Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-06 / 107. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. május 6., péntek könyv margójára SIMONYI IMRE. POLNER ZOLTÁN, TORNAY MARI. SZAKAL SÁNDOR, CSEH KAROLY. KISS OTTÓ. BÖZÜDI GYÜRGY. LABODA KÁLMÁN, BÜKI ATTILA VERSEI — MAKAY MARGIT ÉLETREGÉNYE — BEFEJEZŐDIK SZAKONYI KAROLY TÖRTÉNELMI JÁTÉKA — KORONÁS KEGYETLENEK (KISREGÉNY) — REMENYIK ZSIGMOND NAPLÓJEGYZETEI — YVÉBER TÜNDE DÍJNYERTES EGYFELVONÄSOSA — KAPOSY MIKLÓS; TŰZÖK — NÉGYSZEMKÖZT PASKANDI GÉZÁVAL — MAKARENKO EMLÉKEZETE — HOL TART MEGYÉNK MŰVELŐDÉSÜGYE? — NF.MÉNYI LILI: A SZÍNÉSZ MAG ÁNYOSSÁGA Hevesi Szemle köZJiiíh vlödr.sí folyót ml XVI. évfolyam áffc 1988. április Egy régi Egy régi könyvet őrzök hosszú évek óta. Nem díszes kötésű fóliás, egyszerű' fűzött példány, a borítója is hiányzik már, csak a belső címlap árulja el címét, rendeltetését és eredetét. Évről évre előveszem, s fellapozva mindig újabb élményt kínál, s a múltbamerülés örömét, de egyfajta tudás forrását is. Nyugodtan állíthatom: művelődéstörténeti érték a maga nemében. Az 1931-es esztendőről tudósít, egy állapotot rögzít egy város, városunk életéből. Legelőbb „csillagászati és kortani tudnivalókat” kínál, majd Irodalom és tudás címmel novellák és versek következnek, aztán a táplálkozástudomány körébe tartozó írások Az ember és a tej, illetve Az egészséges táplálkozás címmel, de olvashatunk itt szakorvosi véleményt, s tanácsokat az ájulást, s a szembetegségeket illetően, majd meg rövid ősz- szefoglalót az előző év világeseményeiről. Megtalálni benne az 1931. évi országos állat- és kirakodóvásárok jegyzékét és nagy számban hirdetéseket. Várostörténeti szempontból nyilván ez utóbbiak a legbeszédesebbek. Egy-egy hirdetés szövege nyomán emlékek sokasága rajzik fel bennem, események, apró élethelyzetek elevenednek fel, pedig a szövegek rendeltetése valaha korántsem ez volt. S lám mégis: az Egri Hordó- és Faárugyár Részvénytársaság hirdetését olvasva — mely szerint „termelnek és eladnak mindennemű kemény (tölgy, bükk) fűrészárut, parkettát, kis- és nagy vasúti talpfát, különfát, távíróoszlopot, bányafát, kerítésoszlopot, szőlőkarót, seprűnyelet, tűzifát, faszenet” — nos, e hirdetést olvasva mindig csak az jut az eszembe, milyen boldogok voltunk mi kisdiákok, ha a cég rakodótelepe felé tartó kisvonat, valamely arra alkalmas kocsijára felkapaszkodhattunk. Vígan pöfögött a kis „Muki- mozdony” korántsem rövid szerelvényével végig az Egri út mentén, hogy a rakodóban terhétől szabaduljon. A kisdiák pedig időt nyerve, a különleges utazás élményének birtokában trappolhatott tovább a vámház irányába .. . Benn a városban, a Széchenyi utcán, még volt idő iskola előtt egy-egy pillantást vetni Sugár bácsi Angyal drogériájának pazar kirakatára, s nem különben a látszerész Lusztig Sándor üzletének vitrinjére, amelyben szemüvegek sorakoztak, köztük napszemüvegek is, melyek majdani birtoklására még éppen csak gondolni mert a kisdiák — lévén ez számára a felnőtt állapot egyik szimbóluma. S persze emlékeket fakaszt a Meinl- cég csemegeüzletének hirdetése csakúgy, mint a Czeisel- . hentesüzleté; az előbbi kávé- és csokoládé-, meg kakaóillatával kellette magát, az utóbbiban meg valóban „állandóan friss, elsőrendű hentes csemegeárut” kínáltak. A diák persze szükségképpen személyesen győződhetett meg — ugyancsak a Széchenyi utcán — arról is, hogy amit az „Egri Keresztény Sajtószövetkezet (azelőtt Szolcsányi Gyula) könyv-, zenemű-,' papír-, író és rajz- szer-kereskedés” reklámszövege ajánlott (könyvek, zeneművek, szépirodalmi, tudományos, ifjúsági és vegyes művek, papír-, író- és rajzszerek, üzleti könyvek, levélpapírok, képes levelezőlapok, hírlapok, heti és havi folyóiratok), mindaz valóban kapható. A kisdiák itt vásárolta meg a szükséges füzeteket, a rajzlapokat, a „föstéket”, az „ecsetet”, „a pönzlit”, a két háromszög- és a fejesvonalzót, a körzőt, s más egyéb, az iskolában — kivált a rajzórán — szükséges kellékeket... Ennyi adalék felsorolása nyomán most már joggal kíváncsi az olvasó, milyen könyvecskéről is van szó? Nos, írjuk hát ide nyomban a címét: Karácsonyi könyv 1931. Az Eger ajándéka előfizetői részére. Kalendárium tehát, amely népszerű olvasmánnyá kívánt lenni, de hasznos tudnivalók tárházává is, ahogy a műfaj hagyományai azt diktálták. A hirdetések azt mutatják: milyen volt a spektruma az egri kereskedelemnek és az iparnak, a szépirodalmi anyag viszont egyfajta ízlésről tanúskodik, ami a város kultúrtörténete szempontjából sem közömbös. Nos, milyen irodalmat ajánlott az Eger c. lap olvasóinak, e Karácsonyi könyv lapjain? Álljon itt a névsor: Berkes Imre, ifj. Hegedűs Sándor, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Sze- kula Jenő, T^erescsényi György, Thúry Mária — mindannyian egy-egy elbeszéléssel ‘ szerepelnek — és Apor Elemér, akinek két versét is közölték. Az elbeszélők valamennyien a kor ismert és népszerű szerzői. És nem csupán a konzervatív Herczeg Ferenc volt az, hanem a hírlapíró, szerkesztő Berkes Imre —, kinek regényeit, elbeszéléseit, háborús történeteit országszerte olvasták — éppúgy, mint a novellista, regény- és drámaíró Hegedűs Sándor (novellát húsz nyelvre fordították le), vagy a bácskai tájról induló Szeku- la Jenő, akit romantikus meseszövése okán kedvelt a kortárs olvasó. Karinthy és Somlyó mellett, reprezentatív szerző volt Terescsényi György is, aki Juhász Gyula, Móra Ferenc és József Attila barátságát tudhatta magáénak, s akiről József Attila mellett Németh Lászlónak, Juhász Gézának, Szent- kuthy Miklósnak éppúgy volt elismerő kritikusi szava, mint Komlós Aladárnak és Tolnai Gábornak. Egyhelyütt azt írták Terescsényi munkásságáról: „Pályáját költőként kezdte. Később áttért a prózára és néhány regényének komoly sikere volt. Ezeket erőteljes realizmus, pontos jellemrajz, a környezet és a táj bensőséges — néha aprólékos — megjelenítése jellemzi. Regényei többnyire a Szeged vidéki parasztság, tanyasiak, kubikusok életét mutatják be.” Az Eger kalendáriumának szerkesztője jó érzékkel választotta meg a közlendő Terescsényi-elbe- szélést. A Börcsök megbo- csájt ezt a szférát, a kubikusok világát mutatja be. A kalendáriumnak mindig színes „rovata” volt a búcsúzó esztendő eseményeinek szemléje. Az Eger Karácsonyi könyvé ben is bőséges terjedelmű ez • a szöveg. Természetesen nem hiányzik belőle a szenzációéhes közönség érdeklődésére szá- mottartó híranyag (pl. a düsseldorfi rémről, a „tiszazugi arzénes asszonyok első bűnpörének tárgyalásáról”, az athéni orvosról, aki szembajos gyerekek szemébe tévedésből salvarsant csö- pögtetett stb.), de az érdemi részt a kül- és belpolitikai, a kulturális- és sportesemények krónikája alkotta. Ebből — egyebek között — megtudhatta az olvasó, hogy Gandhi ultimátumot adott át „az indiai alkirálynak, és bejelentette, hogy a passzív ellenállást a hindu nép két hét múlva megkezdi”:; hogy „Primo de Rivera, a volt spanyol diktátor Párizsban szívszélhűdés következtében meghalt”; s hogy Boris bolgár király Assisiben ol-. tárhoz vezette „Giovanna, olasz királyi hercegnőt”. Értesülhetett az olvasó arról is, hogy a „Nobel-díj bizottság az irodalmi Nobel-dí- jat... Thomas Mann német írónak ítélte”; hogy a Ba- umgarten-díj nyerteseinek nevei között újra szerepelt Juhász Gyula”; hogy Dohná- nyi Ernő és Demény Dezső tízezer pengős zenei díjat nyert. Ne folytassuk a szemlézést tovább. Szándékunkról inkább egy-két szót befejezésképpen. A fentiek papírra vetésére egy kellemes, mondhatni régen várt hír olvasása nyomán történt, mely hír szerint „idén először" megjelenik a Népújság Kalendárium. Kívánjuk: olyan látlelet legyen ez a vállalkozás is, hogy ötven év múltán utódaink majd ugyancsak haszonnal forgathassák. Szép hagyományébresztés és hagyományőrzés lesz bizonyára ... Lőkös István Megjelent a Megyénk országos terjesztésű közművelődési folyóirata e számában az oktatásügy ■ aktuális kérdéseit taglalja. Szecskó Károly arra keres választ, hogy a munkás- és paraszttanulók beiskolázása miként zajlott az ötvenes években. Nagy Andor Makarenko emlékét idézi. Kovács János megyénk művelődésügyéről készít kifejezőerejű összegzést. Elek Elemérné a jelképek és a gyermekek kapcsolatát elemzi. A hagyományokhoz híven változatos az irodalmi anyag is. Simonyi Imre, Polner Zoltán,. Tornay Mari, Szakái Sándor, Cseh Károly, Kiss Ottó. Bözödi György, Loboda Kálmán és Büki Attila versekkel jelentkezik. Folytatódik Makay Margit szín- művésznő életregénye, befejeződik Szakonyi Károly történelmi játéka. Pécsi István Koronás kegyetlenek című kisregénye történelmi, illetve sci-fi keretbe ágyazva a hatalom hajdani torzulásainak okaira világít rá. Reme- nyik Zsigmond naplójegyzetei a literatúra barátainak kínálnak csemegét. A Hevesi Szemle drámapályázatán megosztott második díjat nyert Weber Tünde Békásdűlő című egyfelvonásosa. Ennek első részét közli a sajtóorgánum. A humorista Kaposy Miklós újabb írással lepi meg a műfaj kedvelőit. Gábor László Páskándi Gézával készített interjút. Lisz- tóczky László Saáry Éva költeményeit méltatja. Farkas Egy szép napon megjelent nájam a Gestapo. Müller zwei ezek után megkérdezte. tudok-e németül. — Igen — feleltem. — Ha valamit nem értek, majd a tolmácshoz fordulok. Müller zwei felsorolta előttem a vádakat. — Ihr Mann wahr ein Jude! (A férje zsidó volt!) — dörögte. — Ja (igen) — feleltem. — Ehr ist als Jude geboren, aber Er War schon Christ, wie Er mich geheiratet. (Ö zsidónak született, de már keresztény volt, mikor engem feleségül vett.) — Ihr Beste Freudin ist Gina! (A maga legjobb barátnője Gina!) — Ja! Meine beste Freundin ist Gina! (Igen! Az én András egyrészt a Gárdonyi Géza Színház bemutatóit értékeli, másrészt az MMK és a lap galériájának kiállításait méltatja. A neves kutató, Szántó Imre Eger förökuralom alóli Makay.Margit: Hogy is volt? (Életregény — részlet) legjobb barátnőm Gina) — feleltem elképedve. — Ihr Wagen steht jeden Tag vor den Judenhaus! (A maga kocsija mindennap a zsidóház előtt áll.) Erre elmondtam, hogy a barátnőm nagybeteg, és csak így tudom néhány percre felvidítani, ha meglátogatom. Majd több ostoba váddal gyanúsított, míg végül kirukkolt a legnagyobbal: hogy örömtort ültem, mikor az angolok Afrikánál partra szálltak. Nem értettem meg hirtelen. hogy mit akar Afrikával. és a tolmácshoz fordultam. aki felvilágosított, hogy .kémszolgálattal vádolnak. Annyira dühbe jöttem, felugrottam, felkaptam azt az újságot, amelyben közölték, hogy néhány nappal előbb felszabadulásának. esemé nyeit idézi. Neményi Lili színészpályájának impresszióit eleveníti fel. A fotókat Gál Gábor, Koncz János és Pesti Erzsébet készítette. unokabátyám, Makay István tábornok Pripjetnél elesett. Odavágtam az orra elé és már én is ordítottam: — A családom vérzik a harctéren és ugyanakkor engem ilyen váddal illetnek? Erre felállt és kijelentette, hogy befejezte a kihallgatást és elállt a házkutatástól. Megkérdeztem, miután némileg lecsillapodtam, minek köszönhetem ezeket a vádakat? Azt felelte: — Szégyen a magyar népre, hogy naponta sok ezer feljelentés érkezik a Gesta- póra. Megkérdezte, kire gyanak- szom, van-e a színháznál ellenségem. — Engem oijt szeretnek — feleltem. Film forog a Fazekasban A patinás Fazekas Gimnáziumban forgatják Molnár György rendezésében a Szendi Gáborral közösen írt Alapképlet című televíziós film egyes jeleneteit. A három főszálon futó történet főszereplői: Kern András, Bánsági Ildikó és Faludi László. A film operatőre Zádori Ferenc (MTI-fotó — Friedmann Endre) Vakufényben K ommunikáció. Nem panaszkodhatott!: átéltem a hírközlés technikai forradalmát. A húszas évek második felében a kristálydetektoros rádió fülhallgatóján át csodálkoztam rá a világra, átéltem a televíziózást a mákos képtől a színes ITT-ig; most a XI. emelet magasságából a parabola antenna tátja rám lavór- nyi szájának veszedelmét. Lakótelepünkön a fogható csatornák számával szorzó- dik a létesítés költsége. Jut eszembe: a rádió milyen bevételről mondott le a hőskorban az előfizetési díjat illetően, s azóta is az egyre modernebb világvevők, sztereó-, zseb-, kar-, táska- és sétálórádiók korszakában. Ahány állomás, ahány készülék. annyiszor annyi... Az ötvenes években kiilöndíj a SZER-re. .. Hogy fognak derülni pitiáner dolgainkon kétezer-tízben unokáink... Szép magyar nyelv. A tömegkommunikáció fontos küldetést -tölt be szép magyar nyelvünk ápolásában. Bosszantó, hogy gyakran csak a nyelvünket művelő írásokban és műsorokban. Rádiós riportereink nemegyszer az utca zsargonát viszik beszélgetéseikbe, ma egyre több az „az se semmi” összegzésnek szánt vélemény. Népszerű humoristánk több évtized alatt sem tudta megtanulni, hogy a szocializmust nem „szoccializmus- nak” hívják, még odaát sem: kitart a két eé mellett. Nyilatkozóink, közgazdászaink Japánt feltétlenül „Jappán"- nak ejtik, nyilván tiszteletük jeléül. Beszélni nehéz címmel jelentkezik hetenként a rádió egyik nyelvművelő mű-, sora. Ettől függetlenül mondjuk és írjuk a magúnként. Nem egy malomban őrölünk ... Kutyavilág. Aki nem tudná: Óbudán egyre nagyobb figyelem jut a még megmenthető óbudai emlékekre a rómaiaktól kezdve a KUK- ig és Krúdyig. A Fő téren már hajdanvolt hangulat uralkodik: kirakodóvásár, szabadtéri bohóckodások szórakoztatják a nagyérdeműt. Az április eleji forgatagban láttam egy drótszőrű foxter) rier mély megrökönyödését, amikor a térre befordult az éppen ügyeletes húszas évek beli hintó, két almásderes lóval. A betondzsungelben született és nevelkedett fox- terrier alól kicsúsztak oldalt a lábai, még csak nem is vakkantott, pedig előírás, hogy ősi jogon meg kell ugatni a forgó kereket. Felmosórongyként elterülve megadta magát a sorsnak. Jó, látott már macskát, palotapincsit, német juhászt, afgán agarat, de ekkorákat?... Gazdija elvonszolta a beálló és új utasokra váró hintó közeléből. A foxterrier a mély megdöbbenés kiváltotta hódolatának tócsáját hagyta hátra a macskaköveken. Rejtett tehetség. Andrea asszony férje kíséretében csöppent Svájcból kies hazánkba. Látta a tavaszi napsütésben a fővárost a Duna mindkét oldaláról és a Gel- lért-hegyről is. Járt Tatán és Szentendrén, a Hortobágy viszont az idő rövidsége miatt kimaradt a programból, s ennek pótlásául a fővárosban kerestek fel egy magyaros éttermet. Zsiga, a zenekar prímása jószemű gyerek, bazseválás közben felméri már, hol érdemes majd fülbehúzni. A Szőke kislány csitt-csitt-tel pengette be magát Andrea fülébe, aztán kinyílt a csárdaajtó is az utca felé, majd a borravalóra célozva a Száz forintnak ötven a fele pezsdítette fel az asztaltársaság hangulatát. A férj nem először vendég nálunk, már nyúlt a tárcája felé. amikor a félvilágot bejárt Zsiga németül megkérdezte: Uram!' Tudja ön, hogy a felesége milyen kiválóan játszik hegedűn? .. . Mély megdöbbenés a férj részéről, tiltakozás a feleség oldaláról... És következik a produkció. Zsiga Andrea asztalon nyugvó kezébe állítja a vonót, neki azt csak tartania kell, s máris megszólal a dal: Megrakják a tüzet. mégis elaluszik ... Ezt természetesen már Zsiga mes- terkedi a vonón táncoló hegedűvel. Fényképezőgép villan, frenetikus taps dübörög az étteremben. Andrea férje ért a zenéhez: egy Bartókkal válaszol... Benkő Károly A tartalomból Simony! Imre, folner Zoltán, x' Tarnöy Mars, Szakái Sándor. Cseh Károly, Kiss öttá; Sörádi György, Loboda Kálmán, Büki Attila versei Makgy Margit életregénye Szokonyi Károly történelmi játéka Koronás kegyetlenek (kisregény) Rományik Zsigmond oöpiójegyrete» Wébez tünde: Békásdüie (egyíeivanásos) jegyzetek Soáry Éva verseibe* Kaposy Miklós: Tárok Négyszemközt Fáskándi Gézával Makarenko emlékezete Hol tart megyénk művelődésügye? Pályakezdő diplomások gond)oi és csatái Az egri strand születése Neményi üli: Á «lines* magányossága
