Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 2., csütörtök 3 . „A szocializmust nem lehet felépíteni a vallásos emberek nélkül” (Folytatás az 1. oldalról) és vulgárisán értelmezni, hogy átmeneti társadalom a szocializmus. Hosszú és bo­nyolult történelmi időszak ez, amelynek realitásait el kell fogadni. Arra is van példa, hogy az egyházak né­hány országban a szocializ­mus ellen lépnek fel, így például Afganisztánban vagy Iránban, de az ellenkezőire is: Latin-Amerikában a fel­szabadítás teológiája meg­teremtette a vallásos forra­dalmár képét. Negatív és pozitív példák egyaránt sor­jázhatok. Nem a különbözőségek ösz- szemosásáról van szó: az el­térő világnézeti alapállás megőrzésével lehet közösen cselekedni az adott ország javáért. Fontos, hogy nehéz körülményeink között funk­cionáljon a szövetség az egy­házakkal. Az ellenséges és az ellenzéki erők szeretnének együttműködni velük, de az egyházak nem vállalják ezt. A hetvenes években kiala­kult jó viszony lehetővé te­szi, hogy az állam és az egy­házak kapcsolatában minden kérdést meg lehessen oldani tárgyalásokkal: nem válnak társadalmi feszültséggé. Az azonos világnézetű emberek között is lehet ellentét, s a különböző világnézetűek kö­zött is együttműködés. Sokan felteszik a kérdést: növekedett-e a vallásos be­folyás? Az egyházak, felis­merve a lehetőséget, való­ban igyekeztek fellendíteni a vallási életet: nőtt is sze­repük. De korrekt módon, nem használják fel ezt poli­tikai célokra. Nem beszél- .hetünk a vallás reneszánszá­ról, mert ez egyoldalú meg­közelítés volna: inkább hul­lámhegyek és -völgyek kö­vetik egymást. Ez összefügg az életszínvonallal és a tár­sadalom általános kérdései­vel. A viszonyok romlása kö­vetkeztében ideológiai bi­zonytalanság lép fel. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Meg kell vizs­gálni közösségeinket, hogy azokban megfelelő légkör alakul-e ki. jól érzik-e ma­gukat bennük az emberek. Mondjuk egy pártcsoport, vagy egy szakszervezeti kö­zösségben kibeszélhetik-e magukat? Míg ezen nem változtatunk, rosszak az esé­lyeink. Arról is beszélnek, hogy a fiatalok, különösen az értelmiségiek között nőtt a vallás befolyása. Ez in­kább kíváncsiságból fakad, nem lehet egyértelműen megítélni. Sok zavart okoz az ismeretek hiánya, példá­ul az, hogy a Biblia sokáig tilalmas olvasmánynak szá­mított. Sok nemzetközi egyházi rendezvény zajlik hazánk­ban. Ezek célja az, hogy megismertessük és vonzóvá tegyük a szocializmust. Sok félreértés van még társadal­mi rendünkkel kapcsolatban, s éppen a vallás, tömegbefo­lyásánál fogva, sokat segít­het ezek eloszlatásában. A mi egyházi vezetőink is jár­ják a világot, jelentős külpo­litikai tényezők. A jövőben egyházpolitikai téren alapvető változásokra nem kell számítani. Termé­szetesen folytatásra, javítás­ra itt is szükség van. Egy sor kérdésben megoldást kell találni. A téma a jövő év el­ső negyedévében a Politikai Bizottság elé kerül. majd 1990-ben — a tervek szerint — az Országgyűlés is tár­gyalja. A szociális gondosko­dásban az egyházak mind jobban részt vesznek, ezt sem lehet elvi engedmény­nek tekinteni: közreműködé­sük jelentős segítség. Ezt követően hozzászólá­sokra, kérdésekre került sor. Dr. Vasas Joachim, az oktatási igazgatóság vezető­je néhány gondot érintve leszögezte, hogy a politikai együttműködés és az ideoló­giai harc dialektikájában él­hetünk együtt az egyházak­kal: ehhez felkészült párt­munkásokra van szükség, a képzésükért az oktatási igaz­gatóság sokat tehet: nagyobb érdeklődést, több jelentkezőt várnak. Hozzászólt még Ko­vács József, az oktatási igaz­gatóság tanszékvezetője. Mi- csinai Béla, a hatvani vá­rosi tanács osztályvezetője és Barta Imre, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkára. Végül Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára köszönte meg az érdekes elő­adást. s az aktív részvételt. KIADVÁNY A BALESETEK MEGELŐZÉSÉRŐL Családiház-építés — b i zto n ság osa n A statisztika szerint a családi házak építése nem tekinthető veszélytelen te­vékenységnek. A Népszava Lap- és Könyvkiadó ezért foglalkozik a most megje­lent Balesetek a háztartásban című kiadványsorozatának harmadik kötetében ezzel a témával. Amint a bevezetőben is megfogalmazzák, az effajta munkák során előforduló sé­rülések csaknem mindegyi­ke elkerülhető lenne, ha a szorgoskodók a technológiai folyamatokat és az alapvető biztonságtechnikai utasítá­sokat jól ismernék. A ta­pasztalatok ugyanis azt iga­zolják, hogy a legtöbben nem tartják be még a leg­szükségesebb előírásokat sem. A könyvecske több tucat­nyi területtel, így az épü­letbontással, a területrende­zéssel, az anyagtárolással, a földmunkákkal, az alapozási tudnivalókkal, valamint az emésztőgödör és a kút ásá­sává! is foglalkozik. Az épület Kígyófarm Ganádpusztán Különös vallalkoxasl»», ru> kigyolíirtu leirftio/isáha «'s a k i j?y ö in «* re g ha szn os«tasát»;4 kezdeti n Varamis Gazdasági ívi un ka közösség Az Ipuli mentén levő fia nádfms/taii megvásárolt et:> regi major épületet. I.» millió forinto* költséggel felújíttatta. es nég> ia bora tori unni! ten dezeit be benne lv/.efcb»-n két kút atorsopori, az MTA Kémiai Kutatóintézetével egy ül (működve már meg kezdte .1 inunkat. A kígyó farmnak eddig I KO lakója van. a tervek szerint azon ban az állom any t a kéisze résére nö velik. A kígyómé- regből készült nag verték u kémiai reagensek és egyeli vegyiiletek iráni máris nag' az etilek It hí »•% A terráriumbán ... (Fotó: Szabó Sándor) Kürlhy Zoltán CRy texasi viperát készít el« méregvételhcz BUKTA ÚR, EZT A JÁTSZMÁT ELBUKTA? A sikkasztó egyelőre titkolózik — Egyelőre még nem jött el az ideje annak, hogy el­mondjam maguknak a való­ságot — így mondja még most is a harmincesztendös Bukta József, mezőszemerei lakos, amikor sikkasztás bűn­tettének alapos gyanúja mi­att a Heves Megyei Rendőr- főkapitányság vizsgálati osz­tályán befejezték vele szem­ben az eljárást, és ügyét vád­emelési javaslattal továbbí­tották a megyei főügyész­ségre. Itt a pecsét, hol a pecsét... ? A férfi Egercsehiben a Szilikát Építőipari Szövetke­zet csoportvezetője volt. Eb­béli minőségében 1986 óta joga volt arra, hogy a szö­vetkezet nevében műszaki cikkeket vásároljon. Ter­mészetesen a jogosítványhoz hozzátartozott az ezt igazo­ló pecsét, s az aláírási jog is. — Nyomozásunk során az is nyilvánvalóvá vált — em­lítette az esetet a vizsgáló rendőrtiszt —, hogy szintén a szövetkezet megbízásából Bukta hibás készülékeket is átvett, azokat „feljavította”, majd ugyancsak a gazdálko­dó szerv nevében továbbad­ta. Ehhez az is járult, hogy ő maga határozta meg a rak­tári készletet. Addig-addig mesterkedett, mígnem a szö­vetkezet vezetői szemében is gyanússá vált. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint­hogy a működésétől számí­tott egy év után — tavaly nyáron — visszavonták tőle a bélyegzőt, pontosabban csak az elnök pecsétnyomó­ját használhatta, természete­sen kizárólag annak enge­délyével. — A múlt esztendő vége felé — meséli ismét az ügy előadója — a szövetkezetben leltárt akartak tartani. Erre Bukta azonnal beteget je­lentett, kórházi kezelést is kapott, s persze az igazolá­sok sem hiányoztak. Előzőleg azért tájékoztatta a vezetőséget, hogy ugyan több mint kétmilliós a rak­tárkészlet, ám az árucikkek­re két fix vevőt is képes megnevezni. Popírmanipuláciők E ponton érdemes megáll­ni egy pillanatra. Miként a több hónapos vizsgálat ki­derítette, hősünk a szövetke­zetben őt számonkérők előtt egyszer megnevezte a mis­kolci Laczkó Lászlót, má­sodjára pedig a pesti BÁV Elektronikai Áruházát. — Hogy minél hitelesebb legyen az előadása — hal­lottuk a további ismertetőt —, Laczkótól mintegy más­fél millió forintról szóló, kézzel irt átvételi elismer­vényt hozott, a bizományi áruháztól pedig pecséttel, aláírással ellátott megrende­lőt. Mindezek alapján — s azért az is elképesztő, hogy a Szilikátban szóbeli közlé­sek alapján is hittek neki — a szövetkezet vezetői mindkét helyre elküldték a megfelelő számlát. Laczkó- nak csaknem másfél, a pes­ti kereskedelmi egységnek pedig mintegy félmillió fo­rint értékről. Nem is sejt­hették, hogy az ellenértékűi szolgáló áruféleségek egé­szen más utakon vándorol­tak. A pesti BÁV Elektronikai Áruházának vezetői azonnal feljelentést tettek okiratha­misítás miatt, s egyúttal kö­zölték. hogy ők Buktától egy vasszöget sem vásároltak. Laczkó sem nagyon jelentke­zett a másfél millióval. Mi­kor őt meghallgatták a rend­őrségen, a következőket mondta: — Én csak baráti szíves­ségből írtam alá egy olyan átvételi elismervényt, ame­lyen semmiféle összeg nem volt feltüntetve. Képzelhetik, mekkora volt a meglepeté­sem, amikor kiderült, hogy fel kell adnom ezt a renge­teg pénzt... 1 — Végre-valahára, idén január elején — fűzte to­vább az eseménysort a vizs­gáló — megtartották a lel­tárt is. S lám, a raktárban mindössze 100 ezer forint ér­tékű használt cikkre buk­kantak! Hova tűnt el a többi? Buk­ta József szerint Laczkóhoz, illetve a bizományi áruházhoz került. Utóbb, amikor mis­kolci pajtásával szembesítet­ték, maga is elismerte, hogy „átverés van a dologban”. A másik vonalon viszont to­vábbra kitartott a verziója mellett. Meghallgatták a pesti cég vezetőjét, majd írásszakértő vetette vizsgálat alá a meg­rendelőt — ebből egyébként volt eredeti és fénymásolt változat —, valamint az újabb átvételi elismervényt. Egyértelműen megállapít­ható volt, hogy barátunk ke- vergetett, kavargatott. Az ártatlan Sajátos védekezési takti­kát választott Bukta, aki há­rom hónapon át volt előze­tes letartóztatásban. Hiába tárták elé az írásszakértő vé­leményét, hiába szembesítet­ték állítólagos üzlettársaival, illetve a pesti bizományi szakembereivel, ő csak haj­togatta a magáét. — Teljesen ártatlan va­gyok — ismételgette —, in­kább a szövetkezetei kelle­ne alapos vizsgálat alá von­ni! Ám, amikor elébe tárják a megdönthetetlen bizonyí­tékokat, egyre csak azt mon­dogatja: nem érkezett még el az ideje annak, hogy be­mutassa a valóságot. Joggal kérdezhetik, milyen árucikkek váltak egyelőre semmivé. Főképp videóké• szülékek, színes televíziók. Pont abban az időben — ta­valy decemberben —, ami­kor a legnagyobb hiány volt belőlük.., Persze, nem kell messzire menni Bukta valódi jellemé­nek megismerésében. 1986- ban csalás miatt nyolc hó­nap felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélték. Kiderültek egyéb „üzletei” is: egy alkalommal például videót vett át valakitől az­zal, hogy Miskolcon megja­víttatja. Az észak-magyar­országi városban azután túl­adott rajta, hatezerért érté­kesítette egy taxisnak. Falu­belijétől, a szintén Bukta Jó­zsef nevű személytől 31 ezer forintot csalt ki — a vizsgá­lat eddigi adatai szerint — azért, hogy videokészülékel vásároljon neki. Nem semmi az a trükkje se, ahogy a kiskörei tanács vezetőit „ültette hintába” Három CB-készülék telepí­tésére és engedélyeztetésére vállalkozott. Az egyik dol­gozóval aláíratta az átvételt tanúsító okmányt, ám csak egy berendezést helyezett el Bukta váltig tagadja, hogy bűncselekményt követett vol­na el. Védőjével együtt több alkalommal is megpanaszol­ták a rendőrség eljárási cse­lekményeit. Ezeket azonban a Legfőbb Ügyészség min­den esetben elutasította. Ily módon Bukta József el­len — legalább 2,4 millió fo­rint értékben — sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt tart az eljárás. (S ak­kor még ne feledkezzünk el a felfüggesztett szabadság- vesztésről ...) Szalav Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom