezetője. — Kevesen tudják, hogy egy-egy ételhez milyen nedű illik. A sült csirkéhez, -pulykához például Debrői Hárslevelű, a halételekhez Egerszóláti Olaszrizling. Egyébként van egy világ- boratlasz, amelyben rangsorolják a borokat. Hazánkban első helyen az egri szőlőhegyekről származó italok állnak, a tokaji a második, a badacsonyi a harmadik. ★ — Aki a szépasszony-völ- gyi szabadtéri színpadot tervezte, az aligha látott ilyesmit. Egyáltalán mire lehet ezt használni? — Az eltelt egy-két évben nehezen találtunk ide programot — mondta Molnár László, az egri GAMESZ vezetője. — Az idén nagy fába vágtuk a fejszénket. Gazdag programot kínálunk nyárra. Meghívtuk például a békéscsabai Jókai Színházat, a Lord együttest, a 100 Folk Celsiust, a Kalákát, a gyöngyösi Vidróczki Nép- táncegyüttest és a Rajkó Zenekart. ★ — A dohányzás elleni kampány hatására változott-e a kereslet a cigaretta iránt? — Nem — mondta dr. Do- mán László, az Egri Dohánygyár igazgatója. — Viszont növekszik a minőségi, az egészségre kevésbé káros cigaretták iránti igény. ★ — Emelik-e a színházjegyek árát? — Elhatározott szándékunk volt, hogy nem — kezdte Gáli László, a Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője. — Egy tíz- százalékos emelés viszont elkerülhetetlen. ★ — Miért nem magyar személyiségről nevezték el az egri tanárképző főiskolát? — Ez az intézmény az egyik vietnámi tanárképző főiskolával áll kapcsolatban — mondta Kiss Sándor. — S ennek köszönhetően nevezték el Ho Si Minh-ről az egri tanárképzőt. ★ — Rendkívül szemetes a város. Várható-e, hogy nagyobb gondot fordítanak az utak, járdák, parkok tisztítására? — Anyagi lehetőségeink miatt ennél sűrűbb takarítást nem ígérhetek — adta meg a választ Farkas Imre. — Miért nem mehetnek fel a turisták a minaretbe? — Az épületbe vasbeton köpenyt építettek be, emiatt leszűkült a járótér, nem lehet felmenni. (Az elkövetkezőkben Farkas Imre azokra a kérdésekre adott választ, amelyek kimaradtak a műsorból). — A Csebokszári-lakótele- pen 1979-től vajúdik a garázsépítés. Hol tart most? — A területet megkapta a Csebokszári Garázsépítő Szövetkezet. Szervezik, tervezik a munkát. — A Szépasszony-völgy- ben nincs csatornázás. Emiatt fölösleges volt például a lovastanya építése is, hiszen nehéz tisztán tartani a terepet. — Van csatornázás a területen. — Bővítik-e Egerben az autóbusz-állomást? — Nem. Üj helyet jelöltek ki erre a célra a déli iparterületen. A munkák a következő ötéves tervben indulnak. — Tragikus helyzetben van az egri szociális otthon. Milyen megoldás várható? — Az épület egy része valóban életveszélyes. A helyzeten pillanatnyilag úgy igyekszünk enyhíteni, hogy a Lenin úti bölcsődét az öregek kapják meg, a következő ötéves tervben pedig új szociális otthon építését tervezzük. ★ A műsorban —, melynek riportere Cziráki Péter, Kővár Gyula és Zakar János, zenei szerkesztője pedig Búza Sándor volt — szóltak még többek között a sárkány- repülésről, továbbá a Heves Megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, az Eger- tourist és a Volán Tourist terveiről, s a házigazda, a Planétás ételbár vezetője, Fülöp Béla közreadta, hogy miként készítik az egyik legnépszerűbb ételüket, a Szi- dí-néni kedvencét. H. J.
