Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 2., hétfő 3 ,\ propiiuunclának a kovdkf/xi tanévben is a/ lesz a legfontosabb feladata, hogy elősegítse a szocializmus építéséből adódó feladatok megértetését, megoldását. Sajátos eszközeivel a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási, valamint a kormány stabilizációs programjának teljesítését, az ideológiai megújulást. a politikai intézményrendszer fejlesztését, a párt vezető szerepének erősítését kell szolgálnia. A pártoktatásban tehát most is, mint már annyi éve meg kell ismertetnünk jelen valóságunkat, a ránk háruló feladatokat. Rá kell világítani ezek elméleti és gyakorlati összefüggéseire, meg kell győznünk a pártoktatás hallgatóit a megújulás szükségességéről. a leiadatok végrehajtásának elkerülhetetlenségéről. és mindezek által mozgósítanunk kell a cselekvésre. a tettekre. A tudati feltételek megteremtése által helyesen kell értelmeznünk mostani helyzetünket, és fontos, hogy jól lássuk a további tennivalókat, készek legyünk azok végrehajtására. E néhány mondatba foglalt feladatsor persze nagyon sok és bonyolult tennivalót, nehézséget takar. A tanfolyamok beszélgetései. vitái során sok ezer ember kérdéseire kell választ adni. Meg kell erősíteni a jó irányba való mozdulást, el kell oszlatni kételyeiket, helyes útra kell terelni esetleges helytelen nézeteiket, és mindnyájukat a párt politikájának . cselekvő támogatójává kell tennünk. Nehéz feladat ez? Igen! Különösen azért, mert mai világunk sok ellentmondással. feszültséggel terhelt, bonyolult társadalmi és gazdasági kérdésekkel fűszerezett. Mindany- nyian nehezebben élünk, mint korábban, nehezen fogadjuk el korábbi álláspontjaink felülvizsgálatát. érzékenyen érint bennünket eddigi megvalósíthatónak hitt elképzeléseink, olykor vágyaink, illúzióink szerteíoszlása, és valljuk be őszintén, időnként türelmetlenek vagyunk, máskor pedig sokat panaszkodunk. Ez a hangulat bizony nehezíti a propagandisták munkáját. Több energiára. nagyobb erőfeszítésre van szükség, hogy szót értsenek hallgatóikkal, hogy a kívánt irányba formálják a szemléletet, hogy megnyerjék őket a szocializmus építésének feladataihoz. E célkitűzés alapját képezi a pártértekezlet dokumentumainak megismertetése, tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos elvi. politikai és cselekvési egység kialakítására való törekvés. Az 1988—89-es oktatási évben tehát a gazdasági feladatokkal. az ideológiai munkával, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésével, a párt megújulásával, vezető szerepének érvényesülésével kapcsolatos tartalmi hangsúlyokat és a feldolgozandó kérdéseket a pártértekezlet dokumentumaiból, a vonatkozó központi bizottsági állásfoglalásokból kiindulva kell meghatározni. A tömegoktatás rendszere az előző évihez hasonlóan alakul. A „Marxizmus-—le- ninizmus alapjai" tanfolyam első és második évfolyamán egyaránt indulhat oktatás. „A szocializmus építésének soron lévő feladatai" című tanfolyamtípusban négy tematikával indulhatnak a tanfolyamok : — Megújuló szocialista gyakorlatunk, — Életünk és az erkölcs, — A szocializmus történelmi tapasztalatai, — Gazdaságpolitikánk a gyakorlatban Az „Időszerű ideológiai és politikai kérdések" tanfolyam tematikája a következő évben is központilag kerül kiadásra, amelyből a résztvevők érdeklődését figyelembe véve a pártszervezet vezetősége választhatja ki a feldolgozandó témákat. Az előadásos propaganda anyagait is a központi ajánlásokból választhatja ki a pártszervezet vezetősége — igazodva a konkrét politikai feladatokhoz és rétegigényekhez. Bőven van tehát választási lehetősége a párttagoknak és pártonkívülieknek, párt- szervezeteknek arra, hogy igényeiknek. a politikai szükségletnek megfelelően válasszák ki azt a tömegoktatási formát, amely legjobban szolgálja pártunk célkitűzéseinek alkotó támogatását. valamint a résztvevők ismereteinek bővítését, szemléletének formálását. A tanfolyamok közül most az „Életünk és az erkölcs” tematikáját feldolgozó oktatással szeretnék kicsit bővebben foglalkozni, melynek keretében mindennapjaink erkölcsi kérdéseit ismerhetik meg a pártoktatás hallgatói. A téma időszerűségét bizonyára senki nem vitatja, fontosságát senki nem kérdőjelezi meg, de sajnálatos módon tavaly mégis kevés pártalapszervezet döntött e tanfolyam indítása mellett. Pedig de sokszor halljuk mostanában, hogy értékrendünkben zavarok léptek fel, hogy a gazdasági továbblépés kulcsa az ember — a maga erkölcsi világnézeti valóságával —, és hogy életünk, életmódunk nehézségei, visszásságai nemcsak a nehezebb gazdasági helyzetből fakadnak. E megállapítások a valóságból táplálkoznak, el is fogadjuk őket. Miért van az mégis, hogy sokan luxusnak, esetleg fölöslegesnek tartják, ha a szorosan vett gazdasági kérdéseken kívül más témakörökkel is foglalkozunk. Lehet az hiábavaló, hogy munkaer- kölcsről, békéről beszéljünk? Létezik ezek nélkül társadalom? Létezik ezek nélkül ember? Lehet ezek hiányában eredményes — az ország és az egyén gyarapodását szolgáló — termelés? Elismerve, hogy az emberi lényeg legfontosabb sajátja a munka nemcsak termelő erőként éljük életünket. Feleségek, férjek, nők, férfiak, szabadidővel, önálló elgon. dolásokkal rendelkező egyének, állampolgárok vagyunk. Személyiségünk teljes komplexitásában vesz részt a mindennapi tennivalókban, nem választhatjuk el mereven az egyes szerepeket. A gazdaság erkölcsi szempontból nem közömbös szféra. Működésével bizonyos magatartásmódot ösztönöz, más magatartásmódot pedig gátol. Ugyanakkor az erkölcsi viselkedésmódok és elképzelések visszahatnak a gazdasági folyamatokra, a munkára. A társadalom és az egyén élete nincs elszigetelt részekre bontva: gazdaság, politika, erkölcs stb. összefügg egymással, hatnak egymásra, életünk egyaránt fontos alkotóelemei. Tegyünk hát azért, hogy erkölcsi értékeink, szokásaink — a szó valódi átvitt értelmében — a gazdagabb életet szolgálják. És hogy felkeltsem a pártoktatás leendő hallgatóinak figyelmét, érdeklődését, hadd szóljak arról, mivel is foglalkozik az „Életünk és az erkölcs” című tanfolyam. Mindenekelőtt a háború és a béke kérdésével. Azzal, hogy az emberiség történelmi sorsába egy ú.i mozzanat lépett be: nevezetesen a . világpusztulás lehetősége. Ilyen tekintetben megnőtt a döntések hozóinak felelőssége, hiszen egymásra van utalva az emberiség, éljen bármilyen társadalmi rendszerben. Sok minden más téma mellett a tanfolyam anyagából kiemelném a munkaerkölcs kérdését. Vagyis azí. hogy jól vagy rosszul dolgozunk, hogy megvan-e a pontos, folyamatos munka feltétele üzemeinkben, hog_v milyen a dolgozók érdekeltsége, hogy kialakult-e az új tulajdonosi tudat. Ez a téma ad lehetőséget a munkahelyi légkör, a hivatástudat. a munkafegyelem kérdéseinek megvitatásához, a munkához való helyes viszony egyes elemeinek tisztázásához. kialakításához. Azokban az alapszervezetekben. ahol ezt a tanfolyam- típust választották. nagy érdeklődést váltott ki a munka szerinti elosztás elve és gyakorlata, a kettő között meglévő feszültség. Nagy vitákat kiváltó kérdés napjainkban, hogy mi a tisztességes jövedelem, hogy ki hogyan tud boldogulni munkája után. Élénken foglalkozta! mindnyájunkat az is, hogy az úi személyi jövedelemadó-rendszer eléri-e célját, csökken- ti-e az indokolatlan jövedelmeket. Ezzel összefüggő téma az is, hogy mi az anyagiasság, illetve milyen a tárgyakhoz, a javakhoz való igazi ember; viszony. Mi azt tartjuk helyesnek, ha az ember uralkodik a tárgyak felett. és nem a tárgy az ember felett. A tárgyak az emberi szükségleteket kell, 'hogy kielégítsék, hogy az emberi élet minőségének javítását szolgálják. A tankönyv egyik mondatát idézve: ..Gazdag ember helyébe az emberi gazdagságot" akarjuk állítani. Az „Életünk és az erkölcs" című tanfolyam nagy teret szentel a közösségek témakörének is. Foglalkozik a családdal, annak funkciójával, ezen belül a hűség, a féltékenység jelenségével, a harmónia és konfliktus családon belüli jellemzőivel, a közösségi együttélés normái is megjelennek a tanfolyami anyagban. Csak címszavakban ezekről: erkölcsi tisztaság, tapintat, kölcsönös segítségnyújtás stb. Jelentőségének megfelelően kap helyet a tematikában a szerelem. a barátság, de az önmegvalósítás és a boldogság kérdése is. Mindnyájunkat érintő és érdeklő témákról van tehát szó a tanfolyamon. Életünkről és a napjainkban háttérbe szorított erkölcsi kérdésekről. A „Megújuló szocialista gyakorlatunk” című tanfolyam tartalmi kérdéseiről, tematikájáról csak a pártértekezlet után lesz módunk szólni — talán e lap hasábjain is. Az országos pártértekezlet vitára bocsátott állásfoglalás-tervezete alapján bizonyosnak látszik, hogy a dokumentumok a párt vezető szerepével, a politikai intézményrendszer fejlesztésével. a gazdaságban zajló reform folytatásával foglalkoznak majd. Olyan kérdésekkel tehát, amelyek napjaink égető kérdései, amelyek az emberek nagy érdeklődésére tarthatnak számot. Bízunk abban, hogy a párt- szervezetek bármelyik tanfolyamformát választják is, jól szolgálják majd a párt politikáját, a résztvevők politikai felkészültségének, általános műveltségének gyarapítását. Haffnerné dr. Miskolczi Margit az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztálya vezetője Export Lőrinciből Száz leendő varrónő tanul itt. Szalai Lász- lóné szakoktató. Nagy Csilla másodéves tanuló munkáját veszi szemiigyre Németh Jánosné a gyermekruhákat meózza ,.. Ruhapróba az exportra induló termékekből ... (Fotó: Szabó Sándor) A PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTE Hí egészségügyiek nevében is Mindjárt egv lényeges dologra hívta fel a figyelmem: — Én úgy fogom fel, hogy nem csupán ezer párttagot képviselek majd a pártértekezleten, hanem az egészségügyi dolgozókat is egy tágabb területről. Teljesen igaza van Oroszáé dr. Szél Máriának, aki a gyöngyösi Bugát Pál Kórház gyógyszerésze. Az intézet pártalapszervezetének a titkára is. — Annyiban könnyebb nálunk a pártmunka, hogy felsőfokú végzettségű személyek egy hányada tartozik az alapszervezetünkhöz. Velük könnyebb szót érteni, de olykor éppen azért nehezebb is, mert egyetemet végeztek. Akik pedig fizikai dolgozók, ők ritkábban nyilatkoznak meg, mert bizonyos tartózkodás van bennük. Bizonyos mértékig befolyásolja az orvosok magatartását is a függőségi viszony. Bár az alapszervezetben mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, az intézeti beosztás mégsem feledhető el könnyedén. Csak mocorog bennem a kérdés: hogyan lett párttitkár? Milyen mozgalmi múlt vezette el idáig? — Családi hagyomány is ez, de az alaptermészetemből is fakad, hogy tennem kell valamit a közösségben, a közösségért. Még a KISZ- ben kezdődött, majd az egyetemen folytatódott. Már húszévesen tagja lettem a pártnak. Az életútja mégsem ilyen egyszerű. Borsodivánkán született, majd a középiskolai tanulmányainak befejezése után egyetemre ment. Onnan Miskolcra vitte az elhatározása, ahol a gyógyszertári központban dolgozott. Pályázat révén visszakerült az egyetemre, mert a doktori disszertációjára készült. Ugyanakkor oktatott is, de azt nem anyagiakért tette. Ahogy fogalmazott: mindig szeretett a fiatalok között lenni. Pedagógusi hajlamok szunnyadnak benne. Történt pedig, hogy régi fiatalkori ismerősével találkozott, és ebből a találkozásból házasság lett. Aztán már csak az állás hiányzott őneki. A férje a mezőgazdaságban dolgozott, mint ahogy most is: fő-ágazatvezető. Rövid időt töltöttek Egerben, majd Gyöngyösre költöztek, mert a családban felajánlották nekik, hogy vágjanak bele közösen egy négylakásos ház építésébe Gyöngyössoly moson. Ehhez azonban ismét állásra volt szükség. A véletlen úgy hozta, hogy hirdettek egy gyógyszerészi állást a kórházban, egyet pedig a férjének a közeli tsz-ben Így volt, így lett. Most pedig küldött lesz a pártértekezleten. — Szándékozik felszólalni? — Igen. Szeretnék beszélni az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Ebből nem maradhat ki a paraszolvencia sem. Meggyőződésem, hogy a társadalom- biztosítási gyakorlatunk megváltoztatásával ezt a „kényes kérdést” is meg lehet oldani. Csak meg kell keresni a módját. — Milyen elképzelése van az adatgyűjtéssel kapcsolatban? — Már szóltam azoknak a párttitkároknak, akik a megye egészségügyi intézeteiben dolgoznak, és kértem őket, találkozzunk, segítsék észrevételeikkel, tapasztalataikkal kerek egésszé formálni a hozzászólásom tárgykörét. — Még valamire kíváncsi vagyok: felolvas vagy előad? — Nem olvasok fel. Ha felszólalok, szabadon adom elő a gondolataimat. — Mennyire tud visszafogott lenni? — Nem tudom és nem is akarom belső feszültségemet visszafogni. Mindig ilyen voltam. De én is szeretnék még valamit mondani: nagy- nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy küldött lehetek a pártértekezleten. És ... nagy felelősségnek is. G. Molnár Ferenc A PAVA Ruhagyár lőrinci ,'}-as számú telepe, a Selypi-medence több mint másfél száz asszonyának, leányának biztosit munkalehetőséget. Az itt készült női fehérneműk, felsőruházati termékek 75 százaléka kerül exportra: a Szovjetunióba, Hollandiába és Svájcba. A külhoni piacon való megmaradást a rugalmas termékváltással, a batáridők betartásával, a minőség szinten tartása val szeretnék megtartani. II párt tömegpropagandájának célkitűzései, feladatai az 1988-89-es oktatási évre Bálint Erika bébiblúzokat állít össze