Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 155. szám ÁRA: 1988. június 39.. csütörtök 1.19 FORINT , AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka Folytatta munkáját az SZKP19. pártértekezlete Az ülésszak tárgysorozatára lett javaslatokat az Országgyűlés — egy tartózkodással — elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként személyi kérdésekben döntött az Országgyűlés. Az elnöklő Cservenka Ferencné a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége személyi kérdésekben tett együttes javaslatnak megfelelően indítványozta. hogy Sarlós tst- vánt, az Országgyűlés elnökét kérésére — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett — mentette fel tisztségéből. A Parlament (22 ellenszavazattal és 14 tartózkodással) a javaslatot elfogadta. Ezután az Országgyűlés — személyenkénti külön szavazással — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerése mellett (két ellenszavazattal), Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét kérésére, érdemei elismerése mellett (egyhangúlag) és Bartha Tibort. az Elnöki Tanács tagját kérésére, érdemei elismerése mellett (egyhangúlag) tisztéből felmentette, és elfogadta képviselői mundátu- máról való lemondást. Cservenka Ferencné a parlament nevében Bartha Tibornak megköszönte több évtizedes képviselői munkáját. A képviselői mandátumáról való lemondást felajánlotta Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Lázár György, Németh Károly és Óvári Miklós, tekintettel arra, hogy az ok, amelynek alapján az országos listán képviselővé választották őket, megszűnt. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javasolta, hogy a Parlament fogadja el lemondásukat. Az Országgyűlés (három tartózkodással) tudomásul vette a képviselők lemondását mandátumukról. Az elnök megköszönte az Ország- gyűlésben több ciklusban a társadalom érdekében kifejtett képviselői munkájukat. Ezt követően az Országgyűlés Straub Ferenc Brúnót — aki, még korábban vállalt kötelezettségének megfelelően az ülésszak idején az Egyesült Államokban. a Szent-Györgyi Albert tiszteletére rendezett emlékülésen vesz részt előadóként — az Elnöki Tanács elnökévé választotta (36 ellenszavazattal és 25 tartózkodással), Sarlós Istvánt pedig az Elnöki Tanács helyettes elnökévé választotta meg (29 ellenszavazattal és 18 tartózkodással). Ezután Cservenka Ferencné bejelentette: az Elnöki Tanács, valamint az MSZMP KB és a HNF OT Elnöksége azt javasolta, hogy az Országgyűlés Pozsgay Imrét államminiszterré válassza meg. Indítványozta továbbá, hogy Márkája Imre igazságügy-minisztert és Köpeczi Béla művelődési minisztert tisztségükből — nyugállományba vonulásukra tekintettel, érdemeik elismerése mellett — mentse fel, Kulcsár Kálmánt igazságügy-miniszternek és Czibere Tibort művelődési miniszternek válassza meg. A képviselők Pozsgay Imrét (két ellenszavazattal és három tartózkodással) megválasztották államminiszternek. Markója Imrét (egy ellenszavazattal és egy tartózkodással), Köpeczi Bélát (nyolc ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással) — nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerése mellett — felmentette tisztségéből. A képviselők Kulcsár Kálmánt (nyolc tartózkodással) igazságügy-, Czibere Tibort pedig (21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással) művelődési miniszternek választották meg. A következőkben az ülés elnöke ismertette a HNF OT Elnökségének azt a javaslatát, hogy dr. Tóth Károlyt és Viczián Jánost képviselővé válasszák meg az országos listán megüresedett két képviselői helyre. Az MSZMP KB és a HNF OT Elnöksége javaslatot tett az Országgyűlés elnökének és elnökhelyettesi tisztének betöltésére is. A törvényhozó testület elnökének Stadinger Istvánt, harmadik alelnöknek Horváth Lajost ajánlotta. E javaslatokkal kapcsolatban több képviselő kért szót. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), Csongrádi Csaba (Heves ,m., 7. vk.), Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11, vk.), Polgárd i József (Pest m„ 17. vk.), Berdár Béla (Pest m„ 25. vk.), Sasvári József (Komárom m„ 8. vk.), Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.), Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), Balta Éva (Budapest, 46. vk.), Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk. és Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők javaslatokat tettek többek között más személyek jelölésére, kettős vagy többes jelölésre, illetve a szavazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban szereplő képviselők részletesebb bemutatkozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emelkedett szólásra Stadin- ger István és Horváth Lajos. Röviden ismertették életpályáik főbb szakaszait képviselőtársaiknak. Ezután az elnöklő Cser- venka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szülessék döntés. A képviselők 17 ellenszavazattal. 16 tartózkodással emellett döntöttek. Ezt követően titkos szavazásra került sor. ★ Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Pozsgay Imre államminiszter. Czibe- re Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter — a tanácskozás szünetében — Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Béla állami díjasnak, művelődési miniszternek a szocialista művelődéspolitika megvalósítása érdekében kifejtett sokirányú államigazgatási, tudományos és közművelődési tevékenysége elismeréseként. nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (Folytatás a 2. oldalon) Az SZKP 19. értekezletének második napján 17 felszólalás hangzott el. A reggeli ülésen Lev Zajkor, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Moszkvai Városi Pártbizottság el- - ső titkára elnökölt. A küldöttek először Georgij Ra- zumovszkij előterjesztésében meghallgatták és egyhangúlag elfogadták a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Filipp Popov, az altáji határterületi pártbizottság élsö titkára szóba hozta az Ogo- nyok című hetilap állítását, hogy a küldöttek között olyanok is vannak, akik megvesztegetési ügyekbe keveredtek. Lev Zajkov erre reagálva javasolta az ügy megvizsgálását, s a feladattal a mandátumvizsgáló bizottságot bízták meg. A reggeli ülés végén megválasztották a szerkesztőbizottságot, amelynek a következő témákban kell határozattervezeteket kidolgoznia: a XXVII. pártkongresz- szus határozatainak végrehajtása és az átalakítás elmélyítésének feladatai; a szovjet társadalom demokratizálódása, a politikai rendszer reformja; harc a bürokratizmus ellen; nemzetközi kapcsolatok; nyilvánosság és végül a jogi reform. A szünet után Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára elnökölt, aki először Mihail Uljanovnak adott szót. A Színművész Szövetség elnöke hangsúlyozta: ha nem teremtjük meg a demokrácia feltételeit, nem adunk teret a tehetségnek és munkának. és visszatérünk a bűnbakok kereséséhez, akkor az átalakítás óhatatlanul vereséget szenved. Éles szavakkal ostorozta a vállalati kezdeményezéseket megfojtó állami megrendelések rendszerét, a szövetkezeti mozgalom fejlődését gátló adórendszert. Javasolta, hogy Gorbacsov vezetésével hozzanak létre bizottságot, s az dolgozza ki a párt- és állami apparátus megválasztásának rendszerét. Indítványozta, hogy a központi területi és járási újságok szerkesztőit a kongresszusokon és KB-üléseken válasszák meg, így szavatolva függetlenségüket a helyi hatalomtól. A nemzeti kérdés különös figyelemmel való kezelését és a mindenfajta nacionalista megnyilvánulás elleni megalkuvás nélküli harcot szorgalmazta B. Kacsura, az Ukrán KP KB titkára. Beszélt arról is, hogy több konkrét példával igazolható a gazdasági reform kibontakozásának nem kielégítő üteme. Mint mondta, nem teljes erővel érvényesül a vállalati törvény, és a kezdeményezéseket segítő rendeletek egy része. Az igazság szükségességéről beszélt Szvetlána Fedotova Permi történelemtanárnő, mondván: égető szükség van az igazságra mint mobilizáló tényezőre, a történelmi folyamatok sokoldalú és kiegyensúlyozott elemzésére. A tanárnő tapasztalatai alapján beszélt a történelemtankönyvek súlyos hiányosságairól, és elmondta: a közelmúlt legfontosabb történéseit az újságok és folyóiratok cikkei alapján tanítja az iskolában. Gurij Marcsuk, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, mélyrehatóan elemezte — többek között az Egyesüt Államokkal összevetve — a szovjet alapkutatások helyzetét. Mint mondta, a jelentős lemaradás nem magyarázható csak az anyagi eszközök elégtelenségével. A tudomány harmonikus fejlődése csak a fölötte való kicsinyes gyámkodás megszűntével, magas fokú önállóságának elérésével képzelhető el. A délutáni szünet után az elnöklő Nyikolaj Szljunykov, a PB tagja, a KB titkára Szűrén Arutyunjánnak adott szót. Az az abszúrd helyzet állt elő — mondta az örmény KP iKB első titkára —, hogy Örményországban az átalakulásra ráhangolódott tömegek törekvése összeütközésbe került a köztársasági t>e zetés konzervativizmusává*. A vezetőket ért jogos bírálatra azonban kozmetikázga- tó, látszatintézkedések sora volt a válasz. A történtekért tehát nem lehet kizárólag a szélsőséges csoportokat hibáztatni. A nemzetek közötti kapcsolatok kérdéseit egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, vagy lemondani e kapcsolatok alakulásának befolyásolásáról. Ha Örményország és Azerbajdzsán vezetői idejében lépéseket tesznek és kivizsgálják a karabahi lakosok elégedetlenségének okait, elkerülhető lett volna a rendkívüli helyzet kialakulása — szögezte le. Jelenleg az örmény és az Azerbajdzsáni KP KB együttesen munkálkodik a helyzet megoldásán — emlékeztetett Arutyunján. A Komszomol KB amellett fogíal állást, hogy szűnjön meg a párt kicsinyes gyámkodása a kommunista ifjúsági szövetség fölött — hangsúlyozta Viktor Miro- nyenko, a Komszomol első titkára. Hozzátette: miután a harmincas években a Kom- szomolt gyakorlatilag kiszorították a politikai szférából. mi most azt akarjuk, hogy szövetségünk valóban politikailag közeledjen a párthoz és megerősítse befolyását a fiatalok körében — mondta. A Komszomol KB alapvetően hibásnak tartja azt az utóbbi időben elterjedt nézetet, amely szerint a már említett gyámkodás megszűnése a párttól való eltávolodással járna- együtt. Borisz Pugo, a Lett KP KB első titkára arról számolt be, hogy az emberek mindinkább felismerik: az ország, a szocializmus jövője az ó kezükben van. Már csökkenőben van kisebbrendűségi érzésük, s nem \várják fent- ről az utasításokat. Kezdenek aggódni az átalakítás sikeréért, amelyet saját ügyüknek éreznek. A lett pártvezető hangsúlyozta, milyen nagy felelősség hárul az egyes köztársaságokra a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a nemzetek j közötti problémák kiéleződéséért semmiképpen sem lehet az átalakítást és a demokratizálódást hibáztatni; ezek a kérdések azért kerültek az érdeklődés homlokterébe, meri most lehetőség kínálkozott nyílt megvitatásukra, és megoldásukra. ★ A pártértekezletet a tartalmas munka, az élénk, olykor éles vita jellemzi — állapította meg szerdán Alekszej Lizicsev hadseregtábornok. A Szovjet Hadsereg és Flotta politikai főcsoportfőnöke — aki küldöttként vesz részt a párttanácskozáson — szerdán külföldi újságírók háromfős csoportját, köztük az MTI moszkvai tudósítóját fogadta a tanácskozás szünetében. A főtitkári beszámolóból Lizicsev azt emelte ki, hogy a távlatokban való gondolkodást tükrözte, számos konkrét javaslatot tartalmazott a politikai rendszer és a demokrácia fejlesztésére. Megjegyezte, hogy Gorbacsov beszéde — a korábbi idők hasonló felszólalásaitól eltérően — nem direktíva, hanem demokratikus jellegű javaslat. A főtitkári előterjesztem kapcsán szóba került az ország honvédelmi tanácsa is. Mint mondta, egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a tanácsot a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztét betöltő államférfi vezesse. Utalt rá. hogy a szovjet katonapolitika e meghatározó fóruma dolgozta ki az új, védelmi jellegű szovjet katonai doktrínát. ¥ A,vita ma folytatódik. Szerdán délelőtt, a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A tanácskozáson részt > vettek a párt-, állami és társadalmi szervezetek vezető képviselői. Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezután a képviselők döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: személyi javaslatok tárgyalása; O a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; O az ipari miniszter beszámolója az iparszerkezet átalakítási feladatairól; Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizottság elnökének javaslata a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében; interpellációk és kérdések tárgyalása. * A Parlament ülésterme (Fotó: Perl Márton)
