Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam, 110. szám ARA: 1988. május 10., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-re összehívták. A .Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társulási törvény irányelveit. NAGYGYŰLÉS EGERBEN Megnyílt a béke-és barátsági hónap A békegyűlés résztvevői (Fotó: Perl Márton) Magyar—japán gazdasági tárgyalások Életrehalálra Látszatra egészségünk csupán önmagunktól függ. A statisztikák fekete-fehéren bebizonyítják, hogy az önkizsákmányolás, s a káros szenvedélyek elhara- pódzása tehet arról, ha sokan mennek el végképp időnek előtte közülünk. Ha valóban ennyiből állna a dolog, elég volna egy országra szóló nagy fogadalom. egy újévi eskü. máris hazánk lenne a földkerekség legegészségesebb országa. Ezzel szemben olyan igazságokat fogalmazott meg Losonczi Agnes szociológus a televízió és a Magyar Tudományos Akadémia Biztató című sorozatának utolsó adásában, amelyek másra utaltak. Világosan kettéválasztotta az egyéni és közös felelősséget. nyíltan szólt arról, miben ludas a társadalom, s miben az egyes ember. Végkövetkeztetései megszívlelendők. mert arra utalnak, amit voltaképpen valamennyien tudunk: ösz- szefüggenek egymással a jelenségek, s mögöttük azonos lényeg rejlik. Ez pedig országunk gazdasági-politikai helyzete, mindennapi valósága. Kristály- tisztán bizonyította be a szakember: ha érték lesz az ember, ha nemcsak a szóhasználatban, hanem a valóságban is számít szavunk és létünk, jobban vigyázunk önmagunkra. Ezekből a szavakból egyértelművé válhatott, hogy a következő években egymástól el nem választható színtereken voltaképpen egyetlen program megvalósításáért kell küzdenünk. Kibontakozásunk nemcsak közgazdasági, politológiai kérdéseket vet föl. Egyidejűleg. számot kell vetnünk társadalmi valóságunk minden vonatkozásával, hogy a helyzeten változtatni tudjunk. S ez a harc valóban életre-halálra szól, mert végül is a siker sokak életét megmentheti, meghosg- szabbíthatja, míg a kudarcok újabb veszteségekkel járhatnak. Talán fel sem mérjük ezt a tétet, mert más fogalmakat használunk: korszerűsítésről, termékszerkezet-váltásról. gazdaságosságról. s hasonló tényezőkről folyik a vita. Közben néha elfeledkezünk arról, hogy az elmúlt esztendők során nemcsak versenyképességünk csökkent, hanem életlehetőségeinket is fogyasztottuk. S ez már nemcsak valamilyen szerkezeti probléma, hanem olyan gond, amely a szívekbe, gyomrokba, ideg- rendszerekbe fészkelte magát: infarktus, fekély, neurózis vált belőle. Nemcsak a struktúrát, a társadalmi ellentmondást nehéz feloldozni, hanem azt a sok kárt sem lehet egyszerűen helyrehozni, amelyet a feszültség az emberi szervezetben okozott. Így hát kétszer olyan igyekezettel kell rendbehoznunk dolgainkat, mert szó szoros értelmében vérre megy: mindnyájunk egészségére. Gábor László Tegnap Egerben — a Fi- nomszerelvénygyár művelődési házában — került sor az idei béke- és barátsági hónap ünnepségére, amelyen többek között megjelent: Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Farkas József, az egri városi pártbizottság titkára, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Nagy Imre, a megyei KISZ-bizottság titkára, Molnár János, az SZMT politikai munkatársa, valamint Kócza Imre, a Fi- nomszerelvénygyár vezér- igazgatója, országgyűlési képviselő. Először Buda Lajos, a Finomszerelvénygyár termelési főosztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Tunyogi László, az Országos Béketanács Elnökségének tagja, az MSZMP KB munkatársa vette át a szót. Bevezetőjében elmondta, hogy népünk jövője szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, hogy szembesüljünk a valósággal, s mérlegeljük mind a bel-, mind a külpolitikai helyzetet. A nemzetközi élet értékeléséről szólva kiemelte, az emberiség jövője attól függ, milyen a biztonság kérdése. Sajnos, a nukleáris fenyegetettség tényét már megszoktuk, ám nem szabad, hogy ez közönyössé tegyen bennünket. Bár a két nagyhatalom között létrejöttek egyezségek, teljes garanciát csak az adhat, ha minden állampolgár meggyőzi saját környezetét arról, hogy ápolni kell a kapcsolatot más népekkel. A szónok utalt az Erdélyben élő magyarság mai probléBerend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb kutatási feltételek ellenére — jelentős tudományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyította. hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemitudományos potenciáljának szinten tartását, valamint lehetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mondotta — az akadémiai alapkutató helyek finanszírozására fordított, évi 1,1 milliárd forint már a szerzői és a licencjövedelmek révén megtérül. E befektetés közvetlenül mérhető hasznosulása — új gyógyszerekben. magasabb hozamú vetőmagokban. korszerűbb szerszámgépekben és a gazdaságos exportban — mintegy 15 milliárd forint. Ennek az értéknek a létrehozásához a költségvetés mellett a Műszaki Fejlesztési Alap és vállalati források is máira, s arra, hogy ebben a szituációban kötelességünk oltalmat nyújtani számukra, ám az igazi megoldás (ez a béketanács álláspontja is) az, hogy a gondokat a szülőhazában kell orvosolni. Belpolitikai életünket értékelve elmondta, hogy mai bajaink azért súlyosak, mert egy időben, egyszerre jelentek meg a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet anomáliái. A gazdasági eredménytelenséget pedig a gazdaságon kívüli okokban kell keresni. Ezután az előadó Marxot idézve arról beszélt, hogy az eszme győzelme csak az érdekeken keresztül, a belső hajtóerőn alapulhat, majd így folytatta: az emberek a modernizáció programját várják a közelgő pártértekezlettől. Az Orszáhozzájárulnak. Minden, a tudományba fektetett forint tehát évente — a legszolidabb számítás szerint is — 7 forintot eredményez. A tudomány fejlesztése tehát a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik. A kutató-oktató társadalom nagy megelégedéssel fogadta, hogy a legmagasabban, tudományosan kvalifikált tagjait az eddiginél nagyobb anyagi elismerésben részesítik — mondotta a továbbiakban. Ez azt jelzi, hogy intézkedések történtek a magasrendű szellemi munka hosszú idő óta tartó leértékelődésének megállításá- ra. Folytatódik viszont a gazdasági megszorítások miatt, immár egy évtized óta tartó, egyre súlyosabb romlási folyamat, amely főleg a tudomány infrastruktúráját sújtotta, s a nélkülözhetetlen beruházások, beszerzések korlátozásához vezetett. A kutatási kapacitások fenntartása, a kutatópotenciál erősítése és a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása érdekében, mjnd a szemléletben, mind a gyakorlati tevékenységben teljes fordulatnak kell bekövetkeznie gos Béketanács határozott álláspontja, hogy folytatni kell a reformot: a párt és az állam szerepkörének szétválasztását, a közmegegyezés újrateremtését, a demokrácia elmélyítését. Mindezek elérése érdekében pedig elengedhetetlen a nyílt párbeszéd. Ugyancsak elengedhetetlen az, hogy öntevékeny érdekcsoportok alakuljanak — az egyesületi törvény erre lehetőséget is ad —, hisz a felmerülő feladatokat csak így — az önkormányzat segítségével — leszünk képesek megoldani. A beszédet követően Tunyogi László az Országos Béketanács nevében emléklapot nyújtott át a Finomszerelvénygyár Karl Liebknecht szocialista brigádja képviselőjének. — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van. mégsem fogadható el az az érvelés, hogy a kutatást is sújtó korlátozások indokoltak. A tudomány és az ország fejlődése érdekében, olyan szemléletváltás és gyakorlati fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatás és felsőoktatás felzárkózhassék legalább az európai középmezőnyben levőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fejlett országokban ez az arány 5—8 százalék. Szükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a 90-es években fokozatosan megkétszereződjék — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban felhívta a figyelmet: egyes véleményekkel ellentétben, a magyar kutatóhálózat nemcsak, hogy nem túlfejlesztett, hanem sok tekintetben elmaradott. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet számítva. Magyar- országnál négyszer-ötször gazdagabb országokban, nyolcszor-tízszer többet fordítanak kutatásra a költség- vetésből, mint hazánkban. Rámutatott arra is, hogy az önálló akadémiai kutatóintézeti hálózat létrehozása a követelményeknek megfelelő A magyar—japán és a japán—magyar gazdasági klubok szerdán Budapesten tartották meg 15. együttes ülésüket. A tanácskozáson részt vett Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete, aki hangsúlyozta, hogy a jelentős földrajzi távolság ellenére a két ország közötti kereskedelmi. üzleti kontaktusok az elmúlt években számottevően fejlődtek. Elsősorban úiabb vegyes vállalatok létrehozásával. a harmadik piaci együttműködés szélesítésével bővíthetők a kapcsolatok. Székács Imre, a magyar— japán gazdasági klub elnöke elmondta, hogy az elmúlt években kedvezően fejlődtek a két ország kereskedelmi kapcsolatai. A Japánba irányuló magyar export — többek között a dollár árfolyamcsökkenése következtében — 1986-ban 61 százalékkal, 1987-ben pedig 48 százalékkal bővült. Több japán vállalat megbeszéléseket kezdett magyar cégekkel arról, miként kapcsolódhatnának be a szovjetunióbeli földgáz- és kőolajlelőhelyek kiaknázásába. Tárgyalnak újabb vegyes vállalatok létrehozásáról és ipari kooperációk bővítéséről is. Kazuo Iwata, a japán— magyar gazdasági klub elnöke az üzletemberek közötti személyes kapcsolatok fejlesztésének fontosságára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. Az elmúlt lépés volt. Az ország kutatási kapacitásának — létszámban kifejezett — 10 százalékát reprezentáló akadémiai intézetek fenntartása nem felesleges, hanem az ország kibontakozási programjának megvalósításához nélkülözhetetlen. Intézményrendszerünk fejlesztéséről szólva, elmondta: a tudomány átszervezésére vonatkozó, egyes elképzelések sok kárt. elbizonytalanodást Okoztak és okoznak. A kutatómunkához nyugalom és biztonság kell. Már évekkel ezelőtt kezdeményezték az akadémiai intézetek és az egyetemek kooperációját, keresik a megoldást az inter- diszciplinaritás intézményes előmozdítására. Néhány intézményünk fenntartása valóban nem indokolt, erősíteni kellene a vidéki kutatási kapacitásokat, egyes vidéki egyetemek, különösen társadalomtudományi kutatási bázisait — mondta beszéde befejező részében Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszéke vezetőjének ítélte oda. Az analitikai kémia, ezen belül a műszeres analitikáévekben számos magyar szakember járt Japánban, s ennek eredményei megmutatkoztak a magyar vállalatok exportjának gyors ütemű bővítésében. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a japán cégek a magyar gazdaság; szerkezet átalakításában a korábbinál jelentősebb szerepet vállalhatnak. Ehhez kedvezőek nálunk a lehetőségek, a működő tőke importjához megfelelő formát biztosítanak a vegyes vállalatok. Lehetőség van külföldi többségű vállalkozások létrehozására is, amelyek irányításában meghatározó szerepet játszhatnak a japán tőketulajdonosok. A japán üzletemberek ezután több szakmai előadást hallgattak meg a magyar 'gazdaságfejlesztési elképzelésekről. majd magyar és japán üzletemberek között kétoldalú megbeszélésekre is sor került. Kazuo iwatát, a japán- magyar gazdasági klub elnökét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ugyancsak hétfőn fogadta a japán vendéget Németh Miklós. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Máriái József miniszterelnök-helyettes. kereskedelmi m'niszter. Berecz Frigyes ipari miniszter és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. ban. az elektroanalitikában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkásságáért, tudománypolitikai és széles körű tudományos közéleti, s csaknem négy évtizedes, kiemelkedő oktatási tevékenységéért. Akadémiai díjat kapott: Tárnái Andor, az irodalomtudományok doktora, az ELTE régi magyar irodalom- történeti tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, „A magyar nyelvet írni kezdik” — Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon című művéért. Kemenczei Tibor, a történettudományok kandidátusa, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, a Die Spät- bronzzeit Nordostungarns című művéért. Megosztott díjat kapott: Bencze Gyula, a fizikai tudományok doktora, Doleschall Pál, a fizikai tudományok kandidátusa, Révai János, a fizikai tudományok doktora, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai, a „Kvantummechanikai néhány test probléma” területén elért, nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos eredményeikért. Dr. Farkas József, a biológiai tudományok kandidátusa. a Zöldségtermesztési Kutatóintézet Fejlesztő Vállalat tudományos főmunkatársa, a több mint két évtizedes paradicsamnemesíté- si tevékenységének elismeréseként. Sugár János, az orvostudományok doktora, az Országos Onkológiai Intézet Onkopatológiai Kutatóintézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a daga(Folytatás a 2. oldalon) AZ MTA KÖZGYŰLÉSE „II tudomány fejlesztése a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik” ,' A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrendben a 148. — közgyűlése kezdődött meg hétfőn a várbeli kongresz- szusi teremben. A megnyitó ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja.
