Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1988. május 25., sierda LABDARÚGÓ NB II. Ma a Csepel ellen A labdarúgó NB II. hét­közi fordulójában, ma Cse­pelre látogat az Eger SE ti­zenegy főre fogyatkozott le­génysége. Vagyis épp hogy ki tudnak állni a házigaz­dák ellen, hisz a tartalék kapus, Szabón kívül a cse­repadon ifijátékosok foglal­nak majd helyet. Tatár is­mét harcképtelen, csakúgy, mint Tamás és Simon. Leute tüszősmandula-gyulladással bajlódik Ráadásul Berecz sem lehet ott a mai bajno­kin, mert az ifjúsági válo­gatottal mérkőzést játszik. A Svájcban megrendezett 17 évesek tornáján részt vett Kormos viszont szerepel az utazókeretben. A kilátások tehát cseppet sem kedvező­ek, bár kérdés, hogy a Cse­pel mennyire heverte ki a Nagykanizsa elleni vasárnapi 5—1-es vereséget. Zsidói József a piros-kékek vezető edzője visszatekintve a vasárnapi találkozóra, megerősítette, — mint azt a nézők is láthatták —, hogy a Metripond igazolta jó hí­rét, s talán ennek is kö­szönhető, hogy egészen él­vezetes mérkőzést vívott egymással a két együttes. Sajnos az ESE gyarapította 0—0-ás döntetlenjeinek szá­mát. Gól nélkül ez a játék mit sem ér, de úgy tűnik, a jelenlegi csapat nem képes arra, hogy hétről hétre je­leskedjen a góllövésben. A Csepel ellen tervezett felállás: Bodolai — Szert. Csendes, Méhesi, Jávorszkv — Lengyel, Juhász, Lehnert, Smuczer — Vojtekovszki. Fegyvernek!. ★ Labdarúgó MNK-előselej- tezőn: Bp. Honvéd—Rába ETO 2-1 (10) RÖPLABDA MNK Tét: az elődöntő Ma délután 5 órakor a vá­rosi sportcsarnokban röp­labda MNK-mérkőzésen fo­gadja az Eger SE az Ü. Dózsát. A találkozó tétje nem kisebb, mint a legjobb négy közé jutás. TENISZ Magabiztosan Gyöngyösi SE—Paks 6—3 OB I-es férfi tenisz CSB- mérkőzés, Gyöngyös. Eredmények, egyesben: Pál—Dávid 2—1 (4—6, 6— 3, 6—3), Szekrényes—Dalos 2—0 (6—0, 6—2), Kosztová- nyi—Szűcs 2—0 (6—4, 6—0), Urbán—Hahn 1—2 (3—6, 6 —3, 0—6), Baranyi—Dudás 2—0 (6—1, 6—2), Jakab— Farkas 1—2 (6—2, 3—6, 0— 6). Párosban: Pál—Reviczki — Dávid—Dalos 0—2 (2—6. 4—6), Szekrényes—Urbán — Szűcs—Hahn 2—0 (6—0, 6— 2), Baranyi—Kosztoványi — Farkas—Machán 2—1 (6—3, 2—6, 6—2). A tavaszi szezon utolsó előtti mérkőzésén Szekré­nyes és Baranyi jó játékával magabiztos győzelmet arat­tak a gyöngyösiek. LÉGIPARÁDÉVAL MHSZ-nap Makiáron Nem kedvezett a hétvégi időjárás a szabadtéri ren­dezvényeknek, így a mak­iári repülőtéren megtartott megyei MHSZ-napnak sem A fekete felhők néhány szá/. méter magasságban borítot­ták az égboltot, és a reptér gyepén is sűrű tócsák aka­dályozták azok közlekedését, akik voltak olyan bátrak, hogy mégis kilátogattak a látványosnak ígérkező ese­ményre. Főleg a gyerekek, a fiata­lok kaptak a ritka alkalmon, birtokukba vették a kiállí­tott fegyvereket, a harcko­csit, a kétéltűt és mindazo­kat a műszereket, berende­zéseket, amelyeket a hadse­reg, a munkásőrség, a PV, a rendőrség, a tűzoltóság, az MHSZ és a megyei hadki­egészítési és területvédelmi parancsnokság pályára irá­nyítási osztálya bocsátott rendelkezésükre. Volt légpus­kalövészet, szólt a zene, ka­tonatárgyú videofilmeket ve­títettek a sátrakban, és mi­vel nem esett az eső, tíz órától, a rövid megnyitó után megkezdődhetett a légi pa­rádé is. Előtte a nézők hő­légballon állítását, kezelését, működési elvét és a bontá­sát tekinthették meg. A légi bemutató vitorlá­zógép motoros vontatásával kezdődött. A Góbé vitorlá­zót Ménes Ferenc oktató, ezüstkoszorús pilóta — aki már ötszáz órát repült — emelte a magasba. Ezt Be­senyei Ferenc kétszeres ma­gyar bajnok műrepülő gya­korlatai követték. A szó iga­zi értelmében lélegzetelállí­tó figurákat rajzolt az égre: vezető-orsót, legyező fordu­lót, háton repülést, húzott fordulót, függőleges orsót, és még sok más egyebet, amely- lyel egyértelműen bizonyí­totta tudását, s azt, hogy ura, parancsolója a gépnek. Nagy tapsot is kapott érte, ami­kor földet ért, mint ahogyan Katona Sándor is, aki ke­cses vonalú vitorlázógépével mutatott be műrepülést. Közben a levegőbe emel­kedett az Oláh István bere­pülő pilóta vezette AN—2 kétszárnyú gép is, fedélze­tén 12 ejtőernyőssel. Hiába keresték viszont a „lyukat’’ a fekete felhők között, nem találtak, le kellett szállniuk. Szerencsére, amikorra véget ért a Katona István vezette helikopter különböző manő­vereket végző produkciója, és a repülőmodellek érdekes gyakorlatai, kiderült annyi­ra az idő, hogy ismét elin­dulhatott az AN—2. A mis­kolci és az egri ejtőernyő­sök, közöttük Varga Sándor, Káló Éva, Banga Attila, ke­rek. illetve a modernebb paplanernyővel hajtottak végre ugrásokat 800 méter­(Fotó: Szántó György) ről. Valamennyien a kijelölt cél közelében értek földet. A végeredményben jól si­került MHSZ-nap sétarepü­lésekkel zárult. A tombola nyertesei Füzesabony és Eger térsége között tettek légi „kirándulást”, de tekintettel arra, hogy sok gyerek arcán ott volt az irigykedés és az elkeseredés, dr. Pintés István őrnagy, az MHSZ megyei vezetőségének titkára még néhány további felszállást is engedélyezett a legélelmeseb­beknek . . . Képeink erről az esemény­ről adnak ízelítőt. Fazekas István Détári Lajos: „Megígérem bezörgetek Zundicknak!” Ha egy európai labdarúgó pillanatnyi árát tízmillió nyugatnémet márkára be­csülnék, akkor az illető bi­zonyosan a fellegekben jár­na. Détári Lajos esetében ez fordítva igaz. — Dühös vagyok a 10 millió miatt — mondta frankfurti lakásából az MTI-Pressnek adott telefon- interjújában a szőke közép­pályás. — Hetek óta tart a huzavona esetleges elszerző- désem ügyében. Nem hiva­talos körök becsülnek 10 millióra, ami enyhén szólva is túlzás. — Az Eintracht gazdasági vezetőitől nem kért felvilá­gosítást az összeg miatt? — Nem. De tudom az okot. Az Eintracht nyerni akar rajtam. Nem is keveset. — Détári szerint mennyit ér Détári? — Ügy hét és fél milliót, de legfeljebb nyolcat. Talán nem nagyképűség, de érek annyit, mint az a Lothar Matthäus, akit most vett meg az Internazionale — ennyiért — a Bayern Münchentől. Az ok, ami miatt hívtuk: szombaton este 6 órakor a nyugat-berlini Olimpiai­stadionban NSZK-kupáért lép pályára az Eintracht Frankfurt a VfL Bochum ellen. Esélyek? — Az az érzésem, az első magyar labdarúgó leszek, aki nyugatnémet kupát őrizhet — persze ezt jelké­pesen mondom — a vitrin­jében. — A statisztika nem■ jelez jót: a most befejeződött Bundesliga-idényben kétszer is kikaptak a Bochumtól, mindkétszer 1—0-ra. — Az ilyenfajta előzmé­nyeknek nincs jelentőségük. A kupa az más. Tudom, hogy a lengyel Iwan kiemel­kedő képességű játékosa a Bochumnak, a 13 gólt szer­zett Liefeld sem akármilyen csatár, no meg a kapus Zundickról szépeket írnak a lapok az NSZK-ban, azért én hadd ígérjem meg: a magyar tévénézők szeme lát­tára zörgetek be Zundick­nak. — Mi lesz a feladata? — Nem hiszem, hogy vál­tozna. Hosszanti és kereszt- irányú mozgással kell ural­nom a középpályát, és a második hullámban érkezve lőni a bochumi kaput. — Ha minden a terv sze­rint alakul, ez mit jelent márkában? — Huszonötezret fejen­ként. — Távozott a lengyel Smo- larek, jött a dán Andersen. Jó vagy rossz az Eintracht szempontjából? — Smolarekkel én jó vi­szonyban voltam, a pályán is egy nyelvet beszéltünk. De ha kérdeztek volna, ak­kor Andersen helyett egy magyar labdarúgót igazolok. — Kire gondol? — Többekre is. Egy Fi­tos, egy Bodonyi, egy Vin- cze, egy Kiprich remekül megélne az Eintrachtban. — Détári Lajost kérdezik általában átigazolási ügyek­ben? — A klub nem. Viszont amióta több nagy európai klub is szemet vetett rám, azóta olyan emberek hívo­gatnak, akik tudnak tenni azért, hogy ki hová kerül­jön ... Én elmondtam a me­nedzsereknek, hogy Kiprich Jóska lenne a főnyeremény. — Kanyarodjunk vissza Dé­tári Lajos személyes jövő- jéhez! Megy vagy marad? — Kicsit megviselt idegi­leg a sok zavaros informá­ció, de túl vagyok már raj­ta. Azt mondom magam­nak: jó első év után vagyok, megteszem a magamét a jö­vőben is, és jöjjön, aminek jönnie kell! Balszerencsém, hogy júniusban EB-döntő lesz az NSZK-ban. A játé­kosszerzők most azt várják, hogy lesz-e olyan egyéniség, akiért érdemes kinyitni a bukszát. — Mit vár a döntőtől? — Nyolc esélyes van, ahogy azt Franz Beckenbau­er. a nyugatnémetek szövet­ségi kapitánya mindenütt és fennhangon hirdeti. — Détári játszott az utób­bi hónapokban az EB-dön- tősök közül Anglia, Dánia, az NSZK, Hollandia ellen, sőt a Szovjetunióról (0—6 Mexikóban) is van „testkö­zeli" emléke. Hinni kell ne­ki, amikor állítja: fogalma sincs, ki lesz az Európa- bajnok. Egv valami azon­ban biztos: május 30-án hazatér, majdnem négy hé­tig nyaral a családdal. Ám — elsősorban a frankfurti meccsekre gondol — esetleg beül a kocsijába és irány az NSZK! — Más a helyszínen, és más a tévében látni az ese­ményeket — mondja. Ki tudja. Talán összetalál­kozik Mezey Györggyel is. A volt szövetségi kapitány ugyanis laptudósító lesz a hírek szerint. Fordulóról A labdarúgó NB III. Mátra- csoportjában, a 27. forduló mér­kőzéseire került sor. Huszon­négy labdarúgó jóvoltából, hu­szonkilenc gól esett, néggyel több, mint az előző héten. Tör­tént ez annak ellenére, hogy a Sajóbábony—Hatvan találkozó elmaradt. (Ezért most nem- is állítottuk össze a forduló válo­gatottját.) A góllövőlista első hat helyezettje közül hárman tudták gyarapítani találataik számát. Az élmezőny állása: 24 gólos: Gömöri (Hatvan) ; 15 gó­los: Horváth J. (Bélapátfalva); 14 gólos: Csányi (Recsk); 12 gó­los Krómer (BVSC), Garai és Mohácsi (mindkettő St. Síküveg). A megyei bajnokság 26. játék­napján élénk érdeklődés előtt — 3800 néző — csupán 17 gól szü­letett. Említést érdemel, hogy az utóbbi három fordulóban hétről hétre csökkent a gólát­lag. A 16 gólszerző közül egye­dül Tóth J.-nek (16 gólos) si­került dupláznia, s feljött a mes­terlövészek listájának harmadik helyére. A péterkei Bukván (21) csökkentett hátrányán, az élen álló apci Kovács lll-mal (25) szemben. Á hét tizenegyében a követ­kezők kaptak helyet: Hajdú (Kápolna) — Bekecs (Petőfibá- nya), Mudriczki (Füzesabony). Bódi (Párád), Juhász Cs. (Selyp) — Kovics (Nagyréde), Huszár (Gyöngyöshalász), Bóta (Sirok) — Berki (Tarnalelesz), Tóth J. (Petőfibánya). Móczár (Petőfi- bánya). Esélyek a célegyenesben Az NB III. Mátra-csoportjában jelképesen a célegyenesbe for­dultak a csapatok. Három for­dulóval a bajnokság befejezése előtt, a tabellán kirajzolódtak az erőviszonyok. A BVSC és a Hatvan NB Il-es tagságához nem férhet kétség, előnyük jelentős a harmadik helyen álló H. Kö­teles SE legénységével szemben. Matematikailag még hat, de reá­lis számítások szerint már csak fordulóra négy együttesnek (H. Köteles SE, Gyöngyös. Bélapátfalva. Borsodi Bányász) van esélye az osztályozóra való jutást jelentő bronzérem megszerzésére. A/, alsóház tagjai (Heves. H. Papp J. SE, Sajóbábony) pontszám­ban leszakadtak a mezőnytől, közülük a két utolsó búcsúzik a harmadik vonaltól. A Heves megyei csapatok min­den fronton érdekeltek. A ve- télytársaitól egy mérkőzéssel kevesebbet játszott Hatvan, ha megnyeri mind a négy találko­zóját, akár elsőnek is befuthat. A hátralevő két hazai kilencven percükön (Nagybátony, Recsk) elég két pontot szerezni ahhoz, hogy másodikok maradjanak. A tavaszi rajtot nagy reménnyel kezdő gyöngyösiek sorsa már nem csak saját kezükben van. Az előttük álló flottillásoknak a Hatvannal vagy a Hevessel szemben meg keil(ene) bukni, hogy hátralevő mérkőzéseiken százszázalékos teljesítménnyel, kiharcolják az osztályozóra ju­tás jogát. Erre halvány remé­nyük van, mivel utaznak a ve- télytárs Bélapátfalvához és a listavezető BVSC-hez. Nagyjá­ból ez vonatkozik a GYSE-vel szemben egy pont hátrányban levő Bélapátfalvára is. azzal a különbséggel, hogy nekik ked­vezőbb a sorsolásuk. (Otthon: Gyöngyös, Edelény. Idegenben: Mád). A langyos középmezőny­ben, a jobb sorsra érdemes Recsk részéről vagyunk érdekel­tek. Sorrendben fogadják a BVSC-t és a Borsodi Bányászt, végül Hatvanba látogatnak. Há­rom pont megszerzése esetén a tizedik hely körül végezhetnek. A legutóbb Balassagyarmaton súlyos vereséget szenvedett He­vesnek az újonctárs Mád, meg­tette azt a szívességet, hogy le­győzve az ellenlábas Papp J. SE-t. A hevesiek biztos benn­maradok lennének, ha hazai pá­lyán nyernének a sereghajtó Sa­jóbábony és a H. Köteles SE ellen, valamint sikerrel járna nagybátonyi kiruccanásuk. (szigetváry)

Next

/
Oldalképek
Tartalom