Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 151. szám ÁRA: 1988. június 25., szombat 2.20 FORINT Versenyhelyzet Amikor nemrégiben egy másik szocialista országban jártam, kíváncsian kérdezgették, hogy vajon milyen is a magyar gazdaság. Különösen az iránt érdeklődtek, hogy mit is takar a szocialista piacgazdálkodás fogalma, s milyen előnyök származhatnak ebből. Hosszasan magyaráztam, néha hitetlenkedő, máskor egyetértő, majd furcsálló pillantásokat kiváltva. De elsősorban elméletről volt szó, ezért a végén arról kezdtek faggatózni, hogy milyen konkrét példákat tudok felsorolni arra, hogy valóban működhet ez a szabályozó mechanizmus. Természetesen elmondtam, hogy még az út elején vagyunk, s gyakran inkább a negatívumait tapasztaljuk a piacnak: az árak eddig elsősorban fölfelé kúsztak. Aztán mégis eszembejutott valami: az egri taxitarifa. Annak idején még sokan aggódtak azért, hogy mi lesz a sorsuk a taxiknak: úgy vélték, értelmetlen ennyi rivalizáló társaság. Aztán kezdtük meglátni az előnyeit: könnyebben jutott az ember szabad kocsihoz, ha a szükség úgy hozta, a városban megjelentek több helyen is - bár gyakran üresen - az állomások. Különböző szolgáltatásokat vállaltak a taxisok, egyszóval mozgékonyabbak lettek. Aztán elkezdődött az ’’árháború”, előbb az egyik szervezet nem építette bele a forgalmi adót az összegbe, utóbb a másik is engedni volt kénytelen. Mindez végül is a közlekedők, az utazók hasznát szolgálta, bármennyire is fájt egy-egy ilyen döntés előtt azoknak a feje, akik számolgattak, s végül határoztak: kevesebbet kértek az útért. Példám gondolkodóba ejtette vendéglátóimat, hiszen ott még az is problémát jelent, hogy miként szerezzenek egy-egy üres autót, gyakran a szabad kocsi is csak integet, hogy nem arra tart, menjenek mással. Tetszett nekik ez a dolog, az azonban engem ejtett zavarba, hogy még kevés párhuzamot tudtam vonni. Mindenesetre egyre több olyan jelenségre volna szükség, amit az utca embere is észrevesz: reformtörekvéseink valódi mércéje a gyakorlat, hogy mennyire könnyíti meg az életünket ez vagy az a változás. Mindenesetre azt jól kell tudnunk, hogy eddig nagyon felemásan érvényesültek a kezdeményezések, s gyengeségeinknek isszuk meg most a levét. Remélhetően később egyre inkább érvényesül a piac jótékony hatása is: a kínálat növekedése már önmagában is kellemes, de ha árcsökkentésekhez, leszállított árú vásárokhoz vezet, az mindnyájunk javát szolgálja. Akkor mindenki megértheti, hogy milyen előnyei vannak az általunk választott útnak: mert végül is ebben a szerkezetben nem a gyártó, hanem a fogyasztó érdekei kerülnek a középpontba. Gábor László KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. június 23-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-án Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Tausz János elvtársról, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról, a munkásmozgalom régi harcosáról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának megvalósítását célzó feladattervet, valamint a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságát szolgáló javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól adott jelentést, a választási törvény módosításának főbb irányaira, a további feladatokra vonatkozó javaslatot; — Szőrös Mátyás előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatást. I. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásának megvalósítását szolgáló feladattervet több módosítással elfogadta. A benne foglaltak kidolgozására munkabizottságokat hozott létre. A munkabizottságok megbízatást kaptak a társadalom és a gazdaság eltelt évtizedeinek elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára, a tanácsadói rendszer kiépítésére, valamint a szervezeti szabályzat átdolgozására, ami — többek között — lehetőséget ad a különböző kisebbségi vélemények képviseletére, a párt választási rendszerének a belső demokratizálást segítő átalakítására. A feladatok között szerepel a gazdaságpolitikai stratégia, a szociálpolitikai, a művelődés- és tudománypolitikai koncepciók kimunkálása. A feladatterv előirányozza a tudományos eredmények jobb hasznosítását, és tartalmazza a párt munkastílusának, információs rendszerének korszerűsítését. A Központi Bizottság a politikai intézményrendszer fejlesztésével kapcsolatban ajánlásokat fogadott el az állami szervek és a társadalmi szervezetek számára is. A feladattervet a testület minden alapszervezethez eljuttatja, és nyilvánosságra hozza a Pártélet című folyóiratban. Hangsúlyozza, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazott célok eléréséhez szükség van az egész párt, minden párttag felelősségteljes munkájára, az egységes cselekvésre. n. A Központi Bizottság megvitatta a vezető párttestületek munkájának nyilvánosságát. Megállapította, hogy a párttagság, a közvélemény tájékoztatása a döntések előkészítéséről és meghozataláról nem megfelelő, ezért átfogó megújításra szorul. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a legfontosabb előterjesztéseket a különböző szintű párttestületek, indokolt esetben pedig a párttagok is megismerjék, megvitassák, előzetesen véleményezzék. A döntésekről a vezető testületek haladéktalanul tájékoztassák a területi, intézményi és munkahelyi pártszervezeteket, az egész párttagságot. A Központi Bizottság üléseire készülő nagy jelentőségű javaslatokat a Népszabadság előzetesen ismertesse. A párt központi lapja részletesen számoljon be a Központi Bizottság üléseiről. A rádió és a televízió tudósítson a napirendi témákról, a vitákról és a döntésekről. A Magyar Távirati Iroda pedig adjon összefoglalót a sajtó számára. A Központi Bizottság üléseit követően a szóvivő adjon nyilvános tájékoztatást. A Politikai Bizottság üléseiről közlemény jelenjen meg. Különösen fontos témák esetén a Politikai Bizottság ülései után a szóvivő gondoskodjék a sajtó munkatársainak tájékoztatásáról. A Központi Ellenőrző Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásának szellemében felülvizsgálja saját munkájának nyilvánosságát, és kialakítja a megfelelő gyakorlatot. A pártszervek és pártszervezetek maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságáról. III. A Központi Bizottság az 1985. évi képviselő- és tanácstagi választások tapasztalatainak elemzése alapján a demokratizmus erősítése és szélesítése érdekében szükségesnek tartja a választási törvény egyes elemeinek módosítását. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását közzéteszi a Pártélet című folyóiratban. Ajánlja, hogy a választási törvény módosításáról szóló javaslat a Hazafias Népfront szervezésében kerüljön társadalmi vitára. Felkéri a Minisztertanácsot, hogy a vita tapasztalatai alapján nyújtson be javaslatot az Országgyűlésnek a választási törvény és az ahhoz kapcsolódó szabályok módosítására. , A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet és megállapította: az élet igazolja nemzetközi tevékenységünknek az országos pártértekezleten is megerősített fő törekvéseit. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy folyamatosan megújulva tevékeny nemzetközi szerepvállalással folytassa nemzeti érdekeink képviseletét, segítse elő szocialista építőmunkánk külső feltételeinek kedvező alakulását. A tájékoztató a Társadalmi Szemle című folyóiratban jelenik meg. A Központi Bizottság méltatta a szovjet-amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását nyilvánosságra hozza. A testület véleményt cserélt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt közötti üzenetváltásról, valamint a két ország kapcsolatainak alakulásáról. V. A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi ügyekben: — Lakatos Ernőt, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetőjét —fontos állami megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből; — Andics Jenőt, a Politikai Főiskola rektorhelyettesét kinevezte a KB agitációs és propaganda osztályának vezetőjévé. A Központi Bizottság ajánlásokat tett állami tisztségek betöltésére. Ajánlja az Országgyűlésnek, hogy — Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét e tisztségéből saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek elismerése mellett — mentse fel és válassza meg az Elnöki Tanács helyettes elnökének; — Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesét válassza meg az Országgyűlés elnökének, s egyidejűleg mentse fel az építési és közlekedési bizottság elnöki tiszte alól; — Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét válassza meg az Országgyűlés alelnökének, s egyidejűleg mentse fel a terv- és költségvetési bizottság titkári tisztéből; — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel az elnöki tisztségből, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Straub F. Brúnó akadémikust válassza meg az Elnöki Tanács elnökévé, egyidejűleg mentse fel az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöki tisztéből; — Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott elnökét saját kérésére — érdemei elismerésével — mentse fel az Elnöki Tanács helyettes elnöki tisztéből, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Bartha Tibor nyugalmazott református püspököt saját kérésére — egészségi állapotára tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel elnöki tanácsi tagsága alól, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Tóth Károly református püspököt válassza meg országgyűlési képviselővé és az Elnöki Tanács tagjává. E személyi ügyekben kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Országgyűlés elé. * * * A Központi Bizottság ajánlja, hogy az Elnöki Tanács indítványozza az Országgyűlésnek: — Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát válassza meg a Minisztertanács tagjává, államminiszterré; — Köpeczi Béla művelődési minisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Czibere Tibort, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárát válassza meg művelődési miniszterré; — Markója Imre igazságügyminisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét válassza meg igazságügyminiszterré. E személyi ügyekben a Központi Bizottság kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Elnöki Tanács elé. Grósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július elején munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) Szombaton írják alá Luxemburgban a közös piaci tanácskozásoknak gyakran otthont adó „Európa-központban” az Európai Gazdasági Közösség és a KGST közös nyilatkozatát, amelyben kinyilvánítják a kölcsönös elismerést és készségüket az együttműködésre. Teljesen egybehangzó az a vélemény, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett, de aztán megrekedt, s végül két évvel ezelőtt KGST-kezdeményezésre felújult tárgyalásokat a gorbacsovi reálpolitika gyorsította fel, az eredményesség az általános enyhülésnek köszönhető. Napirenden: a végrehajtó bizottság eddigi munkája — A megyei moziüzemi vállalat kulturális tevékenysége — A Zöldért zöldség és gyümölcsellátása Ülést tartott Heves Megye Tanácsa Bőven volt megbeszélnivalójuk tegnap Egerben Heves Megye Tanácsa tagjainak, illetve a szakterületek képviselőinek. Schmidt Rezső elnök megnyitója után köszöntötték dr. Mészáros Józsefet, a BM osztályvezetőjét, megyénk instruktorát, Kőhalmi Ferencet, a Művelődési Minisztérium Filmforgalmazási Főigazgatóságának főigazgatóját. A testület elsőként a megyei tanácselnök előterjesztésében fogadta el a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót, majd Pók Lajos igazgató, a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat müsorpolitikájáról, illetve a filmforgalmazás reformjáról adott tájékoztatást. A témához számos tanácstag szólt hozzá, főként a falvakban folyó esztétikai nevelőmunka szorgalmazása jegyében. Bágyilmre elnökhelyettes ezúttal mint a mezőgazdasági bizottság elnöke adott számot a szaktestületben végzett munkáról. A lakosság zöldség-gyümöl- csellátásának helyzetét tárta a megyei tanács tagjai elé Kormos József, a Zöldért Vállalat igazgatóhelyettese. Az ülésen Schmidt Rezső bejelentette, hogy dr. Kovács Sán- dorné elnökhelyettes — más beosztásba kerülése miatt — felmentését kérte tisztsége, valamint tanácstagi tevékenysége alól. Ezt a testület — érdemei elismerése mellett — elfogadta. A tanácskozás interpellációkkal fejeződött be. Hétfőtől zárógyakorlat megyénkben Hazánk legmagasabb katonai oktatási intézménye a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, ahol hároméves tam'tás után szereznek akadémiai (egyetemi) diplomát a hallgatók. Az elméleti vizsgákat zárógyakorlat követi, amelyen a valóságban is számot adnak tudásukról a végzősök. Ilyen gyakorlatra kerül sor június 27 és július 2 között Heves megyében, konkrétabban, ahogy erről dr. Nagy Lajos ezredes, az akadémia politikai parancsnokhelyettese tegnap tájékoztatott bennünket: Verpelét, Gyöngyös és Hatvan térségében. A felkészülés jegyében pénteken délelőtt Budapesten az akadémián dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást a végzős tiszteknek, amelynek keretében videovetí- téssel egybekötött ismertetőt nyújtott szűkebb hazánk mindennapjairól. Részletesen szólt a felszabadulás óta eltelt fejlődésről, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, élelmiszeripari, oktatási, idegenforgalmi helyzetről, és a megyében lévő katonai alakulatok életéről. Végezetül elmondotta azt is, hogy Heves megye szívesen ad otthont e zárógyakorlatnak, hiszen nem első esetben kerül ilyenre sor és ezek a foglalkozások jól szolgálják a hallgatók ismeretgyarapítását, de a megye jó hírének a propagálását is. Ezt erősítette meg később a parancsnokhelyettes is, amikor megemlítette, hogy a tanári állomány már úgy érzi, mintha haza készülődnének és ezért választják szívesen megyénket a zárógyakorlat színhelyéül. Az akadémia végzőseinek — a néphadsereg, a rendőrség, a határőrség és a külföldi katonai intézmények tisztjeinek — minden olyan lehetőség rendelkezésére áll itt, amellyel megméretésük sokoldalúan biztosított. Azt is elmondotta az ezredes, hogy a zárógyakorlat jellegéből adódóan azon semmiféle harcitechnika nem vesz részt, csupán a szállításhoz és a vizsgákhoz szükséges felszereléseket hozzák magukkal. Dr. Asztalos Miklós tájékoztatóját tartja (Fotó: Szántó Gy.) (MTI) EGK-KGST Ma írják alá a nyilatkozatot
