Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX évfolyam, 145. szám ARA: 1988. június 18.. szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szűrös Mátyás fogadta dr. Uli Lutfit Szűrös Mátyás az Ország­gyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, pénteken az Országházban találkozott a dr. Ali Lutfi vezette egyiptomi parlamen­ti küldöttséggel. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón Szűrös Mátyás tá­jékoztatást adott a pártérte­kezlet utáni belpolitikai hely­zetről. Szólt hazánk nemzet­közi kapcsolatairól és a par­lament külügyi bizottságé nak munkájáról is. Dr. Ali Lutfi, az egyiptomi parla ment Sóra Tanácsának elnö ke ismertette a Sóra Tanács működését, külügyi bizottsá gának tevékenységét és szóll az egyiptomi—magyar kap csolatok bővítésének lehető ségeiről. A találkozón részt vett Fouad Hamdy Abdul Fattali, az Egyiptomi Arab Köztár­saság budapesti nagykövete. AZ IPAR FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAIRÓL Üléseztek országgyűlési képviselőink Dr. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes az ipar szerkezetének átalakításáról szólt (Fotó: Perl Márton) Vezető argentin politikusok érkeztek hazánkba A • •• " A jovo... „Bárhogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejtheted . . ." — szól a régi sláger. Csak­hogy a mondat jelentése erősen megkopott, hiszen nincsen olyan ember, aki ne tervezne, aki ne képzel­né el a saját, a családja, szűkebb hazája, országa jövőjét. Tervezés nélkül nem lehet élni, hiszen — bár nem hiszek a jóslás­ban — valamennyire ki le­het számolni, hogy mit hoz a sors. mire kell számíta­ni, áldozni. Magam is ta­pasztalom, hogy például a gyermekeim s az osztály­társai mennyire gondolkod­nak előre: ki mit szeretne, akar elérni az életben. S ha már arról esett szó. hogy a jövőt meg lehet „sej­teni”, akkor érdemes utal­ni arra az akcióra, amely­hez a KISZ adta a nevét: Jövőnk a tét. A számom­ra szimpatikus kezdemé­nyezés azt jelzi, hogy való­sággá vált az. ismert mon­dás: aki fát ültet, bízik a jövőben. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak kivéte­lek. de a fiataljaink több­ségében bízni lehet. S a jövőnk érdekében számít­hatunk is rájuk. Mint ahogy az ország vezetése gazdálkodni kíván mind­azzal a tudással, tapaszta­lattal, amellyel a ma már nyugdíjasok, a középkor­osztálybeliek rendelkeznek. Csak összefogásra van szük­ség. Mindez, akkor érlelődött meg bennem, amikor hall­gattam a világszerte ér­deklődéssel kísért budapes­ti eseményt, amelyen a többi között elhangzott: „Van végiggondolt prog­ramunk. Tudjuk, hogy mit és hogyan akarunk csele­kedni. Magatartásunk ki­számítható. Aki segíteni akar. bőven talál erre al­kalmat." Elődeinket idézni nem szégyen, így hát tehetem, hogy ismét idézzek: „Az idő érték. Saját lehetősé­günk a cselekvésre, amit vagy kihasználunk, vagy elvesztegetünk.” József At­tila gondolatai ezek: „ ... az időt mi hoztuk magunk­kal.” Való igaz, az idő nem dolgozik senkinek, csak le­hetőségeket teremt. A lehetőségek adottak, a terveink megvannak, illet­ve valamennyiünk dönté­sére bízottak a megvalósí­tás érdekében. Az is igaz azonban, hogy minden terv annyit ér. amennyit meg­valósítanak belőle. S ahogy az angol fogalmaz: ez tu­lajdonképpen a puding próbája, márhogy meg- eszik-e. vagy sem. Nekünk nincs más választásunk, mint az, hogy olyan pudin­got süssünk, amely egyér­telműen ehető a jövő­ben. Az országos pártérte­kezlet előtt mind a párt­tagok. mind a pártonkívü- liek reális feladatmeghatá­rozást kértek és vártak. Ez. sok téren megtörtént, a ko­moly együttgondolkodás je­gyében, hiszen olyan dol­gokról is esett szó, amiről korábban soha. Egyszóval: a régi sláger dallama szép, most már csak a szövegét kell átfo­galmazni ... Szilvás István Az iparfejlesztési felada­tokról tárgyalt tegnapi ki­helyezett ülésén az ország- gyűlési képviselők Heves megyei csoportja. Az ese­ményre a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatói tanácstermében került sor. A megjelenteket, közöttük Rajkl Sándornét, az MSZMP KB tagját, dr. Czipper Gyu­la, ipari miniszterhelyettest, dr. Misi Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesét, Bágyi Imrét, a megyei tanács elnökhelyet tesét, Dér Jánost, a Hazafi­as Népfront megyei bizott­ságának politikai munkatár­sát, valamint Gyöngyös vá­ros párt- és állami vezetőit Kovács András csoportelnök köszöntötte. A honatyák írásban kap­ták meg megyénk VII. öt­éves tervi iparfejlesztési koncepcióit. Ebből többek között kitűnt, a tervidőszak kiemelt feladata, hogy a megyei ipart a meglevő bá­zisokon, a termelési szerke­zet gyorsabb ütemű átala­kításával, erőteljesebb sze­lekcióval, a műszaki-tech­nológiai színvonal emelésé­vel kell fejleszteni, az eddi­ginél jobban kihasználva a kooperációs lehetőségeket, a termelési infrastrukturá­lis és szellemi hátterét. Emellett szükséges a me­gye északi és déli gyengén iparosodott térségében új ipari munkahelyek létesíté­se. Az év eddig eltelt részében — kisebb akadályozó ténye­zők ellenére — biztosított volt a folyamatos termelés. Az ipari vállalatok, szövet­kezetek a termékszerkezet megújítására, korszerűsíté­sére jelentős erőfeszítéseket tettek, a termékek és a gyártástechnológiai, műsza­ki színvonala több egységnél is lényegesen javult. Az át­lagosnál nagyobb termékvál­tási dinamika jellemezte az elektronikai ágazatot, s az Agria Bútorgyárat. A na­gyobb, speciális termékeket előállítók elsősorban megle­vő produktumaikat korsze­rűsítették, választékukat bővítették, nem kényszerül­tek alapvető termékváltásra. A szövetkezeti iparon be­lül jelentős szervezeti át­rendeződés következett be az elmúlt két évben. Az ipa­ri szövetkezetek száma emel­kedett, több kisszövetkezet alakult. A kisvállalkozások számában az elmúlt év má­sodik felétől erőteljes visz- szaesés tapasztalható. Ugyan­akkor a magánkisiparban mérséklődött a fluktuáció. Az iparfejlesztési feladatok között említették: kiemelt fontosságú, hogy a Mátra- alji Szénbányák a népgaz­dasági igényeknek megfele­lően növelje a külfejtéses lignit termelését. A recski ércvagyon hasznosítása ér­dekében további kezdemé­nyezések szükségesek. Fon­tosnak tartják, hogy az Országos Érc- és Ásvány­bányák Vállalat Gyöngyös- orosziban megkezdett ter­mékszerkezet-váltását, a használt akkumulátor fel­dolgozó üzem telepítését, mielőbbi üzembe állítását megvalósítsa, természetesen a környezetvédelmi előírá­sok szigorú betartása és a meglevő infrastruktúra hasznosítása mellett. Dina­mikusan bővíthetőnek tart­ják a területünkön már ho­nos elektronikai, robot- technikai berendezések, al­katrész- és részegységek gyártását. Az írásos jelentéshez Bá­gyi Imre fűzött szóbeli ki­egészítést. Egyebek mellett megfogalmazta, hogy me­gyénkben az év első öt hó­napjában — a Gagarin Hő­erőmű Vállalat és a Mátra- alji Szénbányák kivételé­vel — nőtt az ipar terme­lése. Kedvezően alakult a megye külkereskedelme, ex­portja 7 százalékkal nőtt, míg importja csökkent. Meg­említette az Apci Qualitált, amely megkétszerezte kivi­telét. Mint utalt rá, az érvé­nyes importkorlátozás álta­lában zavarokat okoz a ter­melésben. Kitért arra is, hogy kiemelten kezelik a Thorez Bányaüzemnél a dé­li bányamező nyitását. Ezt követően, dr. Czipper Gyula beszélt az Ipari Mi­nisztériumnak az iparszer­kezet átalakításával kap­csolatos törekvéseiről. Mint mondotta, hazánkban az év első öt hónapjában az ipari termelés növekedése elérte az 1,1 százalékot. Ami azt is jelenti, hogy az éves terv teljesítése időarányosan megtörtént. Ugyanakkor a feldolgozóiparban: a gép­iparban, a műszeriparban, az elektronikában nem sikerült az előrelépés. Sőt, olyan ágazatokban fordul elő a többlettermelés — a kohá­szatról és a nehézvegyiparról van szó —, amelynél ez nincs is előirányozva. A jövő évi tervekről ki­fejtette, a minisztérium cél­ja olyan eszköz- és szabá­lyozórendszert kialakítani, amely biztosítja a dinami­kus fejlődést. Ezért a tőkés import- és bérgazdálkodás­ban liberalizálódás várható. Képviselők kérdéseire vá­laszolva elmondta, hogy a bükkábrányi erőmű építé­séről jelenleg nincs szó, de alternatívaként szerepel. Annak építésére — kedvező döntés esetén is — a Paksi Atomerőmű bővítésének be­fejezése után az ezredfor­duló környékén kerülhet sor. Elmondta azt is, hogy a közeljövőben koordináci­ós megbeszélésen kell egyez­tetni a Mátraalji Szénbá­nyák és a Gagarin Hőerő­mű Vállalat hosszú távú együttműködési programját, s a déli bánya nyitásával kapcsolatos teendőket. Ki­tért arra is, hogy brikettá- lásra nem alkalmas a mát­raalji lignit. Elmondta azt is, hogy a recski ércbánya hasznosítására elkészült egy közös szovjet—magyar mű­szaki gazdasági tanulmány. A jelek szerint van reális lehetőség a magyar—szov­jet kooperációra. Döntésről még nem lehet beszélni, az Ipari Minisztérium javasol­ta, hogy az együttműködést a két ország tervhivatala egyeztesse. Megtudtuk, hogy szovjet—bolgár—magyar vál­lalkozásban készül majd a ZAZ Tauria gépkocsi, amely­ből évente 50 ezer kerül a magyar piacra. Ugyanakkor hazánkban Suzuki összesze­relő üzemet létesítenek, ahonnan évente 25 ezer, 680 köbcentiméteres kisautót vá­sárolhatnak meg a magya­rok. A program Kovács And­rás zárszavával ért véget, majd a képviselők üzemlá­togatáson vettek részt a Ga­garin Hőerőműben. Homa János A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára Magyarországra - érke­zett az argentin Polgári Ra­dikális Unió (UCR) vezető szintű küldöttsége, melynek tagjai: dr. Antonio Berhon- garay, szenátor, az UCR külügyi bizottságának elnö­ke, dr. Edgardo Grosso szenátor és Hector Velaz­quez szenátor. Az UCR és a Ülést tartott pénteken a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megvi­tatta és elfogadta a gyógy­szerellátás helyzetéről ké­szült vizsgálati jelentést. s úgy határozott. hogy a ta­pasztalatokról és a javasolt intézkedésekről tájékoztatják a Minisztertanácsot. A KNEB ezután elfogadta két új vizs­gálat programját. A népi el­lenőrök a közeljövőben vizs­gálják a belföldi távolsági áruszállítások veszteségfor­rásait, illetve egyes KGST- szakosítási és kooperációs A távközlés gyors ütemű fejlesztésének feltételeiről, feladatairól tájékoztatta az újságírókat pénteken Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke. Elmondta, hogy a jelenle­gi ötéves tervben az erede­tileg előirányzott 282 ezer telefonállomással szemben — bevonva a tanácsok és a vállalatok forrásait, több kötvénykibocsátást megszer­vezve, valamint a kormány támogatásával felvett fej­lesztési hitelek révén — 404—424 ezret helyeznek üzembe. A fejlesztés és a rekonstrukció azonban egy­szerre folyik, így az üzembe helyezett új állomások egy része 145 ezer régi állo­mást vált fel. A hálózatfejlesztés jelen­legi üteme ilyen körülmé­nyek között korántsem bizo­nyul elegendőnek. Ilyen tempóban csupán 2015-ben érnénk el telefonellátottság­ban az európai átlagot. A kormány csütörtöki ülésén meabízta a Magyar Postái a VIII. és a IX. ötéves terv időszakára vonatkozó fej­lesztési elképzelés kimun­Ilkka Kanervaval, a Mi­niszterelnökségi Hivatal ve­zetőjével az élén pénteken finn politikai küldöttség érkezett hazánkba, a VIII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára. A finn politikai, gazdasági és kul­turális élet vezető képvise­lőiből álló 11 tagú delegá­ciót Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta HNF vezetői megbeszélést folytatnak a két politikai intézmény kapcsolatának hivatalossá tételéről, vala­mint a további együttmű­ködés lehetőségeiről és for­máiról. A küldöttség fogadásán jelen volt Arnoldo Manuel Listre, Argentina budapes­ti nagykövete. együttműködések tapaszta latait. A testület értékelte a Heves Megyei Népi Ellen őrzési Bizottság elmúlt öt évi munkáját. A Heves Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ötéves munkájáról szóló beszámoló- jelentést elfogadva a KNEB megállapította: a megyei NEB tervszerű, kezdeménye zö munkával, színvonalas vizsgálataival hozzájárult a térség eredményes állami, politikai irányításához, tár sadalmi, gazdasági fejlődésé hez. kálásával. A programot de­cember 31-ig kell elkészíte­niük. Két koncepción dol­goznak a szakemberek. Az egyik alapján 10 esztendő alatt több mint 3 millió új telefonállomást helyeznének üzembe, a második változat megvalósulása esetén 2,1 millió új állomással bővül­ne a telefonhálózat. Mind­két változat pénzügyi felté­teleinek megteremtése ko­moly feladatot ró a postára. A körvonalazódó tervezet szerint a fejlesztési költsé­gek 50 százalékát a posta viselné, 10 százalékát a költ­ségvetés, 40 százalékot pe­dig állami garanciavállalás alapján, banki hitelből fi- nanszíroznána k. A posta szakembereinek véleménye szerint elodázha­tatlan a telefontarifák eme­lése. A fejlesztési források biztosításához az infláció mértékén felül további évi 4 százalékos tarifaemeléssel számol a posta. Gondot okoz, hogy a je­lenleginél lényegesen gyor­sabb ütemű hálózatfejlesz­tés ipari háttere még hi­ányzik. a Ferihegyi repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Arto Mansala, Finnország buda­pesti ngykövete. A finn vendégek a három­évente kölcsönösen megren­dezendő barátsági hét mos­tani eseménysorozatának részeként a többi között magyar párt- és állami ve­zetőkkel találkoznak, s meg­beszéléseket folytatnak a Hazafias Népfront képvise­lőivel. A KNEB TÁRGYALTA Színvonalas munka megyénkben A Magyar Posta elnökének sajtótájékoztatója Magyar—finn barátsági hét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom