Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. május 11., szerda \ Kokkolai vendégek Hatvanban Finrvdelegáció tanulmányozta a helyi szakmunkásképzést Budapest után Hatvan, ötödik munkanapját itt töltötte tegnap a Finn Szakképző Intézetek Szövetsége 29 tagú delegációja, amelyet Esko Lankila, Kokkola polgármestere, országos elnök vezetett. Milyen céllal? Igyekeztek mind több tapasztalatot szerezni az általuk is igen szervezettnek ítélt magyar szakmunkásképzés jelenéről, további célkitűzéseiről. Ennek megfelelően látogatták meg először a hatvani Damjanich János Szakmunkásképző Intézetet, ahol Ambrus Sándor igazgató kalauzolta finn vendégeinket. A delegáció vezetőjének kérdésére válaszolva elmondotta például Ambrus Sándor, hogy a nagy létszámú iskola oktatási, nevelési feladatait száznál több tanár, szakoktató látja el, akik rendszeres továbbképzésben részesülnek. A tanítás ingyenes, s a diákok tanulmányi előmenetelüktől függően ösztöndíjban részesülnek. Iiris Hacklin országgyűlési képviselőnő érdeklődése nyomán arról beszélt az igazgató, hogy a szakmai, közismereti tárgyak mellett fakultativ nyelvtanítás is folyik a szakmunkásképzőkben, ami pedig az ösztöndíj-kiegészítő kereseti lehetőségeket illeti, a másod-, harmadéves diákok szintvizsgákon vesznek részt, majd ennek eredményétől függően központilag szerveznek részükre pénzforrást jelentő munkát. Ollikainen Hannu főként a mezőgazda- sági szakmunkásképzés rendszere iránt mutatott érdeklődést, de kíváncsi volt a számítástechnika iskolai alkalmazására is. " A Damjanich János Szakmunkásképző Intézetből két bázismunkahelyre is ellátó gatott a népes finn delegáció. Előbb a Domestica Háziipari Szövetkezet életével, munkájával ismerkedtek Hegedűs Ferencné elnök segítségével, majd a Lenin Termelőszövetkezet kerekharaszti gépműhelyébe au- tóbuszoztak, hogy az ott gyakorló munkásfiatalokkal találkozzanak. Fogadta és tájékoztatta a város életéről Hatvan finn vendégeit An- geli József tanácselnök is. Az ötnapos magyarországi benyomásaikról így nyilatkozott lapunknak Esko Lankila: — Magyarországi tartózkodásunk során sok új vonással találkoztunk. Egyetlen érdekes példa: nálunk nincs olyan vasúti szakiskola, amilyet Budapesten ismerhettünk meg. Meglepő újdonság volt számomra, hogy három év múltán még egy esztendőt az iskolapadban tölthetnek a magyar ifjúmunkások, hogy ezalatt érettségi biz'onyítványt szerezzenek, s lehetővé váljék számukra a felsőfokú továbbtanulás. Ami minkét, finneket illet? Ügy érzem: a szakmunkásképzők létesítése, tevékenysége terén elsősorban azáltal járunk elöl, hogy nálunk általában a tanműhelyek összeépülnek az iskolákkal, így teljesen zökkenőmentes a gyakorlat és az elméleti, szakmai képzés folyamata. Persze az elmondottakon kívül sok egyéb értékes információhoz jutottunk az önök hazájában, amelyre bizonnyal szívesen gondolunk, ha visszatérünk Finnországba. Moldvay Győző A finn delegáció tagjai Kovács László karmester Kánki Dezső zongoraművész A miskolci szimfonikusokat vezényli Kovács László, szólista: Ránki Dezső icert Egerben Vége felé tart az évad. Mégis most a filharmóniai hangversenysorozat utolsó előtti alkalma igazi zenei ínyencséget tartogat a megyeszékhely publikuma számára. Május 11-én. szerdán, este hét órakor Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban kerül sor Ránki Dezső zenekari zongoraestjére. Mi újat is lehetne elmondani a fiatal, világszerte ismert pianistáról? Talán csak felidézésképpen: 1969-ben elnyerte a zwickaui Schumann zongoraverseny első díját. Ettől kezdve rendszeresen koncertezik Európában. az Egyesült Államokban és Japánban. Szólistaként az élvonalbeli magyar zenekarok mellett fellépett a lipcsei Gewandhaus együttesével. a berlini és amszterdami filharmonikusokkal, s olyan hírneves dirigensekkel, mint Kurt Masur, Lov- ro von Matacic. Kurt San- derling. Ferencsik János. Lemezeivel. főként Chopin interpretálásával elnyerte a nagyközönség elismerését. A hivatalos érdemekről nem is szólva Liszt-díjas, Kossuth- dijas érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. A miskolci szimfonikusok az ország első hivatásos vidéki hangversenyzenekara. Neves szólistákkal és dirigensekkel lépett fel eddig. A klasszikus és romantikus művek mellett értékes XX. századi kompozíciókat is bemutatnak. Művészeti vezetőjük Kovács László. A fiatal karmester 1979-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán, majd Moszkvában Jurij Szimonov mellett folytatta tanulmányait. Közel egy évtizede a Magyar Állami Operaház korrepetitora. Az említett művészek Beethoven népszerű műveit hozzák el Egerbe. Műsoron: ITI. Leonóra nyitány, s két kései híres zongoraversenye:a G-dúr koncert, melynek nevezetessége, hogy a szerző zongoraművészként 1807-ben ezzel búcsúzott a nyilvánosságtól, s az Esz-dúr, amely az utolsó versenyműve volt. FIATALOK AZ EGÉSZSÉG VÉDELMÉBEN Megyei csecsemőgondozó versenyek Ma. amikor az egészség megőrzésének jelentőségét egyre inkább kezdjük felismerni, nem kell hangsúlyozni. mekkora jelentősége van annak az ismeretterjesztő munkának, amelyet a vöröskeresztes mozgalom aktivistái, pedagógusok, védőnők tesznek a legfiatalabbak körében. Évente rendezik meg az általános iskolások számára a csecsemőgondozó versenyeket, amikor a legkisebbekkel való törődés elméleti és gyakorlati fogásait sajátíthatják el a fiatalok, játékos formában. Az idén a megyei döntőre április végén került sor. A területi vetélkedők legjobbjai, összesen nyolc csapat mérte össze tudását a Hámán Kató Úttörőházban. Az élmezőnyben végeztek az alábbiak: első helyen a sarudi általános iskola csapata, őket követték a lőrinci, majd a visznekf iskolások. Ugyancsak április utolsó hetében került sor a közép- iskolások elsősegélynyújtó versenyének megyei fordulójára. ahol a területi elődöntők kategóriagyőztesei mérték össze tudásukat. Egyebek mellett baleseti szituációk ellátását mutatták be a gyakorlatban. Mivel az idén ez a verseny felmenő rendszerű, a továbbjutók júniusban az országos döntőben képviselik megyénket: az egri Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola tanulói, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és a gyöngyösi 214-es Szakmunkásképző gárdája. Május elején tartották meg a középiskolások mezőnyében a megyei csecsemőgondozó vetélkedőt. Első helyet vívtak ki az egri Gárdonyi Géza Gimnázium diákjai, a hatvani 213-as Szakmunkás- képző Intézet versenyzői pedig másodikok lettek. Török zongorista vendégjátéka Pénteken délután 18 órától érdekes koncertre kerül sor az egri Megyei Művelődési Központban. Aysegül Sarica asszony, Törökország érdemes művésze ül a zongorához. A művész a párizsi konzervatóriumban végzett, s több országban koncertezett sikeresen. Jelenleg az isztambuli szimfonikus zenekar szólistája. Műsorán Beethoven. Brams, Debussy, Kodály és Erkin művei szerepelnek. A rany János bizony nem csodálkozna, ha tudná, hogy kis hazánkban nem vesztek ki, sőt elszaporodtak i a fülemüleperek. Ez sem enged, az sem hagyja és mi ! tagadás, gyakran úgy össze- | horgolnak, hogy nemegyszer S sírig tart a harag. A költő ismerte a magyart és bölcsen előre látta, hogy . per nélkül nem állhat a világ. így volt ez régen, így van most — és nem kell hozzá prófétai előrelátás —, így marad a jövőben is. Holmi madárfüttyök miatt nem ritkán, még halni is képe- sek vagyunk. — Mi a baj? Válasz helyett a zsebkendő kerül elő, abba sírja bele a keserves szavakat. — A portámra vágatott ablakot! Ki hallott még ilyet, hogy valaki a háza hátuljára vágasson nyílást? — Miért zavarja? Gyorsan kiapadnak az előbb még záporozó köny- nyek, szemében fellángol a dac, a kimondhatatlan gyűlölet. — Nem érti? Belebámul a pofámba! Ö néz bele a fazekamba, ő, aki mindenre kíváncsi, ami mással történik és gerendát keres ott, ahol még szálka sincs. — Beszéltem vele! Azt mondja, két éve maga a beleegyezését adta. — Az akkor volt! Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, sok borsot tört az orrom alá. Én kérem továbbra is tiltakozom, hogy az a senkiházi belebámuljon a tányéromba és követelem, hogy’ falaztassa vissza az ablakot.. . Ma rossz napom van. Jönnek, mennek a panaszosok, az egymásra acsarkodók. — Á galambok! Azok az átkozott galambok az okai mindennek... — Mi történt a galambokkal? — összecsinálnak mindent a portámon! Kérdezem én, Fülemülék és galambok köteles vagyok-e én söprö- getni az ő galambjainak a piszkait? . Amint beszél, .mind vörösebb, majd lilább az arca, szemében furcsa tűz vibrál, ujjai idegesen keresgélnek a különböző hatóságoktól érkező papírok között. — A galambtartást itt nem tiltja a törvény. — A törvényt is emberek csinálják és ha a galambok kárt tesznek és rondaságot, akkor ugyan mit mond a törvény ? Kifújja magát, mérgét kiadni látszik a panaszos. — Mi lenne az ön kívánsága? — Adja el a galambjait, vagy zavarja el őket az én háztetőmről, de még az udvaromról is ... Behunyom a szemem és magam előtt látom a falusi porta galambdúcát, ahol sok éve már, hogy békésen tur- békolnak a galambok, csakhogy most történt valami, amiről nem szól a krónika és az ártatlan madarak egyik napról a másikra bűnösek lettek.. . Egy tanácstagi fogadónap néhány órácskáig tart csupán, mégis mennyi élménynyel, — jóval és rosszal egyaránt — szolgál. A harmadik peres már előre kisírta a szemét, egy egész iratcsomót önt ki az asztalra. — Védelmet kérek! Az albérlőm meg akar ölni. Bánt, molesztál, ha kilépek a saját házam udvarára a gyerekekkel kővel dobáltat. Belepillantok az iratokba, olvasom az alperes vallomását: — Képzelődik! Senki sem látta, hogy bántottuk volna. Ö a bűnös, mert nem hagy élni sem engem, sem a gyereket ... Bírósági döntés után ugyan mit is tehetnénk? — ígértem már neki fűt, fát, pénzt is, csak menjen innen végre, hogy ne is lássam, de ő bolond lenne mozdulni más olcsó fészkéből, ahová kakukk módjára beköltözött. — ön lakóval együtt vette meg annak idején ezt a.nagy házat. Gondolom, azért is volt ilyen olcsó ... Tűzgolyóvá válik a szem, az idegességtől vonaglik az arc. — Nincs igazság a Földön! Csattan az ajtó, csend és üresség marad a távozó után. Három igaz történet! Arany szavaival élve, mind a három eljutott már a királyig. Fele királyságomat odaadnám, ha segíthetnék rajtuk ... Szalay István
