Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 3., péntek NEM CSAK PIHENÉS - KÖZÖS MUNKA Alkotótáborok Heves megyében A nyári hónapok nem­csak a gondtalan kikapcsoló­dásra adnak alkalmat, ha­nem sokak 'számára nyújta­nak leh tőséget arra, hog\ néhány hetet, napot ked­venc hobbijuknak, szenve­délyüknek szánjanak. A mű­velődési intézmények, szer­vezetek most is, mint' min­den esztendőben gondolnak az amatőr művészetek ked­velőire, s jó néhány alkal mat teremtenek a kikap­csolódásnak e tevékeny tor­májára. A teljesség igénye nélkül próbáltuk számba ven­ni, milyen táborokba, tan­folyamokra jelentkezhetnek azok, akik igy kívánják el­tölteni szabadságukat Képzőművészeti műhelyek A kisnánai általános isko­lában "tartják július 24-től augusztus 3-ig találkozójukat a Gyöngyösi Műhely kép­zőművészei V. Delast Elena vezetésével. A Mátra Műve­lődési Központ által szerve­zett találkozón fafaragók. festők, grafikusok dolgoznak majd 4—5 tagú munkacso­portokban. A szép termé­szeti környezet bőven szol­gáltat témát új művek szü­letéséhez, s közös rendez­vények teszik színessé a tá­bor életét. A pétervásári művelődési ház szervezi a környék amatőr művészeinek talál­kozóját Hevesvezekényben július második felében 17— 27-ig, ahol több korosztály résztvevői tanulhatnak egy­mástól. A közösséget a kör­nyezetformálás szándéka hívja össze. Június utolsó hetében a tarnamérai ifjúsági tábor ad otthont mintegy harminc fo­tósnak. A közösség munká­ját a hevesi művelődési ház népművelői szervezik. Amatőr filmesek és videó­sok találkoznak július 17-től 24-ig a felsőtárkányi KISZ- táborban. A Megyei Műve­lődési Központ a gazdája en­nek a műhelynek. Megjegy­zendő, hogy ez a nyári al­kalom egyenes folytatása az év közben Egerben megtar­tott tanfolyamnak. Az életmód megváltoztatásáért Újszerű az a kezdeménye­zés, amélyet a megyei Köjál egészségnevelési osztálya, és a KISZ Heves Megyei Bi­zottsága hív életre. Június végén Felsőtárkányban szer­veznek életmódtábort fiatal pedagógusok számára. , Az akció része á kormány egészségmegőrzés érdeké­ben indított országos prog­ramjának. E találkozó kere­tén belül a résztvevőket megismertetik egyebek mel­lett a káros szenvedélyek romboló hatásával, s mód­szerekkel, útmutatókkal látják el őket, mit kell ten­niük az egészséges táplálko­zás, a harmonikus életvitel érdekében. Helyi szakembe­rek előadásai, túrák, gyakor­lati bemutatók teszik él­ményszerűvé ezt az egy he­tet. S hogy miért éppen pe­dagógusokra számítanak? Ök azok, akik tovább ad­hatják tanítványaiknak és azok szüleinek mindezeket az ismereteket. Az idén tizenegyedik al­kalommal tartják meg a hátrányos helyzetű cigány- tanulók olvasótáborát Hat­vanban június 19—^-29-ig öt­ven gyermek részvételével. A szervező évek óta a Me­gyei Művelődési Központ. A gyerekek közelebb kerül­nek a könyvekhez, az iro­dalomhoz, ebben nemcsak pedagógusok, de meghívott írók, művészek is segítik őket. Ugyancsak hátrányos hely­zetű gyöngyösi gyerekek számára lesz hasonló talál­kozó Mátrafüreden a diák­otthonban június utolsó he­tében. Mintegy harminc al­só tagozatos kisdiák vehet részt az idén már harmadik alkalommal a gazdag kul­turális és sportprogramot kí­náló táborban, amelyet a gyöngyösi művelődési ház népművelői szerveznek. A Romániából áttelepült magyar gyerekek beillesz­kedését segíti az az iskola­előkészítő kurzus, amelyet a gyöngyösi Bajza József Kul­turális és Hagyományőrző Egyesület hív életre július 4-től 17-ig. A harminc részt­vevőt foglalkoztató tábor helyszíne a kisnánai általá­nos iskola. A diákok megis­merkedhetnek a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem itteni tantervi követelményeivel, foglal­koznak majd honismerettel, s neves írókat, közéleti em­bereket látnak vendégül. Zenészek, táncosok Bizonyára nagy érdeklő­désre tart számot a július 25—30-ig a KISZ Heves Megyei Bizottsága és az Országos Szórakoztató Köz­pont megyei kirendeltsége által szervezett diszkós tá­bor Felsőtárkányban, ahol főleg Észak-Magyarország- lól érkező leendő lemezlova­sokat várnak. A Megyei Művelődési Központ dzsesszbalett-tanfo- lyama év közben is sokakat vonzott. Nagy leheti s. e láncművészeti ás kedvelői­nek, hogy augusztus 22—30- ig Felsőtárkányban együtt gyakorolhatnak, elmélyíthe­tik az eddig tanultakat. Mintegy nyolcéves múltra visszatekintve is nagyon népszerű a diák színjátszók és rendezők tábora, melyre az idén július 8-tól 24-ig kerül sor ugyancsak Felső­tárkányban. A diák újságírókat ugyan­ott augusztus elején várják. A szentdomonkosi szabadidős társaság az ifjúsági klubo- sokra gondolt, amikor júli­us második hetére tervezte a találkozót Szentdomonko­son. Az adácsi Zéta Klub júli­us 1—2—3-án, a község mel­letti szabad területen, Ke­nyérváron, országos kem­pingtalálkozót szervez, amelyre a túrázni vágyó klubosokat hívja. Az előze­tes becslések szerint leg­alább ötszáz résztvevőre számítanak. PREMIER EGERBEN A Fehér házasság—lengyel rendezésben Ma este 7 órakor kezdő­dik az idei évad utolsó be­mutatója az egri Gárdonyi Géza Színházban. Rozewicz Fehér házasság című dráma ját állították ezúttal szín­padra, lengyel vendégművé szék közreműködésével. A rendező • A rendezésre Andrzej Rozhint. a lublini Osterva Színház igazgatóját kérték fel. A hazájában jól ismert művész 18 éve van a pá­lyán, több színházat vezetett eddig. Elsősorban a modern drámairodalom érdekli, az utóbbi években Berthold Brecht, Willy Russel, Pe­ter Schafer műveit vitte színre. Legutóbbi premierje a varsói Atheneum Színház­ban volt: a szovjet Nyiko- laj Erdman két drámáját mutatták be, a glasznoszly szellemére fogékony lengyel közönség élénk érdeklődése mellett. Andrzej Kozhin (balra) ★ Andrzej Markowitz (fent) Andrzej Rozhin már dolgo­zott Magyarországon, tavaly A hajó című Stanislav Tym darabot rendezte, a debre­ceni Csokonai Színházban. E mostani megbízatása is innen ered: Gáli László igaz­gató látta a lengyel társulat előadásában Rozewicz Fehér házasságát, s ezután szüle­tett a meghívás gondolata, amely most Egerben testet öltött, közös munkához ve­zetett. A darab nem „könnyű": nagyon keményen és szug- gesztíven beszél az emberi kapcsolatok bugyrairól. Mé­lyen humánus mondanivalót, tanulságokat hordoz az egyén lehetőségeiről és som­sáról, aki megpróbál kitör­ni az őt körülvevő normák és hagyományok világából. A lengyel rendező a nyel­vi nehézségek ellenére is rendkívül optimistán látott munkához. Mint mondta, két tényezőnek köszönheti ma­gabiztosságát. Megnézte a társulat előadásait — kü­lönösen Nádas Péter Taka­rítása tett rá nagy hatást —. s ezekben érzékeny, míndgn rezdülést tolmácsolni tudó színészekkel találkozott, va­lamint rendkívül érdeklődő, a színpadi történésekkel együtt lélegző közönséggel. Így minden feltételt adott­nak érez'egy friss szellemű, meglepetéseket sem nélkü­löző bemutatóhoz ... A díszlettervező A Fehér házasság díszletei a nemzetközi hírű díszletter­vező, rendező, festő és gra­fikus, Andrzej Markovicz nevéhez fűződnek, aki a hatvanas években a gdans­ki képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát. Már ta­nulóévei alatt együttműkö­dött különböző egye­temi színpadokkal, for­gatókönyveket, díszletet ké­szített számukra, rendező­ként és színészként dolgo­zott velük. 1971 óta tervez- díszleteket a prózai, zenés­éi bábszínházak számára. Eddig több mint 90 munká­ja készült el, Lengyelorszá­gon kívül Nyugat-Németor- szágban, Csehszlovákiában és Magyarországon is dolgo­zott. Szegeden készítette el az Isten veled, Júdás! című Iredinski-darab díszleteit. A kritikusok elsősorban munkáinak rendkívül szug- gesztív vizuális hatását, a darabok mondanivalóját erősítő szerepét emelik ki. Ezzel az indoklással kapta első jelentős elismerését is: Lengyelországi Színházi Fesztivál díját 1979-ben, A szabó című darab díszletéért. 1983—84-ben a párizsi Nemzetközi Színházi Inté­zetben, illetve a londoni British Council-ban folyta­tott ösztöndíjasként tanul­mányokat. Díszletterveiből Edinburgh-ban kiállítást is rendezett a Színházi Világ- fesztiválon. Franciaország­ban, Jean Louis Barrault világhírű színházában ugyan­csak bemutatta alkotásait Tavaly ő készítette el az •Osterva Színház számára a Fehér házasság díszleteit. Ezeket adaptálta most az egri színpad és világítástech­nika lehetőségeihez, olyan túlfűtött barokkos teret hoz­va létre, mely méltó kere­tet ad a dráma lázálomszerű történéseinek. A két főszereplő: Román Judit és Csonka Ibolya <koncz) ni 3 MÁTYÁS B. FERENC: NEONOÉ — Érti maga, amit mon­dok. Jöjjön! Hallja, apám’ — Ne erősködj, lyányom, hiszen én nem pusztulni jöt­tem ide vissza . . . Monda­nám, hogy mire, de úgysem értenéd. Nyugodj bele. tu: dóm. minek maradok .. . Ami meg a jöttödet illeti, ne tö­rődj vele. Kis étkű vagyok, amit hoztál, s ami még volt, kitart egy jó darabon ... Te csak az uraddal, s a gyer­mekeiddel gondolj, és tartsd a titkomat, hogy rám ne leljen valaki itten. Az urad­nak meg üzenem, hogy nyu­godjon bele a változásba. Jó földeket kaptatok a hegyen túl, szántót, kaszálót... Mit is bánnátok? — nézett ki az ablakon látszó sziklára. — E zergelegelőket? A völgy oldalait irtások tarkították, csak a majdani vízszint vonala fölött álltak még a fenyők, jóval maga­sabban a Negyvenlépcső csú­csán álló szénaszárító háznál is... Havilla Vityán motyo­gott valamit magának; ma­gának. öregesen, s mint aki tehertől szabadul meg, tü­relmesen nézett lánya után, amíg csak követni tudta kék kendős. búzavirágként im­bolygó fejét. És azontúl is utána nézett egy darabig; a bővizű patakot kísérő úton nedves bogarak poroszkáltak', de azokat a Negyvenlépcső magasából nem láthatta .. Még aznap áthurcolkodott. Nem mintha nem bízott vol­na továbbra is a lányában, de be kellett .látnia, hogy többé nem számíthat rá. Nem, mert öngyilkosnak kép­zeli; ezt észrevette rajta, mi­kor búcsúzáskor az arcát kémlelte. Ismerte gyermekét, tudta, hogy meghányja-veti, rágódik majd rajta, hagyná is, nem is, ám végül csakis, egyféleképpen dönthet: je­lenti a vízőrségen, hogy ha­landó van a Negyvenlép­csőn . .. ,,Beletelik egy hgnap. ket­tő^ számíthatta —, de le­het.- három is, amire felér hozzám a víz .. . Elég időm van. elkészülök — mondta kutyájának —, meglásd!” Azontúl napjai egyformán teltek.^ Reggel megfejte a kecskét, megetette a faket­recbe zárt állatkákat, maga is falt valamennyit, majd el­torlaszolta a barlangot, és lopakodva felkapaszkodott a vízvonal fölött meghagyott fenyőerdőig... Nem számolta, de körül­belül egy hónap telhetett el. amikor hangyánál parányibb embereket figyelt meg a Negyvenlépcsőn (a lánya is ekkor jutott utoljára az eszé­be). s hamarosan füstkígyók emelkedtek a szénaszárító házból az égre. Parazsa éj­szaka is izzott; a szélhordta pernyé másnap még szitált, mintha fekete hó hullana a völgyre .. . De Havilla Vityán sóhajjal sem adózott házának. Szusz- szanni sem hagyott magának időt, szekercéje naphosszat csattogott, s amire alant, a völgyfenék sziklái között megpillantotta a felfelé ara­szoló vizet, már fedélzetét ácsolta bárkájának. (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom