Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
NÉPÚJSÁG. 1988. június 28., kedd 5, Első világháborús emlékműveink A kiskunhalasi emlékmű-kompozíció a modern magyar szobrászat legszebb alkotásai közé tartozik. A két, nevekkel sűrűn teleírt obeliszkkel közrefogott allegorikus szoborcsoport szívbemarkolóan szimbolizálja a gyászt ★ A harmincas évek ízlésvilágát tükrözi a csatakürtjét (tülkét) fúvó honfoglaló magyarral párba állított katona Tokodon Az első világháborúban a mai Magyarország területéről a hozzávetőleges adatok szerint a harcmezőn 160 000 katona esett el. Ebben a számban nincsenek benne azok. akik a fronton szerzett betegség vagy sebesülés következtében veszítették életüket, megrokkantak vagy hadifogságba estek. Veszteségünk roppant nagy volt. ami már a háború folyamán is nyilvánvalóvá vált. Ez a felismerés indította arra az Országgyűlést, hogy — többek között e sebeket némileg enyhítendő — már 1917 tavaszán megalkossa a „háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” rendelkező 1917, VIII törvénycikket. amelyet az uralkodó 1917 április 19-én szentesített. A törvény indoklása hangsúlyozza. hogy mindenkinek kötelessége megörökíteni az. elesettek emlékét, s rögtön előírja, miként: „...Ennek alkalmas módja, hogy minden község (város) a saját területén létesítsen olyan emlékművet, amelyre a haza védelmében elesett hős fiainak nevét maradandóan be vésse. Vagyonos községnek (városnak) monumentális műemléken, a szegények pedig szerény táblán, de mindenesetre méltó módon és minden egyszerűsége mellett is nemes művészi kivitelben kell megörökítenie hős fiainak nevét és emlékezetét ..." Ez a körrendelet 1917. szeptember 20-án jelent meg. A nemzet hamarosan belépett a világháború utolsó esztendejébe. A háború elveszett, az országot ellenség szállta meg. A forradalmak, majd a területcsonkító békediktátum légkörében megfeledkeztek a hazáért elesettek emlékének megörökítéséről. Mert — talán — becsületük is devalválódott az itthonmara- dottak szemében. Pedig sem a honvédek, sem a közös hadsereg katonái nem voltak rossz katonák. Nem ők veszítették el a háborút. Azután a nemzet lassan magához tért a háborús stresszből. Még hatályban volt az 1917: Vili. te., amelyre alapozva, annak végrehajtására a belügyminiszter kiadta az 1924. évi 247 000 RM számú körrendeletét a „hősök emlékének megörökítése körül követendő eljárásról.” (1924. november 4.) Ebben bejelentette, hogy feloszlatta a „Hősök Emlékét Megörökítő Bizottságot ', mert ennek a „tervek művészi kellékeinek elbírálásával megbízott szervnek működése körül zavaró körülmények merültek fel”. és pontosan szabályozta a hősi emlékművek felállításának rendjét. E szerint a kultusz- miniszterrel egyetértésben megalakították a „Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottságát” a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti ügyosztálya kebelében. A községek, városok által felállítani szándékolt emlékműre a tervező művész-építész benyújtó pályaművét a bíráló bizottságnak, amelyet, ha az alkalmasnak talál, le- küldi a pályázatot kiíró községnek. A község (város) képviselőtestülete (törvény- hatósági bizottsága) csak ezután hagyhatja jóvá, s köthet kiviteli szerződést a művésszel. A községek érdekeinek védelmére létrehozták a bíráló bizottság albizottságát, amely az emlékmű felállítása előtt megvizsgálta a kész művet, hogy az az elfogadott tervvel megegyezik-e. Felállításra „tehát csak olyan emlékmű kerülhet, amelyre vonatkozóan ... az albizottság a felállítási engedélyt megadta." iA szabályozás tehát annak rendje-módja szerint megtörtént. S bár 1924 előtt is készült néhány hősi emlékmű. java részüket 1925 után állították fel. Ma csaknem minden faluban, városban áll világháborús hősi emlékmű. Ezek a hol szerencsés kivitelű, szép alkotások, hol művészileg kevésbé értékes, de jó szándékú művek arra figyelmeztetnek, tanítanak, hogy minden magára adó nemzetnek meg kell becsülnie azokat, akik a legértékesebbel, életük feláldozásával szolgálták hazájukat. akik a férfias helytálllás példaképei. dr. Cs. K. ízléses neme» egyszerűség jellemzi azt az emléktáblát, amelyet a szerény anyagi körülmények között élő - Mogyorós- bánya lakói állíttattak Bodor Péter % zenélő kútja M A Margit-szigel látványossága, a zenélő kút (MTI-Press — Bojtár Ottó felvétele) Szépséges Margitszigetünk egyik közismert látványossága a zenélő kút Ott áll ez a Duna ékességének északi csücskében. és aligha akad olyan járókelő, aki meg ne állna előtte, és meg ne csodálná a 12 méter magas, 10 méter átmérőjű, templomszerű kupolával borított építményt. Azt azonban nyilván kevesebben tudják, .hogy csak 1936 óta áll az emlitetl helyen, az pedig, hogy valójában másolat, szintén nem mindenki előtt ismeretes. Márpedig az egykor Maros- vásárhely főterén állott, úgynevezett Bodor-kutat „mentették át” ide! Amint azt neve is mutatja, eredetijét a most kétszáz éve, 1788. június 22-én született Bodor Péter fabrikálta össze a világ csodájára és a maga gyönyörűségére. A kút négy vízsugárral hajtotl óramüve pontosan hatóránként zendítette meg a muzsikáló szerkezetet. Valóságos csodabogár volt ez a férfiú! Miután sorrá kitanulta az órás-, a lakatos-, a kertész- és még ki tudja milyen mesterséget, és megjárta Bécset is, 1818-tól Marosvásárhelyen telepedett le, és ott nyitott műhelyt, Első dolga az volt, hogy lakóhelyének egy új Maros- hidat építsen. A 8 méter széles és 63 méter hosszú „átkelőnek” minden porci- kája fa; egyetlen fémszeg sem került annak a szerkezetébe. Ezt követően, az 1820-as evekben fundálta ki, majd hozta tető ala a nevezetes zenélő kútját. Majd pedig egy olyan pénznyomtató masinát szerkesztett, amely végül is a vesztét okozta. Csavaros eszével kiötlőt - te. hogyan lehet papírpénz- másolatokat csinálni, és ezt a házi szerkezetet saját házának a küszöbébe építette bele. Aki tehát ellátogatott hozza. az betoppanáskor egyúttal pénzt is nyomott. Valami „jóakarója" természetesen följelentette, és a hatóságok eljárást indítottak ellene pénzhamisítás címén. Letartóztatták, aztán a szamosújvári börtönbe zárták. Ott ugyan szintén alkalmat adtak neki, hogy fúrjon-faragjon — sőt, még freskókat is festhetett, rajtuk a gyűlölt rabtartóival —, ám kedélye mindjobban elborult, és amikor kiengedték, már gyógyíthatatlan búskomorságban szenvedett. Jobb pillanataiban kedves zenélő kútja mellett üldögélt, de aztán ezt a szokását is elhagyta. Amikor azonban kitört a márciusi forradalom, s annak híre Erdélybe is eljutott, felvillanyozódott, s midőn a szabadságharc csatái feléjük is átcsaptak, ismét dolgozni kezdett. Egy úgynevezett sokcsövű orgona- ágyút épített, amely láncos golyókat tudott kiröpíteni Ezt át is adta a szabadság- harcos seregeknek, amelyek többször sikerrel alkalmazták. Ez a fellángolása azonban egyúttal életének a végét is jelentette, mert 1849 nyarán Kolozsvárott elhalálozott. Neve és munkássága azonban máig él — még akkor is, ha nem mindenki tudja, kinek köszönheti a Margitszigeti északi csúcsa azt az oszlopos, kupolás építészeti érdekességet... A. L. A drágakövek királynője A gyémánt vegyileg tiszta szén, a drágakövek között az egyetlen elem. Szerkezetileg a kristályosodott szén egyik módosulata a grafit mellett. A gyémánt az előforduló legkeményebb anyag, a grafit pedig kenőanyagként is használható. ,,Adamasz”, a legyőzhetek len: így nevezték el az óko-- ri görögök az ásványok és drágakövek királynőjét, á gyémántot. A világ első gyé- mántlelöhelyei és -bányái Indiában voltak, és a 18. század elejéig India volt a világ egyetlen gyémántszállítója. A görögök és rómaiak a földi javak legértékesebbjének tartották a gyémántot. Európai elterjedéséről szinte semmit sem tudunk a 13. századig, amikor is a keleti fűszerekkel együtt a velencei kereskedők hozták Európába. Az európai — és a közvetítő arab — szemlélet a gyémántban most mar nemcsak a felülmúlhatatlan keménységet értékelte, hanem felismerte a luxuscélokra felhasználható drágakő fényhatáson alapuló esztétikai lehetőségeit. Ebben az időben az ékszerké- szítés még megmunkálatlan köveket használt. Csak a 14—15. században jöttek rá a hasítás, a polírozás és a csiszolás tudományára. A 18. század elejére az indiai bányák kimerültek, de 1727-ben felfedezték a gazdag brazíliai lelőhelyeket. Ettől kezdve 150 esztendőn át Brazília látta el a világot gyémánttal. 1860 táján azonban Dél-Afrikában új lelőhelyeket fedeztek fel. Az első dél-afrikai szállítmányok 1870—71-ben jutottak el Európába, ezt tehetjük a modern gyémántbányászat kezdetének. Ma már számos afrikai államban termelnek ki gyémántot, és Egy Pretoria melletti bányában talált 599 karátos gyémánt, amely a világ ez idő szerint második legnagyobb drágaköve. A tojás formájú gyémánt csiszolás után több tízmillió dollárt fog érni. igy 1971-re Dél-Afrika a világ gyémánttermelésében Zaire és a Szovjetunió mögött a harmadik helyre szorult. Időközben ugyanis (1956-ban) a Szovjetunióban is megkezdődött a gyémántbányászat a szibériai Jakut- földön. 1971-ben a világtermelés negyede már a Szovjetunióból származott. Közben Indonézia és Ausztrália is bekapcsolódott a gyé- mántbányászatba. A kitermelt gyémánt túlnyomó része nem alkalmas ékszerkészítésre, mert nincsenek meg azok az optikai tulajdonságai, amelyek alapján erre a célra felhasználhatnák. Megvannak azonban a kívánt mechanikai adottságai ahhoz, hogy kiváló szerszámot lehessen belőle készíteni. A nyers gyémánt- kristályokon természetes állapotukban is találhatunk csúcsokat és éleket. Megfelelő szerszámba befogva, a legkülönbözőbb megmunkálási célokra lehet felhasznál ni: az egyszerű üvegvágótól a különleges fúrófejekig. Az emberiség kultúrtörténete több híres gyémántot ismer, amelyek részint méreteik, részint kalandos történeteikkel tűntek ki. Ezek rendszerint valamilyen nevet is kaptak, például ilyen a Koh-i-noor (fényhegy), Piti. Regent, Orlov, Darya-i-noor stb. A Koh-i-noor — sok tulajdonosváltás után — jelenleg II. Erzsébet angol királynő koronájának a homlokrészét ékesíti. • HEVES MEGYEI ÁLLÁSAJÁNLATAI Heves Megyei V. B. Ipari Osztálya: Eger, Kossuth u. 9. Pályázatot hirdet — közgazdasági egyetemi végzettséggel közgazdasági (eladatok ellátására, önálló munkakör betöltésére. Bérezés a 13/1987. (X. 25.) ABMH sz. rendelet alapján. A pályázatot önéletrajz csatolásával a fenti címre kell küldeni. Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola, Eger, Szabadság tér 2. Kémiai tanszéke középiskolai tanári végzettségű oktatót keres tanársegédi, vagy adjunktusi munkakör betöltésére. Érdeklődni lehet a 10-119-es telefonon. Egri Vösöntöde: Eger, Nemecz J. u. 11. Középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt keres felvételre minőségi ellenőri munkakör betöltésére. Finomszereivénygyár: Eger Váltóműszakos munkarendbe betanított és segédmunkás munkakörökbe férfi és női munkavállalókat keres felvételre. • Révai Nyomda Egri Gyáregység :Eger, Vincellériskola u. 3. Felvesz elektroműszerészt; gépírókat monószedő munkakörbe; női munkaerőt betanított munkára; valamint takarítónőket, jó kereseti lehetőséggel. Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat: Eger, Sas út 94. Ács-állványozó szakmunkásokat és betanított munkásokat keres felvételre állandó egri munkahelyi foglalkoztatással, jő kereseti lehetőséggel. A naponkénti személyszállítás biztosított. Jelentkezni lehet a fenti címen az 1. Sz. Fő-építésvezetőségen. COOPSPED Heves Megyei Szövetkezeti Szállítási Közös Vállalat: Eger, Vécsey-völgy út 97. Felvételt hirdet autószerelői munkakör betöltésére. FIGYELEM ! Értesítjük a munkáltatókat és ügyfeleinket, hogy a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda-elköltözött a városi tanács épületéből. Az iroda új címe: EGER, Klapka u. 9. Telefon: 13-149.
