Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 26., csütörtök 5. RECEPTSAROK Palacsinták Az alaptészta EGY DALLAM, AMELY VESZEDELMET TÁMASZT Á zene az ember életében Hozzávalók: 25 dkg liszt, 0,5 1 tej, 3 db tojás, késhegy­nyi só, késhegynyi sütőpor, 1 dl olaj. A tojást elkeverjük a tej­jel, sóval és sütőporral. Hozzáadjuk állandó keverés mellett a lisztet. A csomó­mentes masszához hozzáad­juk az olajat. Az első pa­lacsinta kisütése előtt a pa­lacsintasütőt olajozzuk meg. A további sütéseknél nem kell a sütőt olajozni. A pa­lacsintatésztából egy kis me- rőkanálnyit teszünk a sütő­be, egyenletes mozgatással elterítjük. Amikor a tészta fényét veszti, fordítólapát segítségével megfordítjuk és a másik oldalát is megsüt­jük. A kész palacsintákat egy­másra rakjuk, és-felhaszná­lásig melegen tartjuk. Édes A palacsintákat az alábbi töltelékkel töltjük meg, ösz- szecsavarjuk. porcukorral meghintjük és tálaljuk. A töltelékek: Főzött csokoládékrém: Hozzávalók: 2 dl tej, 1 db tojás, 1 evőkanálnyi liszt, 1 kávéskanálnyi kakaópor, 5 dkg cukor, 5 dkg csokoládé. A tejet felforraljuk, a to­jássárgáját a cukorral elke­verjük, kevés hideg tejet adunk hozzá és csomómen­tesen elkeverjük a liszttel. A tojásfehérjét habbá ' ver­jük. Ha a tej forr, beleke­verjük a tojás sárgájából ké­szült habarást és állandó ke­verés mellett forrpontig he­vítjük. Levesszük a tűzről, hozzákeverjük a tojás ke­mény habját. Az így kapott krémmel töltjük a palacsin­tákat és tördelt csokoládé­darabokkal díszítjük. Főzött vaníliakrém: Hozzávalók: hasonlóan ké­szül, mint a csokoládékrém, csak a kakaópor helyett 1 csomag vaníliás cukrot te­szünk bele. Zöldséges Hozzávalók: 8 db pala­csinta. 20 dkg sárgarépa, 10 dkg zöldborsó, 10 dkg zöld­bab, 10 dkg karfiol, 10 dkg kelbimbó, 5 dkg póré- vagy vöröshagyma, 5 dkg man­náit vagy friss paprika, 2— 3 dkg vaj, só, kevés bors, 1 csomag petrezselyemzöld. A sárgarépát tisztítás után kockára vágjuk. A vajon kissé megpároljuk a hagy­mát, majd rátesszük a sár­garépát, félig puhára párol­juk és hozzáadjuk a többi zöldfélét. ízesítjük és puhá­ra pároljuk. Minden pala­csintát betöltünk egy-egy adag zöldséggel, grillsütőben vagy sütőben átforrósítjuk és tálaljuk. Sajtmártással Hozzávalók: 8 db pala­csinta. 15 dkg füsölt karaj v. füstölt comb, 1 cso­mag snidling, 3 dkg vaj, 3 dkg liszt, 2 dl tej. 5 dkg re­szelt sajt, só, bors és szere­csendió. A vajból és lisztből hal­vány rántást készítünk, fel­engedjük forró tejjel, simá­ra keverjük és hozzáadjuk a sajtot. ízesítjük a fűszerek­kel. még egyszer jól kike­verjük, A füstölt húst vé­kony szeletekre vágjuk, íz­lésesen a palacsintákra rak­juk, leöntjük a mártással, meghintjük snidlinggel. át­forrósítjuk és tálaljuk. Gombás Hozzávalók: 8 db pala­csinta. 50 dkg friss gomba, Vz citrom, 2—3 dkg vaj vagy margarin, 1 kis fej hagyma, só. bors, 1 csomó petrezse­lyemzöld. A gombát megtisztítjuk, szeletekre vágjuk, a hagy­mát a vajban megfuttatjuk, rátesszük a gombát, kissé megsózzuk és lepirítjuk. Íze­sítjük borssal, vágott petre­zselyemzölddel. Palacsintába töltjük és forrón tálaljuk. Készíthetjük úgy is, hogy a betöltött palacsintákat jénai tálba rakjuk, tejföllel leönt­jük és sütőben átsütjük. Hússal töltött Hozzávalók: 8 db pala­csinta. 40 dkg darált hús, 1 kis fej hagyma, só, bors, pi­rospaprika, 5 evőkanálnyi olaj. 8 adag tartármártás. 1 db tojás, liszt, zsemlemor­zsa. Az olajat megforrósítjuk. rátesszük a finomra vágott hagymát és megpirítjuk. Meghintjük pirospaprikával, beletesszük a húst, elkever­jük, majd sózzuk, borsozzuk. Darált húsból pörköltsze­rű masszát készítünk, és mi­kor a hús elveszítette nyers színét, meghintjük kevés liszt­tel, kb. fél dl vizet öntünk alá és kissé tovább párol­juk. Az így elkészített masz- szából egy evőkanálnyit te­szünk minden palacsintára, összehajtogatjuk, liszt, to­jás, zsemlemorzsába forgat­juk és bő, forró olajban ki­sütjük. Forrón, tartármártás- sal tálaljuk. Platón írta: „Semmi sem hatol be olyan mélyen a lé­tekbe, mint a ritmus és a dallam: megragadja, fel­ékesíti és megnemesíti a lelket”. Réges-régi történe­tek, legendák és mesék ta­núskodnak arról, hogy a zene milyen jelentős szere­pet töltött be az emberek életében, s milyen mélyen érintette őket. Vizsgálatok azt bizonyít­ják, hogy az emberi test működésének a zene — a ritmus és melódia — kivál­totta változásai mérőműsze­rekkel is kimutathatók: a kísérleti személyeknek való­ban más lett a vérnyomása, a szív- és légzésritmusa; bő­vebbé vált a verejtékkivá­lasztása, s változások követ­keztek be izmaik tónusában. Az elmondottak alapján joggal hihetnénk, hogy a muzsika hangjai elsősorban örömet, kellemes hangulatot, vidámságot, egyszóval pozi­tív érzelmeket váltanak ki az emberekből. Ennek azon­ban több tapasztalat is el­Az Egri 6-os Számú Ál­talános Iskolában oktató fia­tal tanárok ezen a közöm­bösségen is változtatni akar­tak. amikor május 30-tól jú­nius 3-ig, egészségnevelési hetet hirdettek meg az in­tézményben. Ennek részle­teiről Angyalné Jászi Évá­val. a pedagógus KlSZ-alap- szervezet titkárával beszél­gettünk. — Olyan átfogó rendez­vénytervet készítettünk Far­kasaié Juhász Margittal, az iskola védőnőjével és az alapszervezet tagjaival, amely az egészségnevelés­lentmondani látszik . Egy ősi kínai mese például arról re­gél, hogy létezik egy dallam, amely pusztulást és vesze­delmet támaszt, amikor fel­hangzik. Egy kétkedő feje­delem ráparancsolt zené­szeire, szólaltassák meg a vészes dallamot. Amint ez felhangzott, mennydörgés közepette összeomlottak az épületek, vad vihar söpört végig a tájon, és néhány nap múltán keserves kínok kö­zött meghalt maga a feje­delem is. Visszatérve a valósághoz: tény, hogy bizonyos embe­rek bizonyos dallamok hal­latán verejtékezni, reszketni kezdenek, némelyeknél a zene hallgatása görcsös ro­hamot vált ki. Ezt a jelen­séget nevezzük muziko~epi- lepsziának. Elektromos agy- vizsgálattal (EEG) azt is si­került megállapítani, hogy a zene milyen módon hat a muziko-epilepsziások agy­működésére. Bizonyos hang­szerek hangjára, vagy egy adott melódiára a halántéki nek szinte minden területét érinti — mondja. — A Kö­jál segítségével például fel­építünk egy kiállítást a mozgás fontosságáról. va­lamint az ehető és mérges gombákról. Terveink között szerepel az is, hogy ezen a héten a büfében nem áru­sítanánk kólát, csokoládét, í opit, hanem csak rostok­ban gazdag étel- és italfé­leségeket. Ugyanígy szeret­nénk megkérni a Ráckapu ABC-t arra. hogy ezekből a termékfajtákból állítson ösz- sze egy, vásárral egybekötött bemutatót. Délelőttönként az iskola­rádióban olyan beszélgetése­ket sugárzunk, amelyek ke­lebenyről úgynevezett tüske­hullámot tudtak elvezetni, amely megfelel az epilep­sziásoknál gyakran fellépő, sajátos agyi elektromos te­vékenységnek. A roham a halántéki lebeny izgalmával kezdődik, majd kiterjed az egész agyvelőre. Miután el­éri a kéreg alatti, mélyebb részeket, mégpedig éppen azokat a területeket, ame­lyek érzelmeink színezetét adják, a zene kiváltotta muziko-epilepsziás rohamot heves érzelmi élmények kí­sérik. Aszklepiadész ókori görög orvos ismerte jel először a zene gyógyító hatását. Első­sorban a lelki élet zavarai­ban szenvedő emberek szá­mára javasolt zeneterápiát. A későbbiekben több ideg- gyógyász kísérelt meg nyo­mott kedélyállapotú, dep­ressziós betegén frissítő, vi­dám muzsikával segíteni, míg a túlságosan feszült idegállapotban levő betegeik számára kellemes, lágy ze­nét szolgáltattak. Ám nem csupán a pszichoterápia se­reiében pedagógusok, orvo­sok mondják majd el véle­ményüket rossz szokásaink­ról, helytelen táplálkozási és mozgási kultúránkról. Ezen a héten bevezetjük a dél­előtti tornát is, valamelyik szünetben és nagyon remé­lem, hogy nemcsak a gyere­kek. hanem a tanárok is részt vesznek majd ebben. — Már hallani is sók ezt a rengeteg programot. .. — Pedig még nincs is vé­ge. Szervezünk például olyan rendhagyó osztályfőnöki órá­kat is, amelyek keretében aktuális témákról — egye­bek között az AlDS-ről, a kábítószer-fogyasztásról esik majd szó. Különböző gépek, tesztek segítségével próbára tesszük a gyerekek teherbí­rását, így például mérjük majd az edzettségi szintjü­ket. vitálkapacitásukat. Es — már csak felsorolásként — lesz BMX-kerékpárverseny. sportvetélkedő, csecsemőápo­lási és elsősegélynyújtó ver­sengés. (dór os) gédeszközeként, a hangulati életben bekövetkezett zava­rok gyógyítására alkalmaz­zák napjainkban a zenét, hanem fájdalomcsillapításra, vagy műtéti beavatkozások előtt a beteg megnyugtatá­sára is. Több orvos megfi­gyelése szerint ma már bi­zonyos, hegy ha sikerül meg­találni a beteg számára legmegfelelőbb dallamokat, fájdalomérzékenységük mintegy felére csökken, s számottevően enyhülnek ide­ges panaszaik. A zene fájdalomcsillapító hatását többen is azzal ma­gyarázzák, hogy a dallam figyelemmel kísérése annyira igénybe veszi az agykérget, hogy az kevéssé hozzáférhe­tővé válik más ingerek szá­mára. A mindenben üzletet sejtő híradástechnikai tár­saságok már évekkel ezelőtt piacra dobtak olyan magne­tofonkazettákat és lemeze­ket, amelyekről altató vagy idegnyugtató hatású énekek, zsongító hangeffektusok játszhatók le. Rákveszély a gyermeknek Svéd kutatók összesen 305 rákban megbetegedett gyer­mek (életkoruk 1—16 év) anyáinak terhesség előtti, alatti és utáni dohányzási szokásait hasonlították össze hasonló számú és korú nem­dohányzó anyákéval. Kide­rült, hogy a terhesség alatt dohányzó asszonyok gyer­mekei, — ha az anyák napi 10 cigarettánál többet szív­tak el — 50 százalékkal gyakrabban betegedtek meg rákban. A dohányzás szere­pét az utód rákjában az is bizonyítja, hogy egyes he­veny fehérvérűségek a do­hányzók gyermekeiben már egészen kicsi korban jelent­keztek. Más kísérletekből az is kiderült, hogy a rákkel­tők az anyai vérből már a magzati keringésbe is át­jutnak. A dohányfüstben lévő káros anyagok, ame­lyek a felnőttben esetleg nem okoznak még daganatot, a csecsemőt már megbetegít- hetik. . Bizonyos állatkísérletek arra utalnak, hogy az anya­méhben fejlődő magzat, ha egy rákkeltő anyaggal érint­kezik, de nem betegszik meg rákban, akkor a későbbi életben ugyanezzel az anyag­gal szemben fokozott lesz az érzékenysége, tehát az átlagosnál nagyobb a való­színűsége, hogy rákot kap. Kóla, csokoládé és ropi helyett: rostos ételek és italok a büfében — Rendhagyó osztályfőnöki óra a kábítószerekről és az AlDS-ről — Sportvetélkedők, rajzversenyek Egészségnevelési hét az Egri 6-os Számú Általános Iskolában Egészség ... Helyes táplálkozás . .. Rendszere? test­mozgás ... — gyakran hangoztatott fogalmak mosta­nában. Sokszor azonban nem tudjuk, mit is kezdjünk velük, és sajnos megmaradnak szavaknak, amelyek már fenn sem akadnak az információkat befogadó há­lónkon. Demokratikus divat Az olasz divatban mindent szabad ... Hasznos tanácsok I táliáról szólva, lehetetlen megkerülni-a kérdést: mika népszerű ruhadarabok és szabásvonalak, mit hordanak ma a lányok és fiúk, a nők és férfiak. A válasz tulaj­donképpen könnyű: mindent felvesznek az égvilágon, amiről úgy gondolják, hogy jól áll, és mindig el is ta­lálják az egyéniségüknek megfelelő stílust, mivel él­vezettel és nagy gonddal öl­tözködnek. Igaz, van miből válogatni: fantasztikus és az ottani jövedelmekhez képest nem is drága az üzletek kí­nálata, mely mögött óriási teljesítményű ipari háttér húzódik. (Persze, most nem a méregdrága specialitások­ról beszélünk!) Mégis, milyen trendeket lehet megfigyelni e kellemes divatdemokráciában? Nos, az egyik a lezser, sportos irányzat: kényelmes farme­rek, természetes anyagból ké­szült ingek , pulóverek (a műszál szinte meghalt!), túl­méretezett dzsekik, márkás szabadidőcipők, s mindekhez kis hátizsák. Ez utóbbit egyébként elegánsabb ru­hákhoz is vállra vetik. E kategóriában a hölgyek kö­rében a miniszoknya vezet. Hosszú zakót, sima vagy mintás, fekete harisnyát és kivarrott texasi csizmát hor­danak hozzá, és az ember csak bámul... az üzletben is. amikor az említett láb­beli (átszámítva) 14—16 ezer forintos árát meglátja. Mindehhez természetesen még ékszer, svájci karóra és egyéniséghez illő napszem­üveg is szükségeltetik — a csizmát nagy melegben le lehet cserélni egy apró kö­römcipőre. A férfiak a kényelmes és elegáns, laza szövetnadrá­gokhoz ugyanilyen zakókat, könnyű mokasszinokat vagy „hernyótalpas’’ fekete cipő­ket viselnek. Egyébként is úgy tűnik, ha a nagy tarka­ságot alaposan szemügyre vesszük, hogy jelenleg a fe­kete a divatszín. De csak vi­szonylag, elvégre egyetlen irányvonal nem elégítheti ki mindenki ízlését... Ha kész tésztát főzünk, a főzővízbe tegyünk sót és egy kávéskanál zsírt vagy-olajat. Nem ragad össze a tészta. Ha műanyagba csomagolt .tésztát vásárolunk, először törjük össze a kívánt nagy­ságra, aztán vegyük ki a burkolatból. így tördelés közben nem hullik szét. He­lyezzük tehát a tésztacsomag kétharmad részét az asztal­lapra, az egyharmad részét egy mozdulattal letörhetjük, majd a megmaradt részt ilyen módszerrel ismét tör­jük el. Ha kevés sót teszünk a zsírba, nem fröcsköl. Könnyebb lesz a palacsinta­tésztánk, ha késhegynyi sü­tőport és két-három evőka­nálnyi olajat teszünk bele. így nem kell sütéskor zsírt vagy olajat tenni a pala­csintasütőbe. Mielőtt hozzá­kezdenénk a palacsinták ki­sütéséhez. az első tészta előtt a teflont kenjük be olajjal. A palacsintamasszát ízesítsük reszelt citromhéjjal. Nem csomósodik össze a rántás, ha hideg vízzel en­gedjük fel. Elkészíthetjük a rántást előre is egy-két hét­re, ezzel takarékoskodunk az idővel. Ha a rántás kihűlt, tegyük hűtőszekrénybe. A hideg rántást felhasználás­kor forró vízzel engedjük fel. A sajtos makarónit csak fogyasztás előtt hintsük meg sajttal, és locsoljuk le tej­föllel vagy forró, olvasztott vajjal. Izletesebb lesz a tésztánk, ha kolozsvári sza­lonnát kisütünk, és annak a zsírjába szedjük a kifőtt tésztát! A hurka nem reped ki, ha sütéskor kevés vizet öntünk alá, és 10 percig fedő alatt pároljuk, majd levesszük a fedőt, és úgy sütjük tovább. Nem ragad le a császár­morzsa tésztája, ha sütéskor forró zsírba vagy olajba öntjük. Még finomabb, ha vajjal készítjük el. A tész­tája könnyebb lesz, ha egy­harmad részben búzadarát is keverünk bele. A császár- morzsához híg gyümölcsízt, csokoládéöntetet vagy mál­naszörpöt kínáljunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom