Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének állásfoglalása a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről 4. AZ MSZMP ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉRŐL. JELENTJÜK NÉPÚJSÁG, 1988. május 23., hétfő A Magyar Szocialista Munkáspárt 1985 márciusában tartott XIII. kongresszusa úgy határozott, hogy a szocia­lista rendszer erőforrásainak jobb hasznosításával, a népgazdaság teljesítőképességének növelésével teremt­sük meg a gazdasági egyensúly javításának, az életszín­vonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fellendítésével segítsük a társa­dalom alkotóképességének kibontakozását; demokrati­kus intézményeink fejlesztésével erősítsük a nemzeti egységet. A kongresszuson elfogadott helyzetértékelés, vala­mint az ennek alapján kitűzött gazdaságpolitikai és élet­színvonal-fejlesztési célok nem bizonyultak megalapo­zottnak. A hetedik ötéves tervben több cél kapott egyi­dejűleg elsőbbséget, mint amennyi reálisan megvalósít­ható. Gazdasági helyzetünk nem javult, nőtt az ország konvertibilis valutában fennálló adóssága, erősödött az infláció, növekedtek a lakosság terhei, csökkent az élet- színvonal. Ezt a helyzetet részben tőlünk független tényezők, nagyrészt azonban belső okok, tevékenységünk fogya­tékosságai idézték elő. A világgazdaságban végbement, máig is tartó átren­deződésnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását a Központi Bizottság és a kormány tévesen ítélte meg, ezért gazdaságpolitikai reagálása sem volt megfelelő. Nem vállaltuk, elkerülhetőnek véltük a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a támogatások leépítésével mindenképpen együtt járó konfliktusokat. Az elosztás nem a ténylegesen megtermelt jövedelemhez igazodott. Mindez a külső és a belső egyensúly további romlását okozta, növekvő eladósodáshoz vezetett. Világossá vált, hogy tartós eredményeket a magyar gazdaság csak akkor érhet el, ha folytatódik a megkez­dett reform, kialakul a szocialista árutermelő gazdaság - fejlettségünknek és adottságainknak megfelelő - műkö­dési és irányítási rendszere. Megnehezítette ennek meg­valósítását, hogy a gazdaságban megkezdett reform nem terjedt ki kellő időben a társadalmi élet más területeire. A közvélemény ezeket az ellentmondásokat tükrözi, a lakosság növekvő elégedetlenséget tanúsít a gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a nehézségek megszaporodása miatt. Romlott a közhangulat, csök­kent a párt és a vezetők iránti bizalom. A reális helyze­tértékelés, a cselekvőkészség mellett van pesszimizmus, kiábrándultság, és teret nyernek megalapozatlan, irreá­lis elgondolások. A kialakult helyzetért felelősség terheli a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit is. A döntések egy része nem volt meg­alapozott, több fontos kérdésben nem tudtak érvényt szerezni a határozatoknak. A párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek gyakorlata és munkastílusa nem a követelményeknek megfelelően változott. A Központi Bizottság 1986 novemberi határozatában kimondta: fordulatra van szükség. Ezt követően 1987 júliusában kidolgozta a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás programját. Ennek alapján a kormány stabilizációs munkaprogra­mot készített, amelyet az Országgyűlés jóváhagyott. El­kezdődött a kormányzati munka megújulása. A gazda­ságban kisebb mértékű javulás jelei mutatkoznak, a szükséges fordulat azonban még nem következett be; feltételei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén fordulatot hajt­sunk végre: felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, össze­hangoltan folytassuk a gazdaság és a politikai intéz­ményrendszer működésének megújítását, segítsük a tár­sadalom alkotóképességének kibontakoztatását. A gazdálkodás, a szocialista demokrácia fejlesztésé­vel érhető el, hogy teljesüljön a társadalom jogos igénye: maradjon fenn a létbiztonság, a jövedelmek a teljesítmé­nyek szerint alakuljanak, csökkenjen az infláció, köny- nyebbé váljon a fiatalok pályakezdése, a gyermekek el­tartása és nevelése, általánossá váljon a gondoskodás az idősekről, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő emberekről. Ezáltal tehetünk eleget mindenkori kötele­zettségünknek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk a nem­zet kulturális értékeit, erősítsük a társadalmi szolidari­tást, magasabbra emeljük a társadalom erkölcsi színvo­nalát. Céljaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer, amelynek alapja a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség erejével, az ér­telmiség támogatásával kiépített népi hatalom, a terme­lőeszközök meghatározó részének társadalmi tulajdo­na, a marxista-leninista párt vezető szerepe, társadal­munk alapintézményeinek megerősítése és fejlesztése. A kommunistáknak és a szocializmus pártonkívüli híve­inek részvétele a politika alakításában, a vezető testüle­tek személyi összetételének megújulása, a politikai in­tézményrendszer korszerűsítése, a pollitika nyíltsága és nyilvánossága teszi visszafordíthatatlanná társadalmi és gazdasági életünk reformjának folyamatát. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a Közpon­ti Bizottság alakítson munkabizottságot, amely elvégzi a helyzet mélyebb elemzését, az okok feltárását, s a közel­múltban folytatott viták tapasztalatait is hasznosítva fel­vázolja a szocializmus építésének távlati programját. Ennek keretében vizsgálni kell egy új programnyilatko­zat elkészítésének a szükségességét. I. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Érte­kezlete szükségesnek tartja a társadalmi és gazdasági re­formfolyamat összehangolt folytatását és meggyorsítá­sát. Mivel az MSZMP a történelmileg kialakult egypárt- rendszer körülményei között tölti be vezető szerepét, így az átfogó reform folytatásának kiindulópontja a párt működésének megújítása. a) A párt erősítse tevékenységének politikai jellegét. A politika kidolgozása során támaszkodjon jobban a tu­domány eredményeire, a gyakorlati tapasztalatokra. Ja­vítsa a párthatározatok politikai előkészítését és a dön­tések után a meggyőző, szervező és ellenőrző munkát. A párt összpontosítsa tevékenységét a társadalmi vi­szonyok fejlesztésére, a szocialista rendszer védelmét és a törvényességet szolgáló alapelvek meghatározására, a népgazdaság fejlesztési irányainak kijelölésére, a társa­dalom szellemi, ideológiai életének befolyásolására, er­kölcsi állapotának javítására, külpolitikai elveink és cél­jaink kialakítására, a nemzetközi kapcsolatok fejleszté­sére. b) A párt a demokratikus centralizmus elve alapján épül fel és működik. A jelenlegi helyzetben a fő feladat a pártdemokrácia erősítése, minél teljesebb kibontakoz­tatása. A kongresszusok között a Központi Bizottság dönt a párt egészét érintő ügyekről, állást foglal a társadalmat és a gazdaságot érintő kérdésekben. A nagy horderejű ügyekben a Központi Bizottság előzetesen lefolytatott, az egész tagságra kiterjedő pártvita alapján döntsön. A központi irányítás javításával egyidejűleg biztosíta­ni kell a területi és munkahelyi pártszervek, alapszerve­zetek, a párttagok részvételét a politika alakításában, növelni önállóságukat és felelősségüket a párt politiká­jának képviseletében, a politikai tevékenység megszer­vezésében és ellenőrzésében. A párt alapszervezeteinek, szerveinek joguk és köte­lességük, hogy kezdeményezzék a felsőbb pártszervek­nél az általuk szükségesnek tartott kérdések megtárgya­lását, illetve vitára bocsátását. A felsőbb pártszerv testü­leti ülésén köteles a javaslatokat mérlegelni. A döntés­ről, annak indokairól a kezdeményező pártszervezet kapjon tájékoztatást. Az alapszervezetek hatáskörét úgy kell bővíteni, hogy az összhangban legyen a működési területükön levő állami szervek, vállalatok, intézmé­nyek önállóságával. A politikai döntések előkészítésekor a vezető testüle­tek mérlegeljék a társadalmi szervezetek, az érdekkép­viseleti szervek, a nyilvános fórumok véleményét és ja­vaslatait. Lehetőleg több változatot tartalmazó terveze­tek készüljenek, figyelemmel a társadalmi összefüggé­sekre és hatásokra. A döntésre hivatott pártszerv ülésén ismertessék a javasolttól eltérő elgondolásokat is, és a testület foglaljon állást azokról. A pártban a kollektív vezetés elve érvényesül. A dön­tésekben és azok végrehajtásában résztvevők személyes politikai felelősséggel tartoznak. A végrehajtás ellenőr­zése a pártmunka minden szintjén váljon rendszeressé. Terjedjen ki arra is, hogy a gyakorlat igazolja-e a politika és az egyes határozatok helyességét. Az ellenőrzés ta­pasztalatait hozzák nyilvánosságra, kitérve szükség sze­rint a döntéselőkészítők, a döntéshozók és a végrehaj­tásban résztvevők személyes felelősségére is. A pártdemokrácia fejlesztése indokolja a párton be­lüli választási rendszer módosítását. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító testületek tagjainak meghatározott há­nyadát az alapszervezetek, illetve az alsóbb szintű párt- szervek közvetlenül választhassák, s ha munkájukkal, magatartásukkal elégedetlenek, őket visszahívhassák. A választások minden szinten titkosak legyenek. Min­denütt, ahol igénylik, több személyt kell jelölni. A párt új választási rendjét 1988-tól folyamatosan be kell vezetni. Az irányítást mindenütt a választott testület, az alap­szervezetekben a taggyűlés gyakorolja. A választott tes­tületek irányításával működő apparátusok szakmai ösz- szetétele és szervezete, tagjainak felkészültsége a párt­szervek módosuló feladatkörének megfelelően alakul­jon. c) A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kell teremteni. A kommu­nisták minden fórumon nyíltan és felelősségtudattal mondjanak véleményt, kételyeiket pedig a párt fóruma­in vessék fel. A párt tagjai kötelesek a párt testületéinek álláspont­ját nyilvánosan képviselni. A vezetők ebben is mutassa­nak példát. A párttagok az illetékes pártfórumokon kí­vül nem nyilatkozhatnak az elfogadott határozatoktól eltérő szellemben; különvéleményük támogatására frakciókat nem szervezhetnek. A véleményükkel ki­sebbségben maradottak álláspontjukat a pártszervek ta­nácskozásain, a párt elméleti fórumain kifejthetik, illet­ve joguk van ahhoz, hogy saját alapszervezetükhöz, tes­tületükhöz vagy felsőbb pártszervhez forduljanak a vita­tott ügy újratárgyalása érdekében. Amíg azonban a ha­tározat érvényben van, kötelesek magukat ahhoz tarta­ni, illetve azt végrehajtani. A párttagok döntés előtt, il­letve döntés hiányában képviselhetik saját álláspontju­kat. A párt tagjait folyamatosan tájékoztatni kell a Köz­ponti Bizottság és végrehajtó szervei, valamint a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság munkájáról és határozatairól. d) A párt vezető szerepének érvényesítésében meg­határozó jelentősége van a kádermunkának. A párt ká­derpolitikai elveinek érvényt kell szerezni. A pártszer­vek a választók véleményét mérlegelve tegyenek javas­latokat a politikailag fontos vezető tisztségek betöltésé­re. Lépjenek fel a választások és a kinevezések tisztasá­gáért, törvényességéért, a protekció, az elvtelen összefo­nódás ellen. A jelöltek megítélésének fő mércéje az al­kalmasság, a hivatalban levő vezetők esetében teljesít­ményük, munkájuk eredményessége és emberi tisztes­ségük legyen. Az erkölcsi normák betartását, a közélet tisztaságának védelmét minden vezetőtől, minden párt­tagtól szigorúan meg kell követelni. Bővüljön a pályázat útján és 9 meghatározott időtar­tamú megbízatással betölthető funkciók köre. A politi­kai és a társadalmi élett minden területén lényegesen na­gyobb számban jelöljenek tehetséges fiatal embereket vezető tisztségekre. Csökkenjen a párt-, az állami szer­vek és a társadalmi szervezetek vezető testületéiben a kölcsönös képviselet. Folytatódjon a káderhatáskörök decentralizálása. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a budapesti, a me­gyei, a megyei jogú, a városi és a budapesti kerületi párt- bizottságok titkárai - ha munkájuk alapján erre alkalma­sak - ugyanarra a tisztségre legfeljebb két ciklusra vá­laszthatók meg. A Központi Bizottság ezt az elvet érvé­nyesíti osztályvezetőinek kinevezésénél is. Gondoskod­ni kell a tisztségükből távozó vezetők megfelelő elhelye­zéséről. A párt belső működésében bekövetkezett, valamint a tervezett változások új szervezeti szabályzat kidolgozá­sát indokolják. A Központi Bizottság e célból hozzon létre munkabizottságot, am.ely javaslatát terjessze a XIV. kongresszus elé. e) A szocializmus építésének nélkülözhetetlen felté­tele a szövetségi politika következetes folytatása és meg­újítása. A társadalom osztály- és rétegviszonyainak átalaku­lásával, a párt politikájának gazdagodásával, a szocializ­mus építésének kiteljesedésével az MSZMP a nép párt­jává válik. Továbbra is legfontosabb feladatának tartja a munkásosztály történelmi céljainak megvalósítását, amelyek nemzeti érdekeket fejeznek ki. A munkások és parasztok szövetségének jól bevált hagyományait foly­tatja és alkalmazza a jelenlegi viszonyokra, épít és számít az értelmiség, valamint az ifjúság támogatására és cse­lekvő részvételére. Fontos feladatának tartja a különbö­ző világnézetű embereknek, a nemzet alkotó erőinek összefogását. Együttműködünk mindazokkal a más felfogású, más világnézetű állampolgárokkal, akik tevékenyen dolgoz­nak szocialista hazánk javára, tiszteletben tartják alkot­mányos rendünket és nemzetközi kötelezettségeinket. Meggyőződéssel hirdetjük a párt álláspontját, de fi­gyelembe vesszük az attól eltérő nézeteket. Előrehala dásunk fontos hajtóerejének tekintjük az építő szándé­kú bírálatokat, javaslatokat. A párt szervei, a néphata­lom intézményei és a társadalmi szervezetek testületéi vizsgálják meg a sajátjuktól eltérő elgondolásokat is, de nyíltan, érvelve határolják el magukat attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkkel és nemzeti ér­dekeinkkel. f) A magyar nép döntő többsége a szocializmusban látja a nemzet jövőjét, cselekvőén részt kíván venni a munkában. A közgondolkodásban ugyanakkor teret nyertek polgári, valamint szocializmusellenes nézetek, teljed a politikai, világnézeti közömbösség. Az előttünk álló feladatok megoldása igényli az ideo­lógiai munka folyamatos megújítását, a marxista gon­dolkodás élénkítését. Az elméleti alkotó műhelyek, a tu­dományos kutatók elemezzék a gazdasági, társadalmi folyamatokat, tárják fel a kedvezőtlen jelenségek, ten­denciák okait, mélypbb gyökereit, kísérjék figyelemmel a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatait, és vonják le az általánosítható elvi következtetéseket. Intenzívebb ideológiai, tudatformáló munkával segítsük a társadalmi fejlődés új jelenségeinek felismerését és megértését, a valóság által igazolt értékrend kialakítá­sát. A párt szervezetei, intézményei és tagjai érvekkel lép­jenek fel a túlzó és a konzervatív, a szocialista reformok szükségességét tagadó, illetve az elveinket és politikán­kat bármely oldalról támadó eltorzító nézetekkel szem­ben. Mutassák be a szocializmussal szembenálló eszmék és törekvések valóságos természetét. Ösztönözzük a szocializmus melletti kiállást, tegyük elmélyültebbé a tu­dományosan megalapozott, reális nemzeti önismeretet, erősítsük a nemzeti érzést és önbecsülést. A szocializmus befogadja, őrzi és gazdagítja az embe­riség értékeit. A párt feladatának tekinti a történelmi örökség ápolását, a nemzeti öntudat, a magyarsághoz való kötődés, a cselekvésre kész hazaszeretet és az inter­nacionalista gondolkodás, a népek barátsága eszméjé­nek erősítését. A párt erőfeszítéseket tesz a munkaer­kölcs megszilárdításáért, a közösségi magatartás terje­déséért, a munkaszeretet, a helytállás, a tisztesség, a te­hetség, a műveltség, a szaktudás nagyobb megbecsülé­séért. 2. A néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocia­lista pluralizmus. Ez teremt lehetőséget a különböző ér­dekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére és politi­kai akarattá formálására. A szocialista állam tevékeny­sége meghatározó tényező a társadalomban, a Magyar Szocialista Munkáspárt súlyos történelmi helyzetben, a társadalom széles körű támogatását megnyerve, nagy és eredményes harcot folytatott a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendjének helyreállításáért, és továbbra is legfőbb feladatának tekinti az ország alap­törvényének megtartását, megtartatását, a szocialista törvényesség védelmét, (folyt.köv.) bam/tj A társadalmi, politikai fejlődés szükségessé teszi az alkotmány felülvizsgálatát. A szocialista államszervezet önállóan, jobb hatásfok­kal működjön, tisztázott legyen feladatköre és felelőssé­ge­Korszerűsíteni szükséges a párt és a kormány munka- megosztását, a pártnak az államéletre gyakorolt befo­lyása elveit, eszközeit és módszereit. A népképviseleti testületek legyenek a nyűt politizá­lás fórumai. Az Országgyűlés legfőbb feladata a tör­vényalkotás. Ebben kizárólagos jogköre van. Ugyanak­kor legyen nagyobb szerepe a társadalmi érdekegyezte­tésben, a közös érdekek képviseletében, a törvények megtartásának ellenőrzésében, a kormányzati munka kereteinek meghatározásában és a kormány ellenőrzé­sében. A Minisztertanácsban megkezdett átszervezést foly­tatva ésszerűsíteni és javítani kell az államigazgatási munkát országos, területi és helyi szinten egyaránt. A tanácsok váljanak a lakóhelyek valóságos önkor­mányzati intézményeivé, s ezzel együtt töltsék be haté­konyan a szocialista állam helyi végrehajtó szervének szerepkörét. A központi forrásokból törvényben szabá­lyozott arányban részesedjenek. A kormányzati szervek növeljék a tanácsok gazdasági és döntési önállóságát, érdekeltségét bevételeik gyarapításában. Indokolt, hogy az Országgyűlés új törvényt alkosson a tanácsok felada­tairól, szervezetéről és működéséről. Rendezni kell az állampolgárok és az állami szervek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének mód­ját. Ki kell alakítani a társadalmi viták szervezésének rendjét. Törvényben kell szabályozni az öntevékeny szerveződés, a gyülekezés, az egyesülés, a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, a nemzetiségek jogait, vala­mint az egyéni és közösségi jogok védelmének garanciá­it. Létre kell hozni az alkotmánybíróság és a közigazga­tási bíráskodás intézményeit. A választási rendszert tovább kell fejleszteni. A vá­lasztási törvény módosítása tegye lehetővé a különféle szervezetek, állampolgári közösségek, érdekképvisele­tek, munkaszervezetek érdemi részvételét a jelöltek ki­választásában és megismertetésében. Törvényt kell al­kotni az országos és a helyi népszavazás alkalmazásáról. Az állami szervek tegyenek intézkedéseket a társa­dalmi élet minden területén a törvényesség, az állami és az állampolgári fegyelem erősítéséért.'Jogos igény a kö­zélet tisztaságának védelme, a törvény szigorának alkal­mazása a hatalommal való visszaélés, a jogtalan haszon- szerzés, a protekció ellen. 3. Növekedjen a társadalmi szervezetek, mozgalmak önállósága. Töltsenek be nagyobb szerepet a politikai és az állami döntésekben. A jövőben is nagy felelősség hárul a történelmi ha­gyományokat hordozó, a dolgozók túlnyomó többségét tömörítő szakszervezetekre. A párt politikai vezető sze­repét elismerő partneri viszony kapjon nagyobb hang­súlyt. Növeljék munkájuk nyitottságát, nyilvánosságát. Az állami szervek vonják be a szakszervezeteket a politi­kai, társadalmi és gazdasági döntések előkészítésében. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenysége politikai és jogi feltételeinek javítására és a mozgalom korszerűsí­tésére irányulnak. A Hazafias Népfront a szocialista pluralizmus fontos intézménye. Továbbra is munkálkodjon a nemzeti köz- megegyezésért, a társadalom különböző erőinek tartós szövetségéért. Teremtsen mozgalmi kereteket, politikai fórumokat mindazok számára, akik elfogadják a szocia­lista építés nemzeti programját és aktívan részt kívánnak venni a közéletben. A Hazafias Népfront tevékenységét a párt elvi irányí­tásával és közreműködésével, önállóan végezze. Kezde­ményezze a társadalmi szervezetek, állampolgári egye­sületek közös fellépését fontos társadalmi célok megva­lósításáért. Segítse elő a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatait és együttműködését. Közjogi funkciójának ellátásával, a választások, a népszavazás lebonyolításá­ban betöltött szerepével erősítse az állampolgárok befo­lyását a népképviseleti, államigazgatási szervekre. Moz­galmi munkájával szolgálja a különböző közösségek ér­dekeinek egyeztetését, a társadalom politikai kultúrájá­nak gazdagodását, az emberi jogok érvényesülését. A Magyar Kommunista Iljúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Az ifjúsági szövetséget - szervezeti önállóságát tiszteletben tartva - a párt irányítja. A KISZ erősítse a fiatalok körében kifejtett politikai tevékenységének az utóbbi időben kialakuló új gyakor­latát. Képviselje nyilvánosan a fiatalok érdekeit, vegyen részt a társadalompolitikai döntések előkészítésében. Alakítson ki folyamatos párbeszédet a különböző ifjú­sági csoportokkal, körökkel, egyesületekkel, és saját ke­retei között hozzon létre az ifjúság tagoltságát jobban megjelenítő szerveződési formákat. Szükség van az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítésére. Fokozottan építünk azokra a társadalmi szervezetek­re, mozgalmakra, szövetkezetekre, szövetségekre és egyesületekre, amelyek alkotmányos keretek között, a társadalmi élet különböző területein, a gazdaságban, a kultúrában, az egészségügyben, a környezetvédelem­ben, a sportban fejtik ki tevékenységüket. 4. A szocialista demokrácia kiteljesítésének fontos ré­sze a társadalmi nyilvánosság, amely jó lehetőségeket te­remt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek különbségé­nek és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez. A politikai nyilvánosság terjedjen ki a párt-, az állami, a társadalmi életre, az állampolgári jogokra és gyakorlásuk módjára is. Gyors, pontos és rendszeres tájékoztatást kell adni az állami és politikai döntésekről. A pártszervek bővítsék tevékenységük nyilvánossá­gát. A párt az elvi irányítás eszközeivel és módszereivel erősítse politikai befolyását a tömegtájékoztatásban. A lapalapító és lapfenntartó állami szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek teljes politikai, szakmai, er­kölcsi és anyagi felelősséget viseljenek lapjaikért. A tömegtájékoztatásban dolgozók elkötelezetten és felelősséggel lássák el feladataikat, adjanak hű képet a valóságról, támogassák a szocialista építőmunkát. Nyújtsanak segítséget a közérzetet rontó, a közélet tisz­taságát, a társadalom igazságérzetét sértő jelenségek el­leni harchoz. II. 1. A gazdaságban legfontosabb feladatunk a Közpon­ti Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács stabilizációs munkaprog­ramjának végrehajtása. A gazdaság stabilizálásának alapfeltétele a külső adósság növekedésének fékezése, majd megállítása, s a belső pénzügyi egyensúly helyreállítása. A stabilizáció és a kibontakozás nemzeti, össztársadalmi érdek, meg­valósításuktól nem tántoríthat el az sem, hogy bizonyos lépések, intézkedések ütköznek egyes gazdálkodó szer­vezetek vagy a lakosság egy részének rövid távú érdekei­vel. Abból kiindulva, hogy a szocialista gazdaság áruter­melő gazdaság, támogatjuk mindazoknak az eszközök­nek az alkalmazását, amelyek a gazdasági szervezeteket a piac törvényeinek figyelembevételére kényszerítik, és amelyek segítik a társadalmi tőke és a munkaerő megfe­lelő áramlását a hatékonyabban dolgozó területekre. Többszektorú népgazdaságunkban a jövőben is meg­határozó a szocialista, közösségi tulajdon. Fontos fel­adatunk az állami és a szövetkezeti tulajdon működésé­nek hatékonyabbá tétele, a tulajdonosi rendelkezési jo­gok és felelősség érvényre juttatása. Szükség van a kö­zösségi tulajdon formáinak gazdagítására. Támogatunk minden olyan kezdeményezést - bele­értve a vegyes tulajdonú vállalkozások meghonosítását és a magántevékenység élénkítését -, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. Valamennyi gazdálkodó szervezetet - tulajdonformá­jától, méretétől és tevékenységi területétől függetlenül - érdekeltté kell tenni a gazdasági teljesítmény növelésé­ben. Bővíteni kell a különféle tulajdonformák működé­sének lehetőségeit. A gazdálkodásban olyan működési feltételeket kell létrehozni, amelyek a teljesítménnyel, a befektetéssel arányos jövedelmet tesznek lehetővé, utat nyitnak a társadalom számára is hasznos és eredményes vállalkozások fejlődéséhez. Ennek érdekében szükség van új társasági törvényre, amely lehetővé teszi a gazdál­kodás szervezeti kereteinek bővítését, a kollektív tulaj­donosi érdekeltség erősítését, ösztönzi közös vállalko­zások létrehozását, a magánvállalkozások és a külföldi működő tőke fokozott bevonását. 2. Tovább kell folytatni a gazdasági reformot, amely egy szocialista piacgazdaság működési feltételeinek ki­alakítását szolgálja. A gazdaságirányítás tegye lehetővé, hogy a gazdaság szereplői magas szintű jogszabályokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételek között dolgozhassanak; segítse, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A népgazdasági terv váljon az alapvető gazdaságpoli­tikai célok összehangolásának, a kívánatos arányok ér­vényesítésének, a fo gazdasági folyamatok prognoszti­zálásának, befolyásolásának eszközévé. Ezt kell szolgál­nia a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformjá­nak. A gazdasági reform egyéb elemeihez igazodva átfo­góan módosítani kell a bérpolitikát és a bérrendszert. A bérreform vezessen a keresetszabályozás kötöttségeinek feloldásához, a munka társadalmi hasznosságának, eredményességének megfelelő bérarányok kialakulásá­hoz.. Vállalni kell azokat a társadalmi következményeket, amelyekkel a kibontakozási program gazdasági feltéte­leinek megteremtése, elsősorban a szerkezetátalakítás, a támogatások leépítése jár. A gazdaság szerkezetének átalakítása elkerülhetet­lenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását a di­namikusan fejlődő ágazatok, vállalatok irányába. Az át­meneti elhelyezkedési nehézségeket átképzéssel, állami támogatással kell mérsékelni. A munkahely nélkül ma­radó emberek sorsa intézményes segítséget igényel. Indokolt megvizsgálni, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az állam a létfenntartás minimális szintjét garantálhassa. Ki kell alakítani a szociálpolitika és az egészségügy egységes rendszerét. Ez álljon összhangban a korsze­rt (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom