Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 12., csütörtök

3.

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI KONFERENCIA

Egységes társasági törvényre várva

Aki vállalataink átlagos méretéből próbált hazánk nagyságára következtetni, egészen a legutóbbi évekjg hatalmas országnak képzelheti . Magyarországot. Ma már szabadabb az út a kisvállalkozások előtt de a mintegy félmillió kisvállalkozó óvatosságát jelzi, hogy közülük 400 ezren melléktevékenységként, főállásuk megtartásával mernek csak vállalkozni. Olaszországban és Japánban az ipari foglalkoztatottak több mint háromnegyede, Angliában 36, az USA-ban 27 százaléka kis- és középvállalatok alkalmazottja, nálunk csupán 15 százalék ez az arány. A Magyar Gazdasági Kamara szervezésében a közelmúltban lezajlott, kis- és közép- vállalati konferencián elhangzott adatok önmagukban is jelzik: távol vagyunk attól, hogy az állami nagy- vállalatok gazdasági szerepét veszélyeztetnék a gomba módra szaporodó kisvállalkozások . ..

Ugyanakkor a konferencia megrendezése is mutatja, ma már nem tartják károsnak hogy erősödik ez a gazdasági ágazat. Éppen ellenkezőleg. Nem egy nagy- vállalat vezetője vallja — s ezt a nézetet hangoztatta a konferencián a kamara al- elnöke Is —, hegy a mozgékony. gyors váltásra képes, rugalmas ‘kisvállalkozások az ő munkájukat is megköny- nyítik beszállításaikkal. Ma már egyetértés van abban is. hogy a különböző méretű és tulajdoniormájú vállalatok egymás mellett élése adja a gazdaság erejét, segíti súrlódásmentes működését. így a konferenciád inkább azt a kérdést vitatták : egyenlő feltételekkel mozognak-e a pályán a különböző méretű és formájú vállalatok, vállalkozások?

E kérdésre szinte mindenki nemleges választ adott. Eszerint a gazdaság valamennyi szereplője hátrányos helyzetben van? De hát akkor, ki van előnyben?

Az Ipari Minisztérium képviselője például a nagyvállalatoknak arra a gondjára hívta fel a figyelmet, hogy — a kisvállalkozásokkal szemben — állami nagyvállalataink nem tehetik meg, hogy egyik évről a másikra, felhagynak veszteséges tevékenységükkel. Ilyenkor ugyanis nekik számos „magasabb szempontot”, a várható foglalkoztatási nehézségeket, netán munka- nélküliséget. a hiányt pótló import nehézségeit stb. kell figyelembe venniük. Az állami vállalatok egyébként, mind az adózásban, mind az évről évre változó kereset- szabályozásban hátrányban vannak a kisvállalkozásokkal szemben — mondta az Ipari Minisztérium képviselője a vitán.

Csakhogy a kisvállalkozók, a maszekok nem kapnak állami támogatást, miközben az adórendszer sem ezt, sem vállalkozói kockázatukat nem ismeri el. A (kedvezőtlen feltételekre utal az a tény, hogy az idén már több mint tízezren adták vissza iparengedélyüket — hangzott az ellenvélemény. Ma még senki nem tudja, hány község marad szolgáltató kisiparos nélkül az idei, keményebb adófeltételek miatt. Az ilyen települések lakóit nem vigasztalja, hogy eközben újabb butikok, fagylal- tozók, s egyéb, könnyű hasznot ígérő vállalkozások nyílnak másutt. Az pedig országos ügy, hogy — mint egy kisiparos panaszolta — az idén már az exportot szolgáló beruházásra sem kapja meg azt az adókedvezményt, ami tavaly még járt.

Ha jövőre valóban egységesítik a vállalkozói és a vállalati adókat, s minden gazdasági tevékenységet folytatónak egységesen, a mai vállalati nyereségadót, azaz 50 százalékot kell fizetnie, ez aligha találkozik a kisvállalkozók, s főképpe a kisiparosok egyetértésével. Márpedig a fogadtatás egyáltalán nem közömbös, hiszen, ha tömegével szűnnek meg a magánvállalkozók, ez a munkanélküliséget is növelheti.

A munka nélkül maradtak számára tervezett, 300 ezer forintos, egyszeri vállalkozói támogatást is bírálták a konferencián. Egy gyakorló kisiparos szerint ennyiből nem lehet életképes vállalkozást indítani, s akkor nemcsak a kudarc költségeit kell viselnie a kényszerűségből vállalkozónak, hanem kamatostul kell visszafizetnie a felvett 300 ezer forintot is. Célszerűbb megoldás lenne, ha ezt az összeget azok a

kisvállalkozók kapnák, akik cserébe új munkahelyet létesítenek. Egy meglevő vállalkozás ilyen bővítése ugyanis reális ekkora ösz- szegből — hangzott el a konferencián.

A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint — e koncepció a széles körű szakmai viták után még módo- sulhaf — az egyszemélyes magánvállalkozások. így a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok, a személyi jövedelemadó hatálya alá esnek az új társasági törvény elfogadása után is.

A törvény valamennyi, többszemélyes vállalkozásra kiterjedne, akár állami, akár magánvállalkozásról van szó. Ezt a törvényt vállal- kozásiadó-törvénynek kellene kísérnie, de nem világos az elhangzottakból, hogy ezek érvényesek lesznek-e a szövetkezetekre.

Úgy tetszik, az „egységes” társasági törvény mellett életben marad a szövetkezeti törvény is. Csorbát szenved tehát az az elképzelés, hogy az egyes vállalkozási formák korlátok nélkül átalakulnak. hogy a magántőke és az állami vállalat pénze gátak nélkül egyesülhet a szövetkezeti tőkével a vállalkozásokban. A TOT múlt heti, elnökségi állás- foglalása szerint ugyanis maradnak a tilalomfák. Mint olvasható: az elnökség „nem tartotta helyénvalónak, hogy szövetkezet alakulhasson át valamilyen társasággá". Ügy látszik, olyan messze nem terjed a tagság önállósága, hogy ha szövetkezetbe és nem más vállalkozási formába vitte vagyonát, akkor a későbbiekben szabadon rendelkezhet róla . . .

Számíthatnak-e távlatilag is a kisvállalkozások számukra kedvező politikai klímára? E ki is mondott kérdésre válaszolva. Nyers Rezső, a konferencia elnöké. a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke úgy vélte, hogy a magyar gazdaság még igen sokáig többszektorú lesz, amelyben — a párt állásfoglalás-tervezete szerint is — a kisvállalkozások szerepe még növekedni is fog. „A gazdasági kényszerek miatt, ez a politika győzelemre van ítélve” — jelentette ki Nyers Rezső, a Központi Bizottság tagja.

sz. c.

AZ ELŐREJELZÉSRE ALAPOZZAK

Tanácskozás — a szőlő védelmében

Szőlőtennesztéssel és növényvédelemmel foglalkozó szakemberek adtak találkozót egymásnak tegnap délelőtt az Egervin Kutatásifejlesztési Központjában. Több vállalat képviseltette magát az Előrejelzésre alapozott szőlővédelem című tanácskozáson, így például a MAE Heves Megyei Szervezete növényvédelmi és agrokémiai szakosztálya, a Zenit KFT, Ciba—Geigy képviselet, az egri Agroker, valamint az Egervin Kutatás- fejlesztési Központja.

Az egri tartalmas szakmai összejövetelen — amelyet dr. Vályi István, a MÉM főosztályvezető-helyettese nyitott meg — szó esett egyebek között az előrejelzés üzemi hatékonyságának vizsgálatáról, az agrometeorológiáról. A résztvevők megtudhatták, hogyan védik a szőlőt a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinátban, és megismerkedhettek korszerű gombaölő és egyéb vegyszerekkel.

Az előadások után vitákon, beszélgetéseken keresztül cserélték ki tapasztalataikat. véleményeiket a szakemberek.

Karbantartás a Sarkadi Cukorgyárban

Az elmúlt feldolgozási kampány alatt 104 és fél napig működött megállás nélkül a Sarkadi Cukorgyár összes berendezése. A nagy igénybevétel után a tavaszi-nyári időszakban a gépek karbantartására. javítására kerül sor

m(MTl-fotó:

B. Fazekas László)

A DICSÉRŐ OKLEVÉL HÁTTERE

II teljesítmény megduplázódhatna

Próbálkoznak a vállalatok. Megkísérelnek az új — nehezebb — követelményekhez alkalmazkodni, hiszen ettől fennmaradásuk függ. tíz sokszor szinte lehetetlen helyzet elé állítja őket, mert munkájukra továbbra is égető szükség van, s a minőség rovására nem tehetnek semmit. Hasonló körülmények között működik az Egri Közúti Építő Vállalat is, s hogy lehetőségeikhez mérten kiemelkedő a teljesítményük azt bizonyítja a szakminisztérium Dicsérő oklevele, amelyet a munka ünnepe alkalmából vettek át. Holle László igazgató mégsem, teljesen elégedett.

— A régi értelemben most nincsen tervünk — mondja. — Nem arra törekszünk, hogy mindenáron növeljük a termelést, hanem az eredményességre, a hatékonyságra. Nem lesz az eddiginél több beruházás, kevesebb a megrendelő is, hiszen terheli őket az általános forgalmi adó. így is kisebb mérvű az elképzelésünk, mint korábban.

— Melyek a konkrét elképzelések?

— Több megyében dolgozunk, így Nógrádban, Pestben és Szolnokban. Munkáinknak hozzávetőlegesen a felét végezzük Hevesben. Leglátványosabb tevékenységünk jelenleg a kerecsendi kapaszkodósáv építése. Ennek határideje június 20., s 15 millió forintba kerül. A minél hamarabbi átadást sürgeti az egyre sűrűsödő idegenforgalom. Nagyobb hidak készülnek Verpeléten és Nagybátonyban. Divatos kifejezéssel élve: változtattunk termékszerkezetünkön. Már korábban létrehoztuk víz- és

gázvezeték-építésvezetőségünket, s a vasúttal is foglalkoznánk, ha lenne megrendelésünk. Viszont vannak feladataink, a nagymarosi vízlépcső elkészítésénél.

— Az új követelmények kényszerítik a korszerűsítést. A közúti építőknél milyen törekvések vannak erre?

— Nagyvállalatokhoz kapcsolódva is dolgozunk. Az

— Nyilván nem zökkenő- mentes az életük . . .

— Legnagyobb gondunk,

hogy automatizált gépsoraink nincsenek kellőképpen kihasználva, s a helyzet tovább romlik. Pedig ha ez változna, duplájára nőhetne a teljesítmény. Feladataink rendkívül munkaigényesek, s nem csökkenthetjük a létszámot, pedig a bérnövelésekhez erre lenne szükség. Ez a

22-es csapdája. Persze még így is jobbak nálunk a kereseti lehetőségek, mint máshol. A helyzet javítása érdekében szükség van a még nagyobb szemléletváltozásra.

— Könnyen megy ez?

— Nehéz átállni, de a piaci helyzet ezt követeli. Ha valakinek két szakmája van nálunk, lehet, hogy egy harmadikat is kell szereznie. A régi módszerek sem rosz- szak, de most mást kell tennünk. Sokat tanulni, s kollégáim partnerek ebben.

Kovács Attila

Holló

László:

— Fejlett

technikával

rendelkezünk.

minden

adat

számítógépen

van

(Fotó:

Szántó

György)

Ózdi Kohászati Üzemeknél képződő salakot hasznosítjuk. Emellett szoros a kapcsolatunk a Gagarin Hőerőművel és a Mátraalji Szénbányákkal is. Erőfeszítéseket teszünk, hogy vállalhassunk külföldön is munkát. Van már erre példa, hiszen munkásaink Tengizben képviselik cégünket. A jövőben elsősorban szellemi exportra törekszünk.

— Korábban, mikor itt jártam, megismerkedtem az itteni számítógépes rendszerrel. Mennyiben segíti ez a munkát?

— Rendkívül fejlett technikával rendelkezünk, minden adat számítógépen van. A mostani szabályzók és adók bevezetésekor ez helyzeti előnyt jelentett számunkra. Ezt segíti, hogy jól szervezett információs hálózatunk van. Vásároltunk URH-adó-vevőket, s ezek a későbbiekben elősegítik, hogy mindig napra kész információink legyenek a telepekről. Egyelőre ez havonta van így.

A PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTE

Az alapszervezetek és a közérzet

Politikai vitakörre készült, amikor találkoztunk Budai Sándorral, a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet pártbizottságának titkárával. Feljegyzései között válogatott és újakat készített, miután arra kérték, hogy a párt szervezeti működését szabályozó normákról beszélgessen a vitaikor tagjaival.

— Abban a 'szerencsés helyzetben vagyok — mondja _, hogy nemrég üzemi pártbizottságunk is megvitatta ezt a témát. Sokoldalúan közelítettük meg a kérdést. Az tény, hogy egy sor területen a pártélet normái közül, például a fegyelem, az egység, a bírálat lanyhult az elmúlt időszakban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az elkövetkező időben fokozottan érvényesüljön a párt vezető szerepe, hogy a párttagság érezze, mennyire alakítója saját sorsának és tudjon is azonosulni ezzel.

A harminckilenc éves, hevesi kötődésű fiatalember nagy család tagja, nyolcán vannak testvérek. Mélyfúró olajbányász szakmát tanult. A helytállásra, a munka iránti tiszteletre való buzdítást otthon szüleitől kapta. Dolgozott az ifjúsági mozgalomban. majd a volt hevesi járási pártbizottság munkatársaként több mint egy évtizedet. Közben továbbtanult, diplomát szerzett. 1986 óta áll a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet pántbizottságának élén. Most pedig a várost és térségét képviseli az országos pártértekezleten.

— Váratlanul ért ez a nagy megtiszteltetés — meséli. — Már korábban részt vettem az MSZBT országos értekezletén, a berlini és a moszkvai VIT-en, de ilyen magas szintű politikai fórumon most leszek először. Mi itt a szövetkezetben a párttagsággal megvitattuk az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét. amely nagyon tanulságos volt, hiszen, ötvennyolcán mondtak véleményt. Aztán részt vettem a hevesi városi pártbizottság ülésén is, ahol szintén megfogalmazódott a térség alapszervezeteitől összegyűjtött észrevételcsokor. A hazai közvélemény nagy várakozással tekint az országos értekezlet elé, melynek azt hiszem legfőbb feladata lesz. hogy kedvező szervezeti és személyi feltételeket teremtsen a párt megújulásához, a reformok következetes folytatásához. Azt követően sem lesz köny- nyű dolgunk, hiszen küzdelmes, következetes munka kell az előbbrelépésünkért.

Ez fogalmazódott meg itt szövetkezetünkben is, hogy a mindennapok gyakorlatában emberséges, de nagyon következetes munkastílusa legyen a politikai és a gazdasági vezetésnek. Nálunk az elmúlt egy esztendőben úgv érzem ehhez megteremtődtek a szervezeti és személyi feltételek. A korábbi komoly gondok után nyíltabb, őszintébb légkör alakult ki, és a dolgozók felelősségvállalása is nőtt. Nem nélkülözhetjük a tagok és a szakemberek alkotó, előremutató véleményét. Ez vonatkozik a párt- bizottság titkárára is. Ezért nagyon fontosnak tartom. hogy elsősorban azok előtt bizonyítsak, akik megválasztottak, akik bizalmat szavaztak nekem. így amennyire csak tehetem, igyekszem velük találkozni, osztozni örömeikben, gondjaikban.

— Kér-e szót az országos pártértekezleten?

— Ha lesz rá lehetőségem, •feltétlenül. A pártalapszerve- zetek munkájának fontosságáról és felelősségéről beszélnék. Arról, hogy mit tehetnek adott helyen sajátos módszereikkel a jó munkahelyi közérzet kialakításáért, az egyes területekhez illő szakemberek kiválasztásáért.

Mentusz Károly