Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-27 / 126. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1988. május 27., péntek Szűrös Mátyás munkatalálkozója megyénk vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) üzemének szintén a csuvas fővárosbeli gazdálkodó szer. vezettel való kapcsolatáról. De megemlítette, hogy a, tanárképző főiskolák együttműködésének eredménye: közös orosz—magyar—csuvas szótár jelent meg. emellett az egri hallgatók nyelvgyakorlaton vehetnek részt Csu- vasiában. míg mi orosz nyelvű tanárokat fogadunk a felsőoktatási intézményben. Szólt Kiss Sándor arról is, hogy 1972-től állt fenn kapcsolat — elsősorban a kereskedelemben — a bulgáriai Targovistével, ám ez a testvéri országbeli közigazgatási átszervezés következtében most megszűnt, és jelenleg az elképzelések szerint. az ottani Lovecs megyével épülnek a kapcsolatok. A Lengyel Egyesült Munkáspárt kezdeményezésére, folynak a tárgyalások jelenleg a piotrkow—trybunalski vajdasággal az együttműködés kialakítására. Annál is inkább, mivel a lengyelországi területen különösen erős a bányászat, az erdő- gazdálkodás és az élelmiszer- feldolgozó ipar. Kiss Sándor megemlítette a testvérvárosi kapcsolatokat is, hangsúlyozva, hogy Eger iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Jelenleg NSZK- beü, olaszországi, franciaországi települések keresik az együttműködés lehetőségét megyeszékhelyünkkel. Már létező kapcsolat van Csebok- szárival, és 1973 óta Porival. mely utóbbira épül tulajdonképpen a Finn—Magyar Baráti Társaság tevékenysége. 1980-tól a franciaországi Ma- connal alakítottunk ki együttműködést, már csak azért is. mert ott is a szőlőtermesztés a meghatározó. Hasznos az is, hogy a megyénkben francia nyelvet tanulók az említett városban képezhetik tovább magukat, s természetesen onnan is fogadunk diákokat. A legújabb elképzelés az olaszországi Sarzanával létrehozott ' barátság, amelynek lehetőségei még a jövőben szélesíthetök. Nem feledkezett meg a megyei pártbizottság titkára a gazdasági kooperációkról sem, ennek jellemző motívumaiként említette a Finom- szerelvénygyár és a svéd Mecman cég immár 20 éve fennálló kapcsolatát, továbbá a Mátraalji Szénbányák részvételét a KGST-progra- mok megvalósításában, az Egri Dohánygyár kulturális és sportkapcsolatokat is építő együttműködését. Végül szólt arról is, hogy a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága számos nemzetközi tanácskozásnak adott már helyet». — Talán a külügyi titkárok tanácskozását is megrendezhetnénk itt? — vetette közbe Szűrös Mátyás. A válasz határozott volt: Igen, Eger, a megye kész ilyen jellegű találkozó megszervezésére. A tájékoztató végén Szűrös Mátyás felhívta a figyelmet, hogy a kapcsolattartás továbbra is olyan folyamatos legyen, mint eddig, s óvta a formalitásoktól a megye vezetőit. A munkatalálkozó további részében Bágyi Imre Heves megye idegenforgalmának főbb vonásait tárta a Központi Bizottság titkára elé. Érdekes kiemelni néhány adatot: az elmúlt esztendőben mintegy 200 ezer személy számára tudtak szálláshelyet biztosítani szűkebb hazánkban, s a vendégforgalom csaknem egyharmada külföldiekből tevődött össze. Örömmel említette, hogy ez az arány egyre nő. Már csak azért is, mert vonzó tájunk gasztronómiája, a gyógyvíz és természetesen a vadászat. Felvetette a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a megye érdekében nagyobb propagandát kellene kifejteni a tőkés idegenforgalmi piacon, hiszen erre megvan az igény, ezt bizonyította megyénk nemrégi NSZK-beli bemutatkozása is. Münchenben és Frankfurtban találkozhattak az érdeklődők vidékünk jellegzetességeivel. Szólt Bágyi Imre arról is, hogy előbbre kellene lépni a Heves megyét nagyon is jellemző termálvíz hasznosításában is. Csak felsorolta a településneveket: Eger, Eger- szalók, Bükkszék, Heves, Tárnáméra. Arra is kitért, a tárgyalások már tartanak e téren tőkés cégek képviselőivel. Beszámolója végén kérte a Központi Bizottság titkárát, hogy a jövőben anyagiakban és erkölcsiekben is nagyobb súlyt fektessenek Heves megye idegenforgalmi tevékenységére, fogadóképességére. Az izgalmas témát Szűrös Mátyás azzal zárta le. hogy elmondotta: számára örvendetes a nemzetközi kapcsolatok tág köre amiről a megyeiektől hallott, s az különösképpen meglepte, hogy az idegenforgalommal kapcsolatban nem Eger-centrikus elképzeléseket hallott. Hozzátette végül azt is: mindenképpen igyekszik képviselni mindazt, ami megyénk idegenforgalmának, testvérkapcsolatainak fejlesztését szolgálja. Szalay Zoltán Reagan Helsinkiben Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke útban a moszkvai csúcsértekezletre megszakította útját, május 25- én, Finnországban. A helsinki repülőtéren megbeszélést folytatott Mauno Koivistóval, a finn köztársasági elnökke} (középen, mellette felesége Tellervo Koivisto) Rossz hír, ha nincs hír Csütörtökön elnémultak a rádió- és a televízió-híradók Olaszországban, s napilapok nélkül maradtak az újságárusító bódék is, amelyeknél már egész héten ritkult a kínálat. A beszélő hírközlő eszközök és a hírügynökségek csatlakozásával teljessé vált a negyedik napja tartó olasz újságírósztrájk. Ronald Reagan amerikai elnök, úton a moszkvai csúcstalálkozóra. Helsinkibe érkezett. A finn főváros repülőterén az amerikai elnököt és feleségét Mauno Koivisto államfő fogadta. Reagan a finn kormány tengerparti vendégházában fogja befejezni felkészülését a vasárnap kezdődő csúcstalálkozóra. Mint szóvivője közölte, nemrég olvasta ki Gorbacsov Peresztrojka című könyvét, amelyet még a decemberi, washingtoni csúcs- találkozó előtt kezdett el Mihail Gorbacsovval. az SZKP KB főtitkárával ugyan már negyedszer fog találkozni, de a tárgyalásoknak első ízben lesz színhelyük a Szovjetunió, amelyet — mint a hírügynökségek emlékeztetnek rá — Reagan egykor a „gonosz birodalmának” nevezett. Amerikai elnök 14 éve járt utoljára szovjet földön. Reagannek alig lesz nyílA szakma kollektív szerződésének megújításáról négy hónapja kezdődtek tárgyalások a lapkiadók és az újságíró-szövetség között. A hangnem hamar élessé vált, munkabeszüntetések kezdődtek. A hét és fél ezer hivatásos újságírót tömörítő szövetség bevált fegyvere ez, többször alkalmazta sikerrel már a múltban. Most csütörtökön és pénteken „teljes sötétséget” — tájékoztatási űrt — idéztek elő, miután eredménytelen maradt a kormány közvetítése is. Rino Formica szocialista párti munkaügyi miniszter azért próbálkozott ezzel, mert vasárnap részletes helyi választásokat tartanak az országban, s minden pártot kínosan érint a sajtósztrájk. Az akció azért válhatott teljessé, mert a lapkiadóknál, tévénél, rádiónál alkalmazott újságírókhoz csatlakoztak a szövetkezeti vállalkozásban megjelenő baloldali lapok, az II Manifesto és a Paese Sera újságírói is. A konfliktus hátterében bérkövetelés áll, de nem csak az. Kicsit a szakma jövője forog kockán Itáliában. Bérkérdés, pedig a kiadók nagyvonalúan 25 százalékos emelést ajánlottak, három évre elosztva, a 15 százalék tervezett áremelkedés mellett. Ám az újságírók 50 százalékot követelnek. Korporativ, önző sztrájk, túlzó követelés — mondhatnánk erre. Az újságírók érdekképviselete azonban nem így látja. „Jól megy manapság a sajtó, mint üzlet Olaszországban, méltó részt kérünk a bevételekből” — hangoztatja. Tény: az olasz gazdaság egyre élénkül az utóbbi években. Ez több reklámot, s a kiadóknak meredeken felfelé ívelő bevételeket jelent. A számítógépes lapkészítés elterjedt, csökkentve a költségeket, és nőnek a példányszámok is. Az olaszok még ma is kevesebb újságot „fogyasztanak” egy főre számítva, mint a németek vagy franciák, a hátrány azonban eltűnőben van, ez magyarázza a példányszámok növekedését. A lapkiadók azonban inkább új technológiákba kívánják fektetni a nyereséget, nem bérekre kifizetni. Vigyázat! Nem a képernyős szerkesztésről, számítógépes fényszedéses nyomdai előállításról van szó. A nagy lapoknál ez már régen megvan. ök már egy következő technológiai lépcsőn és újításon gondolkodnak: a sok kiadványt megjelentető, nagy kiadók össze akarják vonni és specializálni a szerkesztést. Egyetlen képszerkesztőség, egyetlen gazdasági vagy kulturális rovat, amely a legmodernebb eszközökkel kiszolgálja a kiadó valamennyi kiadványát. Ami az újságírókat fenyegeti ilyen „racionalizálás” után. az nemcsak a munkahelyek számának erős csökkenése, hanem az, hogy veszélybe kerül a tájékoztatás pluralizmusa, a több nézet, a vános szereplése az alatt a három és fél nap alatt, amelyet Finnországban tölt. Találkozik majd Mauno Koivisto finn államfővel, és mond még egy utolsó, csúcs előtti beszédet — hírek szerint — elsősorban az emberi jogokról, amelyek a csúcs- találkozó napirendjén is szerepelnek. Tíz órával Reagan elnök után. csütörtökön, George Shultz, amerikai külügyminiszter is megérkezett Helsinkibe. A finn fővárosból már együtt utaznak tovább vasárnap Moszkvába, a szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Shultz azért nem az elnökkel együtt indult Európába, mert Washingtonban várta meg a panamai Noriega tábornok lemondatásá- ra irányuló megbeszélések eredményét. Shultz az eredménytelen tárgyalásokról jelentést vitt magával Reagan elnöknek. Az amerikai külügyminisztert finn kollégája, Kalevi Sorsa fogadta a repülőtéren. Shultz nem nyilatkozott az újságíróknak. többféle megközelítés és érvelés szabadsága. „A kiadók úgy akarják feltüntetni, hogy az újságírókat egyedül a pénz érdekli, holott nem csak erről van szó: a sajtó önállósága, szabadsága, nézetpluralizmusa, a tájékoztatás színvonala forog kockán” — hangoztatta az újságíró-szövetség. Tehát demokratikus harcot vívnak az újságírók, amikor nagyobb béreket követelnek és kevesebb rideg racionális üzleti stratégiát. Az olasz lapkiadók azonban valószínűleg állják ezt a harcot, nem rendülnek meg egykönnyen. A sajtó- törvény tiltja ugyan a koncentrációt (a lapok 20 százaléka lehet egy kézben), de a sajtóbirodalmak szolidan kialakultak mégis. A Cor- riere della Serát kiadó Riz- zoli cég például 2 országos napilapot, 9 képes hetilapot és 12 folyóiratot ad ki, és a háta mögött nem kisebb multinacionális óriás áll, mint a Fiat. A Mondadori és a Rusconi cég sem kisebb, hogy Berluschoni maván- tévé-birodalmáról ne is beszéljünk. A lapeazdák nem gazdái azonban a híreknek, azok az újságírókon állnak. Ezért talán mégsem reménytelen a harc... Magyar Péter —( Külpolitikai kommentárunk )— A moszkvai csúcs igazi tétje REAGAN AMERIKAI ELNÖK úton van Washingtonból Moszkvába. Az Egyesült Államok modern történelmének legkonzervatívabb elnöke a Szovjetunió modern történelmének legradikálisabb reform-főtitkárával immár negyedszer találkozik. Mind a négy találkozóra három év leforgásán belül került sor, és amerikai eLnök 14 év óta nem járt a szovjet fővárosban. A mostani moszkvai csúcson minden jel szerint fontos, de nem átütő jelentőségű megállapodások születhetnek. Ilyen lehet a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről kötendő egyezmény még nyitott kérdéseinek eldöntése. Valószínűleg megállapodást írnak alá a kísérteti atomrobbantásokról szóló régi egyezmények pontosabb ellenőrzéséről (ami lehetővé teszi ratifikálásukat). Ezek egyike 150 kilo- tonnában szabja meg a föld alatti atomrobbantások hatóerejének felső határát. Az amerikai törvényhozás még nem ratifikálta, mert az ellenőrzést nsm tartja megnyugtatónak. A részletek tisztázása, egyeztetett ellenőrzési módszerek elfogadása megnyitná az utat a további korlátozások előtt is. A KÖZVÉLEMÉNYT azonban ennél alighanem lényegesen jobban érdekli, hogy komolyan megmozdulhatnak a mostani csúcsértekezlet következményeként az úgynevezett regionális válságok. A szovjet politika régebben nem tartotta elsődlegesnek e helyi válságok megvitatását, és egyoldalúan a leszerelés témakörére összpontosított. A szovjet külpolitikai gondolkodás felülvizsgálása vezetett ahhoz. hogy megkezdődött a világhatalmi szempontból talán legfontosabb regionális válság, az afganisztáni megoldása. A csúcsértekezlet köbben már javában tart a szovjet csapatok távozása Afganisztánból. E lépés jelzés-értékű: azt mutatja, hogy az új szovjet vezetés meg akar szabadulni a brezsnyevi „újra- sztálinizálás” korszakának valamennyi lényeges külpolitikai és katonai tehertételétől. Aligha véletlen, hogy az afganisztáni megoldás nyomában kimozdult a holtpontról egy sor más regionális válság. Nicaraguában tart a fegyverszünet és az á kísérlet, hogy a kontrákat valamilyen módon bekapcsolják az ország életébe. Olvadozik a hivatalos jégpáncél Izrael és a Szovjetunió diplomáciája között. Ez véget vethet annak a helyzetnek, hogy a szovjet világhatalom nem áll diplomáciai érintkezésben a közel-keleti válság egyik fő részvevőjével. Angola körül is* mozdulni látszanák a merev frontok: kubai és amerikai részvétellel ülésező értekezletek kutatják a kiút lehetőségét. Mindez szóba kerül majd a moszkvai csúcson, amely ily módon valósággal „sikerre ítéltetett”. E mozgások mögött rendkívül mély politikai és társadalmi erőik munkálnak. Az Egyesült Államok oldaláról ezek inkább csak taktikai jellegűek: a no- . vemberi elnökválasztás mellett a nyugati szövetség "belső feszültségeivel függenek össze. Szovjet részről azonban túlzás nélkül történelmi jelentőségű érdekek világos felismerése vezetett a külpolitikai magatartás és a szovjet katonai doktrína felülvizsgálatához. A szovjet társadalmat át kell építeni, nyílttá és korszerűvé kell tenni. Ennek a munkának az átlagpolgár számára mérthető ellátási-gazdasági eredményei még évekig váratnak majd magukra. A nemzetközi politikában kibontakozó fordulat folytatása óriási erőforrásokat szabadíthat azonban fel belső célokra, s így megkönnyíthetik az új szovjet vezetés sorsszerű és halaszthatatlan radikális reformterveinek megvalósítását. EZ A TÉT. A moszkvai csúcs napjai egyben a júniusi szovjet pártértekezletre készülődés napjai is. E felkészülésnek az a jellegzetessége, hogy a radikális reformok hívei és akadályozói között mind kitapint- hatóbbaik a vita tétjei és erővonalai. Gömöri Endre SZÖUL JEGYÉBEN Militarista lépések Csütörtökön Panmindzson- ban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél- Korea közötti demarkációs vonalon, megtartotta 443. ülését a Koreai Katonai Fegyverszüneti Bizottság (MAC). Li Te-ho vezérőrnagy, a tárgyalásokon részt vevő koreai—kínai küldöttség vezetője, felszólalásában követelte, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea hagyjon fel a KNDK ellen intézett provokációkkal — légterének és területi vizeinek megsérté- sével, a demilitarizált övezetben végrehajtott támadásokkal. Elítélte azokat a *ö- rekvéseket, hogy a ny'ri, szöuli olimpiai játékok biztonságának garantálásával próbálják meg igazolni a mi litarista lépéseket. William Pendley tenger nagy, az úgynevezett ENSZ erők amerikai parancsnoka kitért az elől, hogy az ülésen megvitassák a KNDK- nak a feszültség csökkentése érdekében tett javaslatait, egyebek között azt, hogy a térségben ne tartsanak nagyobb hadgyakorlatokat Pendley javasolta, hogy semleges országok részvételével, újítsák fel a közös megfigyelőcsoportok tevékenységét, s ezek vizsgálják meg a tűzszüneti megállapodás megsértésére vonatkozó panaszokat. Az ülésen nem fogadtak el semmiféle határozatot.
